Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

1908. november 38. s Szombat Adalékok aItfcfo-wlw ******************** (ff ff vízrajzi rendezéséhez o A felmérés alapján elkészítette | Huszár a Körös-völgy első rész- letes vízrajzi leírását és szabá- j lyozásának tervét is. (Dissertatio j hydrógraphica regionis fluviatilis j Crisiorum 1823.) Munkája nem- | csak a Körös-szabályozás kivite- j lezett tervének alapjául szolgált, | hanem a Vásárhelyi-féle Tisza ] szabályozási tervhez és Vásárhelyi hidraulikai munkásságához is sok indítékot adott. Az 1830-as években Zichy Fe­renc királyi biztos vezetése alatt j (1829—1834 között) végeztek jelen- j tősebb folyamszabályozási, illetve | mederrendezési és átvágási, majd később töltésépítési munkálatokat a Körösökön és a Berettyón. (Be- j hálózat, illetve az egyes belvíz- rendszerek vizeit. (Például a gyu­la—békési Élővíz-csatorna, Horto­bágy—Berettyó főcsatorna és szá­mos Holt-Körös szakasz.) A Körös-vidék belvízlevezető hálózata az országban a legsűrűbb. (Ezen belül a fajlagos csatomasű- rűség a túrkeve—mezőtúri belvíz- rendszerben a legnagyobb: 2,18 km) négyzetkilométerenként. A végzett; ármenfcesítési munká­latok méreteit jól jellemzi, hogy a Körös-völgy kereken 700 km hosszú töltései (melyek méretei általában meghaladják a dunai töltését is) kereken 970 000 ka- tasztrális hold árterületet véde­nek. (összehasonlításul: a Duna Százezer nyúl és fácán kerül puskavégre Megjeleni a hazai szlovákok kalendáriuma November végén megjelent a Magyarországi Szlovákok Demok_ ratikus Szövetségének szerkeszté­sében az 1969. évi kalendárium. Ízléses kivitelben, sok képpel és szöveggel mutatják be a hazai szlovákság politikai, gazdasági és kulturális életét. Külön érdekes­sége a kiadványnak, hogy bő te­ret szentel a Békés megyed szlo­vák anyanyelvűek mindennapi munkájának. Negyvenegy vadásztársaság és mintegy ezer vadász képviseleté­ben tartottak a héten tisztújító küldöttközgyűlést a Békés megyei Vadásztársaságok képviselői Bé­késcsabán. Az értekezleten részt vett dr. Koller Mihály, a MA- VOSZ főtitkára is. A Békés me­gyei választmány elnökévé Csatá­ri Bélát, titkárává dr. Nagy La­jost választották meg. A Körös vidék vadászai nemcsak i arra ügyelnek, hogy mi kerül puskavégre, hanem a nagyüzemi mezőgazdaság sajátságaihoz al- j kalmazkodva korszerű vadgazdál­kodással gondoskodnak az álló- | mány gyarapításáról és fajtane­mesítéséről is. Megyénk egyes helyein az őzek száma máris na­gyobb, mint amennyit a terület vadfenntartó képessége elbír, s Békésben található az ország leg­gazdagabb túzokállománya. Az ided vadászati évad végéig össze­sen 100 ezer nyúl és fácán kerül terítékre, a megyében 15 ezer nyulat és ugyanannyi fácánt pe­dig hálóval, élve fognak be. Az élő állatok nagy része külföldi — zömmel nyugat-európai — orszá­gok vadrezervátumainak vérfris­sítését szolgálja majd. Az üzemi demokrácia és a közös vagyon védelmében niMMUCI Kiskörei 414 000 kh BS Tiszalöki és Körös-völgyi 110 000.kh Az öntözhető terület növekedése az öntözőrendszerekben J1.J2.J3 Jászsági főcsatornák N1, N2 Nagykunsági főcsatornák szédes József). Az Arad megyei Nádor-Malomcsatorna építésével kapcsolatban (1833—1840) pedig a munkálatok a Fehér-Körösre is kiterjedtek. A kivitelezést az ér­dekelt megyék általában ingyenes közmunkával hajtották végre. A Körös-völgy egységes szabá­lyozására azonban csak a Tisza- völgy általános rendezése kereté­ben, a Tisza-szabályozás megkez­dése (1846), illetve a Körösök medencéjét tápláló tiszai fokok és erek elzárása után kerülhetett sor. A Körösök és a Berettyó egysé­ges szabályozásának kivitelezett tervét Huszár Mátyás munkájá­nak felhasználásával Bokody Ká­roly dolgozta ki (1855). Ö lett a Körösök ég a Berettyó völgyében megalakult Körös-szabályozó Tár­sulat munkálatainak első irányí­tója is (1855—1868). A szabályozás munkálatai két szakaszban, kereken négy évtize­dig tartottak (1855—1895). A szá­zadfordulóig a Fehér-Körösön 60, a Kettős- és Hármas-Körösön 54, összesen pedig 216 átmetszés ke­rült, de később a század folya­mán is több új átmetszést létesí­tettek és a töltéseket is jelentősen erősítették. A terület sajátos vízviszonyai miatt a folyószabályozás és ár­mentesítés munkája egybe'capcso- lódott a környező területek síkvi­déki vízrendezésének feladatával: a négy folyó összesen 55 százalék­kal megrövidített, nagyrészt újon­nan ásott medre egyúttal a kör­nyező mocsaras-lápos területek lecsapoló főcsatornájaként is mű­ködött. Az elhagyott régi medrek jelen­tős része pedig lecsapoló, illetve belvízlevezető csatornaként üze­melve gyűjti össze a fokozatosan kiépített belvízlevezető csatorna­800 km hosszú töltései 600 000 kh Duna völgyi árterületet védenek.) A szabályozási munkák során számos műtárgy épült. Ezek közül az első jelentősebb létesítmény a gyula—békési Élővíz-csatorna víz­ellátását biztosító gyulai vízlép­cső (1896) és a Hortobágy—Be­rettyó főcsatorna torkolatánál épült árvízkapu (1898—1899). (Az utóbbi helyen a békésszentandrási duzzasztómű építésével egyidőben új, korszerű hajózsilipet és árvíz­kaput építettek 1940—1941-ben.) A Körös-völgy szabályozásának keretében kezdődtek meg a hazai folyócsatornázási munkálatok is; az 1905—1906-ban épített bökényi - vízlépcső, az első vasbeton duz­zasztógát és hajózózsilip a ma­gyar műtárgyépítés nemzetközi vi­szonylatban is úttörő alkotása volt. A terület belvízlevezető hálóza­tát az 1930-as években sikerült ar­ra a szintre emelni, hogy a — komplex vízrendezés keretében — az öntözések fejlesztése is meg­kezdődhetett. Korábban inkább csak kísérleti jellegű öntözőtele­pek működtek Békéscsabán, Sar­kadon és Biharugrán. A Körös-völgy öntözésének fej­lesztése terén nagy lépést jelen­tettek a Sajó Elemér féle vízgaz­dálkodási tervek, illetve a Tiszán­túl öntözésre vonatkozó 1937/XX. te. alapján épült békésszentandrá­si duzzasztómű üzembe állítása (1936—1942). A mederben és a holt-medrekben tárolt öntözővíz jelentős területek öntözővízellátá­sát biztosítja. A békésszentandrási vízlépcső üzembe állításával a Körösök és a Hortobágy—Berettyó főcsatorna összesen 130 km hosszú szakasza vált hajózhatóvá. Az öntözések további nagyará­nyú fejlesztése a Körös-völgy ti­Dolgoxók bejelentéseit vizsgálta a WEB Lapunkban is beszámoltunk a | Népi Ellenőrzési Bizottság néhány olyan átfogó vizsgálatáról, amely a megye fejlődését hivatott segí­teni egy-egy területen és részét i képezte az országos szintű felmé- I résnek. Olvasóink bizonyára em-1 lékeznek a parkosítással, járóbe- j teg-ellátással vagy a tsz-ek segéd­üzemági tevékenységével foglalko-! zó felmérés tapasztalataira. Ezek mellett azonban a népi ellenőrök lelkiismeretesen vizsgálták a dől- ! gőzök bejelentéseit is, amelyek ál- | tálában egy kisebb kollektíva — tsz, üzem — nevében születnek, | s az ott tapasztalható hibákra, sé­relmekre kérnek orvoslást. Adakozás — a közös rovására Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ből érkezett bejelentést vizsgálva, a I népi ellenőrök úgy találták, hogy a vezetőség nem fordít kellő gon­dot a bizonylati fegyelem betar­tására. Különösen az anyagkiadá- ' soknál tapasztalt sok hiányosságot a NEB, s megállapította, hogy kí­vánnivalót hagy maga után a pénztár adminisztrációja is. De mindezen nem csodálkozhatunk, hiszen a főkönyvelő is megszegi az előírásokat. Az év első napján fel­vett 1800 forinttal a vizsgálatig nem számolt el. Az anyagbeszerző is jogtalanul használt hónapokon keresztül több ezer forintot a tsz vagyonából. Nem akarjuk az ör­dögöt a falra festeni, de nemrégi­ben az egyik megyei tsz néhány vezetője állt a bíróság előtt, s az elnök bűnlajstromán többek között az is szerepelt, hogy jelentős ösz- szeget „kölcsönzött” a közös pén­zéből és „elfelejtette” visszafizet­ni. szai vízpótlásának biztosításával; a Keleti Főcsatorna megépítésével (1941—1956) vált lehetővé. Az öntözéses gazdálkodás mai fejlettségére jellemző, hogy ma a Körös-völgy felszíni vízkészleté­nek kihasználtsága csaknem eléri a 100 százalékot. A vízhasználatok további fejlesztése tehát egyrészt a Tiszába átvezethető vízmennyi­ségtől, másrészt a tervezett továb­bi körösi vízlépcsők megépülésétől függenek. A Körösök csatornázása során az országos vízgazdálkodási ke­retterv előirányzatai szerint még három új vízlépcső épül, (Békés­nél, Gyulánál és Vargazugnál), melyek nemcsak a folyók teljes magyarországi szakaszának hajóz­hatóságát biztosítják, hanem jobb öntözővízellátását is. A Kiskörei Tisza II. Vízlépcső építésével (1967—1973) pedig a Körösök völgyének öntözővizellá- íása teljes megoldást nyer. A víz­lépcsőben és a csatlakozó tároló­rendszerben tárolható vízmennyi­ség gyakorlatilag a Körös-völgy minden öntözhető területének víz­ellátását biztosítja. P. Károlyi Zsigmond Meglehetősen nagyvonalúan ho- j norálja az Egyetértés vezetősége az állatorvos munkáját is. 1964 óta 30 munkaegységet kap havonta, bár az elnök nem tudta felmutatni a népi ellenőröknek az erre vonat­kozó közösségi határozatot. A munkaegységet szerinte jármű- használatért és az állatok ivar- talar.itásáért kapja az orvos, azon­ban mindedért rendszeresen fizet­nek is — a munkaegységen felül! — neki. És ezzel még koránt­sem zártuk le az állatorvosnak juttatott javak .sorát. A múlt év­ben egy 84 kg-os sertéssel jutal­mazták — ugyancsak határozat nélkül —, idén pedig két hízott sertést, majd két kocasüldőt vásá­rolt a tsz-től, de a számlát a vizs­gálatig nem egyenlítette ki. Nemcsak akkor mutatkozik nagyvonalúnak az Egyetértés Tsz vezetősége, ha másról van szó. A reprezentációs jegyzékekről pél-1 dául nem derül ki, hogy milyen célra költötték el a közös pén­zét. A népi ellenőrök olyan javasla­tokkal szolgáltak a tsz-nek, illetve a felügyeleti szerveknek, amelyek megvalósítása után maradéktala­nul érvényesül a tsz-demokrácia Ecsegfalván, megszilárdul a bi­zonylati fegyelem, s végre rendet tapasztalhatnak házuk táján a kö­zös gazdái. A művezető a felelős ? A Mezőhegyesi Kendergyárból egyebek mellett azt jelentették a NEB-nek a dolgozók, hogy a gyár vezetője baráti összejövetelein olyan birkahúst tálaltat fel, ami a közös konyha tulajdona. De hogy kerül birka a kendergyárba? Ügy, hogy az üzem területén levő lege­lőt kiadták egy tsz-nek, valamint Danka Ferenc juhásznak és en­nek fejében évente bizonyos szá­mú juhot kapnak a menühöz. A népi ellenőrök összevetették a szerződéses partnerektől átvett, valamint a levágott juhok számát és úgy találták, hogy ötnek nyo­ma veszett. A gyárvezető azt a magyarázatot adta a vizsgálat után írásban, hogy négy birkát üzemi rendezvényre vágtak le, egyet pedig eltaposott valami gép­jármű. Nem vonjuk kétségbe, hogy így is történt. Azt viszont helyte­lenítjük, hogy a hiányos bizony­latokért művezetőjét vonta fele­lősségre. A NEB-vizsgálat szerint ő is tudott arról, hogy nem véte­lezték be a birkákat, hiszen azzal engedélyezte az állatok levágását, hogy ezek „úgyis pluszban van­nak”. Nem érthetünk egyet azzal sem, hogy az üzemi gépek elhelyezésé­re szolgáló garázsban saját gépko­csiját tartja a gyárvezető. Szerin­te felettesei — Rostkikészítő Vál­lalat, Szeged — engedélyezték a garázs kisajátítását. Olyan enge­délyt azonban senki sem adhat manapság nálunk, hogy a szabad I ég alá kerüljenek a népgazdaság vagyontárgyai egy magánautó mi­att. ! Jó lesz tehát, ha alaposan kö­rülnéznek a felettesek a Mezőhe­gyesi Kendergyárban és a bizony- í lati fegyelem mellett foglalkoznak a gyárvezető vezetési módszerével, s a munkásokhoz való viszonyá­val is. Nyoma veszett a csempének Mindannyian tudjuk, hogy or­szágos gond az építőanyaghiány. | Éppen ezért különösen felháborí- I tó, ha azt fecsérlik egyesek, ami­ből több családi otthon, üzemépü­let, ebédlő, öltöző készülhetne. A Mezőberényi Gépjavító Ál­lomáson 3700 csempét szállítottak az iroda építéséhez, holott ide — a norma szerint — 2100 is elegen­dő lett volna. A fölös mennyisé­get raktáron tárolták, de úgy lát­szik. nem sok gondot fordítottak az őrzésére, hiszen kétszáz csem­pének nyoma veszett. Az építés- vezető szerint összetört. Csakhogy ez nem szerepel a selejtezésben. Igaz, hogyha szerepelne, akkor sem volna minden rendben. Talán, ha a portán szigorúbb lenne az ellenőrzés, nem tűnt vol­na el a csempe sem. Mert a kapu­nál vezetett nyilvántartásból nem állapítható meg, hogy milyen anyagból mennyit hisznek ki a gépkocsik. \ A NEB szerint általános tapasz­talat a Mezőberényi Gépjavító Ál­lomáson, hogy nem tartják be a bizonylati fegyelmet. Olyan bi­zonylatot is találtak, ameiyre rá­hamisították az átvevő nevét. Hogy ki követte el a hamisítást és a többi mulasztást, arra felele­tet kell adni az állomás vezetőjé­nek, mert az észrevételekről tájé­koztatta a NEB a Békés megyei Gépjavító Vállalat igazgatóját is. Békés Dezső ÉBTESÍtJÜK KEDVES VEVŐINKET, HOGY DECEMBER 2-TÖL 6000 m2 raktárterületen önkiszolgáló módszerben történő eladást vezetünk be és állunk rendel­kezésükre. A kiválasztott 1 rakomány árut 2 munkanap alatt kiszállítják. CSONGRÁD—BÉKÉS MEGYEI VAS ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI TELEPE, SZERDAHELYI ÜT. 19506

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom