Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

1988. november 30. 4 Ssombat Méltóan a névadóhoz Himnusz, fehér blúzos lányok, -sötét ruhás fiúk, a falón zászlók, s a díszelnökség előtt virágok pompáznak az asztalon. Az ünnep­ség színhelyéül választott tornate­rem zsúfolt: szülők, tanárok, diá­kok, Pestről, Békéscsabáról jött vendégek, s a megye más isko­láinak diákküldöttei szoronganak a széksorok között. Az elnökség tagja Hunya István is, Kiss Lajos személyes barátja, ismerőse, har­costársa. A legendás öregember őszinte, komoly szavakkal emlé­kezik a névadóra, beszéde — bár előzőleg nem • készített jegyzete­ket — folyamatos pisszenés sincs egyetlen, 37 fős osztályban meg­kezdődött Gyomán a középiskolai oktatás, nem is lehetett szó a névadásról. Aztán múltak az évek, s ma már 15 osztályban 24 tanár irányításával 464 diák tanul a szakközépiskolai képzéssel ki­bővített gimnáziumban. Hogy az iskola Kiss Lajos nevét vette fel, az mindenképpen indokolt. Kiss Lajos Gyomán született, a KMP egyik alapító tagja volt, be­kapcsolódott a magyar forradalmi mozgalmakba, s a Tanácsköztársa­ság idején az angyalföldi kerület párttitkára volt. A Tanácsköztár­saság bukása, s majd három évi a teremben. Pedig az ünnepély j raboskodás után a Szovjetunió- már így is hosszúra nyúlt; az éne- i ban, Moszkvában élt. Bekapcsoló- kesek és a zenészek rövid műsorai' dott az ottani irodalmi életbe s között beszédet tart az igazgató, Vörös város című regényével a megyei tanács küldötte, majd felolvassák Hidas Antal erre az alkalomra írt levelét, s aztán újra szavalat, énekszám. Pontosan 14 esztendőt váratott magára ez a névadóünnepély. Ha majd ezután megkérdezik az itt tanult diákok, hogy hol érettségi­zett, ezt feleli: a Gyomai Kiss La­jos Gimnáziumban. Tizennégy év nem hosszú idő egy középfokú tanintézet életében, különösen ak­maga is hozzájárult a dicső 133 nap történetének, tanulságainak, megörökítéséhez és megőrzéséhez. Egész élete, magatartása, emberi tulajdonságai példaként állhatnak a ma embere, a ma ifjúsága előtt, így nem véletlen az sem, hogy a névadó ünnepséget november 24- én, a KMP megalakulásának fél­századik évfordulóján tartották. Kiss Lajosról mind ez idáig ke­veset tudtunk. A lexikonok szűk. szavú feljegyzései, bírósági jegy­kának ápolása, hanem tettekben megnyilvánuló törekvések jelzik majd azt, amire ünnepi beszédé­ben Fekete Antal igazgató is utalt; a névadóhoz méltóan sze­retnénk tanítani és tanulni, és az itt végzett diákok büszkék lesz­nek majd arra, hogy a Gyomai Kiss Lajos Gimnáziumban tettek érettségi vizsgát. Az előcsarnokban, a bejárattól balra, egy kinagyított fiatalkori fénykép alatt márványtábla őrzi Kun Bélának Kiss Lajosról mon­dott szavait. A tábla alatt gyűlnek a koszorúk, a község vezetői, di ákok, tanárok, úttörők, kiszesek tisztelegnek, a névadó előtt, fény­képezőgépek vakui villannak, s aztán újra a koszorúk következ­nek. A márványtáblán egyetlen mondat: Kommunista attól a nap­tól kezdve, amióta Magyarorszá­gon kommunista lehetett, amióta megalakult a kommunista párt. Brackó István Uhljár Mihály tanácselnök ünnepélyesen adta át a 250 éves Békéscsaba Bélyegkiállítás díjait 6OOO látogató a kiállításon Az ünnepi program keretében november 23-án a megyei Nép­művelési Házban tartották meg a Felnőtt Körök vezetőinek megyei értekezletét. Az értekezleten 44- en vettek részt. Vas Tibor, a Dél­magyarországi Területi Bizottság alelnöke megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket, utána dr. Pirityi Károly, a MABÉOSZ központi vezetőségének tagja is­mertette a VIII. küldöttközgyű­lés határozatait és a jövő évi munkaprogramot. A hozzászólá­sok és válaszadások után a részt­vevők együttesen megtekintették a kiállítást. Vasárnap, november 24-én 11 órakor dr. Pirityi Károly, a ren­dező bizottság, a Dél-magyaror­szági Területi Bizottság és a MA­BÉOSZ központi vezetősége nevé­ben üdvözölte Uhljár Mihály elv. társat és a megjelenteket. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy az elő­Sokakat érdekelt , . g ' 3 zepis zokonyvek adatai, néhány korabeli kola dicsekecftetik több száz éves , , _ . . j I dokumentum es persze a regeny, Amikor 1954-ben egy ideiglenes épületben, 3 tagú tanári karral, a Vörös város vall csak róla. Ha­za írott levelei sajnos elkallódtak, Nagy Béla: Szobanövények tápoldatos nevelése A növényeknek elsősorban nem a földre, hanem a benne találha­tó tápanyagokra van szükségük, külföldi publikációinak összegyűj- j a föld tehát helyettesíthető, ha Központi területrendezési tervtár Az építésügyi és városfejleszté­si miniszter elrendelte, hogy a mi­nisztériumban központi terület- rendezési tervtárat szervezzenek. Ez nagy segítséget nyújt majd a tervezőintézeteknek és az építés­ügyi hatóságoknak, mert egy he­lyen megtalálhatják a munkájuk­hoz szükséges különféle regioná­lis, valamint község- és városren­dezési tervek teljes dokumentáció­ját. (MTI) tése pedig nem látszik könnyű feladatnak. A történészekre vár a gyomai születésű forradalmár-író életének, munkásságának teljes feltárása. A róla elnevezett gim­názium tanárai, diákjai jó példá­val járnak elöl Kiss Lajos megis­mertetésében; az iskola folyosóján kiállításon mutatták be a róla szóló vagy az általa készített írá­sokat, fényképeket. Már az ünnep­séget megelőzően sokszorosított feljegyzéseken ismertették meg a diákokat Kiss Lajossal, s a Vörös város is a tanulók olvasmányává vált. Ám biztosnak látszik, hogy ezzel nem merült ki a gimnázi­műtrágyák vizes oldatával vagy speciális tápsókkal gondoskodunk létükről. 1. int ellátása így a legkedvezőbb. A le­vegőellátás is tökéletesebb. Szük­ségtelen a növények naponkénti öntözése. Fölösleges az évenkénti átültetés: nem hiánycikk többé a jó kerti föld! Á tápközegek, ste­rilek vagy sterilizálhatók, ezáltal megmenekülnek a növények min­den földdel behurcolható kárte­vőktől és betegségtől. A tőzeg, a perlit, a kavics, a homok stb. évekig tárolható. Új lehetőségek nyílnak a növények elhelyezésére is. A tápoldatos növénynevelés a Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK umban Kiss Lajos eszmei hagyaté- 1 hagyományos szobakertészkedés­sel foglalkozóktól több elméleti tudást, azaz a növények táplálko­t zásának alaposabb ismeretét kí­vánja. A könyv tehát logikusan t az új módszer rövid elméletével kezdődik. A szerző némi szobakertészke- dői gyakorlatot feltételezve, leírja Feldolgozta: Márkusz László. Raj’zolta; Záród Ernő. )a tápoldat töménységének és ösz- ► szetételének hatását, a víz és a ►különféle tápközegek szerepét, a speciális virágtartók használatát és az egyéb nélkülözhetetlen kel­lékeket. Ez a minimális elmélet. A gyakorlati minimumot a táp- oldat-receptek készítésének mód­jai alkotják. Nagyon helyesen, csak néhányat közöl ezek közül a szerző, ugyanis a növényeket — tápanyagigényük alapján — há­rom nagy csoportba sorolja, hogy leegyszerűsítse a szobakertész munkáját, sőt olyan tápsót és táp­oldatot is ajánl, amellyel gyakor­latilag minden növény nevelhető. Nem lenne azonban teljes a könyv, ha a szerző nem vette vol­na figyelembe a virógkedvelők legnagyobb gondját: milyen la­kásba milyen növényeket tegye­nek? — Ezért külön rendszerezte a meleg lakásba való és a meleg és hideg lakásban egyaránt jól díszlő növényeket Ezekre nem tudományos nevükön lehet ráis­merni, hanem fényképük alapján. Mindenki meghatározhatja tehát eddig ismeretlen növényeit, vagy ezek közül választva biztosan fel­ismeri majd a virágboltban a megvásárolandót. Nagy Béla könyvét a szobaker­tészek lelkes táborának írta, bíz­va vállalkozó szellemükben is, mert új, érdekes módszert ajánl és röviden. készítő munka több hónapos idő­szaka, a kollektív akarat, az ope­ratív íilatéliai tevékenység gyü­mölcse szépen érett be. Békéscsaba bélyeggyűjtőinek két év után ismét sikerült olyat alkotni, amely országos érdeklő­dést keltett és rendkívüli elisme­rést váltott ki. Majd a kiállítás fő gondolatáról, a postatörténeti részről beszélt. Többek között el­mondotta, hogy a hagyományok tisztelete, a város szeretete — ha nem is tudott teljessé válni — jól tükrözi a városunk filatélistáinak összefogását, ízlését, történelmi és szakmai ismeretét. Kivívtuk a MABÉOSZ elismerését, mert ele­gendő, ha annyit említünk, hogy a MABÉOSZ pályadíjat tűzött ki Békéscsaba postatörténetének tel­jes feldolgozására. Ezután Uhljár Mihály, a városi tanács vb-elnöke méltatta a jól sikerült kiállítást és köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vettek ennek létrehozásában, majd kiosztotta a jutalmakat. A városi tanács jubileumi nagy plakettjét Lipták István, Ge- csei Lajos, Vas Tibor és Frankó László kapták, továbbá Zámori Gyula, dr. Palovits Gyuláné, Ta­kács Sándor, Hartmann Ferenc, Sisák János és dr. Zala Gáborné, a város plakettjét érdemelték ki. Ezenkívül negyvenen részesültek a város címerével ellátott díszes berakókönyv-jutalomban és min­den kiállító emléklapot kapott. A kiállítást, amely 10 napon át volt nyitva — az ország minden részéből mintegy hatezren keres­ték fel. A kiállítást megtekintette dr. Jánossy Lajos akadémikus, a MABÉOSZ elnöke is és elismeré­sét fejezte ki. Olaszország idegenforgalma A napfényes, történelmi múltú Olaszországot 1968 első felében összesen 10 152 000 külföldi turista kereste fel, 7,5 százalékkal töb­ben, mint 1967 hasonló időszaká­ban. A legtöbben (1 952 000) Nyu- gat-Németországból jöttek. Máso­dik helyen — 1 649 000 látogató­val — Franciaország áll. A továb­bi sorrend: Ausztria —1040 600; Egyesült Államok — 511 000; Anglia — 494 700; Hollandia - 421 500; Belgium — 282 100; Dá­nia 149 700; Svédország — 145 000; Kanada — 88 100. S®— A MULL £jj£i ^ MfKCSCYNEK Ki A BÁL YAK, HOGY riSZmi Af FELESÉGE ARSZLAN BEGA/EK SÁTORÁBÓL. y/lágos/tsd mecT^ ŐKET, GERGELY/ ) A AZ £R FELESÉGEM ES G YERAfEKEN SOPRONBAN VAN/VAK, ŐR ONNAN EL NEM/ MOZŰULAYAK. r BORÍTOTTA A VÁRAI a HEGYEKET, AZ EGET-DOBÓ ÉPPEN AZ ŐRSEGET ELLENŐRIZTE, AMIKOR... BORNEM/SSZA GERGELY/ NÁLAD ,YAAL A GYŰRŰM, ELVA/a/am a ciAn ENA/ALA/4 A F/AD, UA AKAROO A GYERME/CEOET, IDEA GYŰRŰMET. ES MASNAf? SZEPTEMBER 16 -AN, ' A NAP AZ AGYI/ DÖpGESZRE /> EBREDT. A BÁSTYÁK ÉS A FA- LAK ROPOGTAK. $GY FEL MA- ZSAS ÁGYÚGOLYÓ A KONYHÁN /E ÜTÖTT BE, /ifsZ IA rjAK, MEKCjEY JYAP/TÁNY L/R MELY FEL TŐLE, HÚZÓDJAM fiAf TEL TŐLE, HÚZÓDJANAK CSAK A KOA/YJJA LYÁS/K FEL fSE ES NYUGODTAN főzzenek tovább. A TÜZES NYÍL LISJOYfiS CSILLAGKÉNT SZÁLLTÁT A SÖTÉTSÉGÉN ÉS MEGVI­LÁGÍTOTTA A DOMBOT: GYEREK NEM Y0LT VELÜK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom