Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-26 / 277. szám

1968. november 26. 4 Kedd IZGATOTTAN HALLGATTÁK A KÉM KINN A PIACON AZ EJJELI PORTYÁN SZERZŐT FsÁkHANY FELfJT NAJNAipDOTT, AKIKOR, A JELENTI K6KZZDÖOOTT A KOTTA VE TY^r MOST PEDI6 KÖVETKEZIK DARI US KIRÁLYNAK A KINCSESLADAJA-HARS06TA A,KIKIÁLTÓ, $ É UGYANCSAK fLCSODÁL KOZOTT A VAR NEPE, AMI- £ l Km A LÁDÁBÓL ÍGY HATÉVES** « INOumbKWrÖRQK FIÚCSKA EMELKEDETT**# té VISSZAÉRKEZTEK A VARBA. AZ EGYIK LEGENY EGY TÖRÖKÖT IS HOZOTT. 'J&YAZ EGESZHADT FffÜR FÁM FE// , BÉG, RAMBERBE6, JÖM A ßUP/U QAJA F/A,ARS7/AN BEG /S. ARMAS70K/J JŐNMER ÉSSOH EZER IOFAJSÁG. DERV/J BE6 A FEFEFŐJUR. FELSZEMÚ'EMBER, JUMURDSAR AZ IGAZ//KEFE. FE/EMTEM ” w //ASSAM, W y/FEZ/O RAR/FAMy * URAM, M/E/FET \ F5 HOZ FŰM*. i9F AX>?FAFOrF^\^ H/SZEMEZAM/ REMUMR.MA, FAR JA MM, v FE/GAZAMJO/ FSZOP A ' CSAPD A6V0M A POROM FKA Ff ' JUMURDJAKf- NEM EMLEKSF/R RA, RAP/FAMY URAM? FORORŐF. *^MOMDAM/ AEARFA/f/^ HOGY MAGKAR FAGYOM, DE M/MO/G EE/BE , ŰTOFF, A/Fa'mkJZOR MEG3Z0ZA/FAM ÉS MEG A SZÁMÁT /S A \ BETÖMTE. ír E/ RE//, FjOSZF/FAM/ ME9 A MAGZAT/S. V SZÚRD /E/ _rii / SMEREM. RUTFA KEOYETIEM EMBER/ Folyíofjulc Szarvasi lányok és „a hivatás kockázata” AZT MONDJA Szarvas kellemetes város, mert sok a kedves, csinos lány. A helybeliek is, de még inkább az Óvónőképző Intézet növendékei. Hét határból, vagyis Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Szolnok megyékből, to­vábbá Debrecenből és Szegedről kerülnek ide az Alföld virágai. Rangos iskola, ultramodern kollégium, a tanulás eszményi kö­rülményei várják őket Hogyan élnek — s ha jól —, | diakok padjaitól. A tanar—tanuló tudják-e mi vár rájuk? Nem rét- | viszony hierarchiáját ebben az tennek-e vissza, mikor kicsöp- j intézetben együttesen alkotó pe- pennek a kollégiumi élet gondta- I dagógiai közösség^ váltja fel. „Az lan összkomfortjából, s valami el- i a hogy felnőttnek vesznek dugott falu óvodájában avas sza- i bennünket ’ — mondják a lányok. Ionná szagú albérletben egyes j EZZEL VOLTAKÉPP eljutot- egvedül kell helytállni ezerkettö- I tunk az intézeti nevelés módszer­FÁMA, i méter távolságban a családi kör­től. „A gyors asszimilálódás ré­vén sokféle gátlás oldódik, ren­geteg hasznos energia szabadul fel” — jegyzi meg Szűcs Gyula igazgatóhelyettes. A növendékek első élményei közül a legmaradandóbb, hogy mennyire más a légkör itt, mint a középiskolában volt. Ügy szok­ták meg korábban, hogy a tanári katedra egy lépéssel feljebb és szigorú elkülönültségben van a száz forintból meg a maguk em- tani berségéből? Pedagógiai ismerete­teket tanulnak csupán vagy a hivatás szeretetét és kockázatát is? Ilyesféle kíváncsiság vezetett Szarvasra. Impozáns, tiszta vonalú épület­tömb, központi fűtés, felvonó, hat szint. Mindegyiken absztrahálá- sig egyszerűsített játékos formák, kai díszített előtér. Négyszemé­lyes szobák. A falakon kisfiú- és kislányképek mosolyognak, az ágyterítőkön: ha.iasbabák és ted- dymackók. „A gyermekközpontú gondolkodás spontán jelei" — jegyzi meg tanár-kísérőm. És azé, hogy az „óvó néni” jelöltek ma­guk is a gyereklányság határ- mezsgyéjén vannak — gondolom hozzá magamban. A berendezés egyformaságában is — szobánként váltakozó — egyéni ízek, apró ötletek. Jó illa­tú tisztaság. A LÉPCSŐ VISZONT grotesz- kül szűk (bébi méret), s mondják, a folyosók légtere is lehetne tá­gasabb. A tervezők elmulasztot­tak klubszobát, „zsibongót” és betegszobát építeni a szép kollé­giumba. kérdéseihez. A riport csak slágvortok rögzítésére vállal­kozhat. Tehát: tanárközpontú ok­tatás helyett közös munka és mi­nél több szemléltetés. Általában a korszerű technikai eszközök változatos használata. Szabó Mi­hály igazgató igen fontosnak tart­ja, hogy a lemezjátszókat, mag­nókat, diavetítőket a növendékek ügyesen tudják kezelni, hiszen gyakorlati munkájukban is hasz­nát veszik majd ennek a tech­nikai készségnek. A lányok keskenyfilm-kameró- val „pedagógiai szituációkat” vesznek fel, majd levetítik és a látottakat megvitatják. Például: egy hároméves kisfiú első percei az óvodában. (Ilyenkor persze a keserves sírás „dominál” — kü­lönösen a fiúknál. Náluk meg- rendítőbb az „anyakeresés” mo­tívuma.) Az intézet igazgatósága mellett a helyi pártszervezet különös fel­adatának tartja a hallgatókkal való emberi törődést, de politikai, világnézeti nevelésüket is. A ket­tő különben — bizonyos pontok­ban — találkozik. „A lányok a Tiszántúl legkülön­bözőbb helyeiről kerülnek hoz­A környezet külső rendje, esi- j zánk. Környezetük sajátságait nossága csak alapfeltétele, hogy j hozzák, jót is, rosszat is” — ma­valóban otthonuknak érezzék a gyarázza Glózik János párttitkár, lányok a „koleszt”. Fontos, hogy ! Egy gyenge tsz-ből, elmaradott kedvezőek legyenek az újonnan ! faluból, ahol a petróleumlámpa jött diák első benyomásai. Az if- \ nem képes keresztülvilágítani a júsági szervezet gondja, hogy észrevétlen „szervezéssel” kelle­messé varázsolják az elsőévesek kezdeti napjait. Többségükben most vannak először kollégiumban, sok kilo­maradi gondolkodás misztikus homályait, más az útravaló, mint­ha „tehetős” gazdaság adott ott­hont, magas színvonalú középis­kola alapozta nevelését a jövendő „óvó néniknek”. A párttitkár egyébként filozó­fia-történetet tanít. Váratlanul bekukkantunk egy órára. A lá­nyok a hégeli dialektika rejtel­meivel birkóznak. A kifejezés nem szerencsés, mert a légkör felszabadult, vitakedvtől pezsdü- lő. Egy gyerekarcú kislány — An­na — a „tagadás tagadása” ismert tételét boncolgatja. Visszatérő motívum — a kö­tetlen társalgás jellegű — felszó­lalásokban: „tegnap este ezen vitatkoztunk a koleszban.” A tudományos szocializmus ok­tatásában például a legnagyobb igyekezet, hogy a tantárgyat élet­közelségbe hozzák. Búzás László tanár elviszi növendékeit a városi pártbizottság titkárához, esetleg részt vesznek a tanács egyik vég­rehajtó bizottsági ülésén. A LEGFONTOSABB PERSZE Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK i! fe'dolgozta: Márkusz László. Rajzolta; Záród Ernő. mégiscsak a piciny gyermekekkel való munka. A képző épületében levő mintaóvoda szépséghibája: a helyiség szűk, korszerűtlen volta. (Legalább ebben is Ízelítőt kap­nak az életről a növendékek). Hogy melyik az erősebb hatá­sú: az óvodás kislányok és fiúcs­kák bumfordi bája vagy az inté­zet módszeres, következetes ne­velési törekvése? Ki tudja? Egy bizonyos: tucatnyi lánnyal beszél­tem, „provokatív” kérdésekkel igyekeztem zavarba ejteni őket. A válasz egyöntetű volt: „nem érdekes, hogy mennyit keresek majd (!), nem vágyom a nagyvá­rosba (!), alig várom, hogy önál­lóan dolgozhassam a gyerekek kö­zött”. Anna ápolónő-növendék volt Pesten, s csak többszöri pró­bálkozás után sikerült bejutnia Szarvasra. Anikó (sok itt az An­na) eredetileg jogi egyetemre je­lentkezett. Piroska vegyész szere­tett volna lenni. 1 Nos, mindegyik megkérdezett egyetértett abban — akármi volt eredeti céljuk, akárhol dolgoz-, tak régebben —, most csak a kis­gyermekek érdeklik őket. „A pálya vonzása oly erős, hogy elhalványítja az egyéni problé­mákat. Az esetleges anyagi gon­dokat is” — mondja az igazgató. Az utóbbihoz tegyük hozzá: az intézet „lányai” — kelendőek. Jó részük menyasszonyként szerzi meg a diplomát, többségük igen hamar férjhez megy. A közeli Felsőfokú Mezőgazdasági Techni. kum praktikusan egészíti ki Szarvas iskolavárosi karakterét. Az agronómus — és egyéb — fér­1 * jek révén aztán könnyebben mcg- < i oldódnak az „óvó nénik” külön- Oböző életgondjai. *1 EZEK A LÁNYOK nem várha­tó előnyökért, nem karrierizmus­ból, csakis a hivatás kedvéért ta­nulnak. Lehet-e ennél többet .mondani egy mai fiatalról? 1 * Vajda János A tárgyalóteremből; Sötét középkor az „Újviiág"-ban A hangzatos Újvilág nevet vi­seli az a mezcihegyesi vendéglő, melyben augusztus 4-én nagyon is régi időket, leginkább a sötét középkort idéző események zaj­lottak le. Talpai János 34 éves, battonyai vonatkísérő este 10 óra tájban tért be munkatársaival a szórakozó­helyre. Kétségkívül jól mulathat­tak, hiszen például Talpai alig egy óra leforgása alatt négy kor­só és-három pohár, azaz körülbe­lül három liter sört kebelezett be. Ugyancsak az Újvilágban idő­zött társaságával Török Sándor, akit Talpai nem is ismert. Zárórá- J mellékbüntetésül öt évre eltiltót ig a mértéket nem ismerő szesz­fogyasztáson kivül nem történt semmi figyelemre méltó a helyi­ségben. Röviddel később azonban Török Sándort csaknem halálra sebezte Talpai bicskája. Vajon miért? Az egymást ker­gető események tulajdonképpen nem adnak logikus magyarázatot ahhoz, hogy megértsük tettét, ehhez behatóan elemeznünk kel­lene brutális egyéniségét, vért on­tó indulatát, aminek kétségkívül kitűnő katalizátora volt a három liter sör is. hogy ne verekedjenek, menjenek mindnyájan szépen haza. Válaszul a vasutas előkapta kését és két­szer mellbe szúrta. Az egyik szúrás mindössze há­rom centiméterrel kerülte el a szerencsétlen ember szívét és megsértette az egyik tüdőeret. Azonnal kórházba szállították, s csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét. A Gyulai Megyei Bíróság no­vember 18-án megtartott tárgyalá­sán a büntetlen előéletű Talpai Jánost, emberölési kísérlete miatt, hatévi szabadságvesztésre ítélte, s ta a közügyektől. A vádlott eny­hítésért fellebbezett, így az ítélet még nem jogerős. Záróra után távozott a vendég­lőből Török Sándor és társasága. Elkísérték a művelődési házig is­merőseiket, s visszafelé az Újvilág előtt vezetett el az útjuk. Az ud­vari bejárathoz érkezve, arra let­tek figyelmesek, hogy három vas­utas egyenruhás és egy civil fér­fiú fogja közre, s pofonnal fenye­geti ismerősüket, a mezőhegyesi Kovács Mihályt. Törökék meg akarták akadályozni, hogy tett- legességig fajuljon a vita, ezért karon ragadták Kovácsot és ki­vonszolták a fenyegető gyűrűből. A garázda társaság azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Tal­pai János — mert neki és társa­ságának szottyant kedve a vere­kedéshez — a kiszemelt áldozat után indult. Úgy látszik, hogy Kovács az ismerősei körében bá­torságra kapott, mert elkövette azt a hibát, hogy meglökte a fe­nyegetően közeledő Talpait. Úgy, hogy annak a sapkája a földre esett. Török Sándor még mindig men­teni, akarta a helyzetet, a fene­kedé Talpai elé állt, s könyörgött, Bizony mi nem így képzeljük el az új világot. És nagyon sajnál­juk ezt a szép címet attól a ven­déglőtől, aäiol habozás nélkül ki­szolgálják az italt, egészen addig, amíg a vendég a sárga agyagig lerészegedik, s szabadjára engedi sötét indulatait. Talpai tettéért ö maga felel, de ideje végre rendet teremteni a megye vendéglátó­üzemeiben, amelyekben — tiszte­let a kivételnek — a személyzet és a többi vendég asszisztálása mellett, egymás után követik el véres tetteiket a garázdák. Békés Dezső ! Munkavédelmi ankéiot iarlott a MEDOSZ Békés megyei Bizoiisága A MEDOSZ-hoz tartozó gazda- j súgókban, üzemekben a baleseti statisztika javuló tendenciát mu­tat. Azért, hogy ez a javulás to­vábbra is megmaradjon, _a ME­DOSZ Békés megyei Bizottsága és az Állami Gazdaságok Főigazga­tóságának Békés—Csongrád me­gyei Főosztálya november 23-án munkavédelmi ankétot tartott. Ezen a vállalati munkavédelmi szabályzatok (VMSZ-ek) átdolgo­zásával, a távlati és az éves mun­kavédelmi intézkedési tervek el­készítésével, valamint a baleseti statisztika értékelésével foglalkoz­tak. Az ankéton részt vett Pró- kai Ferenc, az SZMT Munkavé­delmi Bizottságának vezetője is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom