Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-26 / 277. szám
1988. november 26. 5 Kedd Kezükben a zöld ládával beli községeknek is. Go'ouznal Mátyást bízták meg e feledet elvégzésének irányításával. Azt, hogy a proletárdiktatúra kikiáltását követően milyen átalakuláson ment át a község lakossága, még Zelenka János apátplébános Is elismerte és 1920-ban a Tanácsköztársaságról a következőket írta: „Elő volt készítve a talaj, az istenfélő népre alig lehetett ráismerni”. Endröd egyike volt azoknak a Békés megyei községeknek, ahol a nők is részt vettek a forradalmi megmozdulásokban, önálló nőszervezetet hoztak létre Eperje&sy Vilma tanítónő vezetésével, és az „állami óvodában gyűltek össze. ott. szívták magukba a kommunizmus eszméjét” — mondotta róluk a reakciós pap. Amikor a Tanácsköztársaság vívmányai veszélybe kerültek, Endröd lakossága ismét helytállt, 156-an mentek el vöröskatonának és hősiesen harcoltak a Tiszánál. A proletárdiktatúra leverését követően sokan tovább dolgoztak a munkásmozgalomban. Szeretettel és őszinte tisztelettel emlékezünk az 50 év előtti események tevékeny résztvevőire, harcuk, helytállásuk ma is példaként áll előttünk. Egy kis tere-ferc az „öreg” katonával, az új baráttal. Fotó: Demény Békés melyében Piros harisnyas kubikosok ® Az agrárproletárok száma magas volt Endrődön, ahol ennek következtében erő» volt a földmunkásmozgalom is. Létrehozták a helyi szakszervezeti csoportot. Sokan mentek az ország különböző nagy építkezéseire kubikmunkára. Az endrő- diek megkülönböztetésül piros harisnyát viseltek, ezzel a külső „a földszerzés, a földosztás, amelyhez a bázist az agrárproletárok és a szegé nyparasztsug biztosította”. • „A földéhség soha nagyobb, kielégítésére irányuló követelés soha jogosabb nem volt, mint most a négyéves háború véres áldozata után”, ismertette a Szakszervezeti dolgozók kitüntetése Endrődön e házban kezdte meg működését a KMP szervezete. Jelenleg óvoda. jellel is bizonyítva hovatartozásukat. Az I. világháború szétzilál!a a szakszervezetet is. A háborúellenesség, a gazdasági válság miatt azonban a munkásmozgalom a háború utolsó évében ismét fellendült. Az őszirózsás forradalom híre, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása nagy hatással volt a község baloldali érzelmű lakosságára, és Szabó Péter, Smiri István, Polányi Máté, Hunya István vezetésével létrehozták a kommunista párt helyi szervezetét. Az endrődi munkásságnak ebben az időben három gyülekezőhelye volt. A már említett kommunista alapszervezet, a Nemzeti Tanács és a Földmunkás Szakszervezet. Természetesen munkájukat nem választhatjuk el élesen egymástól, hiszen egy cél: a proletárdiktatúra megvalósítása érdekében tevékenykedtek. 1918 november végétől a Tanácsköztársaság megalakulásáig a munkások tömegei mindennap a piactéren gyűltek össze, ahol a Budapestről és Békéscsabáról érkezett a KMP és az SZDP baloldalának küldöttei tartottak előadásokat. Az aktív politikai munkához jelentős támogatást kaptak a Békés megyei Népszavától, amely kezdettől fogva szocialista agitációt fejtett ki és amely rendszeresen megjelent Endrődön. Bartos Pál, a direktórium tagja Budapestről, Mezőtúrról röplapokat, a Vörös Űjság egy- egy számát hozta a községbe. A szakszervezetben tanácskozás volt a földosztásról. Programjuk: „a dolgozó nép, különösen pedig a hazatérő katonák életsorsának megjavítása”. Cél: Megyei Nemzeti Tanács programját Majoros Lukács, a szak- szervezet vezetője. Az Endrődön megalakult igen erős kommunista alapszervezet segítséget nyújtott a környék- j A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának pártszervezete november 22-én, az KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi taggyűlést tartott. Ez alkalommal kapta meg Hajdú Antal, az SZMT munkatársa a Szakszervezeti Munkáért jelvény arany, Balázs János, ugyancsak az SZMT munkatársa pedig a Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozatát. Eredményes munkájukért többen jutalomban részesültek. FIGYELEM! Falazóblokk Novembi 20-tói decembe 10-ig az állami TÜZÉI 1000 db “ es 10 mázsa r; ír mm 1 f ' á s ’-telepeken lazóblokk JLm sarlósa fu étén »tett meszet Bf yen kapj | A békéscsabai építők Trefort j utcai kultúrháza vagy ahogy városszerte nevezik, a „Melós”, a hétvégi napokon benépesül fiatalokkal. Szól a zene, s az esti óráMinivizor68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 8. rejtvényünk ISMERŐS VERSEK Firenze utcáin sétálgatva a költő, egy lcovácsmühely előtt ment eft, és bosszankodva hallotta, hogy a kovács- mester műhelye ajtajában az ő verseit énekli, de úgy, hogy a sorokat össze- j vissza keverte. A költő bement a mű- | helybe és — se szó, se beszéd — a kovácsmester szerszámait, melyek szép j rendben voltak a műhely asztalára he- j lyezve, egymás után kezdte kihaji- | gálni az utcára. — Megbolondult, uram? — kérdezte j feliháborodva a kovács. — Dehogy, uram felelte a költő nyu- j galommal, miközben tovább folytatta a &zersizámok hajigálását. A kovács mester méltatlankodva ki- < állottá: — De hisz ezek az én szerszámaim! j A költő tovább működött: — Éppen azért hajítom ki az utcára. — De miért teszi ezt, uram? A költő megtör öl te kezét, majd így válaszolt, befejezve a szersizámok kidobálását: — Mert ön is az utcára dobja az én költeményeimet. Amikor önt énekelni ( hallottam, ugyanazt éreztem, amit ön , érez most. Ezzel otthagyta a csodálkozó kovácsmestert. Ki volt a költő? kig vidáman rúgják a port az ifjú vendégek. Most is fiatal arcokat látok a fényesre kopott padlózatú nagyteremben, de ez az összejövetel már a felnőtté válás egyik fontos állomása: bevonulok várnak az orvosi vizsgára. Vágási László alezredes. a kiegészítő parancsnoka büszkén közli: kivétel nélkül megjelentek a sorkötelesek, és az orvosi vizsgálat szerint mindany- nyian alkalmasak a szolgálatra. A Himnusz hangjai vezetik be a rövid búcsúztatási ünnepséget, s amikor a tisztek bevonulnak a terembe, olyan egyöntetű gyorsasággal kapja magát vigyázzba az utolsó civil óráit élő ifjú társaság, hogy ez a tiszteletadás még az idősebb katonáknak is díszére válna. A hátsó sorokban ülő édesanyák, menyasszonyok közül egyik-másik előveszi a zsebkendőjét, amikor Vágási alezredes meleg szavakból köt útravalót a bevonulóknak. A többi között arról beszél, hogy huszonhét hónapi kemény munka áll előttük. Kéri őket, teljesítsék olyan odaadással alkotmányos kötelezettségüket, mint ahogy azt a Békéscsabán és környékén élő fiataloktól megszokta és el is várja a hadsereg. A csehszlovák népnek nyújtott baráti támogatásból is kivették részüket e vidék fiataljai és magatartásukkal elismertést vívtak ki. A párt, a tanács és tömegszervezetek nevében Béres János, az MHSZ városi titkára búcsúzik a fiataloktól, s ezután még marad egy-két óra arra is, hogy az édesanyák, édesapák, no meg a menyasszonyok társaságában, vidám beszélgetéssel felkészüljenek az útra. Aztán kézbe kerülnek a hagyományos, zöld katonaládák és nótaszóval, egymáshoz igazítva lépteiket, elindulnak első állomáshelyükre. B. D. Vízszintes: 1. Dérrel lepett. 5. Vonatkozó névmás. 6. Talppont. S. Személynévmás. 9. Szolmizációs hang. 10. Felelős vezető. Függőleges: 1. Akiről az anekdota szél. 2. Zománc. 3. leráz angolul. 4. Szöglet. 7. Ennek egyik egysége az óra. Beküldendő a függőleges 1. Karácsonyi rejívénvszelvény 8. 1968. november 26. Szakfilm-sorozat a televízióban Tavaly jelentős sikert aratott a televízió mezőgazdasági szakfilmsorozata. Nemcsak a termelőszövetkezetek gazdái kísérték figyelemmel a Magyar Televízió és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi ! Minisztérium filmpropagandáját, hanem a gyári munkások, intézményi dolgozók is. mert e filmsorozat keretében szerették volna megismerni nagyüzemeink gazdasági helyzetét. Az 1968—69-es téli mezőgazda- sági szakfilm-sorozatban, melynek az első előadását november 24-én, vasárnap közvetítették Az áruértékesítés új útjai a mező- gazdaságban címmel, a részletes műsorban közölt időpontban további filmek követik. Molnár Paine: MUNKÁSMOZGALOM