Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

196*. november 21. 4 Csütörtök J» Izeflenlcadők Esős, novemberi nap volt, s rá­adásul péntek. Este kedvünk „szottyant” egyet táncolni. (Azt mondják, hogy az időjárás be- folyásolja az ember hangulatát, no de vannak még kivételek ...) Szóval nekünk jő kedvünk volt, és be is ültünk a sarki presszóban. Hely volt még bő­ven. A két személyből álló zene­kar modern számokat játszott, s a főár is rögtön kiszolgált. Egyszer csak egy borvirágos orrú, roggyant térdű öreg (túl a 69-on) beténfergett. Illegette-bil- legette magát a zenekar előtt. Bizonyára ismerősei is jelen le­hettek, mert harsányan köszön- getett a bárpult mellett ülő fia­talembereknek. Neki biztosan tetszett a „dolog”, mert úgy járt­kelt, mint egy 16 éves csitri, aki az új ruháját akarja észrevétet- ni mindenkivel. Többen megmosolyogták (egy­két megjegyzést is hallottam, de azt nem írom le), aztán volt, aki félhangosan megkérdezte, hogy: — Ingyencirkuszt rendez, Öreg? Megkezdődött a zene, és a fi­gyelem elterelödött az ízetlenke- dőröl. Örömömre a zenekar éppen a kedvenc számomat játszotta, amikor a bárpult mellett ülő fia­talemberek magyar nótákat kezdtek énekelni. (Kabátban ül­tek, biztosan fáztak.) Nem is le­hetett azt éneklésnek nevezni, mert csak erőlködés volt. Nagy hangzavar támadt, mert hát vol­tak, akik „beleszóltak” a nem éppen józan fiatalemberek kó­rusába. Mindezek után volna egy ja­vaslatom: kellene egy tanfolya­mot indítani, mondjuk ilyen cí­men: Hogyan viselkedjünk szó­rakozóhelyen? Igaz, hogy egy kicsit viccesen hangzana, de a „gyengébbek” kedvéért azt hiszem, megérné... Ha ez nem oldható meg, javas­lom, hogy az italboltokban tény­legesen ne szolgáljanak ki ittas embereket. Remeczky Ferencné Veteránok, úttörők találkozója A lökösházi úttörők meghívásá­ra e héten meglátogatta a pajtá­sokat a község két megbecsült veteránja: Zsámbok József és Petró István elvtárs. A gyerekek éppen a délutáni tanulószobai foglalkozáson vettek részt. és nem kis büszkeséggel mutatták az idős kommunistáknak szép könyveiket, jól felszerelt iskolá­jukat. — Bizony, ez a tanterem csep­pet sem hasonlít arra a kis sö­tét iskolára, ahová én jártam — állapította meg Zsámbok Józsi bácsi, majd hozzátette —, ott az­tán gyakran előfordult, hogy a tanító akkorát húzott ránk a nád­pálcával, hogy még ma is sajog a helye, ha rágondolok. A gyerekek mosolyogtak a régi diákélményeken, de annál komo­lyabban figyeltek, amikor a hő­si harcokra terelődöttt a szó. Pet­ró elvtárs az olasz frontról szö­kött haza, amikor eljutott hozzá­juk az őszirózsás forradalom hí­re. Száz veszélyen át jött idegen országokon keresztül, közben hadbíróság elé is állították és csak a szerencse mentette meg a kivégzéstől. Vállalt minden kockázatot, mert megunta az ér­telmetlen, idegen érdekért való vérontást. Annál nagyobb öröm­mel ment vöröskatonának, s har­colt a Tanácsköztársaságért. Zsámbok- elvtárs is hamar fel­ismerte, hogy hol a helye és ön­ként állt be a Vörös Hadseregbe. Végigharcolták a dicsőséges had­járatokat, s most szavaik nyomán megelevenedtek azok az idők, amelyeket a gyerekek ma már csak a történelemkönyvekből is­merhetnek. Különösen a fiúk fantáziáját izgatták a proletár­hatalom háborúi. Kotroczó Kar­csi a vöröskatonák életéről ér­deklődött és megtudta, hogy mi­lyen nagy különbség volt a csá­szári hadseregben szolgálni vagy a munkáshazát védeni. Zsámbok Józsi bácsi díszes al­bumot ígért a pajtásoknak, amelyben az 1919-es képeket, do­kumentumokat gyűjtötte össze. Az úttörők nagyon örültek az ér­tékes ajándéknak, mert ők híven őrzik és gyűjtik is a forradalmi múlt emlékeit. Késő délutánba nyúlt a veterá­nok és úttörők találkozója, és ar­ra kérte őket, jöjjenek minél többször az úttörők közé, min­dig szívesen látott vendégek lesz­nek. Andódy Tibor Kedvezményes színházjegy-akció A fiatal, új közönség nevelése Már az ősztől új, kedvezmé- nves színházjegy-akció könnyíti meg a színházkedvelő fiatalok­nak, hogy kedvenc időtöltésüknek hódolhassanak. A művelődésügyi miniszter határozata, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a SZOT közös megállapodásának értelmében az 1968—69-es évadra 600 ezer forintot biztosítottak a kedvezményes ifjúsági akciókra. Ez az összeg elsősorban az üzemi és falusi fiatalok közötti új kö­Górdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta; Záród Ernő. zöriség létrehozását szolgálja, mégpedig úgy, hogy a kijelölt da­rabok belépőjegyeinek árát a kapott ötforintos utalvánnyal csökkenti. Az ötforintos utal­ványt egyének vagy kollektívák kapják jutalomképpen, de egy darab színházjegy váltásához csak egy utalvány használható fel, amelyet a KISZ (SZMT) megye­bizottság bélyegzője érvényesít. A kedvezményes utalványok az ország valamennyi színházába ér­vényesek, beleértve azok vidéki bemutatóit is. Így Békés megyé­ben Vörösmarty: Csongor és Tün­de, valamint Shakespeare: Mac­beth című drámáját tekinthetik meg a kedvezményes színházjegy­akció keretében olcsóbban a fia­talok. Ügyrend a tsz-ekben Az év eleje óta foglalkoznak a termelőszövetkezetek azzal, hogy; az új szövetkezeti törvényhez iga­zodva és a gazdálkodás követel­ményeinek megfelelően kidolgoz­zák belső szabályzataikat. Három belső szabályzata van a szövetke­zeti életnek. Közülük legfonto­sabb és legátfogóbb az alapsza­bály, amely kiterjed a szövetke­zet egész gazdálkodására. Az alapszabályhoz igazodóan, annak mintegy kiegészítő része az ügy­rend és a munkarend. A TOT a közelmúltban össze­gezte a szövetkezetek ügyrend­készítésével kapcsolatos tapaszta­latait Általános megállapítás, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek többsége jól meg­értette a belső szabályzatok je­lentőségét. Ennek megfelelően remény van rá, hogy — néhány kivételtől eltekintve — a szövet­kezetek ügyrendje az év végéig elkészül és jövőre már ennek alapján nagyobb szervezettséggel és N biztonsággal idézhetik a ter­melőszövetkezetek vezetői bel­ső ügyeiket. Több esetben találhatunk azon­ban bizonyos félreértéseket. , Az egyik gond, hogy nem mindenütt értik teljesen: a szövetkezeti élet három belső szabályzata csak ak­kor lehet célravezető, ha összhangban van egymással és az ügyrend, valamint a munka­rend semmiben nem mond ellent, hanem szerves kiegészítője az alapszabálynak. Éppen ezért több helyen az is szükségessé válhat, hogy az alapszabályon is módo­sítsanak. Az ügyrend tulajdonképpen nem más, mint az a szabályzat, amely pontosan és félreérthetet­lenül rögzíti a szövetkezeti veze­tők és vezető testületek munka­rendjét, vagyis egy-egy szövet­kezet irányításának belső szabá­lyait. Ezért az ügyrend tartalmazza például a közgyűlés összehívá­sának és előkészítésének, vala­mint lefolyásának módját. De tartalmaznia kell azt is, hogy a közgyűlés után, határozatainak Fogadórák a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat Csepregi Pál, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök­helyettese tartja november 23-án, szombaton délelőtt 9 órától 12 óráig a hivatali helyiségében, Bé­késcsabán. Felső Körös sor, Iro­daház.) végrehajtása során az egyes ve­zetőknek. illetve vezető testüle­teknek milyen feladataik vannak. Ugyanígy, ebben a belső szabály­zatban kell részletezni a vezető­ség üléseinek előkészítését és rendjét, az ott hozott határoza­tok végrehajtásával és ellenőrzé­sével kapcsolatos tennivalókat. Fontos része az ügyrendnek a különféle választott bizottságok tevékenységének szabályozása. Mint ismeretes, a, termelőszövet­kezeti törvény kimondja, hogy egy-egy közös gazdaságban vá­lasszanak és működtessenek el­lenőrző, háztáji, szociális, oktatá­si és kulturális, valamint , ver­senybizottságot. Közülük különö­sen fontos szerep hárul az ellen­őrző bizottságra, amelynek az a feladata, hogy folyamatosan fi­gyelemmel kísérje és értékelje az egész szövetkezet gazdálkodását. Természetesen a szükségnek megfelelően minden termelőszö­vetkezetben létre hozhatnak a törvényben felsoroltaknál több választott bizottságot is. Ám az eddigi tapasztalatok szerint a szö­vetkezeti gazdasagokban az indo­koltnál kevesebb bizottságot igyekeznek választani. Több helyen például mellőzik s háztáji bizottságot vagy egy bi­zottsághoz utalják a szociális, az oktatási és a kulturális ten­nivalókat. Márpedig .közismert, hogy a szö- j vetkezeti tagok öregedése mily í sek szociális tennivalót ró a ve­zetőre és feladataikat nagyobb biztonsággal oldhatják meg, ha jól működő szociális bizottság te­vékenykedik. Vagy emlegethet­jük, hogy most a földtörvény vég­rehajtása során mily sok, a tag­sági viszonnyal kapcsolatos kér­dés vár tisztázásra. Ezért célsze­rű, ha létrehoznak egy olyan ide­iglenes jellegű külön bizottságot, amely ezeket a gondokat meg­vizsgálja és kellő körültekintéssel előkészített javaslatokat terjeszt a vezetőség elé. Gyakori vita a termelőszövet­kezetekben, hogy a különféle belső ügyek személyes intézésé­ben ki az illetékes. Ezért szükséges, hogy az ügy­rend pontosan tartalmazza az elnök, az elnökhelyettes, a fő­mezőgazdász, a főkönyvelő, az állatorvos, a jogtanácsos, a szervezeti egységvezetők, vala­mint az egyéb vezetők és a be­osztott szakemberek ügyviteli tennivalóit. Az ügyrend nem terjedhet ki a szövetkezet és más vállalatok, il- i letve intézmények közötti kap- j csolatok tisztázására. Ennek nem is lenne értelme, hiszen azokat a törvényes rendelkezések tartal­mazzák. Tehát az ügyrend kizá­rólag egy-egy szövetkezet belső vezetésének, ügyviteli munkame­netének szabályozása. H. U KI EZ AZ EMBfft, É5 MIT a - » _ m m AKART A GYÖRÜVEL7-TŰNŐDÖTT V «nein «wiiíni/rtLi-lunui/ I ÉVA, MAJD A SZEKRÉNYHEZ sietett, s egy fakó mell ínyben Y JAAACS/f ' SAA/CS/xX/Y.'^ 3*?^A OYC/AVf N tm a röAÖK is A VESZEDELEM ERZES EGYRE ERŐSÖDÖTT BENNE ■ At/KZOS. 'sj AZ/Sr£AA£Rr, A/Oi A Or£RAY£/r£Afl^A ÉVA A V ROHANT. §iry^szozwMjr" / £Z£OG/A/M / a pogXaay/ f Sf£G £AA A WPP£i /ÓY£R£Zr£Af, ŰAZOGAY ik Bev/rre japcs/pXtas ^J£AfPZOAfOAí^' S* JVMMOSAXff DE a valasz nem Érkezeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom