Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-21 / 273. szám
19W. november 21. 5 Csütörtök ■ <4 szerelmes csillagot hordoz szentében...” Csongor és Tünde 1 2 i V S 6 ? m 8 9 ■ u-to "I Vízszintes: 1. Regeszerű óriás. 6. Munkahely.. 7. Körülbelül idegen rövidítése. 8,/ Vissza: személynévmás. 9. Angol egyetemi város. 10. És latinul Függőleges: 1. Akiről az anekdota szól. 2. Mezei munkás. (+’). 3. ... ca- cola. 4. Város Olaszországban. 5. Idegen férfinév. Beküldendő a függőleges 1. Csongor az ember igazi boldogságát kutatja. Nem hiszem, hogy mást tenne, Vörösmarty a romantikus képzelet szárnyain éppen a Csongorban érkezik el valami; nem is egészen tudatos realizmus küszöbére, a felhőtlen boldogság hazugságának felismeréséig, az égi szerelem tagadásáig, a mese- I világban is mélyre jutva: a hiú- j ság, a küzdés, a vágy, a romanti- j kus illúziók mire sem jók és a Hajnal birodalmának tilalomfái ! is csak az embert búsítják: „Sem- i mi szép szó, semmi kéret — Meg j nem tartja; elmegy, itt hágy.” Vörösmarty a kibontakozó re- \ formkori években, a fellobbanó, majd lelohadó és kedvet szegő társadalmi-politikai atmoszférában, az első nagyobb akarások kudarcában korának milliónyi ellentmondását, kiábrándultságát transzponálta át a Csongor mesevilágába, hogy hajtóereje legyen talán utolsó, nagy romantikus repülésében, amikor egy meseszép nap éjfelétől éjfeléig űzi hőse a boldogságot, az emberi lét értelmének ragyogó csillagát. Csongor így válik Vörösmarty színpadi arcává is, gyönyörű álmai, összeomlott vágyai, szkepticizmusa és mégis-mégis életigenlése így formálja a világirodalomban is párját ritkító ifjú hőssé. Csalódik a világbarj és Tünde ajkáról is örömmel fogadná a parancsot: „Mondj halált rám, s ajkaidról — Azt öröm lesz elfogadnom”, de nem is élhet e Minivizor-68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 4. rejtvényünk A közföldek ügye A neves római jelen volt a szenátus ülésén, amikor Julius Caesar javaslatot nyújtott be, hogy a cam- paniai közföldeket osszák szét a veteránok között. Sok szenátor ellenezte ezt a javaslatot, s a szenátus legöregebb tagja, Lucius Gallius is hevesen kikelt ellene. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Amig én élek, nem szeretném, ha ez megtörténne. A neves római erre felállt és így szólt: — Nyugodtan várhatunk a javaslattal, mert Gallius egészen rövid Ideig tartó haladékot kért, hiszen már nyolcvanhat esztendős. Kérdésünk: ki volt a neves római? Tünde — Korompay Vali, Csongor — Kardos Gábor. Karácsonyi rejtvényszelvény 4. 1968. november 21. világ nélkül: „Hagyj pihennem karjaid közt — És elsírnom vesz- teségim — Mondhatatlan séreit.” Aztán a hármas út, a merre indulás jelképe, Itt már nemcsak Tünde és üdlak Csongor vágya megtalálni, több: az élet értelmes- szép boldogságát. S visszatérve újra oda, ahol a Kalmár, a Fejedelem és a Tudós boldond szegénynek nézte s ott újra találkozva velük, keserű a kifakadás: „Elérhetetlen vágy az emberé — Elérhetetlen, tündér, csalfa cél!” Pesszimizmus, miért is tagadnánk? Sőt, mintha a végső akkordok ezt még jobban felzenget- nék: Tündére végleg rátalálva, mégis „Éjfél van, az éj rideg és szomorú — Gyászosra hanyatlik az égi ború . ..” Szeszélyes és misztikus hatalmak árnyékában parányinak látja az embert, de a mesés fordulat, a már-már veszni látszó boldogság meglelése magasba repíti hőseit: „Jer nyugodjál e karok közt — S hagyj nyu- gonnom karjaid közt — Háborít- hatatlanul — így fogunk mi csendben élni — S a bajoktól messze ler ,i.” A boldogság, az emberi küzdés beteljesülése, az álmok megvalósulása a világ ellenére, távol a világ zajától, mely úgyis érthetetlen, riasztó, nemesnek, jónak tönkretiprója: az emberek közömbösek és részvétlenek egymás iránt. A nagy korfordulóban, a reformkorban vagyunk. A mese viszont időtlen. Ha időben mégis kora valóságélményeit hordozza, tanulsága (van-e mese tanulság nélkül?!) ma is az, ami akkor: vágyaink itt a földön érhetők el, de csak ha mind, aki ember, jobbá formálja majd az ész és az ér. zelem. Ha kigyomlálja az emberből a fondorlatot, az aljas számítás, a hatalomvágy pusztító gőgjét — az értelmes rend javára; ha különös-érthetetlen erők nem játszhatnak tovább a nagy cselekedetekre jött ember életével, s csillagával, mely az értelmes boldogságot tündökli. Nagy ez a vállalkozás, és színházunk bemutatóját ez a súly tér. heli. Máté Lajos rendezői elgondolásaiban az „igaz játék”, a „mese és realitás” ötvözését látta jónak és korszerűnek, s minden jelenetben világos az, hogy nem akar Vörösmarty ellenére játszatni, hangolni; az, hogy az alakok emberi és nem mesés-mitikus arcát emeli ki jobban mozdulatkörvonalakkal, a szövegmondás felhívó tónusaival, az előadás kompozíciójának a szokásosnál erősebb tagolásával — alapvetően meghatározza azt az érdekfeszítően izgalmas játékstílust is, melyet, ha minden szereplője megért és meg tud valósítani, nagy előadást produkál. I Sajnos, nem érették meg, és a Csongor és Tünde csabai bemutatója ezért vált egyenetlenné. (Ha még itt azt is közbeszúrom, í hogy a díszletek túlzott elvontsága a Babits által érzett irracionalizmus irányába tolódik, az egy- j ségesség, minden nagy előadás alapvető ismérve, egészen távoli- ! nak tűnik.) Csongor — Kardos i Gábor — adottságai nem csongo- j riak, Vörösmarty belső arcát még csak felvillantani sem tudta; s már az expozíció pillanatában } („Minden országot bejártam — ! Minden messze tartományt — S | aki álmaimban él — A dicsőt, az j égi szépet — Semmi földön nem találtam . ..”) nem érint meg a j mese suhanásával, a filozofiszti- kus mélységek háttereivel; mily I csodálatos dolgok jönnek még ez- I után? És mintha sokszor „félváll, ról” beszélne, elfut tőle a szó, ne- I hezen érthetően, Tünde — Ko- | rompay Vali — nincs híján a ' verssorok szép közvetítésével, ! olyannyira, hogy némelykor már szépelgésbe fullad; tartása is túlságosan testetlen, a földi gyönyörökért lángra gyúló tündérlány varázsa elveszik valahol a már muzsikává magasztosított, de önmagában öncélúvá zsugorodó sorok zengetésében. Meglepő (de mégsem az!), hogy ezen az előadáson elsősorban Kovács Lajos Balga szerepében alkot kimagaslót, rusztikus figurája bírja a rendező elképzeléseit, a darab humorának remek, de mértéktartó hordozója, a földi terek kedvesen bumfordi képviselője, akár csak Ilma — Tóth Gabi —, aki, ha nem is rendelkezik még sok rutinnal, és főleg mesterségbeli tapasztalattal, sikeres alakítása elismerést érdemel. Mirigy szerepében — Szentirmay Éva — is híven követi a „mese és realitás” koncepciót, az ördögfiókák közül Cserényi Béla (Kurrah) nyújt apró remekléseket és rak össze ezekből egészen eredeti, emberarcú manót. Lestyán Katalin Ledérje becsületes és jól megértett színpadi munka. A vándorok közül a Tudós — Tolnai Miklós — kitűnő, kifejező erejű szövegmondása nagy erénye. F. Nagy Imre Kalmárja is a mélységeket keresi, Keresztes Pál Fejedelme sajnos, a felszínen marad. Kár, hogy az Éj királynője lényeges monológját a rossz magnófelvétel elrontotta, a zene gépesítése is illúziót rombol, és nemhogy motivál, inkább taszít és idegesít. Mit lehet még ezek után írni? Talán azt, hogy nemcsak minden mese, de színházi előadás sincs tanulság nélkül; amely itt az, hogy ami nery sikerült, az legközelebb a siker élesztője lesz feltétlenül. Sass Ervin ÄKF javaslat a íagylaltgy ártás feltételeinek megszigorítására Az Állami Kereskedelmi Fel-| ügyelóségen most összesítették j annak a nagyszabású vizsgálatnak az eredményét, amelyet miniszte- i ri utasításra az ÁKF az Állmai! j Közegészségügyi Járványügyi Fel- | j ügyelettel közösen tartott a nyá- { I ron. Budapesten és valamennyi megyében az állami, a szövetke- | zeti és a magánszektorban egyaránt ellenőrizték, hogyan érvé- j nyesülnek a fagylaltkészítés, tárolás és árusítás közegészségügyi feltételei. Az országos vizsgálat során 844 termelőüzemet, 3117 elárusítóhelyet és 617 mozgóárust ellenőriztek. A vizsgált egységek 10 százalékában azonnal megtiltották a termelést, illetve az értékesítést. A közegészségügyi előírások be nem tartása, szabálytalan termelés, illetve árusítás miatt 292 c-setben szabtak ki bírságot és összesen 664 intézkedő határozatot hoztak. Néhány helyen, ahol a tárolás nem felelt meg a követelményeknek. a fagylaltkészletet, összesen több mint 100 má- j zsát, megsemmisítettek. A vizsgálat tapasztalatai szerint problémák, hiányosságok elsősorban a vidéki, a falusi termelőhelyeken, s főleg a kis- és középüzemek kedvezőtlen termelési, tárolási, szállítási feltételeiből adódnak. Az ellenőrzés nyomán a termelést, az értékesítést a kifogásolható helyeken mindaddig szüneteltetik, amíg az előírásokat nem érvényesítik. Az AKF javasolta az illetékes szerveknek, hogy a jövő szezonban csak azokon a Iiüyeken engedélyezzék a fagylalt gyártását és értékesítését, amelyek mindenben megfelelnek a követelményeknek, s ahol a helyszíni termelés feltételei nincsenek meg, ott csak konzervfagy laltot vagy egyéb jeges készítményeket árusíthassanak. Az ÁKF javasolta azt is, hogy a szezon kezdete előtt a KÖJÁL és a tanácsok ismét vizsgáljanak meg minden termelőüzemet, árusítóhelyet, s ellenőrizzék, hogy azokat, amelyeket korábban nem tartottak megfelelőnek, az előírások szerint korszerűsítették-». A tárgyalóteremből: Ok is a kocsmapulttól indultak Nehéz lenne hirtelenjében ösz- szeszámolni, hogy a mostanival együtt, hány bűnügyi krónikát kezdtünk így az utóbbi hónapokban: a kocsmapulttól indult és a vádlottak padjához vezetett a garázdák útja. Mert a pofozkodók, késelők harci kedvét az esetek túlnyomó többbségében sör, bor és a megyében oly kedvelt pálinka táplálja. Dobi György 20 éves és Csum- pilla György 21 éves kétegyházi fiatalember a községi állomás Utasellátójában italozott szeptember 21-én. Estig jócskán lerésze- gedtek és el is fogyott a pénzük. Torkukat viszont még mindig száraznak érezték, s ezért egyszerűen leszólítottak az utcán két ismerőst, adjon nekik néhány forintot fröccsre. Erről folyt a két társaság között a vita, amikor elhaladt mellettük az utcán egy férfi, aki csak átutazóban volt Kétegyházán és az állomásra tartott. Dobi György minden ok nélkül szidalmazni kezdte a számára teljesen ismeretlen embert, és felszólította, hogy álljon meg. Az azonban úgy gondolta, jobb, ha figyelmen kívül hagyja a részeget és lépteit meggyorsítva tovább haladt. Dobi nem hagyta lerázni magát, utánairamodott, mire a férfi — felismerve, hogy kötekedni akarnak vele — futásnak eredt. Ekkor Csumpilla György is üldözőbe vette. Körülbelül 200 méter után Dobi György utolérte a sértettet és ütlegelni kezdte. Időközben odaér- ! kezett cimborája, Csumpilla is. Megaragadta a még mindig távozni próbáló férfit és belelökte az úttest mellett levő tóba. A férfi segélykiáltásaira többen felfigyeltek, közöttük Veres Mihály rendőr-szakaszvezető is, aki szintén az állomásra igyekezett. Csumpilla Györgyöt igazoltatás céljából bevezette az állomás forgalmi irodájába. Követte őket a sértett, valamint Dobi György is. Dobi még az előállítás során is nekiment a férfinek és újból megütötte. A Gyulai Járásbíróság az előze- zetes letartóztatásban levő garázdák bűnügyét november 12-én tárgyalta. A büntetlen előéletű Dobi Györgyöt egyévi és hathónapi szabadságvesztésre ítélte. Hasonló büntetést kapott Csumpilla György is, aki visszaesőként követte el a garázdaságot. Mel- lékbünetésül mindkét vádlottat eltiltották két évre a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. B. D. Üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, szakszervezeti bizottságok, figyelem! Már most gondoskodjanak dolgozóik 1969. évi nyári üdüléséről A tíalaton déli partján olcsó, kellemes üdülési lehetőséget biztosítunk. Kérje ajánlatunkat! Fizetővendégszolgálat, víkendház, camping Balatonszabaditól— Balatonberényig közel 30 000 férőhely közül válogathat! Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala SIÓFOK, Szabadság tér 6. sz. Telefon: 132,
