Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

1968. november 21.

3

Csütörtök

Mi van a falon?

Gyakran megfordulok hivatalokban vagy legalábbis hivatalosnak számító helyiségekben. Az ember nem ritkán van kárhoztatva várakozásra, és ilyenkor nézelődik. Mit is nézhet? Leginkább a türelmesen üldögélő sorstársait vagy a padlóborító szőnyegek rajzát, vagy pedig a falat.

Apropó. De mit is néz a falon? És egyáltalán, mi van a falon? Azokon a falakon, amelyek között gyakran megfordulnak idegenek is, de amelyek között végeredményben egy-egy ember a fél életét is eltölti. Manapság egyre-másra olvashatjuk, hegy a munkahelyek, műhelyek falát a színdinamika „illemszabályai szerint” festik ki és dekorálják, de vajon áll-e ez a hivatalos helyiségekre is, ahol az a furcsa kettősség áll fönn, hogy munkahely is, idegenek tartózkodási helye is; tehát legyen barátságos, de őrizzen valamit a hivatali méltóságából. Meg kell mondanom őszintén, néhol bizony lehangoló a hivatali helyiségek látványa. Olyan valóban kafkaian hivatalszerű. Nyomasztó. A képeslapok prospektusai olcsó, keskeny, fekete keretben, üveg alatt. Jó magasan. Aztán a címer és valami feltűnő helyen a helyiségleltár, barnára aszalódott papíron. Néhol lehet látni rajzszeggel feltűzött, már rég aktualitását vesztett plakátot, tűzrendészed házirendet, mozgalmi témájú, olcsó levonatot ugyancsak keskeny, fekete keretben és jó magasan, mintha a dekoráció nem is a helyiséghez tartozna.

Ellenpéldákat is bőven lehetne sorolni. Különösen a művelődési intézmények járnak jó példázal elől a falak díszítésében. És persze azok a hivatalok, üzemek, amelyek tudnak és hajlandók is áldozni a jobb közérzetet szolgáló, szemnek is szép, ízléses képzőművészeti alkotásokra. Túlzás lenne viszont azt mondani, hogy a középületekbe illő falj dekoráció csak az anyagiakon múlik. És az is természetes, hogy mondjuk egy orvosi rendelő várótermét egészség- ügyi, egy tsz-irodát pedig mezőgazdasági jellegű plakátokkal díszítik. Az is világos, hogy egy hivatalos helyiség soha nem lehet annyira intim jellegű, mint egy magánlakás. De kívánatosnak látszik — és most újra a jó példákra hivatkozom —, hogy a hivatalos helyiségek is barátságosak legyenek; a jó ízlés és az adott hely jellegének megfelelően igenis törekedjék mindenki sajátos hangulatúvá, emberivé formálni azokat a bizonyos, és most a szó valóságos értelmében vett, falakat.

Iskolafolyosókon, osztálytermekben, ifjúsági klubokban ma még néhol szinte szentségtörésnek tartják, ha az épületet nem a mártírok és a történelmi hősök komor, fekete-fehér képeivel ékesítik. Mint ahogy volt időszaki, amikor némely portré szinte elengedhetetlenül szükséges tartozéka volt a párnázott ajtók mögötti helyiségek dekorációjának. Nem új a jelszó, de újra kimondom: több színt, több fényt a középületek falára. De ne csak a dolgozószobákba, hanem a várótermekbe is. Mert bizony itt még bőven akad tennivaló. Aki nem hiszi, látogassa végig a pályaudvarokat, orvosi rendelőket és a hivatalok jellegtelen előszobáit.

Brackó István

KilencszázötvenlíHeiic vagon nemesített vetőmag Békés—Csongrád megye gabonaföldjeiben

A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dél-alföldi alközpontja fennállása óta a legtöbb nemesített vetőmagot forgalmazta az őszi kalászosokból. Békés és Csongrád megye mezőgazdasági nagyüzemei 37 millió forint értékben 959 vagon búza, árpa, kétszeres és takarmánybúza-vetőmagot igényeltek. Az elmúlt évek ugyanis bebizonyították: a vetőmagon nem érdemes spórolni. J A saját parcellás szaporítás is

jól bevált: így sokkal kevesebb volt a szállítási költség. A bőtér- mő Bezosztája vetőmagon kívül a legújabb olasz, francia, jugoszláv és szovjet fajtákból is kértek magot a termelők.

Burgonyából szintén ősszel adták át a termelőknek a vetőmagot. A két megyébe 450 vagon vetőgumó került, ez csaknem kétszerese a múlt évinek.

visszaszólt, hogy másnap délután menjenek a lányok, várja őket.

— Mennek bizony — lelkendezett Marika, aztán még hangosan utánaszólt a lelkésznek: Isten áldja, tiszteletes úr... !

A sportegyesület két íróasztal, hossz szélességű irodájába öten voltak, amikor Bokros Miska benyitott. Körben álltak s hevesen bizonygatták egymásnak, melyik sportágnak milyen a jelentősége. Az egyik a sakkcsoport alakítását sürgette, mert az szellemi torna, az embert rászoktatja, hogy koncentrálja a figyelmét, ha valamihez hozzáfog. A másik az úszósportért kardoskodott, ott húzódik a falu alatt a Körös egy holt ága, s jól ki lehetne használni más vízi sport céljára is, akár evezőversenyeket is rendezhetnének. Igaz, ő csak az úszáshoz ért, de az evezéshez is keresnének oktatót. Bár itt van már az ősz, úszásra nem alkalmas a szabad víz, de meg lehetne szervezni a csoportot, s mihelyt jövőre beköszönt a nyár, megkezdhetnék a gyakorlatot. Télire meg korcsolyapályát is csinálhatnak a holt ágon. A futballrajongó, aki a megyei székhely csapatában játszott évekig, de miután a helyi fogyasztási szövetkezet bolt- I vezetőjévé nevezték ki, abba- f hagyta a játékot, a faluba köl- 1 tözött a családjával, s a helyi f futballcsapat edzője lett, most I azt hajtogatta, hogy a futball- ? pályát sürgősen rendbe kéne I hozni, a gödrös részeket új gyep- T kockákkal cseréljék ki. J

— Az bizony jó lenne — szólt 1 közbe Bokros Miska —, mert a ? múltkor keresztülmentem a pá- 1 lyán biciklivel és olyanokat f zöttyent, majd kiugrott a gyom- 1 rom. T

Gyorsan az öt ember alkotta t körbe állt. Hátravetette a fejét, I kezét nadrágzsebébe süllyesztet- T te és a sakkcsapat megalakuló- I sát sürgetőhöz fordult. Nehogy T aztán csak a sakkfigurákat tolo- I gassák azok a bogaras emberek, T szervezzék be őket társadalmi ♦ munkára is. Még napsütéses idő T van, milyen jó lenne, ha most Z összehordanák a futballpályához l szükséges gyepkockákat. Közben f a karórájára nézett s a homlo- * kára csapott, az áldóját neki, j sietnie kell, várják a postán, ott 1 is tárgyalása van. Sajnálja, hogy ? nem lehet köztük tovább, pedig I szeretett volna még több kér- ? dést tisztázni, de hát majd más- I kor, addig is jó munkát kíván. T (Folytatjuk) {

Szirial óriásmogyorit pörkölnek Medgyesegyházán

A medgyesegyházi Haladás Tsz pörkölőjében éjjel-nappal dolgoz, nak. A kemencéket olcsó cirokszárral fűtik a nyers termésből közkedvelt csemegét varázsolnak. Mojdisz Ádám telepvezető, Simái István és még több beosztott munkatárs a pörkölő fennállása óta, vagyis kereken tíz esztendeje tevékenykedik a pörkölőkemen- í cék mellett.

A tsz kiváló minőségű pör-1

— Vésztő! Mama! Itt kell magának is kiszállni! — a kalauz lesegít a vonat magas lépcsőjéről egy idősebb asszonyt, aki nyilván rokoni látogatásra jött a községbe. Rajta kívül még néhányan le- szállnak, és a vonat lassan indul tovább.

Az állomásnak vezető úton, be a község felé igyekszik egy széles vállú, alacsony fiatalember. Egyik házból hozzákiabálnak:

— Hé! Miska fiam! Állj csak meg egy kicsit!

A fiú kérdőn megáll, majd kezet fog borostás arcú ismerősével, aki nagy léptekkel jött ki a járdához.

— Végre, hogy találkozunk — folytatja az ember. — Régen szerettelek volna már megkérni egy dologra. Nézd meg fiam a házamat, mindenütt hull róla a vakolat. A nyáron összegyűjtöttem a hozzávalót, körül kéne, pucolni. Te kőműves vagy, segíts...

A fiú, Szabó Mihály tipeg egy kicsit, aztán kivágja:

— Nem érek én arra ró, Sándor bácsi! Látja, most is csak szombatra meg vasárnapra jöttem haza, hétfőn hajnalha már megyek is vissza. Még kipihenni sem tudom magam e rövid idő alatt.

— Kár — mondja búsan az ember, aztán újra kezet fog a fiúval, és bemegy a házába.

Szabó Mihály pedig fejcsóválva folytatja útját. Négy éve dolgozik Budapesten, a 21-es Építőipari Vállalatnál. Jó szakmunkás. Átlagban is megkeresi a 2000 forintot, pedig csak négy éve forgatja a kőműveskalapácsot. Annak idején kénytelen volt a fővárosba szerződni tanulónak, mert hát másutt nem vették fel, ő pedig már gyerek korában is házakat épített az udvarukon, építőmunkás akart lenni.

Azt mondtam: a fővárosban dolgozik. Javítok. Csak ott van a központjuk. Legtöbbet vidéki munkákon, Lábatlanban, Nagykőrösön stb. foglalkoztatják őt. Hat és fél forintos órabére van és kéthetenként jár haza szüleihez. Nem először állították meg az utcán, itthon. A múltkor Budai István kérte: legalább alul a lábazatát pucolja körül a házának. Azt se vállalta, mert haza ő pihenni jön. Budai elpanaszolta neki, hogy hónapok óta keres szakmunkást, aki segítene neki rendbe tenni a házát. De nem talál.

— Miért nem maradsz itthon, fiam, lenne annyi munkád, hogy ki se látszanál belőle! — mondta akkor neki Budai. És Szabó Mihály, úgy látszik, már régen készen tartogatta erre a választ, nyomban válaszolt: — Szívesen itthon maradnék, István bácsi, ha lenne valamiféle építőipari vállalat vagy szövetkezet a járásban.

*

De nincs.

kölésnek köszönheti, hogy a saját termésén kívül bérpörkölésre is vállalkozhat. Tavaly szudáni. most szíriai mogyorót pörkölnek. A szíriai mogyoró sokkal nagyobb szemű, de ízre, zamatra meg sem közelíti a hazai termést.

A medgyesegyházi termelőszövetkezeti pörkölőben az elmúlt tíz év alatt legalább ötmillió kiló finom csemegét varázsoltak fogyasztásra alkalmassá.

— Pedig elkelne — mondja Far- kasinszki András, a Szeghalmi Járási Tanács V. B. iparügyi főelőadója. — Nem vezetek statisztikát arról — folytatja —, hogy havonként hányán szeretnék tata- roztatni vagy bővíttetni a házukat, hányán építtetnének kislakást vagy családi házat, hányán bosszankodnak amiatt, hogy egyéb építési munkákkal kapcsolatos igényeiket nem tudja kielégíteni senki.

— Azért elég sűrűn látni ebben a járásban is építkezést — jegyezzük meg.

— Igen, a Sarkadi Építőipari Szövetkezet egyik részlege dolgozik járásunkban, de a negyedét sem tudja ellátni annak, amivel jelentkeznek a lakosok. Nagyon üdvösnek tartanánk, ha valaki vagy valakik felfedeznék járásunkban ezt a piaci lehetőséget és szeghalmi székhellyel létrehoznának egy önálló építőipari vagy vegyesipari ktsz-t. Ezt nemcsak a járás vezetői óhajtanák, hanem sok száz ember is, akik, sajnos, hiába várnak hónapokon át arra, hogy bepucolja valaki a házukat vagy vállalja valaki egy új lakás építését. A járás vezetői helyiségek, telephelyek tekintetében minden segítséget megadnak egy ilyen vállalkozásnak, mert hiszen az előrelendítené az egész járás fejlődését.

*

Itt az új piaci lehetőség! Számosán akadnának olyanok, mint Szabó Mihály, akik szívesen belépnének egy újonnan megalakult önálló szövetkezetbe, ha az folyamatos munkát tudna számukra biztosítani. S folyamatos munka lenne bőven. Csupán az óhaj mellett el is kellene kezdeni egy ilyen kisipari szövetkezet szervezését.

Eívmilliő forintos könyvlargalom Gyomén

A napokban, amikor Gyomán jártunk, szíves szóval invitált bennünket Giriczné, az fmsz könyvesboltjának vezetője felújított üzletük megtekintésére. Ugyanis újra a régi helyen, de a korábbinál is kellemesebb környezetben fogadhatják a könyvet szerető embereket. Tőle tudtuk meg, hogy idei tervük kereken egymillió forint. Amikor ott jártunk, már azzal dicsekedett a bolt vezetője, hogy 725 ezer forint értékű könyvet adtak el. Eddig, s ez egyben azt is jelenti, hogy a hátralevő másfél hónap leforgása alatt — ha nem is köny- nyen de — teljesíteni tudják idei forgalmi tervüket.

Szívesen beszélt Giriczné bizományosaikról, akik legtöbbje évek óta segíti a könyvesbolt munkáját, a könyvforgalom növelését.

Így hozta szóba a gyomai nyomda bizományosát, Bátori Sándort, aki 37 ezer, a gyomai könyvpavilon eladóját, Csath Imrénét, aki 32 ezer, a dévaványai kultúrcikk- bolt eladóját, Csontos Antalnét, aki 23 ezer és a Dévaványai Gépjavító Vállalat könyvbizományosát, Szarka Andrást, aki 22 ezer forint értékű szépirodalmi és szakmai értékű könyvet adott el az idén. Amint Giriczné elmondta, rajtuk kívül még sokan segítik a könyvesbolt munkáját, az idei forgalmi terv teljesítését.

Kép, szöveg: Balkus Imre

V. D.

A Körösvidéki Vízügyi Igazgaféság Gyula, Városház utca 26 szám

megvételre ajánlja az alábbi típusú gépek alkatrészeit és anyagait:

DT—54. vontató Sz. 100 vontató MiB. motor

TM. 750. tip. (Hortobágy)

250 cm3 Pannónia mkp.

125 cm3 Csepel mkp.

Továbbá különböző típusú és méretű:

Gördülő csapágyak Compresszió és olajgyűrűk Ékszíjak Vegyes anyagok

Felvilágosítást ad: Anyaggazdálkodási Osztály.

Telefon: Gyula, 240.

Az óhaj néni elég —

tettre van szükség

Új piaci lehetőségek a szeghalmi járásban