Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-02 / 258. szám

1968. november 2. 3 Szombat Ki mit tud adni a mezőgazdaságnak? Gazdára talált termelési ágazatok bemutatója Békéscsabán A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat október 31-én, csütörtö­kön délelőtt Békéscsabán megbe­szélést tartott abból az alkalom­ból, hogy a gépjavító állomásokon meghonosodott új termelési ága­zatokat bemutassa a közvéle­ménynek. Badar Bálint, a válla­lat főmérnöke tájékoztatójában arról szólt, hogy a megbeszélésre meghívták a beruházási iroda, a MEZÖBER, a tsz építőipari vál­lalkozások, továbbá az önálló építőbrigáddal rendelkező közös gazdaságok képviselőit, lássák, miként készült fel a mezőgazda­ság megnövekedett igényeinek kielégítésére a gépjavító. Az utóbbi években igen jelen­tős anyagiakat fordítottak arra, hogy Békéscsabán az elektromos tervező és kivitelező részleget megszervezzék. A gépjavító állo­máson működő külön csoport a transzformátortól befelé húzódó vezetékeket, felszereléseket, nem­csak karbantartja, hanem fel is újítja, újakat épít. Ez a részleg korábban — öt évvel ezelőtt — 8 dolgozót foglalkoztatott, most pe­dig 100-nál is többet. Termelési értékük évente meghaladja a 14 millió forintot. A csabai „dróto­sok” munkájával megyénk vala­mennyi mezőgazdasági üzemében elégedettek. A részleg azonban már túlnőtte Békés megye hatá­rait. Villanymotorokat más me­gyéknek is terkercselnek. A mezőgazdasági gépjavító vállalat mezőberényi üzemében ugyanebben az időszakban hozták létre az épületgépészeti csoportot. Itt a gazdasági épületekhez szük­Arubemutató Gyomai! A Szolnok—Békés megyei Élei- | miszer- és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat november else­jén áruforgalmi tájékoztatót tart- tott Gyomén. A tájékoztatón is­mertették az őszi, téli felkészü­lést, a várható áruellátást, vala- I mint a szövetkezetek kereske- j delmi vezetőit kölcsönösen ér- [ deklő kérdéseket. A tanácskozás; árubemutatóval zárult. séges ajtókat, ablakokat készítik vasból és alumíniumból. Foglal­koznak vízvezeték, központi fű­tés, állattenyésztési gépek, ete­tők beépítésével, a gazdasági épü­letekben levő berendezések sze­relésével és rendszeres karban­tartásával. A Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat arra törekszik — mondotta a főmérnök —, hogy a termelőszövetkezetek eüektro- mos berendezéseinek és épület­gépészeti szolgáltató igényének a tőle telhető módon eleget tegyen. A vállalat előbb említett munká­ját mind több tervezőintézet, be­ruházó vállalat és termelőegység ismerte meg az utóbbi időben. Jó irányba törekszik ez a vállalat is a mezőgazdasági üzemek igé­nyeinek felkutatásában. Mutatja ezt az is, hogy Békéscsabán is és Mezőberényben is évenként ket­tő, kettő és fél millió forinttal nő a részlegek termelési értéke. Megnyílt az új takarékszövetkezet Tótkomlóson Ünnepség keretében adták át rendeltetésének Tótkomlóson az új takarékszövetkezeti székházat. Az átadási ünnepségen megjelent dr. Horváth István, a SZÖVOSZ osztályvezetője. Hirka János, a takarékszövetkezet igazgatósága elnökének üdvözlő szavai után Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte a megjelenteket és méltatta az új szövetkezeti pénz­intézet megnyitásának jelentősé­gét, valamint a takarékszövetke­zet 11 év alatt elért eredményeit. Ezután megnyitotta a község szövetkezeti pénzintézetét, amely jelenleg csaknem 14 millió forint betétet és több mint 5 millió forint kölcsönt tart nyilván. A pénzintézet épülete és a fö­lötte levő lakások közös beruhá­zásként valósultak meg, egyrészt a takarékszövetkezet, másrészt a helyi Haladás és Viharsarok tsz- ek révén. terelnökké nevezte ki a nemzeti tanács legbefolyásosabb egyik vezetőjét, Károlyi Mihályt. Te­hát október 31-én győzött a pol­gári demokratikus forradalom a fővárosban. A szovjet-oroszor­szági események visszhangjaként két hatalmi szervezet működése kezdődött a forradalom napjai­ban, a nemzeti tanács kormá­nyáé és az eseményeket foko­zatosan balra toló nép munkás- és katonatanácsáé. A forradalmi események vidé­ken — így Békés megyében is — a budapesti hatalomátvétellel 1 kezdődtek el. A Magyar Nem­zeti Tanács kormánya távirati úton értesítette a megyei admi­nisztrációt létrejöttéről, és elren­delte a helyi átalakulást. Gyulán október 31-én este 6 órakor a városháza nagytermében gyűlés zajlott Lovich polgármester ve­zetésével. A polgármester ismer­tette a Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságától érkezett táviratot, amely szerint átvette a kormányhatalmat. Kérte a pol­gármester, hogy a jelenlevők álljanak mellé a közrend meg­őrzésében. A hatalomra jutott koalíció egyetlen Gyulán műkö­dő pártja, a szociáldemokrata párt képviselője ekkor még ígér­te a polgármester támogatását. Bejelentette egy ideiglenes vég­rehajtó bizottság megalakítását a végleges nemzeti tanács létre­jöttéig. November első napjaiban sor­ra alakultak a helyi ijemzeti ta­nácsok, s a megye több mint félhivatalos lapja, a Gyulán megjelenő Békés — amely no­vember 3-án vett tudomást a forradalomról — bejelentette „csatlakozás”-át a Magyar Nem­zeti Tanácshoz. ( A Békés cik­kei ennek ellenére továbbra is kifejezték a múltba tekintő uralkodó elemek rezignációját, pl. november 17-én „Óvakod­junk a - szélsőségektől”, novem­ber 24-én „Aggodalmak” címen cikkezett) A szarvasi nemzeti tanács lét­rejöttének körülménye tipikus. A Magyar Nemzeti Tanács ha­talomátvételre szólító utasítását szinte katonai parancsként fog­ták fel. A szarvasi falragasz­szövegben olvasható is: „Katonai vak engedelmességgel kell ma­gunkat alávetni a Magyar Nem­zeti Tanács parancsainak.” összetételét tekintve inkább polgári értelmiségi jellegűek a nemzeti tanácsok tagjai éppen most szerveződtek párttá. Gyu­lán november 2-án alakult meg a Polgári Radikális Párt szerve­zete. A párt magát „a forrada­lomban előpattant eszmék hir- detőjé”-nek vallotta, ugyanek­kor szervezkedtek a Károlyi-féle függetlenségiek is. Szerencsére vidékünkön legszervezettebbek a szociáldemokraták, ennek kö­szönhető, hogy a kulcshelyeken a további fejlemények szem­pontjából fontos személyek az első pillanatokban megjelentek Taggyűlési pillanatképek Egyetlen egy párttag sem hi- munkát és kenyeret, az idén már ányzott a Békéscsabai Faipari 326-nak. De a nagyobb fejlődés Ktsz vezetőségválasz ló taggyűlé- éppen most következik, mivel séről. Mind a negyvennégyen 1970-ig mintegy hét és fél millió pontosan megjelentek. Ez min- forintot fordítanak beruházásra, dennél jobban tükrözte, hogy Ennek körülbelül fele részét sa­ját erőforrásaikból fedezik. Ezzel újabb 200 dolgozónak teremtenek munkaalkalmat a következő esz­tendőkben. Politikai képzettségben, szak­mai tudásban sokat gyarapodtak az elmúlt időszakban az alap­szervezet tagjai. Létszámuk is fej­lődött: két év alatt kilenc taggal, főként fiatallal erősödött a párt- szervezet. Mégis kénytelenek vol­tak önkritikusan beismerni: a nők aránya mindmáig nem meg­felelő. Ezért helyesen fogalmazta meg az igényt a taggyűlésen el­fogadott feladatterv is, amelyben kimondták: az eddiginél több gon­dot szükséges fordítani a nők ne­velésére és párttag-felvételére. A vita termékeny volt. Bár le­hetett volna még jobb is, hiszen a ktsz szép jövő előtt áll, s ez nemcsak örömmel, hanem sok gonddal is jár majd. Ebből bő­ven kijut a párttagoknak is, akik természetesen eddig jem voltak „munkanélküliek”. Bánfi András felszólalásában arról beszélt, hogy jobban el kellene osztani a különböző munkahelyeken a Bánfi András: szüntessük meg a fehér foltokat. a nemzeti tanácsokban, Gyulán Dundler Károly, Grünfeld Ja­kab, Békéscsabán Domokos Jó­zsef, Hankó Mihály, Nyilas András, Petrovszky Pál, Oroshá­zán Görbics László, Szarvason Ambrus Mátyás és Klucsjár Mi­hály. A helyi nemzeti tanácsok ve­zetői szinte mindenütt elsősor­ban a polgári személy- és va­gyonbiztonság megvédésében lát­ták a tanácsok elsődlegies fel­adatát. Nyomban gyűjtést foly­tattak a tanácsok, hogy anyagi alapot teremtsenek a maguk számára. A hatalom átvétele a megyei vezetést kivéve, zökkenő nélkül ment. A régi népellenes főjegy­zőket és rendőrfőnököket félre­állították, helyettük pl. Gyulán, népbiztosok kezdték meg a mun­kát, köztük Dundler Károly az újonnan szervezett közélelmezési hivatal élén. A régi megyei vezérkar trón­fosztását megelőzően a szociál­demokraták fontos népgyűlése hívta fel magára a figyelmet Békéscsabán. A november 7-i politikai gyűlés szónoka Szaka- sics Árpád, a Magyar Nemzeti Tanácsban tömörült szociálde­mokrata párt küldöttje volt, aki vázolta a Budapesten lezajlott forradalmi eseményeket és a várható fejleményeket. A helyi felszólalók közt Nyilas András is szerepelt. (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Maján György: a pártvezető­ség jobban ossza el egymás között a munkát. párttagokat. Lehetőség szerint jó lenne megszüntetni a fehér fol­tokat. Kérte továbbá, hogy az egyes fontos döntésekről és in­tézkedésekről gyorsabban tájé­koztassák a párttagságot, hogy va­lamennyien megfelelőképpen agi­táljanak, segítsenek azok végre­hajtásában. Kazár Endre is az elevenbe ta­lált, mondván: gyakrabban sze­retnék maguk között, a munká­sok között látni a párt- és szö­vetkezeti vezetőket. Sok az új dol­gozó a ktsz-ben, ez is indokolja a kérés jogosságát, meg az is, hogy ott lehet a legjobban érte­sülni az embereket foglalkoztató gondokról. Maján György hozzá­szólásában elmondta: az új párt­vezetőség tagjai jobban osszák el a munkát egymás között. Erősít­sék az egészséges kritikai szelle­met, hogy a népszerűtlen felada­Povázsay Szilárd: ha szükséges, akkor vonják felelősségre a mulasztókat. Fotó: Demény Opauszki Mihályt választotta meg. A vérfrissítés — vélekedtek, de ezt fejezték ki a szavazatok is — biztosan haszonnal jár maid. (P. p.) Az idén 21 millió forint tiszta nyereségre számitanaK A Mezőhegy esd Állami Gazda­ságban a háromnegyedévi ered­mények alapján elkészült a mér­leg. Kiderült többek között, hogy a rendkívüli aszály a hibrid ku­koricában és a gyümölcsösben mintefiy 10 millió forint kiesést okozott. Egyéb területen azonban kimagasló eredményeket érlek el. A munkásmozgalmi hármas jubileum tiszteletére indított ver­senymozgalom sokat segített ab­ban, hogy a tervezett 15 millió 600 ezer forint nyereség helyett több mint 21 millióra számíthat 1968-ban a jó hírű gazdaság. tok megoldása se szoruljon hát­térbe. Povázsay Szilárd felszóla­lása szinte hasonló értelmű volt. Ö is a felelősségről beszélt. Ügy vélekedett, ha valaki nem teljesí­ti kötelességét, azt figyelmeztes­sék, s ha az nem használ, vonják felelősségre, hiszen ezt a közös­ség érdeke is megkívánja. A párttagság a vezetőséggel szemben támasztott igényét — a régiek munkáját megköszönve — a választásnál is érvényesítette. Titkárnak Bánfi Andrást, vezető­ségi tagoknak Tomka Ferencet és csolatot a párttagsággal. mennyire fontosnak tartották ezt az eseményt. A vezetőség beszámolója, ame­lyet Hrabovszki Pál párttitkár ismertetett, sokoldalúan elemezte a ktsz, a pártszervezet és a párt­vezetőség kétéves munkáját és erőfeszítéseit. Két évvel ezelőtt a szövetkezet 297 embernek adott

Next

/
Oldalképek
Tartalom