Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-02 / 258. szám
1968. november 2. 4 Szombat ü Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1968. I.—Ül. negyedévi jelentése a megye gazdasági és szociális helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról.) 1300 lakást építettek a megyében, 20%-kal többet, mint 1967 hasonló időszakában. A lakásépítés üteme a községekben 32%-kal, a városokban 2%-kal nőtt. Az új rendszerű építési hitelakció (alacsonyabb hitel, magasabb kamatláb) következtében a kölcsönnel épített lakások száma csak kisebb mértékben emelkedett. A körzeti orvosi ellátás és az iskola-egészségügyi munka nem | alakult kedvezően. Szeptember végén 151 körzeti orvos működött a megyében; hárommal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vizsgálatra kötelezetteknek az óvodákban 78, az általános iskolákban 90, a középiskolákban 86%-át vizsgálták meg. A középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban kevesebb szűrővizsgálatot végeztek, illetve kevesebb felvilágosító előadást tartottak, mint 1967 első három negyedévében. 1968. szeptemberében 2450 szülőanya részesült gyermekgondozási segélyben, ebből 570 mező- gazdasági termelőszövetkezeti jogon. Az új tanévben az általános iskolákban 55 200 tanuló kezdte el ■ a tanulást, 3600-zal kevesebb, I mint az előző tanévben. A létszámcsökkenés következtében a tantermi és a tanerőellátottság javult, bár az összes tanteremnek még 23%-a szükségterem. A középiskolák tanulóinak száma 8800, 3%-kal kevesebb az előző évinél. Az I. évfolyamosoknak 59%-a (az előző évivel azonosan) gimnáziumba, 41%-a szakközépiskolába jár. Ipari és mezőgazdasági termelés 1968 első kilenc hónapjában tovább emelkedett az ipar, az építőipar termelése és a mezőgazdaságban rekord gabonatermés mellett jelentősen nőtt a felvásárlás. Az ipar termelése az állami iparban, élelmiszeripar nélkül, 11%-kal (országosan 5%-kal), a szövetkezeti iparban 18%-kal volt több, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar termelése a III. első három negyedévben csak a múlt évi színvonalat érte el. Az iparban dolgozók munkaintenzitását a nagy munkaerő- mozgás kedvezőtlenül befolyásolta, s mivel a létszám is jelentősen emelkedett, a termelésnövekedésnek az állami iparban 35, a szövetkezeti iparban 25%-a származott csak a termelékenység emelkedéséből. Az ipar termelését egyes fontosabb cikkékből esetenként a szükséglet és a rendelkezésre álló alapanyag mennyisége határozta meg. Az egyes termékek termelése az év első kilenc hónapjában a következőképpen alakult: 19*8. I—in. negyedév 1967. I—m. negyedév százalékában Kőolaj 79,# Földgáz 145,6 Egetett tégla 1(M,7 Égetett cserép 113,2 Konzervipari és idényüveg 126,1 Öntött síküveg 84,4 Kötöttáru 98,3 Férfiing 119,5 Takarmánykeverék 89,6 Cukor 67,9 Kolbászfélék 117,4 Vágott baromfi 115,1 Feldolgozott tojás 62,1 Főzelékkonzerv 106,1 Az ipar termékei gyorsan reá- ! lizálódtak, az ipari befejezett termelés 99%-a került értékesítésre. Az építőipar jelentős kapacitás, növekedésének eredményeként az év folyamán bizonyos enyhülés tapasztalható az építőiparral szemben támasztott igények és lehetőségek között. A megyei székhelyű építőipari szervek szeptember végéig összesen 470 millió forint értékű építésszerelést végeztek, kb. 15%-kal többet, mint egy évvel korábban. A teljesítések üteme azonban a múlt évinél lassúbb volt, s az éves feladatnak mintegy 69%-át teljesítették (1967-ben 75%-át). egy évvel korábban; kevesebb és nagyobb volumenű építményeken dolgoztak. A múlt évhez képest javult az építőipari munkák minősége: a reklamációk aránya a tavalyi 1%-ról 0,2%-ra csökkent az első három negyedévben. A megyében 1968-ban — a július közepéig tartó aszály ellenére — rekord mennyiségű gabonát termeltek; búzából 318 000 tonnát, takarmánygabonából 127 000 tonnát, 29 000, illetve 22 000 tonnával többet, mint 1967-ben. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtti években, hasonló időjárás mellett, kát. holdanként 6—7 q búza termett. Annyi kenyérgabona előállításához, mint amennyit 1968-ban 209 000 kait. j holdon termeltek, a felszabadulás 1 előtt 170 000, a felszabadulás után — az 1951—1960 közötti időszakban — 165 000 kát. holddal nagyobb vetésterületre lett volna szükség. Az utóbbi három évben évente átlagosan (búzából azonos vetés- területről 26%-kaI, takarmány- gaibonából 4%-kal nagyobb vetésterületről 22%-kal több termést takarítottak be, mint az 1961— 1965. években átlagosan. A búza termésátlagának alakulása, q kát hold 1931—1940, évek átlaga 8,4 1961—1965. évek átlaga 11,5 1966—1968. évek átlaga 14,5 1966 12,9 1967 15,0 , 1968 15,2 Értékesítés A megye összes gazdaságában 1968. szeptember 30-án 137 600 darab szarvasmarhát és 704 000 sertést tartottak. Mind a két főállatfaj állománya csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Legnagyobb arányú az állománycsökkenés az egyéni, kisegítő és háztáji gazdaságokban, Az összállományon belül az anyaálA munkák megfelelő ütemét lomány csökkenése jelentős szórványosan a III. negyedévben is zavarták az anyaghiányok, és nem volt megfelelő a vállalatok szakmunkás-ellátottsága sem. Az építőipar kivitelezői tevékenysége szeptember végén valanegyedévben visszaesett, ezért az; mivel koncentráltabb Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Raj'zolta; Záród Ernő. 1968 első kilenc hónapjában a fontosabb termények, állatok és állati eredetű termékek felvásárlása a megyében 16%-kal több volt, mint egy évvel korábban, s 21%-kal haladta túl az 1965. év volt, minti hasonló időszakáét Az év első három negyedévéiben terményekből 8, állatokból 36%-kal többet, állati eredetű termékekből 13%-kal kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A megyében a felvásárlás kenyérgabonából, vágósertésből és baromfiból az országosnál jobban nőtt, tojásból azonban nagyobb arányban csökkent. ÍGY SZÜLETETT A FORRADALOM „Az Irtis partján" szerzőjének új regénye Beszélgetés Szergej Zaliginnel SZERGEJ ZALIGIN Szibériában született, az Altájon, Barnáidban végezte el a mezőgazdasági technikumot, majd néhány esztendei agronómusi munka után hidrotechnikus-mérnöki oklevelet szerzett. Jelenleg Novoszibirszk- ben él, a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Intézetének tudományos munkatársa. És író. A népszerűség viszonylag későn érte utol: az 1952-ben, Moszkvában megjelent könyvével, az Északi elbeszélésekkel. ELső nagy sikerét 1964-ben aratta. Ekkor jelent meg Az Irtis partján, amelyet a világnak csaknem minden nyelvén kiadtak. Magyarul is. Szergej Zaligin alacsony, mosolygó ember. Ötvenöt éves. Csöndesen, nagyon, megfontoltan beszél. — Sokan ünnepeltek azért, hogy az úgynevezett „életből” érkeztem az irodalomba. Ez még nem érdem, legfeljebb előny. Biztos vagyok benne, hogy az irodalomba vezető legjobb út — nem az irodalom. A tudományos munka fegyelemre szoktatott. A kutatás, a kísérlet izgalma, kitartása és módszeressége nemcsak a természet titkainak megfejtésében segíthet, hanem az ember és a történelem bonyolult kapcsolatainak értésében is. — TÖRTÉNELEM NÉLKÜL érthetetlen a jelen. És ezért a művészet sem létezhet a történelmen kívül. Különösen mélyen át- érzi ezt az ember északon, s még mélyebben az északi falvakban. De az, hogy éltem északon, hogy dolgoztam falun — ez véletlen dolga is lehet. Az viszont törvényszerű, hogy nemzedékem az utolsó, amelyik még látta mai utunk kezdetét. Hogyan indult a forradalom? És itt lényeges az, hogy ne csak a vezetés szerepét mutassuk meg, hanem azt is, hogy miként hatolt a forradalom az emberek közé. Ahol az események már elvesztették pátoszukat, ahol a változások a leghétköznapibb formákban mutatkoznak meg. Miként formálta a forradalom magukat az embereket... Miként élt benne az orosz parasztban a változás lehetősége, micsoda óriási ellenállást kellett legyőzni, az előítéleteknek milyen hálózatát átvágni ahhoz, hogy máig érjünk. — Hat évig írtam új regényemet, melyet a Novij Mir közölt, a Sósvölgyet. A szibériai polgárháború idején, 1919-ben, két hónap alatt játszódik regényem cselekménye. Szibériában, melyet az ellenforradalmi erők ez idő tájt szinte teljesen elszakítottak a központi hatalomtól, körülbelül hét partizánköztársaság alakult. Voltak jobban szervezett köztársaságok, voltak olyanok, melyekben teljesen elhatalmasodott az anarchia. Ezekben a köztársaságokban a nép, a felkelt nép maga gyakorolta a hatalmat. Volt olyan köztársaság mely hatalmas területen mintegy 14 hónapig létezett önálló pénzt bocsátottak ki, lapjuk volt, fegyvereiket maguk fabrikálták. A nép önmagát védte. Megérezte a szabadságot — és nem akart tovább másként élni. Más kérdés, hogy tudta-e: mi a szabadság? — REGÉNYEM ÜJDONSÄGA csak részben tematikai, bár az a valóság hogy ezekről a partizán- köztársaságokról még senki sem írt. Ez azonban mellékes és semmiképpen sem irodalmi tény. Fontosabbnak tartom a szándékot: a népet fejlődésében, történetileg ábrázolni. Pontosan kell tudnunk, hogyan élt, hogyan gondolkozott... Hogyan keletkezett a szovjet hatalom? Az Auróra ágyúlövése — jeladás volt. Ezzel kezdődött, de miként folytatódott? Ezekre a kérdésekre akartam válaszolni a Sósvölgyben. — A Sósvölgy-gyel szorosan összefüggő műnek gondolom korábbi kisregényemet. Az Irtis partjánt, mely különben genezisében is összetartozik mostani regényemmel. Már gyűjtöttem az anyagot a polgárháborús témához, olvastam a megszámlálhatatlanul rengeteg dokumentumot, amikor szerettem volna az időt és az embereket jobban megközelíteni, az erőt kipróbálni. Ezért kezdtem el írni egy elbeszélést. Ebből növekedett Az Irtis partján. Rájöttem ugyanis, hogy azt az átváltást, amely az orosz parasztban az egyéniből a kollektív gondolkozásra megtörtént, képtelenség egyetlen ponton, sűrítve megadni. A folyamat nélkül érthetetlen az egész. Az emberek, a hősök mások, de a szemlélet azonos. Zaligin emberei leginkább, mint tragédiákat élik át a polgárháborút és a kollektivizálást. Hisznek annak jóságában, ami történik, egész szívükkel igent mondanak reá, de nem akarják hinni, hogy a jót, a társadalom számára hasznosat — olykor a társadalom ellenére kell megtenni. A FORRADALOM éppen az életet adja azoknak az embereknek, akik kiteljesedhetnek tiszta erkölcsiségükkel. E. Fehér Pál
