Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

1968. október 20. 7 VäsSnwn • • Üveg alatt, aranykeretben Körben a falakon különös látnivalók ragadják magukkal a tekintetet a szeghalmi já­rási tanács pénzügyi osztályá­nak egyik szobájában. Hagy­juk figyelmen kívül a hagyo­mányos képeket, a sportered­ményeket és eseményeket meg­örökítő dokumentumokat, egy egyesületi zászlót, és minden más egyebet Csak azokat a pergamensárgára fakult újság­kivágásokat nézzük, amelyek keskeny, aranykeretben, üveg alatt őrzik évekkel ezelőtti hír­adásukat. Mert a nagy becsben tartott újságkivágások az osztály, pon­tosabban a költségvetési cso­port jó munkáját idézik. Ha majd ez az írás is a falra ke­rül, vajon miről tájékoztatja az olvasót? — kérdeztük Ná- tor János csoportvezetőt rövid látogatásunkkor. A csoportvezető gondosan gépelt költségvetési kimutatást helyez az asztalra; a szeghalmi járás művelődési otthonainak havonkénti költségvetéseit. Ez a kimutatás azért érdemel kü­lön is említést, mert máshol a megyében ilyet nem csinál­nak. — Hónapról hónapra figye­lemmel kísérjük a járás műve­lődési otthonainak bevételi és kiadási teljesítését, s az egész évi költségvetés ismeretében szinte napra készen tudjuk, időarányosan hogyan alakult az egyes kultúrházak koránt­sem elhanyagolható pénzügyi helyzete. Ha valahol túlságosan nagy a lemaradás, nyomban figyelmeztetjük az igazgatót. Látszólag nem nagy dolog, amit a csoport csinál Nátor János vezetésével, Papp Gyula előadó és Kele József főelő­adó segítségével. Mégis, a té­nyek önmagukért beszélnek. A járás tíz községének művelődé­si háza közül egyik sem küzd anyagi problémákKal, és már készül a pénzügyi terve a no­vember 7-én átadásra kerülő kertészszigeti új kultúrkombi- nátnak is, hogy a megnyitás pillanatában semmiben se le­gyen fennakadás. Először bizony furcsának tűntek az üvegezve, keretezve, falra akasztott újságcikkek, de — bárki meggyőződhet róla — közszemlére tételük jogos volt, akárcsak az elismerés, amely a költségvetési csoport dolgozóit dicséri. (br) FILMANKÉT Vita a Fejlövésről Békéscsabán Érdeklődő közönséggel — fő­ként fiatalokkal — telt meg a bé­késcsabai Fegyveres Erők Klub­jának színházterme péntek este. A Fejlövés című új magyar film­ről tartottak ankétot a KISZ me­gyei bizottsága, a tanács műve­lődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Ház rendezésében. Az összejövetelen részt vettek a film alkotói, Bacsó Péter író-rendező, Zimmer Péter író. és az egyik fő­szereplő: Miller József. Ismeretes, hogy a szokatlan té­májú, érdekes rendezői-operatőri eszközökkel, fiatal, részben „is­meretlen” főszereplők közreműkö­désével készült produkció nagy feltűnést keltett, szenvedélyes vi­tákat váltott ki szerte az ország­ban. A békéscsabai ankétot is élénk eszmecsere jellemezte, me­lyen — az általános tetszés mel­lett — hangot kapott az alkotók és a különböző felfogású nézők, olykor ellentétes véleménye. Vita kerekedett például abból, meny­nyire „tipikusak” a film hősei, meggyőző-e a főszereplő öngyil­kosságának motivációja, mi a kü­lönbség a zsiványbecsület és az igazi barátság között, stb. Meg­nyerő, fáradhatatanságával, őszin­te kedvességével nagy sikere volt Bacsó Péternek, az ankét ifjabb résztvevőinek osztatlan rokon- szenvét pedig Miller József érde­melte ki a fiatalokhoz közelálló érdekes egyéniségével. Gratulálunk az ankét rendeséi­nek! — »3 — Megkezdődtek a próbák a Gyermekszínházban Jó hír a gyerekeknek! Már hírt adtunk a Megyei-Művelődési Ház Gyermekszínházának megalakulá­sáról, most arról számolhatunk be, hogy megkezdődtek a próbák is. Vidéken elsőnek Békéscsabán nyílik Gyermekszínház; önálló költségvetéssel, a megyei tanács pénzügyi támogatásával, a Me­gyei Művelődési Ház kebelén be­Olvasóink írják; Füstöl a kémény, füstölögnek a lakók Békéscsabán, a Lenin úti vegy­tisztító üzem majdnem éjjel-nap­pal üzemel. Ez alaitt. az idő alatt fekete füstfelhők szennyezik a levegőt. A környékbeli lakók igen sokait szenvednek ettől, ugyanis sem nappal, sem este nem lehet a lakást szellőztetni, mert a füst hol itt, hol ott csapódik le, ahová éppen a szél fújja Kérésünk az, hogy az illetéke­sek találjanak más megoldást a kémény elhelyezésére vagy köl­töztessék el kívülebb eső terü­letre az üzemet Az Eötvös it a Lenin utcai lakók lül. A város második színházának létrejötte a megyei szervek kö­zös összefogásának jó példája. A Gyermekszínház, amint azt Szemenkár Mátyás elmondotta, ebben az évben három bemuta­tót tart; Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza; Fogus: Toronyóra lánccal; Rapkin: Halhatatlan őr­járat. Egy-egy darabot húsz al­kalommal mutatnak be. négyszer a Békéscsabai Jókai Színházban, kettőt-kettőt a városokban, egyet- egyet a községekben. A színház a 14 éven aluli gyermekek számára ígér jó programot, s az egyszeri szórakozáson kívül hozzájárul a jövő színházszerető közönségének kialakításához. A színházi évad így egybeesik az iskolai tanév­vel, a jegyek olcsók (a legdrá­gább nyolc forint), de a második szezonban már bérletrendszer lesz. Az első darabot, a Mátyás ki­rály juhásza című mesejátékot a Gyermekszínház művészeti va^ zetője, Máté Lajos rendezi. A főbb szerepeket a Jókai Színház vezető színészei játsszák: Stefa- nik Irén, Szentirmay Éva, Szo- boszlai Sándor, Gálffi László, Tol nai Béla, Cserényi Béla. Premier: november 23-án. (br.) Ők ketten össze tartoznak A távolban füstölgő gyárké­mény, előtte a szántóföldön gé­pek teszik földbe a magot. Az országúton cukorrépával meg­rakott dupla pótkocsis vontató gyökeres mezőhegyesinek is tartják. Hogy miként lett az állami ménesbirtokból csaknem tízezer lakosú község, annak megírásá­A szegények orvosa eddig 55—60 korszerű, új la­kást adott át, és építenek ma­guk a dolgozók is, szép sorjá­ban. Ütban a cukorrépa a gyár felé robog a gyár felé. Jellegzetes hoz kötetek kellenének. A mezőhegyesi kép. doktor úr — akit régen a sze­Minek örülhet legjobban egy körzeti orvos? Az ilyen roha­mos lakásépítésnek, a korsze­rűbb, egészségesebb körülmé­nyeknek. Annak is, hogy a csaknem 80 éves gyárban új Magyar Királyi Állami Mé­nesbirtok... Ezt a nevet olvas­hatnánk régi iratokból, ha Me­zőhegyes múltját kutatnánk. Ezt a múltat azonban ismeri dr. Kozák Béla körzeti orvos gények orvosának tituláltak — még jól emlékszik a nyomorú­ságos négyeskonyhákra — négy család egy épületben, egy konyhában főzött — és az idénymunkások zsúfolt szállá­saira. Volt nyár, amikor 1200— 1400 munkás is idejött dolgoz­ni a távoli falvakból. Ma is jön­nek, de egyre kevesebben, fel­váltja őket a gép. Kevesebb a munkásszállás is tehát, de an­nál több az új ház. A közelmúlt évtizedeiben 850—900 lakás épült. Szinte egy egész község. Azért a régi há­zak sem tűntek el még. Lak­nak is bennük, de egyre keve­sebben. Csupán az állami gaz­daság — a volt ménesbirtok — orvosi rendelő, modern mos­dók és öltözők épülnek. Ké­szen van már az új községi kór­ház terve és óvoda, több orvosi lakás is felépült. Sorolhatnánk tovább a vízhálózat, a villany- hálózat bővítését. a telepek, körzeti központok korszerűsíté­sét a jobb. egészségesebb mun­kahelyeket. Ebben benne van a körzeti orvos munkája is, hiszen nap mint nap, — ahol kellett — szóvá tette, küzdött azért, hogy ez így legyen. Ennek örül nyug­díjba vonulása után is igazán szívből. Mert ők ketten össze­tartoznak: az orvos és Mezőhe­gyes. Kasnyik Judit (Fotó: Demény) Jellegzetes épület Mezőhegyes központjában is. ök ketten összetartoznak. Legalábbiá így érzi dr. Kozák Béla és ugyanezt mondják a község vezetői, akik jól isme­rik az orvos fáradhatatlanságát, áldozatos munkáját, amit a községért tett. Tiszteletére ép­pen a napokban meleg hangu­latú ünnepséget rendeztek nyugdíjba vonulása alkalmából. Csaknem harminc évet töltött ebben a községben, így hát tős- Búcsúpillantás

Next

/
Oldalképek
Tartalom