Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

1*68. szeptember 10. / 3 Kedd Tárolás hűtőgéppel A Békéscsaba és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet megyénk székhelyén is igyekszik kulturált kiszolgálást biztosítani. Az élelmiszert árusí­tó boltjaiban tárolás céljából 13 üzletben hűtőgépet állított be. így ezek a boltok húsárut és tej­termékeket is tudnak forgalom­ba hozni. A kávévásárlók örö­mére hét üzletben elektromos ká­véőrlő üzemel, ezzel az ott vásá­rolt pörkölt kávét le tudják da­rálni. Két községben egy vetésterv Árpa és kétszeres helyett takarmánybúzát termelnek EGYEDÜLÁLLÓ ESET volt j embereket adott, az elnök vállal­megyénkben az a nagy segítség, j ta a gyengébb szomszéd gazda­amit az .elmúlt évben adott a medgyesbodzási Egyetértés a hu­zamosabb ideig nagyon gyengén gazdálkodó pusztaottlakai Egyet­értés Tsz-nek. Amellett, hogy a gazdálkodás szervezéséhez és az emberek buzdításához hozzáértő Mi történi en a szántások sarjadékával? Ismét szóvá tesszük a „sepregető" nyájakat Megyeszerte sokallják már az esőt Joggal, hiszen egész sor be- érett vagy érésben levő növény- | nek jó napos idő kellene, hogy j mielőbb veszteség nélkül betaka- j ríthassák. Az esős idő okozta ké­sedelemben feketére érett napra­forgótáblák egész sorát vámolja a madársereg és a pergés. A dug- hagyma, a cirok, főként a ren­den fekvő kender is napsütést igényel. Régi mondás szerint, a kár ha­szonnal jár. A sok eső következ­tében megszaporodott a pillan­gós növények és a rétek kaszá­lási lehetősége és sokat javult a kukorica termésátlaga. A nyári mélyszántásokon is fél lábszárig ér az elszóródott kultúr- és gyomnövénymagvak kelése. — Mi történik ezekkel? — kérdeztük több szövetkezetben is. Bizony­talan, hümmögő válaszokat kap­tunk. Főleg azt, hogy majd le­forgatják tárcsával, disztillerrel. Szó se róla, nem árt a talajnak a zöldtrágya. De a szántásokon kisarjadt gyom- és kultúrnövény megtenné takarmánynak is si­lózva, avagy szénának megszárít- | va. Itt-ott láttunk embereket, akik a maguk módján igyekeznek a közös szántók váratlan adomá­nyát hasznosítani: hazaszekerezik a szántások növedékének sorsá­ról. Ha félnek a soktól, és nem silózzák le vagy nem szárítják meg a jobb minőségű szálas ta­karmánykészlet növelése, esetleg tartalékolása céljából, és nem is legeltetik le a közös állatállo­mánnyal, akkor adják oda min- dibe a háztáji gazdaságoknak. A kaszaperi Lenin Tsz-ben nem okoz gondot a nyári szántások dús sarjadékának hasznosítása: lelegeltetik a 130 anyajuhból és azok megannyi szaporulatából ál­ló, úgynevezett sepregető nyájuk­kal. Megyénk valamennyi szö­vetkezetét ösztönözték a korábbi években ilyen kisebb juhnyáj tartására, de jó néhányukat hiá­ba. Pedig nemcsak ilyen esős időben akad legelnivalójuk a gaz­daság határában. Kora tavasszal ott van a keveréktakarmány tar­lója. Aztán jön a zöldborsó, a bab, a gabona, a kukorica és más növények tarlója, elszóródott szemekkel és szármaradványok-1 kai. Kaszaperen elhatározták, hogy 250-re növelik az anyaju­hok számát, mert lényegében in- j gyen takarmányon nevelik a jó pénzt érő bárányokat és a gyap- ! jút. Téli takarmányozásukat is jóformán csak a kicsépelt bab és ) borsó szára képezi. Abrakot csu­Gyulai bátorok sikere a Technika Házában az állatoknak vagy éppen kihajt- pán az ellés előtti néhány hét- ják a teheneiket, növendékjószá- , ben kapnak. A juhok téli szállá- gaikat legelni. Látszólag félénken sát egy téliesített dohánypajta kaszálnak, legeltetnek. Vélemé- ! képezi, amibe természetesen csak nyünk szerint sürgősen határoz- ; a dohánytermés értékesítése niuk kellene a szövetkezeteknek j után kapnak helyet. Füstbe ment terv — himlőoltással Kádiék a szabadságuk nagy részét minden évben külföldön töltik. Ez a hobbyjuk. Takaré­kosan, beosztással élnek, hogy a nem kis költséggel járó utazá­sokhoz az anyagi fedezetet elő­teremtsék. Az idén még márciusban je­lentkeztek az „Expressz” Ifjú­sági és Diák Utazási Irodánál egy EAK-beli utazásra. Képze­letüket fiatal koruk óta foglal­koztatta a fáraók világa, így érthető, hogy mennyire örül­tek a lehetőségnek. Áprilisban befizették (2 sze­mély után) a 2000 forint előle­get, aztán türelmesen vártak és természetesen készülődtek. Ez s iészülődés főként abból állt, *ogy olyan irodalmi műveket Jvastak, tanulmányoztak, ame- - iy ékből Egyiptom történetével, kultúrájával, mai életével is­merkedtek. Augusztusig nem küldött érte­sítést az utazási iroda Rádiók­nak, ezért augusztus 8-án ők ír­tak ’és kérték, hogy a szeptember 16-án induló csoportba osszák be őket. Két nap múlva meg­jött a válasz, melyben az iroda közölte, hogy a kívánságuknak eleget tett, és azonnal jelentkez­zenek himlőoltásra. ság irányítását is többletmunka­ként. A felmérhetetlen értékű se­gítségből szoros barátság, ez év elején pedig „házasság”, azaz egyesülés lett. Azt, hogy mit hoz az első esz­tendő, korai lenne még latolgat­ni. Meg aztán nem is nagyon ér­nek rá erre a több mint 7000 hol­das szövetkezet gazdái. Sok­féle nagy munkában vannak: lombozzák, kévézik és szállítják a kender utolját. A szállító-jármű­vek nyomában a tarlón már ott köröznek a műtrágyaszórók. Eze­ket a szántó-traktorok követik. A KÉT KÖZSÉG egy vetés­terve még júliusban elkészült. Akkor az első pillanatban szokat­lannak, kissé ijesztőnek tűnt ilyen nagy terület beosztása. Am csakhamar túltették magukat ezen. Annyira, hogy higgadt gaz- dász fejjel számolgattak, latol­gattak mindent. Többek között azt is, hogy az őszi árpa és búza kétszeres helyett érdemesebb tisztán búzát vetni takarmány­nak. Az idén ugyanis azonos tech­nológia és nagy adag műtrá­gya felhasználással a kétszeres 19,5 mázsájával, a takarmány- búza pedig 25 mázsával fizetett. Ezért határoztak úgy, hogy 636 holdon búzát termelnek takar­mánynak. Emellett a 72 hold kétszeres már csak amolyan utol­só kísérletnek számít. A kenyér­gabona-vetésterv 2069 hold. A takarmánykeveréket is számolva, csaknem 3000 hold a szövetkezet vetésterve. Ez előtt és közben ; 2100 holdról kell betakarítaniuk a különböző fajta növények tér- ■ mését. i A SZÖVETKEZETIEK nem tartják ijesztőnek ezt a temér­dek munkát. A silózásnak a felé- j I nél tartanak. Géppel és kézi erő- I vei már szedik a cukorrépát. A kukorica egy részét kombájnnal j i takarítják be. A sok minden be- és elszállításához 4 teherautóval, 45 vontatópótkocsival, 15 lovon- : j tatósú gumikerekű és megszám- j ; lálhat.atlan lőcsös kocsival ren- i delkeznek. Előreláthatólag a ta­laj, vagyis a magágy előkészítésé­vel sem lesz majd baj: az aratás befejezése óta 5 DT és 2 SZ—100- as traktor szánt folyamatosan. A már letakarítofct földekből 850 holdat készítettek elő eddig az őszi vetésre. A rendelkezésükre álló 22 új és régebbi nagy vető- géppel 20 munkanap alatt be tudják fejezni a vetést. MINDEZ NEM JELENTI AZT, hogy el vannak bizakodva. Tud- Augusztus 29-én újabb levelet j^k, hogy a legjobb felkészülés I és szorgalom sem képes meg­birkózni az esetleg kedvezőt- I len időjárás hátráltató hatásával. Ezért szeptember 20-án hozzá­látnak a vetéshez. Addig is a be­takarítással párhuzamosan készí­tik elő a talajt. K. I. Az Ország Kiváló Kisipari Szö­vetkezete címmel kitüntetett Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz szeptember 5-től 14-ig önálló ki­állításon mutatja be termékeit Budapesten, a Technika Házá­ban. A tizennyolc éves ktsz tavaly és tavalyelőtt már 180 típusú, különböző rendeltetésű fémbútort gyártott hazai és külföldi meg­rendelésre. A ktsz termékei: iro­dai, szállodai, vendéglátóipari és lakásbútorai már eljutottak a Szovjetunióba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Jugoszláviába, az NSZK-ba, Ang­liába, Svájcba, Svédországba, Hollandiába és Ausztriába. Mun­kájuk jó hírét fémjelzi, hogy ők készítik a moszkvai KGST-szék- ház 32 emeletes toronyépületé­nek bútorzatát. A fővárosi kiállításon — ahol már az első órákban sok néző volt kíváncsi gyártmányaikra — 110 terméküket állítják ki. Ebbe a környezetbe szépen beillenek a Hódmezővásárhelyi Majolika­gyár kerámia használati és disz tárgyai. p. P­küldött az iroda, amelyben ér­tesítette Kádiékat, hogy „tarta­lékok”. (Ez azt jelenti: ha ma­rad hely, akkor jöhetnek csak számításba.) Mindezek alapján érdemes egy-két kérdést feltenni az uta­zási irodának: 1. Ha valaki márciusban je­lentkezik külföldi útra, április­ban pedig befizeti a 2000 forint előleget, miért nem közük mind­járt, hogy előjegyezték, de csak „tartaléknak”? 2. Hogy lehet az, hogy még az utazás előtt egy hónappal sem tartalék valaki, annyira nem, hogy még a kötelező him­lőoltásra is felszólítják, aztán pedig egyszerre csak „tartalé- ká” válik? Az még érthető, hogy az Ex­pressz biztosítja magát és 35 helyett — mondjuk — 40 je­lentkezést fogad el, de az már kevésbé, hogy ha betelik a lét­szám, nem értesíti azonnal a jelentkezőket. így attól is meg­fosztja őket, hogy más utazási lehetőséget keressenek, füstbe megy minden -tervük, elképze­lésük, ráadásul még a himlő­oltással járó kellemetlenségeket is el kellett szenvedniük. —or A kiállítás egyik megkapó ré izlete: elöl a műbőr bevonatú Gyula-kanapé és fotelek, a háttérben a Lyon és a Pécs kár­pitozott kanapé. Az első látogatók a kiállításon a sajtófogadáson részt vett új­ságírók voltak. Képünkön, előtérben a különböző fotelek láthatók. A bemutató slágerei: a modern vonalú, műbőr bevonatú Radar fotelek. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom