Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-21 / 222. szám
1968. szeptember 21, 4 Szombat eb új REZSŐ TÖRTÉNELEM A GÖkBETÜHÖH ELŐTT Tatárok a kapuk előtt — Maga ki ott, és mit művel? — kérdezte egy erőteljes hang a Vereckei-szoros túloldaláról. T- Dénes nádor volnék és Béla király parancsára eltorlaszodom a szorost a beste tatárok elől. Hát kegyed, kicsoda? — Batu kán. Harcosaimmal azon röhögünk, hogy maga ilyesmivel piszmog. Sötét volt, éppen áramszünet, így csak beszédhangok és zörejek után sejtették egymás létezését. Dénes csacska tréfának vette Batuék bejelentkezését, gondolta tréfálgat ő is kicsit: — Ha valóban kegyed az a híres, nevezetes Batu, akkor árulja el nékem, csakugyan olyan kutyaölő hideg van arra Szibériában ? — Ajaj! Még hidegebb! — hangzott odaátról. A legsebesebb patakok is, melyek nyáron képesek elsodorni a föléjük boruló fák árnyékát, tél időn befagynak. A köpés megdermed a levegőben. A mécs lángja megfagy a jurtában. Lenyisszantjuk és zsebre vágjuk, ha sötétben kívánunk aludni. Elfújni lehetetlen. — Nagy kófic vagy, hallad-e — hahotázott a nádor. Csakis pesti lehetsz, azok nagy haland- zsások! De mondanék neked okosabbat! A mocorgásotokból hallom, hogy valóban sokan vagytok. Segítsetek hát ti is a torlaszemelésben. — Jó szívvel — hangzott a válasz. És valóban „segítettek”. Amit Dénesék éjszaka torlasz- szá emeltek, azt a tatárság kakasszóra széthordta, s betódult az országba. Egyenesen a Mohi pusztára robogtak, jól tudván, hogy ott a szekértábor, melyikben Béla király, keservesen toborzott csapatával kuporog, vállalva azt, amit jól táplált főMcsst olcsób! Fehér és színes szőrmék, szőrme- és irhabundák, bőrkabátok, lemberdzse- kek, gyermek lábzsá-- kokból kis bundák ALAKÍTÁSÁT, KÉSZÍTÉSÉT, TISZTÍTÁSÁT, FESTÉSÉT vállalom. PONqRÁCZ ANDRÁSNÉ szűcsmester Békéscsaba, Luther u. 11. 18669 urai meg a pápa és a nyugati császárok együttesen sem voltak j hajlandók; megállítani a tatárinváziót. — Mintha csak tegnap tör- j tént volna: futottam Pestre, haj- ' szólni a kunok kegyét. Aztán, hogy az a gikszer töritént velük j és miatta faképnél hagytak bennünket, rohanhattam a pápá- | hoz. Ám, hogy nem állt kötél- j nek, szaladhattam II. Frigyest j agitálni, persze hiába. Tőle már- ■ is nyargalhattam a Mohi pusztára, ott meg sem melegedhettem, motyómmal máris menekülhettem az osztrák herceghez, hogy végié istenigazában kiliheghessem magam nála. Erre az a pernahajder, az az útonálló kirabol, ráadásul a Dunántúlt is megszállja! — Hát mondsza jó hívem, Rogériusz mester, ki majdan a „Siralmas énekben” oly szívhezszólón megírod históriánkat, mit szólsz mindehhez? — Alig jutok szóhoz, Felség, ugyanis ennyit vágtázunk, hogy ilyen tömény edzéssel bármely olimpián elsők lehetnénk a maratoniban! — felelte ziháló tüdővel a nagyváradi kanonok, miközben a levélhullató enyhe őszben Dalmácia felé iramodtak. Rogériusz hirtelen megtorpant. Béla is. — Mi baj, derék szógám? — kérdezte. — Ki volt az a szarvas jószág, Felség, aki azt a szekértábort kiagyalta? Ekkora taktikai sületlenséget, gyagyásságot én még életemben nem pipáltam. Magunkat és vitézeinket körülvettük azokkal az otromba járművekkel, aztán se összébb, se széj- jelébb. Egyéb dolguk sem volt a tatároknak, mint hahotázva le- nyilazni a sereget. Ha Felséged és én idejében át nem bújunk Batu lovának a hasa alatt, bizton Mohin hagyjuk a fogunkat. Béla sápadtan bámult maga elé: — Jókora baklövés volt, any- nyi szent. Nem is lesz belőlem, szent Béla! De majd a legközelebbi munkaértekezleten alaposan kiértékeljük a tatárjárást! — csillant fel a király szomorú szeme. — Elszabtuk az egészet, Felség, mint rossz szabó a kelmét. Hagyjuk most már az ügyét a történelemnek, rágódjék rajta — legyintett komoran Rogériusz. (Folytatjuk) 1969-re bármilyen típusú Csepel gyártmányú járműre elfogadunk megrendelést 1969-ben a járműigényeket a rendelések beérkezésének sorrendjében elégítjük ki. Külön megállapodás alapján ' előre megjelölt időpontra is szállítunk. FELVILÁGOSÍTÁS: Telefon: 494—738. Új Autó Osztály Budapest, XIII., Gogol u. 13. 731 Növekszik a ciroktermelési kedv megyénkben „Minden miértnek megvan az zás? Azért, mert a legjobb minő- bői ismertük ezt az új vállalko- azértja”. Ez a szállóige vonatko- ségű cirokszakáll mázsánkénti zást. Most, a cirok betakarítá- zik a ciroktermesztésre is. Az felvásárlási ára 1150 forintra sának kezdetén, időszerűnek tar- 1950-es évek elején 130, vége- \ emelkedett. Lesz természetesen tottuk meglátogatását. Központi fele 600, majd az 1960-as évek osztályonként kevesebb összeg is, ; irodája egyelőre egy szükséghe- elejétől 910 forintot fizettek a egészen az 500 forintos alsó ha-1 lyiségben van Mezőkovácsházán. legjobb minőségű cirokszakáll tárig. Csakhogy az átvételi ár Ott csak útbaigazítást kaptunk, mázsájáért. Igen ám, de össze- | összege mégis magasabb lesz hogy hol találjuk meg a vállalegyüttesen az eddigieknél, mert kozás termelésszervezőjét, Kapás közvetlenül sen négy minőségi osztály volt, s a kedvezőtlen időjárás is meg az átvevők is leginkább a mázsánkénti 4—600 forintos ár felé nyomták a minőséget. Megyénkben csak azért termelték ilyen feltételek mellett is évente 7— 9000 holdon a cirkot (az országos 10—11 ezer holdból), mert különböző „ráhatásokkal” kötelezték a szövetkezeteket. Ez volt. Most viszont az a helyzet, hogy jövőre inkább többet termelnek 10 ezer holdnál megyénk szövetkezetei, mint kevesebbet. Miért e kedvező váltótársulás keretében, értékesítik és így nemcsak a termelés rizikója, hanem a kül- és a belföldi piacokon magasabb áron értékesíthető mennyiség hasznának nagy része is a termelőké lesz. A szövetkezetek ciroktermeltetési és értékesítési vállalkozása teszi ezt lehetővé. Az idén alakult ez a vállalkozás a megye déli részén, 47 szövetkezet részvételével, s azóta az északi részről Is csatlakozott hozPétert. — A három közül itt lesz a vállalkozás egyik telepe — tájékoztatott bennünket, amikor megtaláltuk Magyarbánhegyesen. — Az átvett, magtárnak és gépműhelynek használt, régi épületet most alakítjuk át. Ebben lesz a kénezőkamra, az előkészítő-, bálázóterem és a raktár. Amint látják, befejezés felé közeledik a telepi iroda épületének zá 16 ciroktermelő szövetkezet meg az itt dolgozóknak szükséges oltozo es mosdó építésé. A 40 Eddig mi magunk is csak hírInkább mókusodu mint könyvtár Tizenhatezer ember művelődésének egyik láncszeme Manapság sokat hallani a mozik j ne. De mikor? Az építkezés ne- válságáról a televízió diadalmas ! tán évekig elhúzódhat. Ugyanak- előretöréséről, noha a félrevert kor felelős művelődésügyi helyen Tsz“ aT megfelelő épületeket' harangok ellenere sem szűnik azt vallják, hogy olyan sűrűn la- 1 vagonos dunaújvárosi szín is csaknem készen van már. Ideje is, mert a medgyesegyházi Haladás Tsz már ideszállította ciroktermésének egy részét. Reméljük, hogy 300 vagonig nem áll meg az átvétel az idén ezen és a másik két telepen. — Ilyen lesz a másik két telep is? — Nem éppen. Egyikhez a kunágotai Bercsényi, a másikhoz a mezőkovácsházi Üj Alkotmány ellenére meg a moziba járás, miként a drámák, vígjátékok közvetítése dacára sem üresek a színházak. így vagyunk az olvasással is. A sok szórakoztató, ismeretterjesztő lehetőség ellenére az emberek mindig szívesen vesznek könyvet a kezükbe, mivel adott körülmények között ez a legjobb gondűző, s a művelődésnek, a továbbképzésnek is nélkülözhetetlen eszköze. Ezért feltűnő, hogy a megye- székhely egyharmadát jelentő ötödik kerület könyvtára másfél évtizede helyiségproblémával küszködik, már a harmadik helyen működik, s belvilága egyre szűkül a költözködéssel. Békéscsaba 16 ezer lakosú kerületének ez a kulturális közintézménye mindössze három méter hosszú és négy méter széles. Ez raktár, kölcsönző és olvasó lenne és kellene, hogy legyen. Mondhatnák: rendelkezésre áll bent, a város szívében a gazdag anyagú Megyei Könyvtár. Azonban nem szívesen költi a jaminai olvasó a beiratkozási díj sokszorosát évente autóbuszra, inkább lemond a rendszeres olvasásról. A kerületben állandóan ismétlődik: „Ma már nem olvasnak az emberek.” Az előzőekben ennek az ellenkezőjét bizonyítottuk. Ez a kerület művelődéséért felelősök kényelmesebbjeinek a hangja. Ha nincs olvasás, nyilván könyvtárhelyiségre sincs szükség, így okoskodnak. Ügy véljük azonban, hogy éppen ebben a munkásnegyedben nem illő ilyesmit hangoztatni! Éppen itt nem szabadna tárgyi okok miatt százaktól elvonni az olvasás közvetlen lehetőségét. A pártszervezet és a Hazafias Népfront kerületi ülésein, gyűlésein felelős személyek és egyszerű hozzászólók sokszor és sokat beszéltek arról, hogy mi mindent kell megtenni az erzsé- bethelyiek kulturálódásáért. Jogos büszkeséggel emlegették az eddigi eredményeket: az új és az átalakítótt iskolákat, művelődési otthonokat, a lakosságnak az ismeretterjesztés iránti növekvő érdeklődését. Egyben szóba került a Megyei Könyvtár 4. számú fiókjának, vagyis a kerület közkönyvtárának áldatlan, megoldatlan helyiségproblémája is. Tanácsokban, ígéretekben nem szűkölködtek. A könyvtár azért nem kényszerült legutóbbi helyéről még lehetetlenebb körülmények közé, mivel előbbi hajlékát lebontják, s a telken szolgáltatókombinát épül. Az odaköltöző intézmények valamelyikének — például könyvtári célra kitűnően megfelelő cipész ktsz-fióknak — a helyére költözkott városrésznek, mint amilyen j — Miért három helyen alakít- Békéscsaba ötödik kerülete, két ják ki a kelepet? — jól felszerelt! — könyvtárra is _ A szállítási távolság csök- szüksege lenne. A jelenlegi ha- kentése végett Ez is beleszámít romszor-négyméternyi „sufni” az lebecsü, . . , , , .. , abba a kalkulációba, amellyel a olvasomozgairm munka lebecsu- váUalkozás az eddigieknél kedveA városrész szépirodalom ked- vóbb árat tud biztosítani a terme- velő népe, a tanulmányaikhoz ki- ; löknek a cirokszakallert. Meg az egészítő anyagot és kötelező ol- is> hogy rövid úton szerezzük be vasmányt kereső diákjai, politikai | a termesztéshez szükséges anya- és szakmai továbbképzésükhöz; gokat, továbbá, hogy közvetlen szakirodalmat igénylő fizikai és j kapcsolatunk van az ÁRTEX-szel. szellemi dolgozói nagyon hiányol ják egy jól felszerelt, tágas közkönyvtár működését. A kerület minden rendű-rangú felelőse, a közművelődést szívügyének teMár év elején közöljük vele, hogy milyen minőségű és mennyiségű exportárura számíthat, s így van ideje őszig jól fizető külföldi piakintő istápolója bizonyára úgy ! cokat is keresni. A vetőmagot is érzi ezek után, hogy Jarnina nem szégyenkezhet tovább egy közkönyvtárnak nevezett mókusodu- val. —sz— mi állítjuk elő, méghozzá elit-et, 60 holdon. Ez kielégíti a megye jövő évi szükségletét. K. I. Nyerjük meg a 2000 forintot! ■■■■■BBBBBBBBgBaBBaaBBaBaBaBBBaBBBBBBBBBaBaBaBBaaaaBaBBaaBaaaBaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaani Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat Felvételünk a Békés megyei Jókai Színház egyik előadásán készült. Kérdésünk: mi volt a bemutatott darab címe, és kiket lát a fényképen? (A művésznők nevét kell beküldeni.) őszi rejtvénypályázaf 1968. szeptember 21. 6.
