Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-21 / 222. szám
196?. szeptember 21. 5 Szombat Mini kötöttárugyár u régi művelődési otthonban Békéssámson, Rákóczi utca 4. : A kerítés mögött gondozott, szépen kifestett épület. Valami- j kor, míg az új művelődési ott- hon fel nem épült, ez volt a köz- j ség kulturális központja. Most a következő tábla áll az épület homlokzatán: Hódmezővásár- | helyi Divatkötöttárugyár békés- 1 sámsoni telepe. Az orosházi járási tanács a község párt- és tanácsvezetöi- nek szorgalmazására, a helybeliek és a megyei tanács anyagi támogatásával így adott helyet a kultúra egykori hona egy, a vidék iparosítását jelző újabb gyáregységnek. A színpadon, ahol valamikor tüzes táncokat roptak és színdarabok figurái keltek életre, szórakoztatva, tanítva a nézőket, ma a polcokon konfekcionálásra váró szabott áru- klötegek sorakoznak, színes fonalak tornyosulnak. íme, együtt van minden a női és fiú pamut divatpulóverek, blúzok és pólp- ingek készítéséhez. Persze, mindez kevés még, mert mégiscsak a szakképzett asszonyok és leányok serege szükséges elsősorban ahhoz, hogy a nyersanyag végül is tetszetős holmikká álljon ösz- sze. Ez is megvan. Ügyesek, szorgalmasak az asszonyok és a leányok A portás bácsi szigorúan igazoltatott, mielőtt bejuthattam volna a telepre. A rend, az rend! A barátságos irodában Kovács Bálintné, a konfekció vezetője, aki tulajdonképpen az itteni telep vezetője is, készségesen fogadott. Arra kértem legelőször, mondaná el a mini -kötöttárugyár allg-múltját, majd jelenét és jö-1 vőjét. Nem sokáig késett a válasz. — Június elsejétől 52 leány és asszony járt be a községből a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyárba elsajátítani a szakmát. ök képezik a törzsgárdát Közülük válogattuk tó a csoport- vezetőket és raktárosokat. Nemcsak az üzem fiatal, hanem a dolgozók maguk is, hiszen 25— 30 év az átlagos életkor. — Szeptember 14-én tartottuk — újságolta — az ünnepélyes üzemavatást, amelyen Árvái Jenő, a Hódmezővásárhelyi Divat- j kötöttárugyár igazgatója adta át j rendeltetésének a telepet. A termelés azonban jóval előbb, { már augusztus 21-én elkezdődött, ! méghozzá mindjárt két műszak- ! ban és 104 dolgozóval S mintha csak a következő kérdést akarta volna megelőzni, ezzel folytatta:-T- Ügyesek, szorgalmasak és rendkívül igyekvők az asszonyok és leányok. Kezdettől arra törekszünk, hogy mindenekelőtt a jó minőséget tekintsék elsődlegesnek, s csak utána a mennyiséget. Megfogadták, panaszra nincsen ok. — Olvastam a Ludas Matyi legfrissebb számában a Hódmezővásárhelyre bejáró sámsoni K. J.- né és társainak levelét, hogy hoppon maradtak. Tudomásuk szerint ide Tótkomlósról toboroztak munkaerőt, ők meg továbbra- is naponta bejárnak az bányaüzembe” dolgozni. Mit szól ehhez? -így van? — Szó nincs erről. Valamenynyi itt dolgozó asszony és leány helybeli. A minap is nyolc kisgyermekes sámsoni anyát helyeztek ide a gyárból. Legjobb tudomásom szerint jelenleg mintegy harmincán dolgoznak odaát. Órájuk Is számítunk. Az a helyzet ugyanis, hogyha együtt lesz az újabb hatvan dolgozó, akikor szeretnénk három műszakban dolgozni. így hát lesz újabb munkaalkalom helyben is. De nézzünk be a munkaterembe is — ajánlotta —, ahová már a közben megismert és szintén hódmezővásárhelyi Albert Zsuzsa technikussal. Kovácsaié helyettesével mentünk. Jobban érzem magamat itt, mint otthon Mintha csak virágos kertbe léptünk volna. Színes, divatos pamutanyagok, duruzsoló varrógépek, s olyan vidám asszonyok és leányok látványa fogadott bennünket, akik, hogy úgy mondjam: eljegyezték magukat ezzel a szép szakmával. Tejes Ferencné szeptember 16-án jött ide vissza dolgozni, addig ő is Hódmezővásárhelyre járt át. — Szívesen visszajöttem, mert a fiam első osztályos, és így jobb is, könnyebb is. Míg bejáró voltam, havonta 280 forint buszköltséget fizettem. Most ez is megmarad. Munkámat- meg nagyon szeretem. De légalább így rajong érte a tizenhat éves Kotormán Julianna is, aki augusztus 21 óta dolgozik itt. — Sokkal jobb itthon, Békés- sámsonon — sommázta, miközben a kék-fehér csíkos fiúpulóvereket szegte. A terem végében az üzemi átlagos életkoron felüli szálazók dolgoztak: Gecsei Józsefné és Győri Mária, ök is a törzsgárdához tartoznak. Gecseinétől hallottam az üzemre hízelgő következő mondatot: — Jobban érzem magamat itt, minit otthon. Lehet-, hogy tréfának szánta, bár — igen meggyőzően hangzottak szavai. A .vasaló, adjusz- táló és egyúttal készáruraktár- nalk is szolgáló teremben Demkó Péterné csoportvezető meós imigyen vélekedett az elkészült termékekről : — Az áruik minősége elfogadható. Napról napra javul. Sokan, akik látták gyártmányainkat, alig akarták elhinni, hogy ezeket mi készítjük. Ki más csinálta volna? Az öröm gonddal is jár Szeretnek itt dolgozni a sámsoni leányok és asszonyok. Erről hamar meggyőződhettem. Bizonyára nemcsak a munka miatt, hanem azért is, mert szép az üzem, rendelkezik a legszükségesebb szociális létesítményekkel: öltözővel, mosdóval, sőt még dohányzó-helyiséggel is. A feltételeket még tovább javítják. Ezután szerelik fel a kétszázliteres villany-boylert, hogy legyen meleg víz is. Az olajkályhák is raktáron vannak. Már csak a szerelést várják. Persze, akad még más gond is, de erről a községi párt-végrehajtóbizottság tagjaitól hallottam egyet s mást, amikor éppen az ülésre betoppantam. Lakatos Károly, a községi pártbizottság titkára, Laduver József, a községi tanács vb-elnöke. Lukács Ottó általános iskolai igazgató és Tóth István, az Előre Tsz párttikára j szintén nagy örömmel beszélitek az új üzemről. Csakhogy — tették mindjárt hozzá — az örömbe némi üröm is vegyül ám. Sajnos, nincsen a községben kisvendéglő vagy étterem, ahol a közétkeztetést le lehetne bonyolítani. Márpedig erre most már nagy szükség lenne. Az fmsz-nek van már hozzá telke, kész a tervdokumentációja, csak éppen a SZÖVOSZ- tól igényelt másfél millió forint kellene sürgősen, hogy a vendéglő és étterem felépülhessen. Amit lehet, azt önerőből is megcsinálják. A presszót 70—80 ezer forintos költséggel bővítik. Ezzel a fogyasztótér 73 négyzet- méterrel növekszik, s így meg lehet majd oldani a reggeli kiszolgálását ebben az iparosodó községben. A kisgyermekes dolgozó anyák helyzetének javítása az óvoda bővítését igényli. A munkához már hozzáfogtak. Ha elkészül a fejlesztés, akkor újabb huszonöt gyermek járhat óvodába. A költségeket a tanács vállalta, a felszerelést pedig a járási tanács művélődési osztályától kapják. Az új üzem ivóvízzel való ellátására a közeljövőben új kutat fúrnak. Ez is a község vezetőinek gondoskodását bizo- j nyitja. | Meg lehet érteni ezt az ügybuzgalmat, hiszen az ember arra ; született, hogy állandóan alkosson valamit a maga és mások hasznára. Ezt tették és teszik a sámsoniak is. Podina Péter Beszélgetés a dédunokámmal Ha a sors úgy akarja, és ha sikerül leszoknom a dohányzásról vagy legalábbis napi 20 alá szorítani az adagot, ha az orvostudomány gyorsan jejlődik, a hadi- technika pedig lassan — akkor talán megérem a nyolcvan, a kilencven vagy üsse kö, a századik életévemet. Ma ugyanis még igen messze vagyok tőle, s ilyenkor még élénk az ember képzelőereje... Szóval, ha megérem azt a bizonyos századik, száztizedik vagy mondjuk százhuszadik életévemet, egy szép napon majd ölembe ültetem leg- ifjabbik dédunokámat, aki akkor éppen negyvennégy éves lesz, és beszélgetni kezdek vele... — Emlékszel, déd- nagyapó — mondja a kicsike —, amikor tizennégy éves lettem, egy helikoptert vettél nekem ajándékba? — Ügy volt, bizony — hagyom rá. — És te mit kaptál, amikor tizennégy éves lettél? — Öh, kedvesem, amikor én tizennégy éves voltam, akkor bizony én nem kaphattam helikoptert ajándékba. Mert akkor a repülőgépek mással voltak elfoglalva. Akkor éppen kitört egy nagy-nagy világháború... — És mit csináltál, dédapó, amikor húszéves voltál? — Hogy mit csináltam? Bebújtam a pincébe, mert bombázták Budapestet... — Csakugyan, dé- dikém? De később, amikor mondjuk úgy húsz—huszonkét éves lettél, akkor már ugye jól ment a sorod, akkor már pénzt is kerestél?... — De még menynyit... Több mint kétmilliárdot. (Megmagyarázom neki az inflációt, de látom, azt hiszi, hogy száztízéves koromban korai agyérelmeszesedésben szenvedek.) — Dédapó, ezek szerint igencsak különbözött a te életed az enyémtől. Hiszen, ha elgondolom, hogy én harminchárom éves koromban éppen turistaúton voltam a Vénuszon... Vissza tudsz-e vajon emlékezni harminc- három éves korodra? — Hogyne... Viszonylag nem történt semmi különös. Csendes évek jöttek... — No végre... Például mire emlékszel a következő esztendőkből? — Óh, csak apróságok: kubai válság, vietnami háború, Kennedy-gyilkosság I., Kennedy-gyilkosság II., közel-keleti válság, aztán meg... — Ne is folytasd Dédapó, mert meghalok az irigységtől. Hogy neked milyen szórakoztató életed volt...! Novobáczky Sándor Megkezdődött a pálinkafőzési idény az Orosházi Fmsz szeszfőzdéjében Szeptember elején már nemcsak a nagy üstök, hanem az egyéb felszerelések is felújítva, rendbe hozva, üzemkész állapotban vártak az idénykezdésre. Balló Sándor, a szeszfőzde vezetője magabiztosan invitált a hófehérre meszelt helyiségekbe. Közben arról tájékoztatott, hogy az idényt a pusztaföldvári Dózsa Tsz 18 mázsa barack cefréjének tófőzésével kezdték, majd ezt követte az orosházi Petőfi Tsz 46 mázsa vegyes nyári gyümölcse. Az utóbbi napokban pedig az egyéni főzetők telt hordóit veszik sorba. — Ha minden jól megy, december vé- ciráki György nagy érdeklődéssel figyeli, géig mintegy 13 va- amint Balló Sándor, a szeszfőzde vezetője gon cefrét tudunk ki- fokolja a pálinkát. főzni, — újságolta a Kép, szöveg: Balkus Imre főzde vezetője. — Ebből hét vagonra tehető az fmsz; melőszövetkezeteinek és az egyé- szilvája. A többi a környék tér- ! nieknek a cefréje. i Nagy az érdeklődés a tapasztalatcserék iránt Ne múlja divatját címmel foglalkoztunk a tapasztalatcsere-látogatások szükségességével lapunk egyik év eleji számában. Akkor figyelmen kívül hagytuk azt, hogy megyénkben a szövetkezetek két érdekvédelmi szervezete alakult meg. Azóta ugyanis a Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Szövetsége is Jól haladt a vetés és a betakarítás, de jött az eső Sokféle őszi munkához láttak hozzá egyszerre a csanádapácai Köztársaság Tsz-ben. Miközben a szövetkezeti gazdák egy része a silózáshoz, más részük a dughagy- ma szedéséhez, a száz hold korai kukorica töréséhez, más része a 30 hold őszi keverék és a 300 hold kétszeres vetéséhez látott hozzá. Idejében elkészült a 6400 mázsa kukoricasiló, földbe került az őszi takarmánykeverék. Szeptember 18-ig befejezték volna a kétszeres vetését és a 20 hold dughagyma szedését is, de közbejött a nagy esőzés. Pedig most már hozzálátnának nagyobb erővel a cirok betakarításához, a középérésű kukorica töréséhez és a 620 hold kenyérnek való búza vetéséhez is. számos és sok tanúságot adó tapasztalatcsere-látogatást szervezett a megye fejlettebb termelő- szövetkezeteibe" és állami gazI daságaiba. A Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Szövetsége év elején ! többek között juhtenyésztés: ta- i pasztalatcserét szervezett Füzesgyarmaton. Az érdeklődést bizonyítja, hogy 120 szövetkezeti ve- I zető és állattenyésztő jelent meg ezen a találkozón. A háromnapos belföldi állattenyésztési és kerté- i szeti tapasztalatcsere-látogatáson nyolcvanan jelentek meg a Körösök vidékén gazdálkodó termelő- szövetkezetek vezetői közül. Hasonló érdeklődés mellett zajlott le a békési Október 6 Tsz-ben ren- j dezett karbamidos takarmánydú- sítási, továbbá a Telekgerendáson megrendezett búzafajta és a Püspökladányban megtartott hosszú mélybarázdás kukorica-öntözési módszer bemutatója is. A Körösök Vidéke Termelőszö- j vetkezetek Szövetségének leg- j utóbbi kukoricafaj ta-bemutató- ján is számos szövetkezet elnöke és vezető szakembere vett részt. Az igény láttán, még ebben az évben kukoricabetakaritási és vágóállatbemutatási tapasztalatcserét szervez a szövetség a megye északi részében gazdálkodó termelőszövetkezetek számára. A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás azonnali belépéssel felvételre keres: 2 fő gépésztechnikust üzemfenntartási csoportvezető, művezető munkakörökbe, 1 fő gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, valamint HEGESZTŐ és LAKATOS szakmunkásokat. Jelentkezés: az állomás személyügyi előadójánál. 718
