Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-21 / 222. szám

196?. szeptember 21. 5 Szombat Mini kötöttárugyár u régi művelődési otthonban Békéssámson, Rákóczi utca 4. : A kerítés mögött gondozott, szépen kifestett épület. Valami- j kor, míg az új művelődési ott- hon fel nem épült, ez volt a köz- j ség kulturális központja. Most a következő tábla áll az épület homlokzatán: Hódmezővásár- | helyi Divatkötöttárugyár békés- 1 sámsoni telepe. Az orosházi járási tanács a község párt- és tanácsvezetöi- nek szorgalmazására, a helybe­liek és a megyei tanács anyagi támogatásával így adott helyet a kultúra egykori hona egy, a vidék iparosítását jelző újabb gyáregységnek. A színpadon, ahol valamikor tüzes táncokat rop­tak és színdarabok figurái kel­tek életre, szórakoztatva, tanítva a nézőket, ma a polcokon kon­fekcionálásra váró szabott áru- klötegek sorakoznak, színes fo­nalak tornyosulnak. íme, együtt van minden a női és fiú pamut divatpulóverek, blúzok és pólp- ingek készítéséhez. Persze, mind­ez kevés még, mert mégiscsak a szakképzett asszonyok és leányok serege szükséges elsősorban ah­hoz, hogy a nyersanyag végül is tetszetős holmikká álljon ösz- sze. Ez is megvan. Ügyesek, szorgalmasak az asszonyok és a leányok A portás bácsi szigorúan iga­zoltatott, mielőtt bejuthattam volna a telepre. A rend, az rend! A barátságos irodában Kovács Bálintné, a konfekció vezetője, aki tulajdonképpen az itteni te­lep vezetője is, készségesen foga­dott. Arra kértem legelőször, mondaná el a mini -kötöttárugyár allg-múltját, majd jelenét és jö-1 vőjét. Nem sokáig késett a vá­lasz. — Június elsejétől 52 leány és asszony járt be a községből a Hódmezővásárhelyi Divatkötött­árugyárba elsajátítani a szak­mát. ök képezik a törzsgárdát Közülük válogattuk tó a csoport- vezetőket és raktárosokat. Nem­csak az üzem fiatal, hanem a dolgozók maguk is, hiszen 25— 30 év az átlagos életkor. — Szeptember 14-én tartottuk — újságolta — az ünnepélyes üzemavatást, amelyen Árvái Je­nő, a Hódmezővásárhelyi Divat- j kötöttárugyár igazgatója adta át j rendeltetésének a telepet. A termelés azonban jóval előbb, { már augusztus 21-én elkezdődött, ! méghozzá mindjárt két műszak- ! ban és 104 dolgozóval S mintha csak a következő kér­dést akarta volna megelőzni, ez­zel folytatta:-T- Ügyesek, szorgalmasak és rendkívül igyekvők az asszonyok és leányok. Kezdettől arra törek­szünk, hogy mindenekelőtt a jó minőséget tekintsék elsődleges­nek, s csak utána a mennyiséget. Megfogadták, panaszra nincsen ok. — Olvastam a Ludas Matyi legfrissebb számában a Hódmező­vásárhelyre bejáró sámsoni K. J.- né és társainak levelét, hogy hoppon maradtak. Tudomásuk szerint ide Tótkomlósról tobo­roztak munkaerőt, ők meg to­vábbra- is naponta bejárnak az bányaüzembe” dolgozni. Mit szól ehhez? -így van? — Szó nincs erről. Valameny­nyi itt dolgozó asszony és leány helybeli. A minap is nyolc kis­gyermekes sámsoni anyát he­lyeztek ide a gyárból. Legjobb tudomásom szerint jelenleg mintegy harmincán dolgoznak odaát. Órájuk Is számítunk. Az a helyzet ugyanis, hogyha együtt lesz az újabb hatvan dolgozó, akikor szeretnénk három műszak­ban dolgozni. így hát lesz újabb munkaalkalom helyben is. De nézzünk be a munkaterem­be is — ajánlotta —, ahová már a közben megismert és szintén hódmezővásárhelyi Albert Zsuzsa technikussal. Kovácsaié helyet­tesével mentünk. Jobban érzem magamat itt, mint otthon Mintha csak virágos kertbe léptünk volna. Színes, divatos pamutanyagok, duruzsoló varró­gépek, s olyan vidám asszonyok és leányok látványa fogadott bennünket, akik, hogy úgy mondjam: eljegyezték magukat ezzel a szép szakmával. Tejes Ferencné szeptember 16-án jött ide vissza dolgozni, addig ő is Hódmezővásárhelyre járt át. — Szívesen visszajöttem, mert a fiam első osztályos, és így jobb is, könnyebb is. Míg bejáró voltam, havonta 280 forint busz­költséget fizettem. Most ez is megmarad. Munkámat- meg na­gyon szeretem. De légalább így rajong érte a tizenhat éves Kotormán Julianna is, aki augusztus 21 óta dolgo­zik itt. — Sokkal jobb itthon, Békés- sámsonon — sommázta, mi­közben a kék-fehér csíkos fiú­pulóvereket szegte. A terem végében az üzemi át­lagos életkoron felüli szálazók dolgoztak: Gecsei Józsefné és Győri Mária, ök is a törzsgárdá­hoz tartoznak. Gecseinétől hal­lottam az üzemre hízelgő kö­vetkező mondatot: — Jobban érzem magamat itt, minit otthon. Lehet-, hogy tréfának szánta, bár — igen meggyőzően hang­zottak szavai. A .vasaló, adjusz- táló és egyúttal készáruraktár- nalk is szolgáló teremben Demkó Péterné csoportvezető meós imi­gyen vélekedett az elkészült ter­mékekről : — Az áruik minősége elfogad­ható. Napról napra javul. Sokan, akik látták gyártmányainkat, alig akarták elhinni, hogy ezeket mi készítjük. Ki más csinálta vol­na? Az öröm gonddal is jár Szeretnek itt dolgozni a sám­soni leányok és asszonyok. Erről hamar meggyőződhettem. Bizo­nyára nemcsak a munka miatt, hanem azért is, mert szép az üzem, rendelkezik a legszüksé­gesebb szociális létesítmények­kel: öltözővel, mosdóval, sőt még dohányzó-helyiséggel is. A fel­tételeket még tovább javítják. Ezután szerelik fel a kétszáz­literes villany-boylert, hogy le­gyen meleg víz is. Az olajkály­hák is raktáron vannak. Már csak a szerelést várják. Persze, akad még más gond is, de erről a községi párt-végre­hajtóbizottság tagjaitól hallot­tam egyet s mást, amikor éppen az ülésre betoppantam. Lakatos Károly, a községi pártbizottság titkára, Laduver József, a községi tanács vb-elnöke. Lukács Ottó általános iskolai igazgató és Tóth István, az Előre Tsz párttikára j szintén nagy örömmel beszélitek az új üzemről. Csakhogy — tették mindjárt hozzá — az örömbe némi üröm is vegyül ám. Sajnos, nincsen a községben kisvendéglő vagy étterem, ahol a közétkezte­tést le lehetne bonyolítani. Már­pedig erre most már nagy szük­ség lenne. Az fmsz-nek van már hozzá telke, kész a tervdokumen­tációja, csak éppen a SZÖVOSZ- tól igényelt másfél millió forint kellene sürgősen, hogy a ven­déglő és étterem felépülhessen. Amit lehet, azt önerőből is megcsinálják. A presszót 70—80 ezer forintos költséggel bővítik. Ezzel a fogyasztótér 73 négyzet- méterrel növekszik, s így meg lehet majd oldani a reggeli ki­szolgálását ebben az iparosodó községben. A kisgyermekes dol­gozó anyák helyzetének javítása az óvoda bővítését igényli. A munkához már hozzáfogtak. Ha elkészül a fejlesztés, akkor újabb huszonöt gyermek járhat óvodá­ba. A költségeket a tanács vál­lalta, a felszerelést pedig a járási tanács művélődési osztályától kapják. Az új üzem ivóvízzel való ellátására a közeljövőben új kutat fúrnak. Ez is a község vezetőinek gondoskodását bizo- j nyitja. | Meg lehet érteni ezt az ügy­buzgalmat, hiszen az ember arra ; született, hogy állandóan alkos­son valamit a maga és mások hasznára. Ezt tették és teszik a sámsoniak is. Podina Péter Beszélgetés a dédunokámmal Ha a sors úgy akarja, és ha sikerül leszoknom a dohány­zásról vagy legalább­is napi 20 alá szorí­tani az adagot, ha az orvostudomány gyor­san jejlődik, a hadi- technika pedig las­san — akkor talán megérem a nyolcvan, a kilencven vagy üs­se kö, a századik élet­évemet. Ma ugyanis még igen messze va­gyok tőle, s ilyenkor még élénk az ember képzelőereje... Szóval, ha meg­érem azt a bizonyos századik, száztizedik vagy mondjuk száz­huszadik életévemet, egy szép napon majd ölembe ültetem leg- ifjabbik dédunoká­mat, aki akkor éppen negyvennégy éves lesz, és beszélgetni kezdek vele... — Emlékszel, déd- nagyapó — mondja a kicsike —, amikor ti­zennégy éves lettem, egy helikoptert vet­tél nekem ajándék­ba? — Ügy volt, bizony — hagyom rá. — És te mit kap­tál, amikor tizennégy éves lettél? — Öh, kedvesem, amikor én tizennégy éves voltam, akkor bizony én nem kap­hattam helikoptert ajándékba. Mert ak­kor a repülőgépek mással voltak elfog­lalva. Akkor éppen kitört egy nagy-nagy világháború... — És mit csináltál, dédapó, amikor húsz­éves voltál? — Hogy mit csi­náltam? Bebújtam a pincébe, mert bom­bázták Budapestet... — Csakugyan, dé- dikém? De később, amikor mondjuk úgy húsz—huszonkét éves lettél, akkor már ugye jól ment a so­rod, akkor már pénzt is kerestél?... — De még meny­nyit... Több mint két­milliárdot. (Megma­gyarázom neki az in­flációt, de látom, azt hiszi, hogy száz­tízéves koromban ko­rai agyérelmeszese­désben szenvedek.) — Dédapó, ezek szerint igencsak kü­lönbözött a te életed az enyémtől. Hiszen, ha elgondolom, hogy én harminchárom éves koromban ép­pen turistaúton vol­tam a Vénuszon... Vissza tudsz-e vajon emlékezni harminc- három éves korodra? — Hogyne... Vi­szonylag nem történt semmi különös. Csen­des évek jöttek... — No végre... Pél­dául mire emlékszel a következő eszten­dőkből? — Óh, csak apró­ságok: kubai válság, vietnami háború, Kennedy-gyilkosság I., Kennedy-gyilkos­ság II., közel-keleti válság, aztán meg... — Ne is folytasd Dédapó, mert megha­lok az irigységtől. Hogy neked milyen szórakoztató életed volt...! Novobáczky Sándor Megkezdődött a pálinkafőzési idény az Orosházi Fmsz szeszfőzdéjében Szeptember elején már nemcsak a nagy üstök, hanem az egyéb felszerelések is felújítva, rendbe hoz­va, üzemkész állapot­ban vártak az idény­kezdésre. Balló Sán­dor, a szeszfőzde ve­zetője magabiztosan invitált a hófehérre meszelt helyiségekbe. Közben arról tájé­koztatott, hogy az idényt a pusztaföld­vári Dózsa Tsz 18 mázsa barack cefré­jének tófőzésével kezdték, majd ezt kö­vette az orosházi Pe­tőfi Tsz 46 mázsa ve­gyes nyári gyümöl­cse. Az utóbbi na­pokban pedig az egyéni főzetők telt hordóit veszik sorba. — Ha minden jól megy, december vé- ciráki György nagy érdeklődéssel figyeli, géig mintegy 13 va- amint Balló Sándor, a szeszfőzde vezetője gon cefrét tudunk ki- fokolja a pálinkát. főzni, — újságolta a Kép, szöveg: Balkus Imre főzde vezetője. — Eb­ből hét vagonra tehető az fmsz; melőszövetkezeteinek és az egyé- szilvája. A többi a környék tér- ! nieknek a cefréje. i Nagy az érdeklődés a tapasztalatcserék iránt Ne múlja divatját címmel fog­lalkoztunk a tapasztalatcsere-láto­gatások szükségességével lapunk egyik év eleji számában. Akkor figyelmen kívül hagytuk azt, hogy megyénkben a szövetkezetek két érdekvédelmi szervezete alakult meg. Azóta ugyanis a Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Ter­melőszövetkezetek Szövetsége is Jól haladt a vetés és a betakarítás, de jött az eső Sokféle őszi munkához láttak hozzá egyszerre a csanádapácai Köztársaság Tsz-ben. Miközben a szövetkezeti gazdák egy része a silózáshoz, más részük a dughagy- ma szedéséhez, a száz hold korai kukorica töréséhez, más része a 30 hold őszi keverék és a 300 hold kétszeres vetéséhez látott hozzá. Idejében elkészült a 6400 mázsa kukoricasiló, földbe került az őszi takarmánykeverék. Szeptember 18-ig befejezték volna a kétszeres vetését és a 20 hold dughagyma szedését is, de közbejött a nagy esőzés. Pedig most már hozzálát­nának nagyobb erővel a cirok be­takarításához, a középérésű ku­korica töréséhez és a 620 hold kenyérnek való búza vetéséhez is. számos és sok tanúságot adó ta­pasztalatcsere-látogatást szerve­zett a megye fejlettebb termelő- szövetkezeteibe" és állami gaz­I daságaiba. A Körösök Vidéke Termelőszö­vetkezetek Szövetsége év elején ! többek között juhtenyésztés: ta- i pasztalatcserét szervezett Füzes­gyarmaton. Az érdeklődést bizo­nyítja, hogy 120 szövetkezeti ve- I zető és állattenyésztő jelent meg ezen a találkozón. A háromnapos belföldi állattenyésztési és kerté- i szeti tapasztalatcsere-látogatáson nyolcvanan jelentek meg a Körö­sök vidékén gazdálkodó termelő- szövetkezetek vezetői közül. Ha­sonló érdeklődés mellett zajlott le a békési Október 6 Tsz-ben ren- j dezett karbamidos takarmánydú- sítási, továbbá a Telekgerendáson megrendezett búzafajta és a Püs­pökladányban megtartott hosszú mélybarázdás kukorica-öntözési módszer bemutatója is. A Körösök Vidéke Termelőszö- j vetkezetek Szövetségének leg- j utóbbi kukoricafaj ta-bemutató- ján is számos szövetkezet elnöke és vezető szakembere vett részt. Az igény láttán, még ebben az évben kukoricabetakaritási és vá­góállatbemutatási tapasztalatcse­rét szervez a szövetség a me­gye északi részében gazdálkodó termelőszövetkezetek számára. A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás azonnali belépéssel felvételre keres: 2 fő gépésztechnikust üzemfenntartási csoportvezető, művezető munkakörökbe, 1 fő gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, valamint HEGESZTŐ és LAKATOS szakmunkásokat. Jelentkezés: az állomás személyügyi előadójánál. 718

Next

/
Oldalképek
Tartalom