Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-20 / 221. szám

IMS. szeptember 20. 3 Péntek Fogadóórák a megyei tanácsnál A soron következő foga­dóórákat Klaukó Mátyás, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartja szeptember 21-én, szomba­ton délelőtt 9—12 óráig a hivatali helyiségében, Bé­késcsabán, Felsőkörös sor, Irodaház. a kedvezőtlen időjárás miatt rohamosan fogy a cukorgyárak nyersanyagkészlete A szolnokiak után a sarkadiak is segítenek a mezőhegy esteken — A termelőgazdaságok megértésére és támogatásúra is apellálnak Lapunk tegnapi, csütörtöki szá­mában híradás jelent meg arról, hogy az esős időjárás ellenére na­ponta túlteljesítik a termelési tervet megyénk cukorgyárai. Csakhogy — s ezt személyes ta­pasztalataink és a gyárak vezetői­től kapott legfrissebb tájékozta­Hajnal a gátak között A TZtZxZÄTl országút még A zotyogos | ^ Néma rajta Dévavá­biciklisor vonul nya irányából. Tizenhármán ül nek a nyeregben s mire KöröS' ladányba érnek, a vezető „ki­fúrja” magát a szürkületből. Szeghalom határában, a kernyei főcsatorna partján érik őket az első napsugarak. Gányi Sándor brigádvezető csapata egymás mellé rakja a kerékpárokat, ko­mótosan előszedi a tarisznyák­ból a szalonnát, kenyeret, tüzet rak s falatozni kezd. Mire hat óra, megfogják a csákány, la­pát nyelét is. — Naponta 23 kilométert kerékpározunk oda-vissza lakóhe­lyünktől a munkahelyünkig — mondja az ötvenkilenc éves brigádvezető. — De a hajnal már itt ér bennünket a gátak, a csa­tornák között... A Gyányi birgád hidat épít a csatornán. Félkilométernyire in­nét nemrég készítették el a hat­házi hidat, hogy a szövetkezet, állami gazdaság kocsiai a rövi- debb úton tudjanak haladni. A csatorna- és gátrendszer megépí­tése bizony okozott efféle gondot is, no de sokkal nagyobb az öröm, amit hozott. A széles ha­tár már nem szenved annyit a belvíztől, a növények nem kó- kadnak annyit aszály idején, mint korábban, amikor még nem készültek el az öntözésre alkal­mas csatornák. Azóta hatalmas kertészetek alakultak ki ezen a tájon, s még az ilyen száraz esz­tendőben is, mint az idei volt, bőven ontja magját a rizs meg­sárgult kalászaiból. Amott a nándor-éri csatornából árasz­lehet majd errefelé is egyenesen menni. — Egyenesen mindig lehet — érti el a szót az idős kubikos. — Csak, akinek nem tiszta a lel­kiismerete, az megy görbén! Ügy látszik azonban, az öreg csak tréfálkozik. — Maga itt a legidősebb, ugye, Gányi bátyám — kérdem, mi­í után bemutatkozom. Társa köz­beszól: j — Uhüm. Ez meg a legfiata­labb — mutat Fehér István a mellette álló Molnár Imrére. — Csak 38 éves. — De azért már tizenkét éve forgatom a földet magukkal. És mondhatom, ilyen keveset még tások is megerősítik — napról napra növekednek a nyersanyag­ellátási gondok az üzemekben. Ha tovább tart az esőzés, akkor még a félműszakos termelés veszélye is előtérbe kerülhet, bár ezt min­denképpen szeretnék elkerülni. Voltaképpen mi is a legfris­sebb helyzet a „répafronton”? Erről a következőt tudtuk meg szerdán délután Mezőhegyesen Haraszti Gyulától, a gyár igazga­tójától és dr. Vitay János ter­meltetési osztályvezetőtől. Szep­tember 6-tól 18-ig 3200 vagon ré­pát dolgoztak fel, amiből 320 va­gon cukrot készítettek, összesen 35 ezer vagon répára számítanak ebben a gyártási idényben. A gyakori esők azonban igen-igen hátráltatják a répa szedését és a megfelelő készlet összegyűjtését. Szeptember 18-án 720 vagon nyersanyaguk volt. Ebből 300 va­gonnyit a gyártelepen, a többit az átvevőhelyeken tárolták. Nagy gondot okoz azonban mostaná­ban, hogy tízmilliméteres eső után a répakombájnokkal két napig nem lehet rámenni a föl­dekre. Márpedig a 16 gép egy nap alatt mintegy 100 vagon ré­pát szedhetne fel. Így hát sokat segít a naponta Szolnokról érkező 35—50 vagon nyersanyag. Sarkadon valamivel kedvezőbb nemigen kerestem, mint ennél a Ijídnál. A nyolc forint sem jön i a készlet, amint arról csütörtö­ki órabérként. kön délelőtt Madarász András — Dohog a fiatalság, pedig , termeltetési osztályvezetőtől érte- legénytoll sincs az orra alatt! — sültünk. Itt szeptember 2-én Gyányiék rátámaszkodnak a ia- kezdték el az idényt és szeptem­A rizs. tottak el vetés után jó néhány holdat a körösladányiak s a le­csapolt földeken már javában halad az aratás vagy annak elő­készítése. Férfiak, asszonyok áll­pát meg a csákány nyelére s úgy magyarázzák: — Nem arról van . szó... lehet­ne több is. De tudja e bárme­lyik kölyök, mi volt a sorsunk azelőtt?! Régen ott háltunk a gödörparton és talicskát tolva magunk előtt, baktattunk mun­káért. Pedig akkor is töltéseket építettünk. A dédei vasútnál, Zá­honynál meg a többi vasútnál. Bagóért. Most lenne Szeghalmon kvártélyunk, de ameddig a jó idő eltart, inkább hazamegyünk a kerékpáron... Vörös Pál a Töviskesig húzó­dó csatornák felé tekint, aztán I a nándor-éri földekre, ahol már I javában szorgoskodnak az em­berek. Mintha kitalálta volna { előbbi gondolatomat, mondja: — Felépítjük a hidat, tíz mé­ter széles lesz, minden munká- i ját mink 'csináljuk. És ezt a hidat, meg errefelé a gátakat nem rombolja le senki, mint amott Távol-Keleten... — Mért mondják ezt nekem!? bér 19-ig már 3950 vagon répát dolgoztak fel, amiből 434 vagon cukor lett. ök is 35 ezer vagon répatermés feldolgozására számí­tanak. A sarkadi gyár csütörtö­kön reggel ezer vagon nyers­anyaggal rendelkezett. Eddig több alkalommal küldtek répát dunán­túli gyárakba, ahol mostanában kezdődik majd az idény. Most azonban gyorsan a mezőhegyesiek Érdemes elolvasni: nak a gatak kozott, gumicsiz- , _ f B f)fiatal- Molnár Im_ maikat meg beronditja a fel nem | re én, milyen a szikkadt iszapos humusz s mint j háborúj volt benne részem, ka­messzebb a paprikaszedok, szók- , tona voltam negyvenötben! Tu- nyaikat, begombolatlan ingujju- j dom> müyen fájdalmas az De kát meg-meglibbenti a meleg őszi szél. Bohókásan hajladoz­nak erre-arra, kuncognak, nevet­gélnek, évődnek egymással az asszonyok és férfiak, s a békés arató-szüretelő munka... mégis egy nagyon-nagyon távoli, sötét képet villant elénk. Onnan, ahol most bombatűzben állnak a rizs­földek, a gátak, s ahol a fáradt szemű asszonyok utolsó erejüket is megfeszítve vágják a rizst, hogy legyen elég ennivaló, ne éhezzenek a gyerekek otthon s a katonák, partizánok kint a frontokon— Csak egy pillanatig j egyszer majd fölvirrad az ottani csatornák fölött is a hajnal! Nem is tudom ezt, ő mondta- e? De ahogy ott állt Molnár a többiekkel, szemüket végigpász­tázva a friss hajnali széltől éb­redő határon — minden más gro- teszkül hangzott volna a szájá­ból... Varga Dezső OyiínaöícsSevek házi készítése Sokan tudják, milyen jólesik hosszú séta után vagy akár otthon, nagy melegben egy-egy pohár pezsgő, gyü­mölcslé vagy gyümölcsbor, de hányán vannak, akik nem ismerik a gyümölcs­fogyasztásnak ezt módját! Mindezeknek a készítésére, a gyü­mölcsök házi feldolgozására tanít meg az ismert szerző, dr. Szabó Béla im­már második kiadásban megjelent könyve. Egyszerű, közérthető nyelven vezet bennünket végig a gyümölcs sajtolási módjain, a különféle tartósí­tási eljárásokon az erjesztés tudni­valóin. Végül jól használható, kcny- nyen elkészíthető recepteket közöl, melyek alapján — kitűnő italok ké­szíthetők házilag. Ajánljuk a Mezőgazdasági Kiadó e könyvét mindazoknak, akik akár a háziikertj ükben termett, akár más­honnan beszerzett gyümölcseiket nem hagyják kárba veszni vagy a gyü- mölcsleveknek, gyümölcsboroknak kedvelői, és szívesen foglalkoznak a gyümölcs feldolgozásával, a gyümölcs­italok készítésével. tart e látomás, Gányi hangja felveri a csöndet. — Na, munkára, emberek! — maga is megfogja a lapát nye­lét. — Derűs jó reggelt! — köszön- , tök rájuk. — Aztán mikor lesz készen a híd ? — Amikorra befejezzük — néz ! alulról rám a brigádvezető s magában nyilván azon tűnődik, ki fia-borja lehetek. — Már csak azért kérdem — mondom to­vább —, hogy meddig tart, míg levágják ezt a kanyart, mikor Termelőszwefgcezefek! Váfgafafol*! Egyéni építők! A MEZÖKOVÁCSHÁZI ÜJ ALKOTMÁNY MGTSZ korlátlan mennyiségben értékesít m r ~ 10 kis méretű téglát Ár: I. osztály: 800,— Ft/1000 db _ II. osztály: 700,— Ft/1000 db Nagyobb tétel esetén árengedményt adunk. Gumijavító részlegünk szabad kapacitással rendelkezik. Gumiköpenyek vulkanizálását és javítását vállaljuk. (Futózást nem végzünk). Üj Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Mezőkovácsháza, Árpád u. 117. 728 segítségére siettek. Szeptember 19-én és 20-án ugyanis 100—100 vagon répát indítanak útnak a testvérgyárba. A gyárak azonban nemcsak egymástól várnak segítséget, ha­nem elsősorban a termelőktől. Mégpedig azt, hogy a termelő- szövetkezetek mihamarabb adják át a felszedett répát az átvevő­helyeken. Ezenkívül pedig — úgy véljük ez is méltányolható éppen a mind aggasztóbbá váló és gyorsan fogyó nyersanyagkészlet miatt —, hogy mihelyt lehet, azonnal szedjék a répát, ha kell, akkor kézzel, nehogy a gyárak­ban kénytelenek legyenek végül is félműszakos termelésre áttérni. Többszörös érdek ennek az elke­rülése. Népgazdasági, vállalati és nem kevésbé a termelőgazdasá­gok érdeke is, hiszen hovatovább már nemcsak a betakarítás, ha­nem a vetés is mindjobban sür­get. (p. p.) TIT­szabadegyetem igazgatóknak és vezetőknek Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága Művelődési és Pro­paganda Osztálya, a TIT és köz- gazdasági szakosztálya nyolc előadásból álló szabadegyetemet hirdet a vállalatok igazgatói, ve­zetői részére. A vállalati gazdál­kodás korszerű módszerei című sorozat az új gazdasági rendszer által felvetett problémák meg­oldásában szeretne segíteni. Az előadásokat a békéscsabai TIT Értelmiségi Klubban tartják, minden esetben neves szakem­berek közreműködésével. Az el. ső foglalkozás október 7-én 14.30-kor kezdődik. A gazdasági továbbképző szabadegyetemre október 3-ig lehet jelentkezni. Küzdelmesnek ígérkező ősz A z utóbbi években jelentősen megnövekedett az őszi be­takarításhoz és vetéshez szüksé­ges erő- és munkagépek száma. Még ezek birtokában sem bízták el magukat megyénk gazdaságai. Többségük legalábbis idejekorán részletes ütemtervet dolgozott ki a kézi, a gépi és a vonóerők szá­mára. Nem hagyták figyelmen kívül a rohamosan rövidülő na­pokat sem. Mondani sem kell, hogy az idő­járás alaposan felborította a ko­rábban készült őszi munka- és ütemterveket. A gyakori eső gá­tolja több érett növény, köztük a kender, a napraforgó, a hagyma, a cirok, a lucerna és a vöröshere- mag betakarítását, késlelteti a középérésű kukoricák törésének idejét. Az őszi keverék, az árpa és a takarmánybúza vetését is lassítja a nem kívánt sok csapa­dék. —» Mi lesz a betakarítással, a vetéssel? — hangzik mindenfelé, mind türelmetlenebbül a kérdés a szövetkezeti vezetők és gazdák körében. Bármennyi is áll rendel­kezésre a betakarító-gépekből és szállítójárművekből, sok-sok em­beri kéz is kellene. Már sincs elegendő. Nem jut a jól fejlett másodvetésű zöldbab és zöldborsó betakarításához sem. Az ígérkező külső segítőket is otthon marasz­talja a kedvezőtlen idő. — Meg­kezdődik a sártaposás, egy-egy pótkocsi két-három erőgéppel való, költséges vontatásának kor­szaka — mondogatják minden­felé keserűen. Nem tehetünk róla. Ilyen szél­sőséges a mi megyénk időjárása. Alig másfél, két hónappal ezelőtt még azon keseregtünk, hogy a nagy szárazság miatt nem vagy alig terem a kapásnövények és a szálas takarmányok zöme, s alig lesz betakarítani való. Szerencsére azóta jó, közepesnek ígérkezővé vált csaknem minden növény ter­mése. A lucernások is ötszöri, bő­séges kaszálást ígérnek a július eleji 3 gyenge helyett. Nem is volna semmi baj a betakarítás­sal, ha nem zuhogna, csaknem ál­landóan az eső. S ki tudja, hogy napokig vagy hetekig esik-e még? Mindenesetre számolni kell vele, annak latolgatása közben, hogyan lehet mégis és lehetőleg idejében, a legkisebb veszteség nélkül min­den hasznos, mondhatnánk, na­gyon szükséges növényt betaka­rítani. Azt mondani is felesleges, hogy új, az eddigi és a várható kedve­zőtlen időjáráshoz alkalmazkodó betakarítási és vetéstervre lesz szükség. Ehhez mérten kutas­sák a szállítójárművek számá­nak növelését, kölcsönzéssel vagy vásárlással. Ha mód adódik rá­vásárolják meg most a jövőre ter­vezett szárítógépeket, hogy a ko­rábbi tervtől eltérően több kuko­ricát tudjanak adapteres kom­bájnnal betakarítani, s szárítás­sal, veszteségmentesen tárolni. Lehetséges, hogy a vetésre eddig kijelölt táblák sorrendje is fel­borul, s a kívántnál több kalá­szost lesznek kénytelenek kalá­szos után vetni. Erre a csaknem bizonyos eshetőségre számolva, vegyék meg gazdaságaink a szük­séges talajfertőtlenítőszereket és adagolják ki a vetésre alkalmas táblákra. A gépek és felszerelések bizto­sítása csak egy részét képezi a felkészülésnek. Az őszi betakarí­tás és vetés sikere túlnyomórészt az embereken múlik. Azon, hogy a gazdaságok vezetői mennyire tudják erőfeszítésre, küzdelemre, a mind rövidebb napok nyújtására ösztönözni őket. A következő másfél hónap ugyanis sok küzdel­met igényel. Amikor lehet, haj­naltól késő esti tartó szorgosko­dást a földeken és a gépeken, még a vasárnapokon is. Volt már erre példa a megyénkben. Voltak már hasonló esős őszök, amikor a mostaninál alacsonyabb termésát­lagok betakarítását veszélyeztette a kedvezőtlen időjárás, amikor szerényebb közös és egyéni igé­nyekkel, tervekkel tekintettek szövetkezeti gazdaságaink a kö­vetkező gazdasági év elé. Nem azt mondjuk, hogy az ez évi ter­més gond nélküli takarmányozást, abrakolást ígér az állatállomány átteleltetéséhez, az azonban két­ségtelen, hogy jobb a termés, mint az utóbbi 3 belvizes eszten­dőben. Most csak elvétve várnak holdanként 10—15 mázsa morzsolt kukoricát, mint megyeszerte a túl vizes esztendőkben. Azt sem hagyták kint, az időjárás és a ma­darak martalékául, ha másként nem, emberfeletti erőfeszítéssel, vállon hordták ki a földről a ter­mést, olyan helyekre, ahonnan el lehetett szállítani, a biztonságos rak tárakba. B ár ne legyen szükség ekkora erőfeszítésre az idén. Min­denesetre számítani lehet erre. Éppen ezért jellemezze minden állami gazdaság dolgozóját és minden szövetkezet tagságát az időjárással szembeni dacolás, a veszteség nélküli betakarítás szén. vedélyes akarása, bármilyen ne­héz körülmények adódnak is elá K. *.

Next

/
Oldalképek
Tartalom