Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
/' 1968. augusztus 14, Szerda Csabai emlékek Pilisborosjenőről küldött levelet szerkesztőségünknek Bottyán János Békéscsaba jubileuma alkalmával. Mint írja, ötven szegény budapesti „Má- vista” gyermeknek adtak otthont a város lakói évente hat Az x-szcl jelölt Bottyán János ifjú „Mávista” korában. hétig, ö az 1927—1931-es években volt Békéscsabán, s a jubileum emlékeket idézett fel benne. Többek közt írja: „...mindenben elősegítették, hogy otthonra találjunk az Irányi u. 14-es számú iskola 5-ós és 6-os termedben, nagy udvarában. Az évek során már egészen természetes volt megjelenésünk, az egész városban a lakosság szimpátiája kísérte a pesti fiúkat és leányokat. Ki tudja elfelejteni ezeket a szép napokat; a Széchenyi-ligetet, idős Gavenda tánc- és illemtanár urat, akinek óráin partnereink a csabai lányok voltak. Ki tudja elfelejteni az Árpád-strandot, a Körös-partot, soha senki, aki ott járt.” Bottyán János, aki ma rokkantjáradékos, a levéllel együtt küldött egy 1929-es esztendőből származó fényképet, amely Pestre való visszaindulásuk előtt készült. És egyben a lap dolgozóinak, a város vezetőinek erőt, egészséget kíván, végül ezt írja: „Mindany- nyiuk számára boldogságot kívánok.” Az ötforintos hanglemez Megmondom őszintén, nekem nincs lemezjátszóm, így cseppet nem vagyok érdekelve a meghirdetett hanglemez-vásárban. Azért a szívem valahogy gyorsabban vert, amikor Orosházán a könyvesbolt kirakatában lemezvásárra invitált a felirat. Még jobban megbódultam, amikor láttam, hogy egyes hanglemezek ára egy papír 50-esről kerek 5 forintra esett le. Ügy fogtam fel: az a mi törekvésünk. mindenből jusson több a dolgozónak. Később meditáltam: talán nem is ez a nemes gesztus késztette az illetékeseket az árleszállítás elhatározására. Ez az utóbbi gondolat a toliam hegyére adta a körülmény tisztázását: többletet termeltek a hanglemezgyárak. „Hogy oda ne rohanjak” — biztos ilyen szövegű lemezt is áruinak. Nem rohantam oda sem, ide sem, csak ropogtattam az almát fogaim között és vártam egy új, ép gondolat jövetelét. íme megvan: Helyet az ifjúságnak! Igen. Igen! Igen- Helyet az új táncdalfesztivál 60 résztvevőjének — akiknek dalaiból lesz ilyen is, olyan is, majd később 50 és 5 forintos többlettermés is. — Igen. Igen. Igen! Óh, „A boldogságtól ordítani tudnék, hogy minderre rájöttem, én. laikus. A lemezek árai alacsonyabbak, csak a hangok lettek magasabbak.-, r~^r' így dolgozik az ÁGKER Márciusban múlt tíz észtén- I üzleteket is létesít a fővárosban de je, hogy megalakult az Állami | éppúgy, mint vidéken. Ennél is Gazdaságok Kereskedelmi Irodája,! fontosabbnak tartja a kapcsolat az ÁGKER. Hosszú lenne felsorolni azóta végzett munkáját. Működésének érzékeltetésére elég talán megemlíteni, hogy az állami gazdaságok bizományosaként dolgozik; a gazdaságok termékeinek nagy részét forgalomba hozza, kisebb részét pedig szerződéskötési, értékesítési és egyéb területen végzett közreműködésével segíti forgalomba hozni. Az ÁGKER évi forgalma 3 milliárd forint fölött van. erősítését a feldolgozó iparral. Kézenfekvő a kérdés, hogy az ÁGKER, amelynek költséghányada az általa bonyolított áruforgalom értékéhez viszonyítva nem érte el a 0,2 százalékot sem, — tehát meglehetősen alacsony — nem csupán az állami gazdaságoknak jelent-e előnyt. Más fogalmazásban; mi a fogyasztó haszna az ÁGKER működéséből? Ez a haszon mindenekelőtt az, hogy az ÁGKER, mivel nagy tömegű árut hoz forgalomba, jótékonyan befo- Az állami gazdaságok áruter- lyásolja a piaci áralakulást. Nem melése 1967-ben felülmúlta a 10 j kisebb jelentőségű áz sem. hogy milliárd forintot. Ez az eredmény ! olyan minőségű friss cikkekkel áll az 1960. évihez viszonyítva, több a vevők rendelkezésére, amit csak mint 40 százalékos növekedést je-! á közvetlen szállítás tud biztosi- lent. Tavaly az állami gazdasá- ] tan*gok kereken 40 ezer vagon ke-j Van az ÁGKER-nek egy ke nyérgabonát, 70 ezer vágómarhát, reskedelmi pincéje, amely első 630 ezer sertést, 330 ezer vágóju- j sorban azoknak a gazdaságoknak hot, 120 millió tojást, 250 millió j áll rendelkezésére, amelyeknek liter tejet és 23 ezer vagon gyű-; nincs elég tárolóterük. A bor fel- mölcsöt adtak el. Az ország áru-' dolgozásából eredő haszon termé- ellátásában betöltött fontos szere- szelesen az érintett gazdasago - pük mellett igen jelentős az álla-: hoz kerui vissza. Az állam, ga _, .__? dasagok ezen a térén sem kotele8 azdasagok reszesedese az ex- sek igénybe venni az ÁGKER szolportból; a múlt évben ók adtak az gálatait Saját maguk ls állítanak exportra került vágómarha 18, a elő olyan termékeket, amelyek hízott sertés 30, a vágójuh 52 és a méitán szereztek elismerést. Ilyen téli alma 52 százalékát. ^Mindeb- például a somogyi Boszorkánytej • —1 , a balatonboglári Szőlőlé, a Szik; rai Állami Gazdaság Leányka-boTakarítóbrigád, taxi-gépírás, pótmama-szolgálat Új szolgáltatásokat vezet be a szövetkezeti ipar Hétfőn délután tartotta fédévi j mutatja, a megrendelő a hedyszí- mérlegzáró küldöttközgyűlését a nen megvárhatja a ruha tiazti- Békés megy ei Szolgáltató Ktsz. j tását. S közben nem is unatkozik, Perdi Béla elnök számolt be a i hiszen televízió, rádió és többfaj- szövetkezet első fédévi munkája- I ta képes lap áll a rendelkezésére, ról, majd ismertette a szolgáltatások fejlesztését célzó terveket, el- > képzeléseket. A gazdaságirányítási rendszer j reformja, a ktsz megnövekedett ra, a bajai Nagyburgundi, a kunbajai Veltelini és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság márkázott Cabernet vörös bora vagy' az ÁGKER központi pincészetének akali muskotálya, badacsonyi szürkebarátja. Az ÁGKER-t már régebben is az vezérelte, hogy tevékenységével jótékonyan befolyásolja egyrészt az állami gazdaságok árutermelésének fejlődését, értékesítésének javítását, másrészt elősegítse a fogyasztók jobb ellátását és az exportigények minél színvonalasabb kielégítését. Gazdaságirányításunk új rendszere még több lehetőséget ad arra, hogy az iroda az eddiginél is sikeresebben szolgálja ezeket a célokat. Gulyás Pál ;r kyiMhf ben — ilyen vagy olyan módon közreműködött a? ÁGKER. Az iroda megbízóival, az állami gazdaságokkal, igen szoros kapcsolatban van, velük egyetértésben jár el. Nevükben megállapodik a vevőkkel a szerződési és szállítási feltételekben, azután pedig gyorsan és pontosan tájékoztatja az állami gazdaságokat minden fontos tudnivalóról. Megszervezi és előkészíti az áruk szállítását, s elvégzi a mennyiségi, illetve minőségi átadást. Nem ékelődik be az áruforgalom útjába, hanem a termelő és a vásárló közötti legrövidebb út megkeresésével meggyorsítja az áru útját. Miután az árut átadta, az okmányok alapján számláz, illetve ellenőrzi a számlázást. Szükség esetén eljár reklamációs ügyekben is. Megbízóinak számos előny biztosít. A nagykereskedelmi árrést megszerzi nekik, s minthogy maga a gazdaság végzi el a nagykereskedelmi munka egy részét, ezáltal többletbevételhez jut. A kereskedelmi költségekből jó szervezéssel, megtakarítást ér el. A gazdaságoknak ezáltal a gyümölcs értékesítésénél évi 130—170 millió forint összeg jut, s az állatforgalom bonyolításából származó anyagi előny is meghaladja évente az 50 millió forintot. Az állami gazdaságok áruforgalmának mintegy 42 százalékát az ÁGKER bonyolítja le. Kiemelkedő szerepe van az ÁGKER tevékenységében az információnak. Csaknem 300 vevővel tart kapcsolatot az iroda. Piaci tájékoztatói révén pontosan és gyorsan informálja a gazdaságokat a keresletről és szerződés- kötési javaslatokat tesz. Közreműködik abban is, hogy a téli holt- | kocsin fekszik Sztyopa, a nap idényben hasznosítani tudja az j höse Arcán átS2ellemült mo_ állami gazdaságok munkaerőfeleslegét, szabad kapacitását. A zöldség- és gyümölcsidényben naponta árjegyzéket bocsát az állami gazdaságok rendelkezésére, ezek az árjegyzékek cikkenként közlik a piaci árakat és igényeket. A gazdasági reform kapcsán máris lényegesen bővítette üzleti kapcsolatait az ÁGKER. A Mon- impex, az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalattal, a Növényolajipari Vállalattal, s több belkereskedelmi vállalattal bővítette együttműködésének körét. Mind több kiskereskedelmi üzlet áruönállósága már az első hat hónapban is éreztette a kedvező hatását. Ezt bizonyítják a mérlegadatok: az 1967 első félévinél 4,6 százalékkal több, összesen csaknem 9 millió forint értékű szolgáltatású munkát végeztek a közületeknek és a lakosságnak. Az egy főre eső termelékenység 5,5 százalékkal növekedett. Különösen örvendetes a munka gazdaságosságának a javulása: a ktsz nyeresége megkétszereződött a korábbi év hasonló időszakához képest és elérte az 1 millió 123 ezer forintot Részletesen elemezte az elnök azt is, hogy milyen intézkedéseknek, változásoknak köszönhető a szép eredmény. A korábban veszteségesen működő kis falusi részlegeket — tavaly és idén önelszámoló — „gebines”- rendszerűvé alakították át, amelyek így rentábilisakká váltak. A magas üzemköltségű villanybojlereket gázbojlerekre cserélték ki a fodrászatokban, s ezzel jelentősen csökkentették az energia-költséget Sokat tett a megye legnagyobb szolgáltató ktsz-e az első félévben azért is, hogy közelebb kerüljön a szolgáltatások színvonala a lakosság igényéhez. Sikerrel mutatkozott be és ma már szép forgalmat könyvelhet el a Békéscsabán létesített ruhavegytisztítóműhely. Mint a megyei mozikban vetített ötletes kis reklámfilm is Régi kívánságnak tett eleget a ktsz azzal is, hogy szobafestő és mázoló részleget szervezett A szakmunkásképzésről szólva az elnök elmondta, hogy 120 tanulót nevelnek a szolgáltatórészlegek. Sajnos, a fodrász-segédek egy részét nem tudják elhelyezni, mert a meglevő műhelyek máris zsúfoltak, új üzletek létrehozására pedig nem elegendő a szövetkezet fejlesztési alapja. Több segítséget kérnek a tanácsoktól ahhoz, hogy bővítsék az üzlethálózatot. Az idén már szabad árkalkulációt alkalmazhat a szolgáltatóipar számos területén a szövetkezet. Igen óvatosan, a fogyasztók igényét mérlegelve élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen nem akarják elveszíteni vendégeiket. A címfestési munkák díját például csökkentették. Az igények minél tökéletesebb kielégítését jelölte meg az elnök a második félév legfontosabb feladatául is. Azt tervezik, hogy Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján szolgáltatókombl- nátot építenek, amelyben a fodrászat és a kozmetikai szalon mellett kozmetikai cikkeket árusító bolt is nyílik. Itt kap helyet a fényképészet, a szobafestő-, az üvegező részleg. Bizonyára örömmel fogadják majd a dolgozó asszonyok a lakástisztító brigád létrehozását. Életrevalónak ígérkezik a pótmama-szolgálat és a „taxi-gépíró” részleg megszervezését célzó elképzelés is. B. D. Fordította: Radó György 39. műtő. HányadÉs ismét szór? A helyzet: Szasa az asztalon. Alszik. Magától lélegzik, csövön keresztül. Lenya kissé segít neki, gyengén nyomogatja a tömlőt, magának a légzésnek a ritmusában. Mellette, egy tolóellátását vállalja magára, s közös soly. A vezeklő. Köztük az asztal, rajta a vérátömlesztésre szolgáló egyszerű készülék. Csöveit már bevezették a vénákba. Oleg készen áll, hogy megkezdje. Arcán türelmetlenség. Marina mellette áll, a sterilizációs asztalkánál. Okszana változatlan pózban ül a képernyőnél. Nagyon elfáradhatott, hisz már tizennégy órája szinte fel sem kelt onnét. Nem mer megmozdulni — hátha ismét megáll a szív? Gyima jegyez valamit a papírjára. Zse- nya a drénkészüléknél guggol. Marija Vasziljevna. Petro. És ismét a kérdés: — A mutatószámok? Gyima: — Rendben. Minden kész, vért vettünk analízisre. Már hívni akartuk. — Kezdd meg, Olég. Ne gyorsan, de egyenletesen szi vattyúzzál, hogy a vér ne forduljon meg a csövekben. Az átömlesztés megkezdődik. — Zsenya, hány csepp percenként? — Negyvenöt-ötvenöt közt ingadozik. Csend. Hallani, amint Oleg halk kattintással átkapcsolja a készülék csapját: szívásról hajtásra. Gyima el nem veszi kezét a pulzusról. Okszana figyeli az elektrokardiogramot. — A narkózist ne mélyítsük? — Minek? Nincs hidegrázása. Eltelik öt perc. Kétszázötven köbcenti vért ömlesztettek már át. A drénből folyó vér nem kevesebb. Hát íjnég ez sem segít? Akkor mi legyen: várni vagy felnyitni a sebet, megkeresni azt az eret? Mindent végiggondoltam. A vese. A máj. Elég! — A vizelet mennyi? Zsenya az edényre pillant, melybe a katéter lóg bele. Félig telt meg sötétbarna folyadékkal. — Harminc perc alatt negyven köbcenti. Gyima megjegyzi: — Az analízis kissé jobb már. Ez jó jel. A vese működik, tehát lehet a vért átömlesztem. Félek az újabb műtéttől. Várjunk még. Korai még a kétségbeesés. Oleg tovább szivattyúz. Minden nyugodtan folyik. Sztyopa, mintha mi sem történnék. Egészséges fickó, ötszáz köbcenti meg se kottyan neki. Fáradt, mert két nap óta nem aludt. Vajon ez a körülmény nem káros a betegre? Eszembe jut, valahol azt olvastam, hogy a kutyák, amelyekbe „fáradt” 1 vért ömlesztenek, ettől elaludnak. De ez tán még hasznos is. Majd meglátjuk. Milyen egyszerűen, minden- napian megy mindez! Egy újságíró ezt írná: „Egy orvos hőstette !” — Mihail Ivanovics, még két fecskendezés hiányzik az ötszáz köbcentiből. Hagyjuk tán abba? Sztyopa nem hagy szóhoz jutni. — Végy még kétszázat, Oleg! Egészséges vagyok, kibírom.
