Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
T##S. augusztus 1. 5 Csütőrlói. Megkezdték A beszélő köntös forgatását Tavasszal kerül a közönség elé az új magyar film A magyar filmgyártás kötelességének tartja, hogy filmre vigye a magyar klasszikusok legsikerültebb alkotásait. Ezek közé tartozik Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös című műve, amely megje- jelenése után rögtön népszerű lett, s ezt a népszerűséget szinte azóta is megszakítás nélkül tartja. A kitűnő Mikszáth-mű megfilmesítésére1 először 1941-ben vállalkoztak, de ebben nem volt sok köszönet; meghamisították a nagy regényíró művét, különösen társadalombírálatát. Régi adósságot törleszt tehát Fejér Tamás rendező és stábja, amikor most hozzákezd A beszélő köntös filmrevite- léhez. Több mint száz szereplője van az alkotásnak: a főszerepe-1 két a magjar filmeken százhusza-; dik alkalommal fellépő Páger An-1 tál. a közönség előtt tehetségét j már megmutató Iglódi István, s; egy elsőfilmes: Detre Anna, har-1 madéves főiskolai hallgató alakítja. Az iöOO-as években Kecskeméten és környékén játszódó film j forgatását kedden Bugacon kezdték meg — a film utolsó jeleneteit készítik el először. Ezután bevonul a stáb a pasaréti filmstúdió udvarába, itt építették fel ugyanis — történészek és művészettörténészek konzultálásával — a kecskeméti piacteret, ahol egy sor jelenet játszódik majd. A történelmileg hiteles eseményeket felelevenítő. Mikszáth nagyszerű anekdotáló; hangját is átvevő színes magyar film előreláthatólag 1969 márciusban kerül a közönség elé. (u. I.) A kéményseprők gondjai A tanácsi kommunális és szolgáltató vállalatok közül tavaly csak a kéményseprő vállalat nem működött gazdaságosan. Vajon mi nehezetiíi az eredményes munkát ebben a nagy múltú szakmában? Az egyik gazdaságosságot rontó ok az, hogy a sorseprés — a díjtételek és forgalmi adó miatt — 1967 decemberéig veszteséges volt. A sorseprés pedig az összes munkák csaknem 74 százalékát tette ki. A nyereség növelése érdekében — az új, korábbinál kedvezőbb díjtételek, forgalmiadó-kul- csok mellett — a vállalat növeli a kémény aj tógyártást és bevezeti a kémény fejelést. Szűnőben az évek óta gondot okozó szakmunkás-hiány is: jelenleg 19 tanuló ismerkedik a szakmával. Ötlettel, közös összefogással A Békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola szülői munkaközösségének munkájáról Érdekes, tanulságos jelentést készített a megyei oktatási tanacs szülői munkaközösségi beszámolójához a Békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola szülői munkaközösségének tevékenységéről Hajnóczi Vilmos igazgató. írását nemcsak azért tesszük közzé, hogy számot adjon a békési iskola tartalmas, újszerű törekvéseiről, hanem azért is, hogy követendő például szolgáljon más, de hasonló nehézségű problémák előtt álló oktatási intézmények szülői munkaközösségének munkájához. Iskolánk nem helyi benépesíté- | sű. Valamilyen formában azonban mégis kapcsolatot kellett keresni! az iskola és a szülői ház között. Ez a kapcsolat a mi esetünkben három dimenziós: a szülői ház, az iskola és a gazdaságok, ahol a tanulók az év jelentős részét töltik el. Ilyenek a szerződtető gazdaságok, ahol harmadéves korban foglalkoztatják a tanulókat és a bemutató gyakorló gazneveléssel belénk oltott viselkedési programok..." — ez is abban a szerencsétlen füzetben áll. Nem kell túlértékelnem magam. Hallgassuk hát meg, legy ünk udvariasak. Es ugyan miről beszélek majd vele?! Mit érthet meg ő mindezekből? Most igazán nincsenek vigasztaló szavaim. Inkább énrám férne egy kis vigasztalás. Szasa azt mondta: olvasd el a levelet, akkor megérted... De most igazán nem olvashatom cl. Szégyelleném magam Szasa előtt. Az a vérzés, az a szívmegállás — megbocsáthatatlan. Jöjjön be. Igazolócédula és udvariasság — ennyi az, amit adhatok neki. Már csak Szasa érdekében is. Ha neki magának nem tudok segíteni, mit adhatnék ennek a nőnek? Mér itt is áll az ajtóban. Gyorsan ideért. Úgy látszik, a néne már előre idáig engedte. Jól okoskodott a vénasszony: mit futkosson fel-le a lépcsőn, inkább idehozza... — Tessék bejönni. — Jó estét kívánok. Azért jöttem, hogy Szasa iránt érdeklődjem. — Foglaljon helyet. Nézem. Meg kell adni, csinos. Harminc körül lehet, jó az alakja, még a lába is. Nevetséges: ilyen pillanatban a lábát nézem. Régi reflex. Buta gondolatok, egyáltalán nem idevalók. — Bocsásson meg... Most ezt fogja mondani: .....amiért ilyen későn zavarom, hiszen bizonyára fáradt...” és a többi. De nem, elhallgatott. — Kérem. Nekem is a nyelvemre kívánkozik: „Mivel állhatok rendelkezésére?” Nem mondom. Nem érzek iránta semmit sem. — Mondja, életben marad?! Hát igen, enélkül nem megy, daságok, ahol főként a másodikosok szerezhetnek új ismereteket. Az első évet az iskolában részint a tantermekben, részint a műhelyekben töltik el a diákok. Ez viszont bizonyos kettősséget okozhat, ha nincs meg az iskolában a kellő nevelési egység. A tantermi foglalkozásokon a peda-! gógiiai képesítéssel rendelkező mérnöktanárok az oktatók, a műhelyl foglalkozásokat pedig | ez a szokásos kérdés. Enélkül I sosem megy'. Dühít. j — Nem vagyok isten. Nem tudom. Mi megteszünk mindent, amit csak lehet. — Bocsásson meg, de most igazán semmi kedvem sincs elmagyarázni önnek, hogy mit, miért és hogyan. Ha röviden mondom, nem érti meg, ismeretterjesztő előadásra meg nincs időm. Es még azt sem tudom, hogy ön kicsoda! Stop! Felugrott. Elvörösödött. Pfuj, milyen aljas voltam! — Bocsásson meg, professzor! Nem gondoltam, hogy ön... Szégyenkezem, majd elsüllyedek. Sértő szó lehetett a nyelvén. Bár inkább kimondta volna! — Sajnos, nem vagyok angyal. Ne gondolja, hogy az én helyzetem könnyű. Kérem, ha lehet, ne sértődjék meg. Később megmagyarázom. Eegyen türelemmel és ne kérdezzen butaságokat. Tessék ez a kulcs, a szomszéd helyiségé. Laboratórium, van bent egy parnlag. Menjen be. zárja magára az ajtót és ne gyújtson villanyt. Mindent elmondok, majd ha lehet. Megfelel így? — Igen. Kiment, rám se nézett. Rossz dolog. De talán az utolsó szavaim jóvátettek egyet-mást. Szasa szemrehányóan pillant rám. Isten sem bocsátja meg ezt nekem. O azonban, az isten, meg kell, hogy értsen. Mégsem, ő nem lehet engedékeny. A gyengéket soha. semmi körülmények közt sem szabad megbántani. Még akkor sem. ha oktalan kérdéseket tesznek fel. Zavaros dolgokat gondolok. Hogyhogy isten? Vajon, ha ő léteznék, történhetnének ilyenek? Furcsa. Semmi sem létezik. Csupán egy nagy gépezet. Csak éppen senki sem tudja irányítani. (Folytatjuk) pedagógiai érzékű szakmunkások, középiskolai végzettségű gépmü- szaki technikusok vagy felsőfokú technikusok irányítják. Tanulóink oktatási—nevelési körülményei a háiom év alatt igen változatosak. Nehézség azonban az, hogy az iskola hatósugara nagy, hiszen Békés megyén kívül Hajdú-Bl- harból. Szolnok megyéből, Sza- bolcs-Szatmárbói, Csongrádból és Bács-Kiskun megyéből is jöttek hozzánk a diákok. Világos, hogy ilyen körülmények között a szülői munkaközösség összefogása nagyon nehéz dolog. Mégis valami megoldást kellett keresnünk. Ügy gondoltuk, hogy a kapcsolatot előbb két síkon építjük ki: levelezés és szülői értekezlet formájában. A levelezési forma tulajdonképpen egy kis híradó az iskola életéből. Minden második hónapban állítottunk össze ilyen levélsorozatot, melyben beszámolunk a fontosabb eseményekről, az osztályok tanulmányi eredményeiről, a közösséget érintő közleményekről, felhívásokról, s végül — bár ez mindig bevezető cikként szerepelt — valami közérdekű nevelésproblémát vetünk fel. Egy- egy ilyen körlevél terjedelme általában hat-nyolc oldal, ezt sokszorosítottuk és elküldtük a szülőknek, ez évben 172 családnak. A válaszokból jólesöen vettük tudomásul, hogy e leveleket mindig nagy szeretettel és kedvvel olvastál« el , a szülők. Eddig három ilyen levélsorozat készült el. Most csináljuk a negyediket. A szülői munkaközösségi összefogás másik területe a szülei értekezletek hálózata volt. Hálózatról kell beszélni, mert hiszen nem az anya-iskolában tartottuk meg azokat, hanem főként a külső területeken. Ilyen területi szülői értekezletet tartottunk március 1-én Debrecenben, március 8-án Szolnokon és április 25-én Csong- rádon. Minden esetben 75—;60 százalékos volt a szülők megjelenése. A területi értekezletet a szülői munkaközösség területi aktívái szervezték meg. Ereztük azt, hogy a laza kapcsolatot úgy lehet erősíteni. ha a fontosabb helyeken — ahol nagyobb a tanulóink létszáma — a helyi szülőkből kérünk fel szülői munkaközösségi aktívát vagy választmányi tagot, aki bizonyos értelemben kézben tartja a szervezést is. A jövőben a jelenlegi formát kíséreljük meg tovább építeni, s amennyiben lehetséges, még aktívabbá tenni a szülőket. Biztosak vagyunk abban, hogy ötlettel, közös összefogással a nagy területről beiskolázó mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákban is lehet magas fokú a szülői munkaközösségek tevékenysége. A finn „fulógcp” Felkészüléséről a legkülönfélébb dolgokat mesélték. De a teljes Igazságot senki sem tudla meg. mert Nurmi nagyon tudott hallgatni. Nem árult el semmit edzésmódszereiből. A legnaPaavo Nurmi, a 20-as c\ek legnagyobb hosszútáv-futója a célban, mögötte honfitársa Ritola. gyobb titkoban futott a vasúti sínek közötti talpfákon, hogy lépéseinek hosszát növelje és több napos gyalogtúrákat tartott, ezzel viszont kitartását akarta fokozni. Közvetlenül a nagy versenyek előtt sokat pihent, órákon át feküdt az öltözőben csendben, zavartalanul. Azt mondták róla: ,,Nurmi minden futás előtt magába száll. Hosszú ideig teljes magányban, egész hosszúságában elnyúlva pihen. így telítette magát idegenergiával, erővel és öntudattal, de a versenyre egy pillanatig sem gondolt és nem aludt el". Stopperórát tartva a kezében jelent meg a startnál. Ellenfeleire legtöbbször rá sem hedeií- tett. Futás közben csak az órát figyelte, ahhoz mérte a tempóját. Egyenletes, gazdaságos volt a mozgása és az irama. Ha 5000 métert futóit, akkor volt némi eltérés az egyes körök között. 1924-ben, amikor egyszer 14 perc 28.2 másodperces idővel győzött, így alakultak egyes körei : 67.4, 69. 61.1. 69.7. 71, 71.3. 70.8. 71.4. 70.5, 70.6. 71.2. 64.2. (Az első kétszáz métere egyébként 32 másodperc volt.) Nurmi 1920-ban, Antwerpenben Indult először az olimpián. 5000 méteren állt rajthoz. Még tizenhármán pályáztak az aranyéremre és elsősorban a francia Guillemot, nagy önbizalommal. Ez a verseny, nem úgy, mint annak idején Stockholmban, már nem volt annyira békés körözés. Alaposan felkavarta a stadion közönségének a hangulatát. Eleinte a francia atléta és az olasz Speroni felváltva vezetett, de azután jött Nurmi. O állt az élre, arcán nem látszott semmi erőfeszítés, egyenletes tempóban vezetett, Guillemot árnyékként követte. Ez csak fokozta a nézőtéren a feszültséget. Száz méterrel a cél előtt a francia futó kiugrott a finn ellenfele mögül és óriási hajrával győzött. Nurmi tehát élete első olimpiáját vereséggel kezdte. Nem látszott rajta a kudarc, annyira fegyelmezte magát, hogy még klubtársai sem tudták. milyen kedve van. Elindult 10 000 méteren ia, ahol kitartása és szívóssága felőrölte Guillemot ellenállását. A francia futónak ezúttal a táv végére nem maradt ereje. Nurmd biztosan győzött. Rajthoz állt még a 10 000 méteres mezei futásban is. Ott még fölényesebben szerezte meg az első helyet és a második aranyérmét.!924-ben a párizsi olimpián Nurmi folytatta győzelmi sorozatát, Megnyerte az 1500 és az 5000 méteres síkfutást. A kettő között mindössze 71 percet pihenhetett. Más talán már megelégedett volna a két aranyéremmel. ö azonban megjelent a 10 000 méteres mezei verseny rajtjánál is. Párizsra ezen a napon afrikai hőség köszöntött. A verseny három északi atléta: Nurmi és Ritola és a svéd Wide elkeseredett küzdelmét ígérte. Fokozta a bizonytalanságot, hogy az óriási meleg mindháromnak szokatlan volt. A táv első felében együtt haladtak az esélyesek. Olyan elszántan futottak, hogy látszott, mindent vállalnának a győzelemért. A nagy tét. a hőség és a három híres atléta különleges képessége elegendő volt ahhoz, hogy még azt is feledtesse mindenkivel, előzőleg mér unalomba fulladtak a hosszútávú futóversenyek. A mezőny többi tagja fokozatosan leszakadt, nem bírták a hőséget és a nehéz terepet. Rendkívüli megpróbáltatás várt a résztvevőkre. 7000 méternél a svéd Wide ereje felmondta a szolgálatot, kiesett a ritmusból és botladozni kezdett. A két fin, Nurmi és Ritola mintha mindebből semmit sem vett volna észre, gépiesen, érzéketlen arccal futott tovább. Egyre többen adták fel a versenyt. Még Wide sem tudta végigfutni a távot, mert teljesen kimerült. Azután Ritola is visszaesett, csak Nurmi bírta a saját, kíméletlen tempóját. A közönség tombolt, amikor nagy előnnyel befutott a célba. Látszólag nem érdekelte az ünneplés, mint ahogy semmi fáradtság sem látszott rajta. 1928-ban az amszterdami olimpián Nurmi ismét ott akart lenni a rajinál. Ekkor azonban még a finnek sem remélték, hogy a párizsi versenyek hőse, négy esztendővel később még mindig főszerepet játszhat. Úgy tudták róla. hogy már nem is tart rendszeresen edzéseket. M. K. (Folytatjuk) A Mörösvidéki Vízügyi Igazgatóság szabad kapacitásával kotrómunkát vállai K—505-ös és E—352-es típusú kotrógéppel. Érdeklődni: Gyula, Nagyváradi út 59 b. Telefon: 358 122854