Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
KORO STA J ___________KULTURÁLIS MELLÉK LET Á három bűvös szó S ?nki sem gondolja már azit, hogy a szocialista népművelés nem akar többet, mint a meglevő érdeklődés, a sokféle szórakozási igény kielégítését Tapasztalataink intenek azonban, hogy a fokozatosság elvét megsérteni a népművelésben is beláthatatlan károkat okoz, röviden: a „mikor, mit, hogyan” meggondolt és felelős válaszokat vár, a tervezés fő alapja mindenekelőtt E három bűvös szóban benne rejlik művelődéspolitikánk okos megvalósítása vagy oktalan akadályozása is, mert a „mikor, mit, hogyan” tudományos körültekintést feltételez. A szabad időről napjainkban egyre több szó esik, nemcsak azért, mert a rö- videbb munkahetek is több helyen megnövelték, hanem elsősorban azért, mert a szabadidő-felhasználás hogyanja jelentős a személyiség formálódásában. A népművelés nem elégedhet meg azok művelésével, akik önként jönnek, elébük kell menni azoknak is, akik maguktól még nem tudtak elindulni a művelődés útjain. A szabad idő kitöltése a" népművelés nagy feladata, miközben kifejezetten arra törekszik, hogy társadalmunk mindinkább magas igényű, harmonikusan élő emberekből álljon, P bből a nézőpontból ■*“* vizsgálva a dolgokat, bizonyítást sem igényel, hogy az emberek formálásának nem is akármilyen területe a szabad idő, mely „a munkával és a tanulással együtt az ember fel- emelkedését, képességeinek sokoldalú kibontakozását, művelődését, egészséges szórakozását és pihenését szolgálja, teljes összhangban a társadalom érdekéBényei József Szobrok Még néha árva éjszaka a falra néztek, mint a vak. Zörget az elárult kasza, a mezsgyék felsikoltanak. A büszkeszarvú két ökör bődülve melletekre ül. Égre ütne a görcs-ököl, de visszahullik egyedül. És szélesszügyű pejlovak futnak a párnátok felett, nagy napraforgók izzanak, nagy szénakazlak fénylenek Pillás virágú lóhere kaszára vár, s a szénaszag, — arcotok rejtsétek bele. zizegő csönddel hívogat. Tudom, párázó hajnalok mögött a mezsgyék intenek, a karó törötten vacog, és sír a föld, a földetek. Ujjatok közén dús rögök görcséből hulló morzsa lett és havas barázdák fölött szoborra dermed fejetek. vei, a szocializmus felépítésével” — írja a Népművelés 1964. 5. számában megjelent cikkében Szabó János. Alapos, mélyreható megállapítás, szinte definíciónak is elfogadható. Kérdés- azonban, mit tud tenni egy- egy művelődési ház igazgató vagy könyvtáros azért, hogy a szabad idő tényleg az emberek művelődését, egészséges szórakozását és pihenését • szolgálja? Hol kezdjük a „tudományosan megalapozott” munkát? A kérdés nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Népművelőink zöme persze jól tudja, hogy a legelső feladat megismerni azokat, akik művelése gondjaikra van bízva, felmérni életkörülményeiket, a lakosság társadalmi mozgásának irányait, a távlati népművelési tervek céljait a nagyobb táj egységre von atkozóan; egyszóval csak szilárd ismeretek birtokában juthatnak el oda, hogy merészségük legyen a szabad idő megtervezésére, szervezésére. Lehet, persze rosszul is tervezni, akkor is lesz mit jelenteni, csak a hatás marad el, csak az emberek személyisége nem gazdagodik semmivel. Ez bűnös rossz sáfárkodás, még akkor is, ha a hozzá nem értés a szülőanyja. Sokan valljuk, hogy a kiinduló pont, a sikerek záloga az a három bűvös szó, amiről már beszéltünk. A mikor, a mit és a hogyan. Aki e három szót hatalmaHonfoglalás A margitszigeti K ö t ö n y síremlék rovásfeliratának megfejtése annak idején nagy érdeklődést keltett. Azóta újabb kun emlék került elő. Erről szeretnénk hallani valamit Pataky Lászlótól, a rovásemlék megfejtőjétől. — Bohuszlav cseh jezsuita történetíró 1677-ben megírta, hogy Brünn közelében egy templomban a padozatot kun feliratú kövekkel rakták ki. Ezek azoknak a kun halottaknak a sírkövei voltak, akik ott 1253-ban egy ütközetben elestek. A köveket a múlt században kerestette már az Akadémia, s Gyárfás István, a kunok történetírója is, de nem találták. Amikor most híre ment a világban, hogy én a margitszigeti síremlék kun ! rovását elolvastam, a Brünn melletti egyik sírkő feliratának fényképét az amerikai Columbia Egyetem megküldte. így került az asztalomra váratlanul, amit mások hiába kerestek. A kő felirata: GYOMOTI KUN OZOL ÜR. Az írás felülről lefelé halad, mint a Köttöny-féle sírkövön, s mint általában a belső-ázsiai emlékeken. Különlegessége, hogy a rovásnál fejlettebb betűket | használtak, s kettőt-kettőt »egybevéstek. Ezzel helyet ban tartja, nyert ügye van, az népművelő a javából. De idáig eljutni, az sem diadalát. II tájékozódás, a fel- mérés alapvető- voltát emeli ki a szabad idő tudományos megtervezésével foglalkozó népművelők, szakírók legnagyobb része, közöttük az igen rangos helyet elfoglaló Szántó Miklós is. „Csakis megfelelő adatok birtokában lehet megválaszolni a kérdést. — írja egy helyütt — milyen utakat, módszereket követel a korszerű népművelés?” A helyesen összeállított és alkalmazott felmérés módot nyújt átfogóbb következtetésekre, és általuk könnyebben eljuthatunk a jelenségek felszínétől a leglényegesebb összefüggések felismeréséig. Ezek a felmérések viszont sokoldalúan visszahatnak a művelődési folyamatra, befolyásolják annak színvonalát, bár a jelenségek és lényeges összefüggések ismerete még nem feltétlenül bizonyos, hogy elindít egy olyan cselekvés-sorozatot, mely j— esetünkben — a szabad idő hibáinak, egysíkúságának, ízléskonzervativizmusának leküzdésére törekszik. Egy mondatban: a hibák ismerete csak az első lépés, a szabad idő hasznosabb és főleg tartalmasabb eltöltését csupán ezek felismerésével még egyetlen népművelő sem biztosította. Ezért is szükséges a személyi feltételek javítása, a népművelők módszertani ismereteinek állandó gyarapítása, alapvetően pedig a pedagógia és a népművelés összefüggéseinek ismerete és jelenléte valamennyi népművelési ágazatban. A három bűvös szó te- hát végigkíséri a népművelés minden pillanatát akár jó, vagy rossz értelemben. Akár jól megválasztott erőivel, akár úgy, hogy ellenkező eredményt hoz, mert nem megfelelő időben, nem azt, ami közérdeklődést kelt és nem úgy alkalmaztuk, ahogy kellett volna. A népműve- : les az emberek aktívvá te- S hető szabad idejével gazdálkodik, azt kell kitöltenie tartalommal. A pihenést, művelődést és a szórakozást egyaránt szolgálni, és együttesen szolgálni, ennek jó metódusait megtalálni és fejleszteni: a népművelés tudománya. Az ember nem élhet öröm. boldogság nélkül. Ezért küzd, ezt reméli. Ezért kell élnie a népművelőnek is, aki mindenki örömét és boldogságát egyengeti. Arra törekszik. hogy a gondjaira bízott emberek ne csak kellemesen töltsék szabad idejüket, hanem számukra hasznosan is. azt példázza saját életével, hogyan kell megalkotnunk korszerű! élet-kultúránkat, melyben' együtt gyarapszik az általános és a szakmai kultúra, mint ismereteink, személyiségünk elválaszhatatlan részei. A népművelési évad rohamléptekkel közeledik. Tervek, programok készülnek. A három bűvös szóra jói kell felelnünk, biztosan kell válaszolnunk. Érdemes tehát barátságot, szövetséget kötni velük, mert nem vezetik félre azt, aki ért a nyelvükön. Sass Ervin Gubis Mihály Arckép fankovics Ferenc: Szeretem a számok világát... Szeretem a számok világát, még akkor is, ha meg nem értem: mert a törvények, axiómák, miképp csillagok az égen, az Értelem fényét ragyogják a körben sötétlö, vak űrbe; oda hintik a szellem magvát, hol az ember is istenülve néz fel magára, tudást szerkeszt: — istent, iskolát, elvet, tervet — s az egyszeregy-kapaszkodókon mászik tovább és hitet tervez — míg maga is felér az égig, a Jákob-lctra tetejéig. előtti magyar irásesnlék takarítottak meg, de’ olyan különös formák keletkeztek, hogy azokban a betűket , csak gyakorlott szem ismerhette fed. A margitszigeti rovásemlék nemzetségjele szerint Kötthen ilkán U s á r kán családjából származott. Ez a név nálunk O Z ó r alakban él. A kun vezérek között gyakori volt. Ozúl vezette például a kerlési csatát, s Ozúl volt a kunok fővezére IV. László idejében is. Ezek azonban nem eshettek el 1253-ban. Inkább hiszem, hogy az az Ozúl, akinek a sírköve ott megmaradt, odavaló birtokos volt. Erre mutat az Ozlova helységnév, s maga Brünn neve is. A nagykunok ugyanis i-ző nyelvjárásban beszéltek, s feltehető, hogy a Brünn név a Birinyi-ből keletkezett. A Sopron környéki avarkun telep községeinek nevei is megvannak ott. De maga a Morva név is kun kapcsolatra mutat. Itt mellettünk Berény mellett van Múrony, mely egészen bizonyosan Mura-An = Mura- Vár. Egyidőben Földvárnak is nevezték. A Mura név tehát az avar korból való. Arra gondol, hogy talán az avarok is kunok voltak? — Igen — arra! Sőt — többre! Biztosan merem mondani, hogy Attilának székelyei és kunjai voltak. Gyűjtőnéven ezeket azért nevezték hunoknak, rrert a hajdani nagy Hunbirodalomból szakadtak ki. Abból a birodalomból, melyet 22 évszázaddal ezelőtt Maótun nagyfejedelem alapított. A székelyekből és kunokból álló hun nép egy része Attila halála után is itt maradt. Ezekhez csatlakoztak egy évszázad múlva az avarok, s valószínű, hogy az avar birodalom már felnyúlt Brünnig. Az avarokat a IX. század elején Nagy Károly kiszorította a Dunántúlról. Az ő további előnyomulását a bolgárok akadályozták meg, akik megszállták a Dunától keletre eső országrészt. Ebbe az országrészbe azonban már előbb újabb rokonok érkeztek. Mikor Kuvrát bolgár nagyfejedelem egyik fia megalapította a mai Bulgáriát, a másik fia — 670 körül — népével az avarokhoz jött. Sok minden mutat arra, hogy a frissen érkezett nép magyarul beszélt. A vezető réteg és az uralkodóház magyar beszédéről írásos emlék is maradt László Gyula is említette a tv-ben, hogy 670 táján volt a magyarok első honfoglalása. — László Gyula már A honfoglaló magyar nép élete című könyvében is felvetette, hogy az avarok talán magyarul beszéltek. Most megjelent Hunor és Magyar nyomában című könyvében ezt megismétli: Az első honfoglalás a VII. század második felében, a második 896-ban volt Tv- clőadásában újra hangsúlyozta: Hazánkban már Árpád honfoglalása előtt is beszéltek magyarul! Mire alapozza László Gyula ezt a kijelentését? — Korábbi feltevései apró következtetésekből alakultak ki. Hogy újabb állásfoglalásában mire támaszkodik, nem tudom. Szűkebb körökben azonban már 1964 óta ismeretes, hogy a Nagy- szentmiklósi Kincs két aranytálján fennmaradt „görögös” felirat nem görög, mint ahogy 165 éven át hitték, hanem — magyar! A két tál egymás párja. Díszítésük avar jellegű. Feliratukat én olvastam el magyarul. Bizonyos, hogy a honfoglalás előtti korból származik. I-ző nyélvjárású. Mai köznyelven így hangzik: ISTEN ALDJA IDUKAT MEG ANYAMAT ILONA = GYILYO. Ilona helységnevek Kolozsvár terében fordulnak elő, Idák pedig Jászó táján vannak. Valószínűnek látszik tehát, hogy Ilona fejedelemasszony a tálakat Kolozsvár környéki aranyból készíttette, s Jászó vidékére küldte akkor, mikor Ida húga született. Mit jelent a Gyiló név? — Lehet a Gyula becéző formája i-ző változatban, de lehet Gyuiafi. Gyúl-fi jelentésű családnév is. Gondolom, a Dul-házbeli bolgár királyfi, mikor 67Ö táján hazánkba telepedett, beházasodott az avar-kun fejedelmi családba. Ilona tehát vagy gyermeke, vagy felesége volt Gyiilyó fejedelemnek. A Dul-ján vagy Del-ján névről van történelmi feljegyzés is. Egy bolgár herceg feleségül vette; I. István király húgát. Péter nevű gyermekük a magyar király udvarában nevelkedett, s ott Delján Péternek nevezték, hogy megkülönböztessék unokatestvérétől, Orze- oló Pétertől. A Gyilóval azonos hangzású név Arany-Idka közelében Hilyó. Itt van Nagy- ida és Kisida is. Alig lehet kétséges, hogy Ilona fejedelemasszony ide küldte az aranybavert „dísztáviratot”. Hogyan került a Nagy szentmiklósi Kincs Nagyszent miklosra?
