Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
Fekete István: SZIVAR TEMETÉSE Szivar barna volt és kutya. Olyan féldaxli- félfoxi, nem rövid és nem hosszú szőrű, és mindent tudott, amit egy városi kutyának tudnia illik. Tudott szolgálni, elhozta a gazdája papucsát, a vendégeket szaguk szerint rangsorolta és csak éppen hogy nem beszélt velük. Tudta, hogy asszonya lusta sétáltatni, ez okból nyöszörögni kell, hogy a szegény kis kutyának is vannak „emberi’’ dolgai, melyek néha halaszthatatlanok. Gazdái gyermektelenek voltak és Szivar töltötte be az űrt, amiben pár gyerek szépen elfért volna. Szivar családtag lett. Bizonyos időben tért nyugovóra, bizonyos időben ébredt és megkövetelte, hogy ilyenkor mindenki ébren legyen. Ha a háziak lustálkodtak, Szivar erélyesen ugatott, amit gazdái ébresztésnek véltek, holott csak a reggelit követelte. — Szivar a legjobb vekker — mondta gazdája és csodálatos történeteket mesélt kutyájáról a hivatalban kollégáinak, akik unták már Szivart gazdájával együtt, mert nem tudták, hogy minden ember költő egy kicsit, még ha számvevő is Közben eljárt az idő. Szivar tízéves lett, majd tizenegy, ami kutyasorban már majdnem aggastyánt jelent, és egy napon nem hagyta ott kosarát, és nem vett tudomást az állatorvosról se, aki pedig körülrajongta a beteget, sőt — biztonság okáért — az asszonykát is. Aztán orvosságot írt, melyet Szivar utálatosnak és feleslegesnek minősített, mert bölcsen tudta *— amit a háziak elfelejtettek már —, hogy a földi időnek és a sonkacsülköknek immáron befellegzett. Kinyújtózkodott és azt már nem is hallotta, amikor asszonya sírva telefonált urának, hogy Szivar élete elfüstölgött. azaz a fűbe harapott, ami azonban nem teljesen helyes kifejezés, mert Szivar csak akkor harapott a fűbe, amikor emésztése nem volt rendben. A gyász rászakadt a lakásra. Az asszony csendesen járt, amint cv halottasháznál illik és suttogva beszélte meg urával, hogy az elhunytnak miként adják meg a végtisztességet. Mert a szemeteskocsi ellen — nagyon érthetően — minden gondolatuk tiltakozott. A városban azonban nem gondoltak a halandó kutyusokra és az aszfaltot mégse lehetett felszaggatni, hogy Szivar „földi maradványai” valahol a közelben pihenjenek. A gyászolók,gondolataikat követve, eljutottak kis telkükhöz, a közeli hegyen. Igen! Ott puha a föld, ott csend van, egy-két fenyő, egyszóval minden, amire Szivar emlékének még szüksége lehet. Ez az elhatározás kicsit meg is nyugtatta őket. Azután a néhai Szivar díszes zsákocskába került. Másnap — vasárnap volt éppen — a zsákocskát egy öreg hátizsákba süllyesztették és elindultak szótlanul, mint az már ilyenkor illik. A férfi vitte a hátizsákot és benne a Szivart. Egyébként ragyogó, szép nap volt, de ők erről nem vettek tudomást. A hegy és a vonat tele kirándulóval. A vonatban ember ember hátán. A vidám tömegben senki sem törődött velük, mert senki sem sejthette, hogy az óvatosan földre csúsztatott hátizsákban Szivar utazik. örültek, amikor kiszállhattak és ismét egyedül lehettek. A hátizsákot nagy sietséggel kellett kirángatni a többi utas cókmókja közül. A vonat elzakatolt, a reggeli párában egy varjú károgott és ez nagyon illett a hangulathoz. — Emlékszel, amikor hazahoztad? — suttogott az asszony. — Akkor is ebben a hátizsákban... A férfi csak bólintott. Odaérve, a hátizsákot gyengéden letette telkük puha mohájára. Azután bement a szerszámosbódéba, ásóval jött vissza, s az egyik fenyő alatt ásni kezdte a sirt. Később az asszony is ásott, majd fenyőgaly- lyakkal kibélelték Szivar kriptáját ■ és a férfi végül azt mondta: — Add ide.„ Az asszony keze reszketve bogozta a hátizsák zsinórját, széthúzta a száját, hátrahőkölt és arca eltorzult. — Béla... — No? Béla odament és ő is belenézett a hátizsákba értelmetlenül és sápadtan, mert a hátizsákban volt: egy kis — egészen kicsi — sonka, egy üveg szilvórium, egy zacskó tepertőspogácsa, puha kenyér, kemény tojás és szardínia... de Szivar nem volt sehol. Siettükben a hátizsákot elcserélték. Szivar pedig tovább utazott a^zal a feltett szándékkal, hogy ezen a napon még nagyobb meglepetésekkel szolgál egy hasonló hátizsák jóhiszemű gazdájának. A nap azonban tovább sütött, a férfi megszagolta a sonkát. — Kitűnő... Aztán a szilvóriumot: — Csodálatos! — és gyanakodva körülnézett. — De vigyük be a házba, mert erre sokan járnak és végeredményben azt a Szivar se kívánhatja, hogy állva üljük meg halotti torát... *-*-*-*-*++-***■* « **** *********** *** * **** * * * * » **** ******** — A kincsen háromféle írás maradt fenn. Ezekből lehet Nagyszentmiklósra következtetni. Tizennégy edényen rovás látható. Ezt a besenyők írták, de a székely rovás betűi és szabályai szerint jól olvasható — magyarul. Azt a két tálat is megjegyezték rovással, melyeket Ilona fejedelemasszony csináltatott Látszik, hogy a rovás később került a két tálra. Mire lehet a sok írásból következtetni? En így okoskodom : Idukát valószínű feleségül vette egy bolgár királyi herceg, s ő magával vitte kincseit Bulgáriába. Itt rátaláltak a besenyők, akik a magyarokkal együtt — 959-ben — betörtek a Balkánra. Fel akarták osztani egymás között, de eközben híre jött, hogy Géjza magyar trónörökös eljegyezte Gyula besenyő fejedelem Sarolt nevű lányát, s neki adták az egész kincset — nászajándékul. Ugyanakkor meghívták Géjzát az egyesített besenyő-birodalom trónjára. Ennek okmányszerű emléke az egyik aranytál felirata: GELYSE KISKAN PESENYUJ KE- NÉSZ. A besenyő-birodalom vezető fejedelme ugyanakkor J e r g e n lett ilkenézi rangban. A nagy átszervezés oka az volt, hogy Taksony hívására a besenyők nagy része beköltözött hazánkba, köztük három törzs-szövetségi fejedelem is. Békés megye ekkor lett „besenyő megye”. Rá kell mutatnom a kenéz vagy kenész méltóságnévvel kapcsolatban arra, hogy a margitszigeti rovásemléken ez a cím: kánisz. Érzik belőle az i-ző nyelvjárás. Honnan tudjuk, hogy Jergen lett a vezető fejedelem? — Mikor a kincset a besenyő fejedelmek felosztották, Ilona fejedelemasz- szony két aranytálja Jer- gennek jutott. S ő új címét rovással beleverette az aranyba — a díszes nagybetűk közé. Ez az utólagos rovás tűnt fel nekem, mikor az írást nézegettem, s ez késztetett arra, hogy tüzetesebben is megvizsgáljam a nagybetűket. Az apró rovásból ezt olvastam: JIRKO pesenyuj ilkeNEZ. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy ugyanakkor Géjza PESENYÜJ KE- NESZ: tisztán áll előttünk a kép. A Jirkó név a Jergen becéző formája Térjünk vissza még egy kissé, hogyan került a kincs Nagyszentmiklósra? — Valószínű, hogy Géj- zának Nagyszentmiklóson volt egy udvarháza. Akkoriban ez a, terület Gyula besenyő fejedelem birtokában volt, s később Ajtony tulajdonába került. A nászajándék és a többi kincs valószínűleg ennek a kastélynak a fogadótermeit díszítette. Mi a titka annak, hogy meg tudta fejteni az eddig ismeretlen magyar írást? — Akik előttem kísérleteztek a megfejtéssel, mind abból indultak ki, hogy az írás „rontott görög”, s görögül próbálták elolvasni. En nem gondoltam a felirat megfejtésére. Csak kíváncsiságból néztem meg. Nagyítóval vizsgáltam, mert a díszes nagybetűk között apró rovásbetűk is látszottak. A rovást mindjárt el is tudtam olvasni. Itt betűztem Jirkó nevét. Megfigyeltem, hogy a nagybetűk is rovásjellegűek. De akkor többet nem tudtam foglalkozni e felirattal. Négy év múlva azonban — a rovásjellegből kiindulva — nehézség nélkül elolvastam. Nem az a csodálatos hát, hogy én megfejtettem, hanem az érthetetlen: miképpen mehetett el sok-sok kutató vakon az igazság mellett? A feliratban a legfeltűnőbb az volt, hogy egy N alakú betűre egy kis vonáskát húztak. Ilyen kis vonáskával az I hangot jelölték a rovásban. Nos, ha ez valóban N, s a kis vonáska I, akkor a kettő együtt Ni = Ny. Amint ez megvillant bennem, abban a pillanatban megelevenedett a felirat egy szava: A Ny A ’ A következő percek roppant izgalmasak voltak. Átfutottam a kört: hátha találok még valami fogódzót. S néhány pillanat múlva kibontakozott a felirat négy szava: Most már csak a kereszt alakú jel volt megfejteden, s egy szó a felirat elejéről, és egy a végéről. így okoskodtam: ha Ni = Ny, akkor Gi = Gy, és LI = Ly. Észrevettem azonban azt is, hogy a feliratban van nagy alakú I is, és van kis vonáskával megtoldott Ii is. Ez utóbbi az Y-hoz hasonlít. S bizonyára hosszú I-t jelöl, mert a rovásban is az Ee = E. Egyik Y bele van írva egy görög jelű D betűbe. így bontakozott ki: ... YDGiA YDuAT Mig ANÜ AMut YIONA—GilLiO. Az IDGiA = YDGyA szót nem értettem. De nem lehet más — gondoltam — mint i-ző nyelvjárásban az: ALDJA. A kereszt alakú jel pedig biztosan ISTEN. De ezt ki is lehet olvasni belőle, ha rovásnak veszem, A felső kampó® rész S, eS, vagy iS. A T-hez hasonló alsó rész pedig TN, ami a rovásban TeN is lehet. Az isten monogramból látható, hogy ez még a rovás-korból való. De megmaradt, mert az ST latin betűk teljesen egyeznek a rovásbetűkkel. Ez az írásemlék tehát nemcsak azt bizonyítja, hogy hazánkban már Árpád fejedelem honfoglalása előtt is beszéltek magyarul, hanem egyben kézzel fogható bizonyítéka annak is, hogy a magyarul beszélő népeknek is volt olyan rangú nemzeti írásuk, mint a görögöknek és a latinoknak. A háromféle írás azért hasonlít egymáshoz, mert ugyanabból a rovásból fejlődtek. í Ismerjük meg a művészeteket A művészet csak akkor ér valamit, ha visszhangot kélt az emberekben, ha van mit mondania, és az, amit mond, érzelmi lobbot vet bennünk: felráz, elgondolkoztat. A színház és a filmművészet milliókhoz jut el, és milliókban kelti fel az érdeklődést kialakulása, története, nagy alkotói, művészei iránt. Sok és kitűnő ilyen könyvünk, jó olvasmányunk van, ajánlatunk a leginkább ismerteket mutatja be. SZÍNÉSZETI LEXIKON munka, a szás) is foglalkozik. Közli a az ismertebb színművészek életrajzi adatait. Sok ábra, érdekes illusztráció gazdagítja a lexikont, mely mintegy négy évtizede jelent meg, értékéből emiatt egyKétkötetes színjátszás, a rendezés, film, a tánc, a varieté és a színészi képességeket igénylő népszokások tárgyköréből állították össze anyagát. Egyetemességre törekszik, és még a rokonterületekkel (pl. bábját- re jobban veszít. MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET Hont Ferenc szerkesztésében, 1962-ben jelent meg, hézagpótló mű. Első részében a színjátszás kezdetea Tanácsköztársaság színházi életéről, az 1919 utáni szocialista jellegű színházi törekvésekről és a felit ismerteti, majd a feuda- szabadult magyar színház lizmus korának szinjatszá— eredményeiről sát tárgyalja, ezt követi a A kötet Függeléke b6 polgári színház korának be- .... , , mutatása. A szocialista an/^u bibliográfiával kez- színjáték kialakulásával őődik, a fejezetek rendjé- részletesen foglalkozik, szól hez igazodva. A Mutató be- a kezdeti törekvésekről tűrendben közli a könyv- (1869—1919-ig), a munkás- ben szereplő személyek színjátszás hagyományairól, nevét és a művek címét. SZÍNHÁZI kalauz A közérdeklődést kielé- zöl, ezek egytől egyig ki- gítő stílusban és feldolgo- tűnőek. zási módszerrel megírt, szerkesztett mű. A könyvtárosok kézikönyvnek tartják, mert anyaga szinte minden színházi kérdésben tájékoztatást nyújt. Szól a színház múltjáról, jelenéről, végigvezet az európai drámairodalom és színházi kultúra fejlődésén. A színpadi szerzőket rövid életrajzukkal mutatja be, majd legsikeresebb, legismertebb műveik tömör tartalmi kivonatát kapja az olvasó. Jól egyesíti a drámatörténeti tájékoztatást a színháztörténetivel, és a művek bemutatását e kettővel. (Kimaradt belőle a Az nem európai színházkultúra, valamint az opera és az egyes korszakok előtt külön ismertető tanulmányt kö- operett is.) PAPP JÄNOS: A BÉKÉSCSABAI SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE A szerző több kötetben dalomnak. Könnyűszerrel megjelent műve a békés- bizonyítja, hogy Békéscsacsabai színészet történetét ba a kulturális életben is annak hőskorától, 1851-től városi rangú, hagyományai dolgozza fel. Dicséretes és is ezt példázzák, hálás feladatra vállalko- Illusztrációi közül külö- zott, kitűnő tanulmánya ér- nősen a korabeli fényké- tékes részét képezi a ma- pék jelentenek kivételes ér- gyar színháztörténeti iro- téket. FILM KISLEXIKON Ábel Péter, neves filmszakíró szerkesztésében jelent meg 1964-ben, az Akadémia Kiadó gondozásában. Tömör, a mozilátogatók és a szakemberek számára egyaránt használható lexikon. A szerkesztők közük, hogy céljuk elsősorban az volt, hogy népszerű, a lehetőségekhez képest pontos adatokat közlő, a filmművészet fejlődéséről, jelentős egyéniségeiről, a legáltalánosabb esztétikai fogalmakról és technikai problémákról tájékoztatást nyújtó kézikönyvet állítsanak össze, és juttassanak el minél szélesebb olvasókörhöz. Elgondolásuk megvalósítása sikerült. Az anyaggyűjtést 1963 végén zárták le, tehát 1964-től már nem tartalmazza a megjelent filmeket, alkotókat. Függelékében — többek között — az eddig megrendezett filmfesztiválokat is felsorolja, közli a díjnyertes magyar filmek címjegyzékét, valamint a különböző művészeti díjjal kitüntetett filmek és filmművészek névsorát. GRFGOR-PATALAS: \ FILM VILÁGTÖRTÉNETE A szerzők szerint Könyvük „kritikai bevezetés a filmművészet történetébe kortársak számára", tehát a filmművészettel és nem a film feltalálásának történetével foglalkoznak. írásuk alapvetően szubjektív élményekből fakad, pontosan látják a ha’ladás irányát. A könyv érdekessége, hogy anyagát a neves filmrendezők szerint csoportosítja, és a jelenhez közelítő évek filmművészetét igen részletesen tárgyalja. Elemzésük eszmei alapja: a filmek értékelésekor figyelembe kell venni azt a társadalmi, politikai, ideológiai tartalmat is, amelyben , azok létrejöttek. Sok kép illusztrálja, az egyes filmeket külön képsorokkal is bemutatják. S. E.
