Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

1908. augusztus 29. 4 Csütörtök A Savaria, 68 vendégei voltunk Színvonalas, változatos progra­mú nyári egyetem, fogadta első ízben vendégeit Szombathelyen, az egykori Savaria földjén. A TIT rendezésében nagy erőfeszítéssel életre hívott nyári egyetem bizo­nyított. A rendezés nagyszerűsé­gét dicséri, hogy programjukban egyaránt szerepeltek a helytörté­neti előadások (neves előadók részvételével), ehhez kapcsolódó vetítések és mindezt kiegészítő helyszíni szemlék. A rendezvény keretében láthattuk a műemlékek­ben oly gazdag településeket: Sop­ront, Kőszeget, Sárvárt. A jó ér­zékkel megszervezett eseménysor könnyebb műfaja a sághegyi, ba­dacsonyi, fertőrak ősi kirándulás volt. Élményeinket gazdagította a jó rendezésben látott Gluck-opera: Iphigenia a Taurusok földjén, hangverseny a most avatott zene­iskolában és nem kevésbé az iro­dalmi színpad romkerti előadása. Befejezésül láthattuk a színpom­pás történelmi karnevált. A belföldi — Békés megyéből mintegy tízen — és a hét ország­ból jött külföldi hallgatóság elis­meréssel igazolja, hogy a ren­Munkaruha és munkakedv Ha már ruhát mutogatnak, az bizonyára érdekes lehet, akkor is, ha munkaruháról van szó. Bizonyára így vélekedtek a bé­késcsabai hölgyek, mert. amikor én' ott jártam az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat kiállítá­sán, a látogatók többsége a szebbik nemet képviselte. Azt a néhány mondatot is egy fiatalasszonytól hallottam, ami e cikk megírására serken­tett. Az egyik csinos, üde színű munkaköpenyben gyönyörködve jegyezte meg a menyecske; — Jobb kedvvel látna az em- ben a munkához, ha reggel nem a megunt, esetlen szabású, kék „slafrokba” kellene belebújnia és maga körül sem mindig ugyanebben látná a munkatár­sait. Mélységesen egyetértek a vé­leményével, sőt, szeretném még néhány gondolattal kiegészíteni. Tavaly alkalmam volt belete­kinteni egy vaskos tanulmány­ba, amit a férfifehérnemű- gyár megrendelésére készítettek a munka-pszichológusok. Be­bizonyították a szakemberek a munkalélektani kísérletek alap­ján, hogy az üzemi környezet rendkívül nagy szerepet ját­szik a dolgozók munkakedvé- nck és ezen keresztül a terme­lékenységnek az alakításában. Ismeretes például, hogy a különböző színek más-más há­lást gyakorolnak az emberre. A piros például serkentő, ugyanakkor a zöld és a kék nyugtató hatású. Ebből kiindul­va elég volt újrafesteni. — jól kiválasztott pasztellszínekkel — az eddig piszkosszürke fala­kai. s máris észrevehetően ja­vult a varrónők teljesítménye, csökkent a selejt, és ami a leg­fontosabb; a dolgozókat kevés­bé fárasztotta el a műszak. Nyilvánvaló, hogy hasonlóan jó eredményre számíthatunk akkor is, ha a munkaruhák nemcsak praktikusak, hanem szépek, változatosak is lesznek. Amíg munkaképes az ember — az alvásra fordított időt le­számítva —, a nap felét a mun­kahelyén tölti. Korántsem mind­egy számára, hogy milyen kör­nyezetben és milyen öltözékben dolgozik. Nem divatozás, „flan- colás” tehát, ha a munkaruhák is ízlésesek, csinosok, vonzóak. Nem áldoz feleslegesen az a vállalat, amelyik ilyen öltözé­kekkel egészíti ki a készletét. Talán még a munkaerő-gondok enyhítésében is segíthet, ha va­lamelyik üzemről elterjed a hír: ott' csupa elegáns ember dolgo­zik. Békés Dezső dezőség minden nemes törekvése megvalósult. Szórakozva tanul­tunk, és üdülés közben ismertük meg hazánknak ezt a step, törté­nelmében oly gazdag területét. A Savaria Nyári Egyetem meg­alapozta sikerét, újabb éveihez sok síikért, rendezvényeiken ér­deklődő résztvevőket kívánunk. Hankó Ilona rajztanár Fogadóórák a megyei tanácsnál A soron következő foga­dóórákat Klaukó Mátyás, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tattja augusztus 31-én, szombaton délelőtt 9-től 12 óráig a hi­vatali helyiségében, Békés­csaba, Felsőkörös sor (Iro­daház). Váljék Erzsébethely egészségére Miként Békéscsaba más részén,! Járványos időkben a százat is az ötödik kerületi körzeti rende­lőkben is szűk helyen, zsúfoltság közepette látták el az orvosok feladatukat. Különösen nehéz volt a helyzet a téglagyár szomszédsá­gában működő esetében. Itt két felnőtt és egy gyermekorvosi ren­me ghaladta. A szűkös körülmény augusztus elsejével megszűnt. A három ren­delés áttelepült a Kolozsvári utca 33. szám alá, ahol a városi tanács korszerű intézetet építtetett a ke­rület lakossága részére. A szür­delés folyt. Például dr. Megyeri | készöldre festett épületbe lépőt Sándor vizsgálataira napi átlagok­ban 70—90 biztosított is jutott. Nem kell almafa, mert Éva bűnbe esett — Meghalt, mert nem járt istentiszteletre A „Jehova" nyomában Csongrád, Szolnok és Békés több bibliát vesznek, mint a re- szemében már megöregedett fi­megye községeiben gyakran ta lálkoztam velük. Először nem is velük, hanem „szenzációs mesék- tájékoztatást, kel": A szekták összejöveteleiken sö­tétben ájtatoskodnák, ahol nem­csak az áhítatnak, hanem a szexualitásnak is szerep jut. Né­formátusok. — Köszönöm, tisztelendő úr, a I tanácstitkár Azt hiszem, a lelkész úr kér­désére megtaláltam a feleletet. Ugyanabban a községben me­melyek — szintén a vallásuk mi- sélte a tanácstitkár: att — nem mennek orvoshoz. — Szóltak egyszer, hogy men- Egy ilyen családban nem enged- jünk ki az egyik kültelki ház- ték kivetetni a kislány mandu- ■ hoz, éppen összegyűltek a szek­táját. Arról is meséitek, hogy ta tagjai. Csabacsűdről jött egy Szabolcs-Szatmárban vannak em- [ férfi, az prédikált. A felekezet fi­berek, akik kivágták az almafái kát, mert — Éva bűnbe esett. Meglehet, a a túlzás is. De a sok szóbeszéd arra késztetett, megpróbáljam felkutatni a Jehovóhoz vezető „nyomokat”. I munkásasszonv A falut széles, homokos szőlők övezik. A környéken régi, bájos hangulatú nevek, mint „Ovirág- hegy”, váltakoznak ilyen furcsa- baljós hangzásúval: „Kurázsi-dű­lő”. 1 atalasszony kínál hellyel a ve­randán. Óvatosan kérdezem az I életükről, sorukról. Sanyikéról, a : kisfiúkról nem is ejtettünk szót. Pedig ő érdekelt volna, az alig kibomló értelmű fiú... ... Az iskolában feltűnt a taná- ' roknak, hogy Sanyi gyakran fi­gyelmetlen, eszik az órák alatt. Egyik tanár érdeklődésére végül megvallotta, hogy reggel négykor már elküldik hazulról tehenet legeltetni. Tanítás után megint ez a dolga. A szülei többször el akarták vinni istentiszteletre, de ő nem megy, s emiatt néha két napig sem kap enni. Itt, az is­kolában a pajtásai adnak az uzsonnájukból. A tanár beszélt a szülőkkel e vallomás után. Persze, mindent zette, ha jól emlékszem, csak az útiköltséget. Elmondták, hogy mesékben” sok j jövedelmüknek 10 százalékát mindenki beadja a közös pénz­tárba. — Valóban beadják? — Persze, nem ellenőriztük, de ,, , , ..... hitük szerint az Isten mindent | ***?**• a Zeltetest, az éhez lát, és ha csalnak, megbünteti őket... Egyébként a szekta mű­ködését bejelentették a hatósá­goknál. Valóban így volt, utána­néztünk. Megkérdeztük, mi a vé­leményük e tevékenységükről. Dip­lomatikusan azt válaszolták, ők is éppolyan polgárai az ország­{ — Kurázsiban laktunk, emlék- j nah, mint akár a katolikusok .... . „, , í szem egy nagy szakállú ember- vagy bármilyen más vallásűak... a szülei emésztették el. Később I re. aki mindig szombaton jött Elismerték minden vonakodás előkerült egy búcsúlevél, de ma- ! el hozzánk. Apám haragudott rá, nélkül, hogy szombaton nem dől- gyarázatot az sem adott, a na- pedig apám is prédikátor volt, geznak, még csak elfogadniuk sem gy°n korai, nagyon elszomorító i. i-.ii. »_» -ti szabad pénzt. De hát ez az ő dől- i halál okát nem mondta meg. A tetést is. Senki nem tudja már meg, j hogy a panaszkodásért otthon is- , ben szaporodik a kerékpárok szá­üvegtetős, tágas csarnok fogadja. Tizennégy rendelőszoba ajtaja nyílik ide. Az Intézmény a belvá­rosinak a tükörképe lesz, az ottani szakrendeléseknek, mondhatni, mindegyike megtalálható majd itt is, a gyermek- és nőgyógyászati rendeléstől kezdve a laboratóriu­mi vizsgálatokig. Jelenleg azonban még csak dr. Megyeri Sándor ren­del a maga, valamint a szabadsá­gon levő kollégája körzetébe tar­tozók részére. Noha a létesítmény ünnepélyes átadása még hátra van, bírálói máris akadnak. Dicsérik, büszkék rá a környékbeliek. Szerintük azonban a csarnok lehetne kisebb, a rendelőszobák nagyobbak. Se­gíteni ezen már nem lehet, de akad egy bácsi, egy „bennszülött”, aki megmagyarzázza, miért sike­redett így. Valamikor régen temp­lom épült volna itt, de nem ju­tottak túl az alapfalak emelésén. Szegény volt az eklézsia. Később pedig annyira megfogyatkoztak, hogy elég volt a régi is, ezt meg belepte a fű. Húsz óv múltán az­tán annak alapjaira az egészség­nek a háza épült, az egész kerület hasznára. Valami zöld növényzet nem ártana ide, a csarnokba — vélik mások. Sokan azokat a ga­rázdákat szidják, akik sorra be­törték a vadonatúj épület alagso­rának az ablakait. A megőrző­mét szigorúan büntették-e a fiút. ma. A rendelőintézet élni kezd... Tény, hogy nem sokkal ezután felakasztotta magát. A faluban szárnyra kapó hír nem mentes a rosszindulattól: azt is suttogták, hogy Sanyikét Üj tantárgy az iskolákban Szeptember 1-től kezdve új tan­rültünk ide, a gyártelepre. Ná- guk saját szőlőjüket művelik, és rendőrség vizsgálatot indított, de tárgyát tanultak a diakok az ísko- " ......... alóban nem mondhatjuk, hogy bíróságra nem került az ügy. Iákban. A honvédelmi ismeretek­új­csak más szektában. Aztán elke lünk is összejöttek egy-egy gyü­lekezetre. A férjem nem állhat­ta őket, s az apám is inkább el­ment a szomszéd községbe. , megszegnék a törvényeinket. Sanyika bűnhődött Éva bűnbe esett — Sanyika oktatását az általános iskolák he­bűnhődött. tedik és a középiskolák első osz­Félő, hogy nagyon sok Sanyi- j tályábari kezdik meg. Az előzetes — Apám öreg volt, rákos volt Egyebet is megtudtam még itt ka bűnhődik még a gondolatok- vek szerint az ni Lantáromid láha eevéhként ívnovittatta : relleK szerint az új tantárggyal a lába. ö egyébként Éyógyíttatta magát, de már alig bírt járni. Mégis egyszer felkerekedett, el­utazott egy pesti összejövetelük­re. Nem sokat mesélt róla! mert engem és a férjemet „hitetlen­nek” tartott. Az öreg 22 éves kora óta élt 1 a hitében. Nem sokkal halálai előtt azt kérte, hogy vigyék} ; vissza a Kurázsiba, mert ott akar! meghalni, ahol az „igaz hit meg-j világosodott neki” fl református lelkész i N. nagyközség református lel­késze készséggel adott felvilá­gosítást a szektákról. Név szerint elsorolta, hogy kik és milyen al­csoportokat, oldalágakat alakí­tottak. — Kérem, ezeknél lelki aber­a szektákról. B.-ékhez is homokos dűlőkön, szőlők közt jutottunk el. Ideges mozdulataiban, arcában, ban és a lelkekben homálvló-el- zárkózó Óvirághegyekben, Kurá­zsi-szőlőkben. Virányi Pál évi húsz órában a szaktárgyakkal együtt ismerkednek meg a ta­nulók. Ú3 REZSŐ: TÖRTÉNELEM a görbét önön ELŐTT Az állattenyésztés és a földművelés kialakulása — Gyűjtögessen a radai szellő, — Megörültél, apa? Vége a napnak. A gyerekek éheznék a cölöphunyhóban, te meg csak úgy földhöz csapdosod a vacso­rádénak kell lennie. Sőt, mégi^e ne én1 — csapta a geológiai fánkat? — ájuldozott az ősanya, bogás támadt, olyan túlzók is vannak, akik el-J újkor a talajához aznapi gilisz­ta- és cserebogár-termését a pb — Coki, nem coki, a gyűjtö­getés befejezve! — pattant fel a hímember. — De drága erectusom, itt nem úgy van, mint valamikor majd Pesten. Ebben az átkozott ősikor­ban egyetlen éjjel-nappal cseme­gebolt sincs. Egyáltalán, mit akarsz, cuncimókus? — olvadt kedveskedővé az ősasszony, mi­közben embere hátán a szőrt visz- szafelé simogatta, jól tudva, hogy ezt az ő pithecantrophusa nagyon élvezi. Az ősember kiegyenesedett. Szemében végtelen időt izzító lo- Érezni lehetett, leneznek mindenfajta csoporto­sulást, akár vallásit, akár gazda-? thecantrophus erectus. ságit. Felháborodását egy asszony jellemzésével végezte, akinek a férje pedig az ő presbitere. Látja kérem, így osztja meg a családokat is ez a habókosság. Igen, magyarán szólva habókos* . _ ., , ez mind. akárminek is nevezik)“ „ ___ ___________ m agukat. Megadta egy másik asszony cí-* mét, akinek a szomszédjában! „zajos és botrányos istentisztele­teket tartanak”. Panaszolta, hogy a szekták nagyrészt a reformá­Asszonya ámulva bámult rá: — Mi az, fiatalúr, meguntuk? Bezzeg a korai pleisztocénban te is együtt üvöltötted a csordatár­sakkal, hogy „gyerünk félmajmok, kétlábra és ki a síkra, gyűjtö­No! Szedd össze gyorsan, amit szét­szórtál és... Nem én! — állt eléje daccal amaz. Tessék? — Pedig, szívem nincs az a hogy bensejét_ roppant célidtűzé- pénz, az az Isten, amiért én... — De an ti klerikális lettél egy­szerre, holott még sehol a vilá­sék hevítik. Zengőn nyilatkozta: — Anyus! Áttérek az állatié' nyésztésre, majd aztán a föld i-*,..*™ n ------ rnívelóere id gon vallás — cserélte fel gúnnyal mi eles e harag fegyverét a párja. — Hiába is gúnyolódsz; nem csinálom és kész — zöttyent egy meteorkőre az ősatya. Felesége csípőre tette kezét: — Mi az, hogy nem csiná­lod? Tudd meg: mától kezdve matriarchatus van, a nőt illeti a főszerep és ha egyszer azt mondom, hogy „így”, akkor nincs Aztán mire lesz ez jó, apus? — kérdezte szelíden neje. — Mire is, mire is... Hát előbb­re jutásra, arra, hogy a rokoni embercsoportok törzzsé, nemzet­séggé egyesülhessenek! — vágta ki magát végül is. — Papa! Te nomadizálni akarsz! — Pontosan. — De akkor mi lesz a vacso­ránkkal? — pityeredett el párja. — Mivel? — kérdezte elrévül­másként! Majd abban az átko — Jól értetted, nyanya. Nem zott apajogi világban, a patriar­tus egyházból szedik a híveiket,!nyűvöm tovább a szemem boga- chatusban kedvedre ugrálhatsz, ez természetesen bántja őt. Abból? rak, kukacok utáni örökös vizs- Ma még azonban a nő nem rab- ten a férfi, ami nem is csoda, is szemrehányást lehetett érezni!látással — makacskodott az ős- szolgája uraik eljövendő rabszol- mármint az elrévülést. mikor férfi, s közben hagyta, hogy zsák- gájának. Ezért c§ak annyit mon- az ember új történelmi alakzatba a híveivel szemben, hogy a szom _____ ______ , | batisták, adventisták, jehovistákimánya kereket oldjon. dók: — coki! akarja rendezni a társadalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom