Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

1*68. augusztus 29. 5 Csütörtök Jól vizsgáztak a íiszthelyetfcs jelöltek Befejeződtek a felvételi vizs­gák a Központi Tiszthelyettes­képző Iskolán. A felvételizők nagy része megfelelt a követel­ményeknek. Örvendetes, hogy egyre nagyobb azoknak a fiata­loknak a száma, akik a tiszt- helyettesi pályát élethivatásul választják. A jelentkezők között egyre többen vannak, akik nyolc általánosnál magasabb végzettséggel rendelkeznek, sőt középiskolai tanulmányaikat is befejezték. Az utóbbiak később tiszti vizsgát is tehetnek, akár­csak azok, akik majd szolgála­tuk ellátása mellett tovább ta­nulnak, érettségiznek és elsa­játítják a tiszti vizsgához szük­séges ismereteket. „Cukros” kenyeret kérünk Nem titok, a lapok is írják, hogy elégi sok a „cukros”, a cu­korbeteg. A kórházban is akad szép számmal. Orvosok és se­gítőik — ápolónővérek, laborán­sok — mindent elkövetnek eb­ben a nagy és idegőrlő türelem­játékban, hogy mindenkit gyó­gyuláshoz segítsenek. Valóban nagy türelemjáték ez. Gyógyí­tóknak és gyógyulóknak a leg­jobb egyetértésben kell együtt­működniük ahhoz, hogy egész­séges egyensúlyt teremtsenek a szervezetben. Például fontos, hogy a „cuk­ros”. kenyérből csak a dekára előírt mennyiségűt fogyassza, semmivel sem többet. Azaz van egy mód, hogy kedvük és szük­ségletük szerint fogyaszthassák ezt a mindennapi élelmielkkct. Már a felszabadulás előtt léte­zett az úgynevezett Graham- kenyér, mely kimondottan cu­korbetegeknek készül, de pél­dául a megyében nem kapni. Nem sütik. Holott mennyi be­tegnek az étkezését és ezáltal az életét tennék kiegyensúlyo­zottá. Megoldható lenne, sőt emberbaráti, egészségszolgálati okból kötelessége is. Békéscsabán kapni. Hátha a többi városban, községekben is megszervezhető lehetne az ellátás ebben és ha­sonló termékekben. —tJj— Olyankor kissé szórakozott. — Ja! Vagy úgy, a vacsora? Azzal már semmi — eszmélt a valóra. — Semmi? — hördült fel az ősnej. — Hát, akkor tudd meg, te fafejű, hogy holnap kikezdek az­zal a klassz jávaival! — Egy majomemberrel? — ka­cagott az erectus. (Már kacagni is tudott!) — Már nem majom. Kész ember. — Csacsim. Féltékennyé akarsz tenni most, amikor még kollektív nősülés van? Akkor házasodom és válók, amikor nekem tetszik. Ha sokat hisztizel, kapom ma­gam és elmegyek Vértesszőlősre. — Ahhoz a bronzhajú ledér­hez, aki naponta tíz ilyen ősapát is képes ujja köré csavarni? — Mondd már. Ügy szeretek csavarogni. — És a gyerekek? — Menhelyre adjuk. — Szóval, neked a múlt heti gyermekvédelmi műsor hekuba? — Rég néztem a tévét, mi volt? — Az, hogy első a gyerek! Az őscsaládfő kissé meghök­kent; — valóban..., hogy böm­bölnének a kicsinyek, ha estén­ként nem játszana velük indiá- noedit. A nagyobbik meg le sem tudna feküdni a szokott sakkparti nélkül. Asszonya, a már akkoriban is működő női ösztönnel, nyojnban Nyerészkedő turisták A turizmus világdivat,, s Ma- ségletét fedezi. Elég gyakran for gyarországról is százezrek kelnék dúl elő, hogy tiszta szeszt találnak útra évről évre, hogy megismer- ; a Jugoszláviából visszatérő turis- kedjenek a határon túli tájakkal, ták bőröndjében a vámőrök, pe- más népek életével. Sajnos, nem 1 dig ennek az árucikknek a beho- mindenkit a megismerés öröme zatalát — a korábbi gyakorlattal vonz. Szép számmal akadnak a turisták között olyanok is, akik nyerészkedésre próbálják fel­használni az állam nyújtotta — s egyre növekvő — lehetőséget. Má­ellentétben nyék. már tiltják a törvé­Mitől volt kövér az úr? A naiv szabálysértők többnyire sok pedig azért sértik meg a tör- j csak kellemetlen perceket szerez- vényeket, vámelőírásokat, mert nek maguknak a vámvizsgálat al- nem tájékozódnak kellőképpen az utazás előtt. kalmával, viszont a ravasz nye­részkedők, csempészek nem kerül­hetik el a törvényt. Különösen kedvelt csempészáru máig is a szivacskosztüm és az orkánkabát. A nyerészkedők módszerei igen változatosak, mégis rajtavesztenek a legtöbbször. Nemrégiben pél­dául feltűnt a vámőröknek, hogy egy sovány arcú úr rendkívül gömbölyded a dereka táján. Rövi­desen kiderült, hogy a turista vas- kosságát tucatnyi orkánkabát okozza. Bőröndjéből és a felakasz­tott ballonja ujjából még néhány szivacskosztüm is előkerült. A bé­csi expressz két vasúti kocsiját összekötő átjáróban pedig egy el Az idegenforgalom árnyoldalai­ról, a vámbűntettekről, szabály- sértésekről beszélgettünk Tóth András alezredessel, a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei pa­rancsnokával és Pintér Géza szá­zadossal, a parancsnokság vám­ügyi főelőadójával. Vágott baromfi, tiszta szesz A Vámtisztek hangsúlyozták, hogy kormányunk humánusan ha­tározza meg a kivihető, illetve be­hozható áruk értékét. Tavaly je- dugott bőröndöt^leltek'a'vámo- ient meg például az a rendelet, sok a nyáron. Alaposan körülnéz amely a személyenként kivihető tek a szomszédos fülkében és itt ajándékok értékhatárát a korábbi még továbbl két gazdátlan táskát 400 forintról ezer forintra emelte toltak elrejtve. A tulajdonos - fel. Vámmentesen ma már 4000 | bár egész úton figyelték —, nem forint értéket hozhat be a turista, jelentkezett, de a csempészáruról további 4000 forint értékű áru pe- j így is ie kellett mondania. Tiren- dig 40 százalékos vám alá esik. három szivacskosztümöt, hat Természetesen meghatározzák a tranzisztoros zsebrádiót és 300 go- rendeletek a cikkek körét is. lyóstollat rejtett el a „feledékeny” Figyelembe véve a turisták anya- utazó, gi lehetőségeit és az említett ér- j Vannak, akik nem is utaznak tékhatárokat, törvényeink való- [ el külföldre, a határon belül ban humánusnak mondhatók. Az vásárolják fel a csempészárut és idei turistaszezonban eddig még- adjak tovább bnsas haszonnal. is 605 ember ellen kellett eljárást Egy szarvasi fiatalasszony például indítani a parancsnokságnak a ■ hónapokon át rendszeresen átrán- vámszabályok megsértése miatt, j duK Szegedre és összevásárolta a Mint mondtuk, van, akit tájé- : külföldi turisták által behozott kozatlansága sodor bajba, pedig! holmit Nem is keveset, hiszen a parancsnokság örömmel vilago- j amikor „lefülelték”, körülbelül 30 sítja fel a külföldre indulókat ar- ! forint értékű ruhaneműt és ról, hogy miből mennyit vihetnek | egyéb áruCikket találtak nála. és hozhatnak magukkal. Egy bé­késcsabai turista például nyers A sérült zár vágott baromfival rakta tele a bő- i rendjeit, mivel lagzira indult kül- ^ képzett, nagy gyakorlattal földi rokonaihoz. Élelmet azonban j rendelkező vámőrök szemét az csak elkészített állapotban vihet sem_ kerüli el, ha a nyugatról ér­magával a turista, mégpedig any- : kező szerelvények padjain, pol- nyit, amennyi a személyes szűk- icain „véletlenül” a nyugati pro­pagandát szolgáló újságokat, fo- »**»••***•••••»»•*****»*'^ lyóíra tokát hagynak ravaszdi ke­fzek. És ritkábban az is előfordul, megélezte, h°g> a lélektani jb(Jgy szervezett ellenséges pillanat, most kerülhet nyeregbe!» eanda_tevékenvséere Negédesen duruzsolta: Jganda tevekenysegre ♦ fényt. Pintér Géza százados el- — Bánom is en, szorosként-T böröském, ha holnap akár szövet-1 mondta, hogy néhány évvel ez- kezeti tag leszel is, csak mai élei-J előtt, amikor még Lökösházán tel- münket ne hagyd a szarvasboga-»jes;szolgálatot, felfigyeltek rak martalékául. tégy különös jelenségre: Valame­A pithecantrophus feleszmeit nyugatnémet cégtől mindig ■ktS' amikor niégd ügy’Íolyan tranzit vagonok érkeztek az védi kamara sincs. Az efféle csa-lállomasra, amelyeknek a zárja ládd viszálykodás egyébként semjsérült volt. A rendőrséggel együtt­tartozhat az új termelési módJműködve, aztán sikerült kideríte- mechanikájába. Lehajolt hát ésf nfi hogy ezekben a vagonokban sietve kotorta össze a még £0'-'Irninden alkalommal propaganda­lelhető kukacokat. Szájában ossze-f ,. .. futott a nyál. Ugyanis roppant^nyag erkezett Magyarorszagra, kedvelte ezeket a csúszómászó-í amit egy korábbi állomáson ki is kát. különösen mustárral, meg ta-temeltek a helyi megbízottak, valyi uborkával. T Az ellenőrzés szigorú, de a vá­* t mosok tapintatosan, udvariasan Mit is vont le mindebből azl végzik munkájukat. Ezt tanúsít- oknyomozó történelem? íhatja bárki, aki utazott már kül­Az ősemberek már nem etó-IföW Nincs u szükségük zakla­Síi ],M férgekkel.}SBra lud'“' h'>sv * ro“; Élelemben, ruházatban, lakás-$ lelkiismeretű ember mindig el­építésben, szerszámkészítésben, a hárulja magát. Talán csak egy moz- terrrielőerők növekedésével együtt 4 dulattal, szemvillanással, de eny nőttek az emberi igények is.Inyi is elég. Ez a magyarázata an- Ezért kellett áttérnie az embernek 4 nak, hogy — a laikus számára ért- a gyűjtögető életmódról az állat-1 hetetlen módon — többnyire az a tenyésztésre (nomadizálás) és a4börönd kerü] lg a polcról a vizs_ 2Sht“rS«esaZ Í'ZkU'*' alkalmával, amiben tényleg propa­deríteniek előteremtésének jobb módjára. (Folytatjuk) akad vámolnivaló. Bckes Dezső Budapest a ovnán Apám, segíts! — Szikltt a Duna közepén A Kazán-szoroshoz közeledve ogyre izgalmasabbá vált utunk. Már az is lázba hozott bennüri- j két, hogy Trenkovánái megáll- \ tunk. Nem lehetett tovább menni, mert a kilenc kilométeres szaka- | szón a hatalmas hegyek, sziklák j között és a zuhogókon csak egy irányba közlekedhetnek a hajók a Dunán. Veszélyes út. Annyira, hogy csak speciálisan erre kikép­A Kazán-szorosban. zett, nagy gyakorlattal rendelkező | kormányos irányíthatja a hajókat , biztonságosan. Nincs is közleke­dés ezen a részen, csak nappal. I Az eddig néhol hat-nyolcszáz 1 méter széles folyam ezen a sza- i kaszon összeszűkül 150—190 mé-j térré. Mélysége egyébként itt! átlagosan 20 méter, de néhol 60 —70 méteres, úgynevezett üstök is akadnak. Mindezt a várakozás alatt tudtuk meg kapitányunktól. , Közben a partmenti őrházból ide érkezett a rocsó új kormányo­sunkkal, akire őszinte tisztelettel | néztünk, hiszen nem kis dolog e veszélyes részen átkelni ennyi emberrel a hajón. Ezután már a szó szoros értel­mében mindnyájan a fedélzeten voltunk. A felfelé szemben jövő; hajókról vidáman integettek az emberek. Örültünk e barátságos üdvözlésnek és még jobban, ha magyar lobogót fedeztünk fel. Ilyenkor előkerültek a távcsövek is. Találkoztunk több magyar hajóval. A Komárom, az Eger, a Kaposvár méltóságteljesen úszott; el mellettünk és nemcsak intege­téssel. hanem kiáltásokkal is üd­vözöltük egymást. A parti őrház gömb alakú bó- ; lyái végre jelezték: mi is elindul- j hatunk. A gyönyörű táj adott j munkát a fotósoknak. Gépeink örökké kattogtak, volt mit fény-! képezni. Galambóc magasságában a Ba- bakáj szikla került az érdeklődés ] középpontjába. Nemcsak azért, mert mint egy magányos ember- j alak emelkedett ki a Duna köze- | pébőd, hanem érdekes története miatt is. A szájhagyomány szerint [ a törökök idejében a parti várban j László vitéz lakott. A fiatal har- i cos egyszer meglátta és azon , nyomban meg is szerette a túlsó | parti Galambócon székelő török j pasa lányát. Egy éjszaka dereg- ‘ Ivével áthajózott és megszöktette. Ám a szerelmesek nem jutottak messzire, a Duna közepén elfog­ták őket. A fiúnak az éj leple alatt úszva sikerült elmenekülnie, de a lány ott maradt. Az apa vég­telen haragjában a sziklához lán- coltatta lányát. László vitéz sokszor megkísé­relte kiszabadítását, de a törökök ágyúkkal lőtték a dereglyét és így minden fáradsága hiába volt. A lány segítségért kiáltozott, s szen­vedéseiben végül az apjának kö- nyörgött szabadulásért. Baba-káj, atyám, segíts!... De a szigorú apa könyörtelen volt és a lány ott pusztult el a sziklán. A történet régi. talán igaz se volt, de mindnyájunkat megren­dített. Nem sokáig gondolhattunk azonban a szépséges török lányra, hiszen a fenségesen szép, egyben, félelmetes táj minden figyelmün­ket lekötötte. A Nagy- és a Kis- Kazán sziklái több száz méterre emelkedtek a Duna fölé és cso­dálatos látványt nyújtottak. Min­dig új és új kép tárult »remünk, illetve fényképezőgépünk elé. Ugyanilyen fenséges volt az a gigászi építkezés, amit az ember alkot ma a Vaskapu-szorosban. Az új erőmű építkezése mellett haladtunk el. Három éve tart már a munka a román és ju­goszláv parton. Az országutat, vasutat építik a szikás hegyek­ben a jelenlegi magasságtól mintegy 40 méterrel feljebb. Az építkezés befejezése után ugyanis 30 méterrel emelkedik a Duna víz­szintje. Ekkor kerül a víz alá Or­sóvá is, e kedves kikötő, melynek egyes házait már most lebontják és a távolabbi hegyoldalban épí­tik fel újra. Szemünk elé tárult már az új falu kialakuló képe. A Vaskapu-csatorna előtt lát­tunk magyar uszályokat is, ame­lyek zátonyra futottak már jó né­A Yaskapu-croinu építkezésénél. hány éve, s onnan a sziklás rész­ről semmilyen járművel nem le­het elszállítani terhüket. Ott'ma­radnak, míg az idő nem végez velük. ( Következik: Sztriptíz hajón és buszon.) Kasnyik Judit Felveszünk fejlesztési és termelési munkaterületre gépészmérnöküket, gépész- és faipari technikusokat. Gyakorlattal rendelkezők előnyben. Felveszünk továbbá felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közgazdászt. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Cím: Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz, Gyula. Zrínyi tér 1—2. 67889

Next

/
Oldalképek
Tartalom