Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

i»ü8. augusztus 3, 5 Szómba, Könyvvásár!ási akció a vietnami nép meppíiésére flz új oárfektatási év és a vezeiőségválasziás előkészítéséről tanácskoztak Gyantán és Szarvason Az akarat diadala Augusztus elsejével egy hó­napig tartó könyvvásárlási akció kezdődött Békéscsabán a Radnóti Miklós Könyvesboltban. Az akciót a népfront megyei bizottsága, az SZMT, a KISZÖV, a Megyei Könyvtár, a termelő- szövetkezetek két területi szö­vetsége és a KIOSZ együttesen kezdeményezte. Az egyének és közületek által megvásárolt könyvek értékének 5 százalékát a könyvesbolt felajánlotta a vi­etnami nép megsegítésére. Az elmúlt napokban került sor Gyónván az alapszervezeti párttitkárok és propagandisták tanácskozására. Értékelték az elmúlt évad pártoktatási ered­ményeit és elhatározták, hogy a hallgatók létszámának meg­tartása mellett az oktatás tar­talmi színvonalát tovább növe­lik. Gondos, több éves munká­val sikerült jól képzett elvtár­sakat mégnyerni propagandis­táknak, akik szívesen vállalják a pártmegbízatást. Már . szervezik az 1968/69-es pártoktatási evet. Nagy figyel­met fordítanak a párttagok mellett a pártonkívüli vezetők és a tömegszervezeti aktivisták politikai továbbképzésére is. A szarvasi járási pártbizott­ság nemrég tartott megbeszélést a községi párttitkárokkal. A Politikai Bizottság határozata alapján részletesen megtár­gyalták az alapszervezetd és csúcsvezetőségek választási ten­nivalóit. ötezren, az élőlények alap­ján, London természetesen Zá­topek győzelmét várta. Közbe­szólt azonban az időjárás, a pá­lyán állt a víz. A sáros, nehéz talajon a könnyebb léptű, kisebb termetű belga Reiff legyőzte, ha Zátopek győztesként fut be 1952-ben a helsinki stadionba, a maratoni futás hajrájában. nem is többel, de egy méterrel, a csehszlovák atlétát. Négy esztendővel később, Hel­sinkiben a nagy előd Nurmi, a lelátóról nézte, hogy mit tudnak az utódok: a csehszlovák Záto­pek, az angol Pirié, a francia Mi­moun és a többiek. Ezen az olim­pián a csehszlovák futó már tel­jesen kiforrott versenyző volt és a külföldi lapok egymással ver­sengve dicsérték és keresték a kivételes tudását legjobban jel­lemző mondatot. Az egyik így hangzott: — Lejönnek a zergék a he­gyekből, hogy futni lássák Za­topeket... Az 1952-es olimpia napjaiban a csehszlovák futót egyszerűen nem lehetett legyőzni. Pedig nagy ellenfelekkel került szem­be, az angol Pirié kitűnő tem­póérzékkel rendelkezett, a fran­cia Mimoun pedig nem ismert elveszett versenyt. Zatopekkei szemben azonban tehetetlenek voltak. Tízezet méteren a táv elején az angol futó vezetett, de azután a csehszlovák atléta elviharzott mellette. Később Mimoun pró­bálta utolérni Zatopeket, de tel­jesen reménytelenül. A győztes „csehszlovák lokmotív” ideje: 29 perc 17 másodperc, tehát több mint ngyven másodperccel fu­tott jobbat, mint négy esztendő­vel előbb Londonban. Ez is jel­zi, hogyan növekedett tudása. Helsinkiben valósággal ostrom alá vették a szakértők, az újság­írók. — Hogyan edz? Mi sikereinek a titka? Szenved-e a futás köz­ben? A „nagy Emil” türelmesen vá­laszolt, és nemcsak gyorsabb ha­nem barátságosabb is volt, mint annak idején Nurmi. — Semmi különös nincs az ed­zésmódszeremben. Néha nehéz katonabakancsban futok száraz, nehéz terepen, mert utána a sa­lakon, a könnyű szöges futóci- pőben úgy érzem, mintha repül­nék. Gyakran végzem az edzé­seimet hegynek föl, völgynek le.,. Ami a szenvedést illeti... az ar­com nem azért torzul el, mintha különösképpen gyötrődnék. A szokatlan fintor az arcomon, az eléggé egyéni légzéstechnika mi­att jelenik meg. Zátopek olyan sokat nem árult el edzésszisztémájából. Sikeré­nek egyik fő oka rendkívüli akaratereje, ezt találóan jelzi a róla megjelent könyv címe is: „Az akarat diadala”. És a rengeteg edzés... Futás reggel, futás délután, futás söté­tedésig. Futás mindig. Az ötve­nes esztendőkben már ilyen tem-. póban edzettek azok, akik hosz- szútávon akartak sikert elérni. Aki nem bírta, az abbahagyta a versenyzést. A világ azonban csak a győztesek és a helyezet­tek nevét jegyezte meg. Helsinkiben is így történt. Az ötezresek mezőnyéből Zátopek, Schade, Mimoun és Chataway küzdelme és teljesítménye ma­radt emlékezetes. A verseny a váratlan fordulatok sorozatából állt. Kezdetben Chataway, majd Schade halad a mezőny élén, pillanatonként változik a hely­zet, olyan tömör az élmezőny, hogy egyetlen rossz lépés vagy egy mozdulat a könyékkel, ele­gendő lenne ahhoz, hogy vala­melyik futó elvágódjon a sala­kon. Azután Reiff egyre hátrább kerül. Szúrással bajlódik. (Ez minden hosszútávfutó rémei. A belga futó azután feladja a küz­delmet. — Londonban 1948-ban csak Zátopek volt az ellenfelem — mondta Reiff. — Helsinkiben vi­szont még három másik nagy ri­válissal kellett küzdenem. Úgy éreztem, hogy négyen akar­nak legyőzni. Ezt nem bírtam idegekkel. Minden előző olimpia hosszú- távfutú versenyének izgalmát felülmúlta az, ami Helsinkiben 4600 és 5000 méter között tör­tént. Zátopek hajrázni kezdett, de három nagy ellenfele megle­petésre követni tudta. A stadi­onban mindenki felállt a helyéről. Egy amerikai újságíró semmi mást nem tett. csak Nurmi mel­lé ült és őt figyelte. Az egykori híres futó némán, de sápadtan nézte az ötezresek hajráját. . Senki sem akar hinni a sze­mének. Chataway tör előre. Az üldözőverseny folytatódik, csak a szerepek cserélődnek. Az angol atlétát a célegyenes bejáratánál Schade, Zátopek és Mimoun utoléri. Chataway ekkor kiesik- a ritmusból és elvágódik. Dráma ez a javából. Lélekzetelállító pillanat követ­kezik: Zátopek úgy kezd vágtat­ni, mintha most kezdődne a ver­seny. Óriási tapsvihar. A cseh­szlovák futó tempóját ellenfelei nem tudják átvenni, 14 perc 06.6 másodperces idővel győz és szer­zi meg Helsinkiben a második aranyérmet. Zátopek a harmadikat a mara­toni futásban nyerte és ezzel egyedülálló bravúrt ért él. Se előtte, se utána senkinek sem sikerült ugyanazon 'az olimpián megnyernie, az öt-, a tízezer métert és a maratoni futást. M. K. (Folytatjuk) Viruljanak közös virágoslerljeiiik Évről évre jelentős összeget kői- művesítésről mindössze néhány i park nemcsak a szemet gyönyör­tenek a megyében parkok tele- éve beszélhetünk a megyében, s ködteti, a városkép szépségét pítésére, gondozására, locsolására, az átfogó, távlati fejlesztési ter­Az idei évre például csaknem 11 vek hiánya is esetlegessé, ideig­millió forintot irányoztak elő, s i lenessé tette sokáig a parkosítást. ennek az összegnek négyötöde a j Hiba lenne azonban, ha az em­városok, egyötöde pedig a közsé- . Ktett nehézségekre és az eddig gek parkjainak az ápolására szol- j elért — bizony elég lassú — fej­gál. _ lődésre hivatkozva, teljes meg­Az erőfeszítések ellenére ma elégedéssel szemlélnék a közös még a megye városai is elmarad- J kerteket, játszótereket a városok, nak az^országos átlagtól. A város- [községek vezetői. A jövőt tekint­rendezési normák 22 négyzetmé- ; V6) szükségesnek látszik, kulönö­terben szabják meg az egy lakos- ; g0n Békéscsabán, Orosházán, ra jutó park nagyságát és ezt a Szarvason — a parkosításra íordí­szintet csak Gyula közelíti meg, j tott anyagi erő növelése. De még 19 négyzetméterrel. Orosházán 11, i inkább szükség van a rendelke­Békéscsabán 7, Szarvason pedig zésre álló .w™ gazdaságosabb “Ü , \ \ J „ i„i,„ zesre auo összeg gazaasagosaoD, , megfelelően képzett kertmemo­6 neg\ zetmeter jut minden lakos- • célszerűbb felhasználására. Ezt ta- i kökkel egyéb szakemberekkel. masztja alá a Békés megyei Népi [ A NEE megállapítása szerint ed­Ellenőrzési Bizottság nemrégiben dig ntkan előzte meg közvéle­lezajlott vizsgálata is. j m-énykutatás a parktervezést. Nem Ismerjük a vizsgálat főbb meg- ; lehet csodálni tehát, hogy a tervek emeli, hanem kulturálit, egész- ges környezetül szolgál a pihenés­hez, játékhoz, szórakozáshoz is. E sokfajta, de egymással 'szoro­san összefüggő funkciónak pedig csak akkor felelhet meg, ha már a tervezés időszakában érevénye- sül a szakértelem és a lakosság igénye is. Egzy rossx és egy jó példa Kívánatos tehát, hogy a kertek kialakításával, gondozásával fog­lalkozó vállalatok mielőbb bő­vítsék ki irányító gárdájukat Lassú fejlődés Az országos átlagtól való el- j maradásnak természetesen meg- ; állapításait tartalmazó jelentést egy része nem nyerte el a megva vannak az objektív okai: a megye j és részt vettünk azon a tanács- lósítás után a lakosság tetszését, városai falujellegű településeik- j kozáson, ahol az érintett városok Részben a hozzáértés, részben az bői fejlődtek ki viszonylag rövid 1 — Békéscsaba, Gyula, Oroshá- ■ előrelátás hiányzott Orosházán, idő alatt, s a lélekszám növeke- ! za, Szarvas — tanácsi vezetőivel j amikor a közművesítés küszöbén, désével, az iparosodással nem tu- j együtt vitatták meg a teendőket értékes növényekkel ültették be a dott lépést tartani a közművesítés, 1 a népi ellenőrök. Többen megfő- [ gimnázium előtti kertet. A föld­parkosítás. Nagyobb arányú köz- | galmazták a tanácskozáson: a jó ! munkálatok megkezdése után a növények jórésze elpusztult. Po­iiii hí i iiMi I,, .............. mii in ■■■ .................. - zitív példa viszont a békéscsabai I K ulién Gyula Lakótelep pár­olni. Beszélnem nincs miről, már túl sok az átömlesztett vér j k oltása. ahol a gázve­tennem nincs mit. Járjam végig és ettől a vese elégtelensége, j zetgk építése sem okozott a klinikát? Nem. Rajta ezzel nem Harmadnapra — halál? A végső ] nagybbb kárt az értékes növény­segíthetek, a soron következőket percig öntudatnál van. A tekin- j zetben Gyakran figyelembe vesz. pedig megnézni se bírnám. El- tete: hát, igazán nem lehet se- • _-i. - t-— rémülök már az operálás puszta gondolatától is. Ugye. hogy nem vagyok alkalmas sebésznek! Bo­lond, erre már késő gondolni! Beszéljek Szasa ‘feleségével ? Hát az a másik? No, éppen. Egyál­talán, most fütyülök mind a ket­tőre. Mai sajnálat-adagomat mind elköltöttem Szására. Bebotorkálok a szobámba. Most mihez kezdjék? Először is igyuk ki ezt a kom­pot! evet. Olyan keserű a szám a dohánytól. Műtét után mindig kótyagosra szívom magam füst­tel. Undok ital, nem házi készít­mény. Hülyeség. Zsemlével meg­járja. A levél. A szerelem. Jobb lesz ettől minél távolabbra húzód­nom. Nyugalmasabb. Vagy még korai? Nem, nem akarom. Elég nékem az izgalmakból. Emlék­szem... Száraz sütemény... Már- togatom,.. Ássunk mélyebbre! Volt egy érdekes anekdota va­lakiről, aki megunta az életét, és mielőtt főbe lőtte volna magát, még megásta a saját sírját. Olvassam a füzetet? Félek tő­le. Gondolataimban már össze­kapcsolódott ez a kettő — szív­megállás... Rágondolni is rossz. De mégis megindult a szív. Már otthon lehetnék... Üres aggyal, elkeseredett szívvel. Ez a kettő meg zokogna. Nem: jó, hogy így történt. 0 él. No, és már oly bizonyosra veszem, hogy minden rendben lesz? Természetesen nem. Engem nem csap be a műtő békés képe. Még mindenre szá­míthatunk. Tessék például: vér­zés, megismételt műtét, szív­megállás. M asszázs. „Pupillája már tíz perc óta tág”. Vagy fje­dig: a vérzést ugyan sikerült műtét nélkül is megállítani, de | nek mindent a tervezők, csak azt gíteni? s nem, hogy a növényeket öntözni No, elég, elég. Túlozni sem ] ig kell ma1d Az elmúlt hetek kell. A billentyű jó. S ha a hely- j golyós időjárása is főleg azok- reigazítás rossz lett volna, mar ban a patkokban okozott nagy eddig meghal... Vérzés. Vajon a vér alvadé- konyságával történt-e baj vagy egy ér repedt meg a masszázs alatt? Analíziseink sajnos, nem adnak teljes képet a vér alvadé- konysági rendszeréről, Ez is igen bonyolult program. No jó. Nem kell fölöslegesen töprenge­nem. Ügy döntöttünk, hogy egy órát várunk —, hát várjunk. De még csak húsz perc múlt el az órába!. Beszéljek Irinával? Úgy ér­zem, nem szépen viselkedtem vele. Meg aztán: tudnom kell, mihez kezd páciensem, ha élet­ben marad. Bár nem hinném, hogy ilyesmiben az én tanácsa­imra szorulna, de mégis. Hát a levél? Adjam át min­den körülmények közt, úgy, aho­gyan meghagyta nekem? Azt hi­szem, jogom van dönteni ebben a kérdésben. Igen, jogot szerez­tem rá. Nyilvánvaló, hogy be­szélnem kell Irinával. Vagy tán halasszam el ezt, „azutánra”? Nem fogom elhamarkodni. Egye­lőre elmondom, mi van Szásá­val. Kilépek a folyosóra. Bekopo­gok. Halkan mondom, — Kérem, jöjjön át. Hátha alszik? Gondolom, mégsem. Pár pillámat és hallom, hogy nyikorog a laboratórium ajtaja. Irina lép be a szobámba. Szívé­lyes akarok lenni jóvátenni nyerseségemet. Hát bűnös ő, hogy egy házasemberbe szere­tett bele? — Kérem, foglaljon helyet.. (Folytatjuk) kárt, amelyekbe igen vízigényes, érzékeny növényeket ültettek, Gondoljanak a nagyobb gyerekekre is Külön téma lehetne a gyermek- játszóterek fejlesztése. Nemcsak kevés van belőlük megyeszerte. hanem — a NEB-vizsgálat szerint — kialakításúik és a játékok gon­dozása is kívánnivalót hagy maga után. Vegyék figyelembe végre a park tervezők, hogy nemcsak '0 éven aluli gyerekek szeretnek ját­szani, hanem a nagyobbak is! Szükség van olyan zöldterületek­re, ahol nyűgöd,tan lehet futó­versenyt rendezni, labdát rúgni És az idősebbek sem kizárólag | virágot, sokkal inkább árnyait adó ! fákat és kényelmes, jó állapot­ban levő padokat kérnek. E pa­dok, sajnos, — a virágokkal, sőt, mint a gyulai Petőfi-szobor szo­morú példája mutatja: műérté­kekkel egyetemben — gyakran áldozatul esnek a barbár rongá- lóknak. Egyesek a parkőrök szá­mának növelését sürgetik. Nyil ván szükség van erre is, de még inkább az egész lakosság vigyázó szemére. Csak néhány gondolatot ragad­tunk ki a NF.B ülésén elhang­zottak közül. Ügy hisszük azon­ban, hogy ennvi is elég annak ér zékeltetésére, hogy milyen alapos szakértelem, s mennyi edőfeszí- tés kell ahhoz, hogy közelebb ke rüliünk végre ahhoz a bizonyos országos átlaghoz és mindany- nyiunk örömére, valóban Járulja nak közös virágosv-rM^ink. Bckcs Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom