Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

198*. augusztus 25. 7 Vasárnap A gazdaságirányítás új rendszere kedvezd helyzetet teremtett a mezőgazdasági termékek forgalmazásában Küldöttközgyűlés a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségében Augusztus 24-én, szombaton délelőtt küldöttközgyűlés volt a Dél-Békés megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségében, Orosházán. Ifj. Bozó József el­nöki megnyitója után Horváth Pál, a területi szövetség titkára a mezőgazdasági termékek for­galmazásában szerzett tapaszta­latokat összegezte. Hangsúlyozta, hogy Dél-Békés megyében 1962 és az 1966-os évek időszakában változatlan áron számolva 23,7 százalékkal növekedett a terme­lőszövetkezetek bruttó termelési értéke. Ugyanebben az időszak­ban a gazdaságok 33,2 százalék­kal adtak több árut a népgazda­ságnak, mint 1962-ben. Ezek a tények is bizonyítják: a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság szervezésére tett intézkedései he­lyesek voltak. Maguk a termelő­szövetkezeti parasztok is így ér­tékelik az elmúlt években be­következett fejlődést, hiszen a közösből származó jövedelmük 1962-höz képest 26,5 százalékkal emelkedett. A gazdaságirányítás űj rend­szere az árszínvonal emelésével, továbbá a szövetkezetek tevé­kenységi körének bővítésével új lehetőségeket teremtett a dina­mikusabb továbbfejlődésre. Ezt célozza többek között az is, ami­kor a vállalati önállóság növeke­désével a gazdasági döntések je­lentős hányada az üzemekbe ke­rült. Így igen kedvező összhang alakult ki a termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági termékeket forgalomba hozó vállalatok kö­zött. Ugyanakkor szóvá tette az előadó azt is, hogy a szerződéses termesztést segítő elgondolások, javaslatok csak lassan kerülnek megvalósításra. Lassú a szerző­déses alapfeltételek kidolgozása is. Megállapította azt is, hogy a mezőgazdasági termékek a köz­vetlen piaci kapcsolatok révén rövidebb úton jutottak el a la­kossághoz. Javult az áru minősé­ge és az ellátás színvonala. A te­rületi szövetség elnöksége műkö­dése óta több olyan intézkedést tett, javaslatot küldött a felsőbb szerveknek, amelyek lényegében a mezőgazdasági termékforgal­mazás gyorsítását sürgették. Ezekben sok szó esett a termel­tető vállalatok munkájáról. A trösztök sok esetben figyelmen kívül hagyják a tájjellegű ter­melés lehetőségét, ragaszkodnak az országos sémákhoz. Ebből kö­vetkezik, hogy a gazdálkodás ha­tékonyságának növelésére a ter­melőszövetkezetek mellett kapja­nak a felvásárló vagy a termel­tető szervek vidéken működő egységei az eddiginél nagyobb önállóságot. Fontos témák országos tanácskozásokon Augusztus végén több mező­gazdasággal kapcsolatos tanács­kozásra kerül sor hazánkban. Többek között 27-e és 30-a kö­zött Szarvason a Magyar Gyógy­szerészeti Társaság gyógynövény szakosztálya, a Békés megyei Tár­sasága, a Békés megyei tanács és a megyei gyógyszertári központ országos jelentőségű gyógynövény konferenciát rendez. A három­napos konferencián ismert gyógy­növénykutatók, termesztők, fel­használók, kül- és belföldi for­galomba hozók tartanak előadá­sokat korreferátumokat. Megra­gadják az alkalmat arra is, hogy megtekintsék az Európa-hírű szarvasi Arborétumot és a gyu­lai Várfürdőt. Augusztus 30-án Szolnokon or­szágos kenyérgabonatermesztési tanácskozást rendez a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület és a Szolnok me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A búzatermesztési szakem­bereknek dr. Gergely István kandidátus, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyette­se tart előadást Felkért hozzá­szólóként Lehoczki Mihály, a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Tsz fő- agronómusa is elemzi a búzater­mesztés eddigi eredményeit és további lehetőségeit Ugyancsak búzatermesztési ta­nácskozást tartanak augusztus 29-én Battonyán, a Hazafias Nép­front járási bizottságának, a já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyának és a helyi szervek vezetői­nek rendezésében. Minden bi­zonnyal ez a tanácskozás is to­vább fejleszti , a búzatermesztést az erre nagyon jó adottságokkal rendelkező mezőkovácsházi járás­ban. Nagy választékban kaphatók az őszi talajmunkákhoz szükséges gépek és felszerelések Idén a mezőgazdasági üzemek 2—3 héttel hamarabb fejezték be az aratást és ez elősegítette az őszi talajmunkák megfelelő előkészítését. Az AGROTRöSZT is körültekintően készült fel a szezonra. A kereskedelem-a gépi igényeket mind választékban, mind mennyiségben ki tudja elé­gíteni. A mezőgazdasági üzemek részéről nagy az érdeklődés az új típusú ekék iránt. Különösen so­kat rendeltek az idén először for­galomba hozott FEF—330-as és a nehéztraktorokhoz való FEF— 444-es típusból. Több ezer da­rabos raktárkészletet biztosítot­tak a vidéki kirendeltségek a sekély-, a középmély- és a mély­szántó ekékből. Az utóbbiak igen kelendők; idén 3—4 millió holdon végeznek mélyszántást a mező- gazdasági üzemek. Bőséges készletek vannak tár­csákból, boronákból, hengerek­ből és tárcsás ekékből, úgyhogy a nap mint nap érkező újabb megrendeléseket nyomban ki tudják elégíteni. Tovább tart az AGROTRÖSZT akciója, amelynek során a vál­lalat tízezer forintos árkedvez­ményt nyújt az UE—28-as trak­torok vásárlóinak. Szeptember 30-ig kínálják leszállított áron ezt a típust, amely egyike a leg­elterjedtebb hazai traktorfajták­nak. (MTI) Szórakoztató-e a szórakoztató zene? Nem mindenki ragaszkodik hoz­zá, hogy a marhapörkölt mellé a „Csak egy kislány van a világon ’ melódiáját is a feltálalják neki, de a vendégek többsége szívesen hallgatja a jó zenét. Még akkor is, ha megdrágítja egy kicsit a menüt. Kérdés azonban, hogy jó zenét kap-e a vendég a pénzéért Békés­ben. Erről beszélgettem Beck Györggyel, az Országos Szórakoz­tató-zenei Központ megyei kiren­deltségének a vezetőjével és né­hány hivatásos muzsikussal. /Vines munkanélküli Az elmúlt években még az okoz­ta a legnagyobb gondot az OSZK- nak, hogyan helyezze el a zené­szeket. Ma alapvetően más a hely­zet: a hivatásos zenészek 99 szá­zaléka állásban van, sőt, ha jó muzsikus, még válogathat is a munkahelyek között. A változás magyarázata igen egyszerű: tavaly megjelent egy rendelet, amely szerint — maxi­málisan 10 százalékkal — maga­sabb árat kalkulálhat az a ven­déglő, ahol a hét hat napján mu­zsikálnak. Érthető, hogy a maga­sabb jövedelem érdekében kapva kapnak a zenészeken. A fogyasz­tási és értékesítési szövetkezetek például a tavalyihoz viszonyítva, megduplázták a zenés szórakozó­helyek számát. A gyorsan növekvő igény új problémát szült: Egyes vendéglő­vezetők csak a zeneszolgáltatás-/ ban rejlő anyagi előnyöket tart­ják szem előtt, nem helyeznek kellő súlyt a minőségre. Köztudott, hogy a zenészeket képzettségük alapján A—B- és C- kategóriába sorolják, s ennek megfelelően állapítják meg a fi­zetésük alsó és felső határát. Amíg az A-kategóriába tartozó, azaz jól képzett zenész esténként 65—90 forintot kereshet, a C-kategóriás- nak meg kell elégednie 40—45 fo­rinttal. Sajnos, sok vendéglővezető így okoskodik: „Ha csupa <?-kate- góriás zenészt foglalkoztatok, ke­vesebbet kell költenem munka­bérre.” Ez a szemlélet bizony nem ösztönzi a zenészeket a magasabb képzettség megszerzésére. Képzettség és magatartás Pedig a képzettség terén van mit javítani a megyében. Beck György statisztikája szerint a muzsikusoknak mindössze 10 ezá­Pályázati hirdetmény A Békés megyei Tanács Kór­házának igazgató-főorvosa (Gyu­la) pályázatot hirdet érettségi­zett leányok részére munka mel­letti képzéssel, ápolónői és gyer­mekápolónői, illetőleg érettségi­zett fiúk és leányok részére el­meápolói tanfolyamos állásokra. Pályázhatnak azok a 18—32 éves leányok és fiúk, akik érett­ségi bizonyítvánnyal rendelkez­nek, és az ápolónői-ápolói pályát élethivatásuknak választják. A kérelemhez mellékelni kell az érettségi bizonyítványt és ön­életrajzot. A képzés ideje alatt 950—1100 forintig terjedő fize­tést, az elmeápolói tanfolyamra felvettek ezen felül 30 % veszé­lyességi pótlékot kapnak. A kép­zés 3 éves, az oktatás hetenként kétszer, munkaidőn belül törté­nik. A hallgatók a tanfolyam si­keres befejezése után ápolónői, gyermekápolónői, illetőleg elme­ápolói képesítést szereznek. Vi­déki leányok korlátozott számban a kórház nővérotthonában el­helyezést kaphatnak. A pályázati kérelmeket 1968. szeptember 6-ig a megyei kórház igazgató-főorvosánál (Gyula, me­gyei kórház) kell benyújtani. Gyula, 1968. augusztus 23. Dr. Sáró András igazgató-főorvos­672 zaléka tett vizsgát az A-kategóriá- ban, 20 százaléka a B-kategóriába tartozik, a többi pedig csak a leg­alacsonyabb követelményeknek tudott megfelelni. De nemcsak a színvonallal van baj. Egyes vendéglőkben, kívánni­valót hagy maga után a zenészek magatartása is. A rendelkezések értelmében es­ténként hat órán keresztül kell muzsikálni a zenekarnak, még­pedig úgy, hogy minden órából legalább 50 percet játsszon. Ezzel szemben a gyulai Komló Étterem­ben augusztus 8-án — mindössze 98 percet dolgozott a hatórás mű­szakból az együttes. Alaposan rá­szolgált tehát a fegyelmi bünte­tésre. Még mindig előfordul, hogy — a vendégek kínálásának enged­ve — leittasodnak egyes zenészek, mások pedig egy kis plusz jöve­delem reményében, kizárólag azt húzzák, ami a gálánt vendégnek tetszik. Külön kategóriába tartoznak azok a muzsikusok — 150 ilyen van a megyében —, akik vizsgát tettek ugyan, de csak mellékfog­lalkozásként játszanak. Ezek közé tartoznak például a Balassi együt­tes tagjai és több más olyan mu­zsikus, aki állja a sarat a legjobb hivatásosok mellett is. És az a beat Kevesebb jót mondhatunk a kultúrházakban heti egy alkalom­mal fellépő 30 gitárzenekarról. A fiatalok körében hódít a beat-zene és a kultúrotthon-igazgatók ért­hetően kedveskedni akarnak az ifjú látogatóknak. Sajnos, a gitá­ros legények többsége megelég­szik azzal, hogy elsajátítja a leg­minimálisabb hangszertudást és ideiglenes működési engedélyt nyer. Bár akadnak az amatőr gi­táregyüttesek tagjai között olya­nok, akik — autodidakta módon — szorgalmasan képezik magukat és ráadásul tehetségesek is, a nagy átlagot joggal jellemezte így Beck György: — Produkciójuk nem több, mint elektromos úton felerősített csörömpölés. A zenészek szakszervezete, il­letve az Országos Szórakoztató Zenei Központ megyei kirendelt­sége minden tőle telhető eszköz­zel segíti a zenészek továbbkép­zését és rendszeresen ellenőrzi a zeneszolgáltatás színvonalát is. A jó muzsikáért azonban a munka­adók, a vendéglátóipar és a kul- túrotthonok vezetői tehetik a leg­többet. Ne csak a magasabb jö­vedelmet tartsák szem előtt, ha­nem azt is, mit kap a pénzéért a vendég! Ha pedig nincs elég jó muzsikus, akkor legyen kevesebb zenés vendéglő. Zajos világunk­ban a csend sem megvetendő szolgáltatás, különösen, ha ízletes, olcsó koszt és figyelmes kiszolgá­lás is társul hozzá. Békés Dezső Gyógyszerész asszisztenseket avattak Békéscsabán Békéscsabán a gyógyszertár j vállalat központi kultúrtermében j bensőséges ünnepségre került sor a napokban. Az elmúlt két évben gyógyszertári (dolgozók vettek részt egy szaktanfolyamon, me­lyet dr. Bálint Ferenc, a vállalat szakfelügyelője vezetett. Ez idő alatt részletes ismereteket kaplak és sajátítottak el a szakmáról. A hallgatók, összesen 12-en, a na­pokban tettek ünnepélyes esküt. Az ünnepséget a vállalat igazgatója: dr. Palovits Gyula nyitotta meg. Meleg szavakkal kí­vánt az asszisztenssé avatott dol­gozóknak sok sikert további mun­kájukhoz. Az ünnepségen Ambrus Attiláné és Hollósi Erzsébet kitű­nő eredményeiért vörös diplomát kapott. Az ünnepséget vacsorá- I val egybekötött táncest követte. Az eskü kötelez..; Dr. Südi Ernő megyei főgyógyszerész Hollósi Erzsébetnek ad­ja át a diplomát. Fotó: Remeczky

Next

/
Oldalképek
Tartalom