Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

1968. július 12. 4 Péntek Növényvédelmi tanácsadó: Hogyan védekezzünk a levéltetű és mocskospajor- fertőzés ellen? Éppen egy telefonbeszélgetés fül­tanúja voltam Ecsegf alván. Az Egyetértés Tsz elnöke a szomszédos Nagykunsági Állami Gazdaság egyik agronómusával beszólt — vetőmag­ügyben. Ügy vettem ki szavaikból, hogy nem valami nagy bőség mu­tatkozik a másodvetésekhez szüksé­ges magvakból. De nem is erre, ha­nem a tsz-elnök következő szavaira figyeltem fel főként: ,.Amint tudsz, gyere át, mutatok egy ^ijfajta nö­vényi kártevőt. A mi 1300 holdas kukoricásainkat már eléggé alapo­san meglepte, nem lehetetlen, hogy nálatok is jelentkezett már vagy pedig hamarosan jelentkezik.” — Milyen kártevőről van szó? — kérdeztem a beszélgetés befejezése után. Közben belépett a tsz főag- ronómusa is, s ketten magyarázták: — A répabarkóhoz, de inkább a répabolhához hasonló, apró, fekete, szívókás bogarak lepték meg a ku­koricatábláinkat. Már holnap útnak indítunk egy gépkocsit Békéscsabá­ra, az AGROKER-hez, a szükséges védőszerért. Bízunk benne, hogy cgy-két napon belül megérkezik az igényelt növényvédelmi repülőgép is. Mivel újabb ügyfelek érkeztek mind az elnökhöz, mind az agronó- mushoz, elbúcsúztam. Nem tudtam azonban elhagyni Ecsegfalva hatá­rát az újfajta növényi kártevők megtekintése nélkül. Nem kellett sokáig keresgetnem a kukoricásban, mert valóban elég sok apró, fekete bogár röppent egyik levélről és egyik tőről a másikra. Miközben minden valamire való bogárfogó felszerelés nélkül igyekeztem fog­ságba ejteni közülük legalább egyet, nyüzsgő levéltetű családot fedeztem fel egy kukorica levélzetén. Letép­tem és abba beletekerve vittem el a répabarkónak vagy bolhának neve­zett, nagy nehezen megfogott boga­rat a tarhosi növényvédő állomásra. A kissé meggyötrődött, mikrószkóp alá helyezett apróságról csakhamar megállapították, hogy a különböző növényekre ártalmatlan repcefény- bogár. Az ecsegfalvi és minden bi­zonnyal a megye más tsz-einek ku­korica, cukorrépa, mák. paradi­csom, paprika, káposzta és egyéb kultúrnövényeit nem ez, hanem a levéltetű és a mocskospajor veszé­lyezteti az aszállyal csaknem egyen­lő arányban. Amíg zöld állapotban voltak a gabonavetések, jelentősen elszaporodtak rajtuk a levéltetvek. Ezek tápláléka ugyanis a nektár, a virágpor és a levéltetvek mézes vá­ladéka. A növényvédő állomás szak­vezetőinek tanácsa az, hogy minél előbb védekezzenek gazdaságaink a Levéltetvek ellen Wofatox-ezal. Csialk is Wofatox-szal, ami a fénybogara­kat is elpusztítja. Halasztást nem tűrő védekezést igényel az úgrásszerűen szaporodó és jelentős kárt okozó mocskospajor is. A növényvédő állomás laborató­riumában néhány alaposan megrá­gott, kilyuggatott kukoricatövet mu­tattak. Kisebb-nagyobb csócsároló kártevést jeleztek aiz eleíki Lenin, a méhkeréki Ralcescu és a sarkad! termelőszövetkezetekből. Azt is, hogy a békéscsabai Szabadság Tsz-ben már 160 holdon védekeztek a mocs­kospajor kártétele ellen. — Milyen vegyszerrel védekezze­nek? — kérdeztem a növényvédő állomás szakvezetőit, arra gondolva, hogy Ecsegfalván sem voltak elég határozottak a szer megvásárlása előtti 8—10. órában. Megelégedéssel hallottam a telefonból, hogy kukori­catábláik védelmére nem DL 40-es porozószert, hanem a növényvédő állomás által ilyen esetre minden gazdaságnak ajánlott Wofatox-ot vá­sároltak az AGROKER Békéscsabai Műtrágya és Növényvédelmi Osztá­lyán. A felesleges költség és munka elkerülése végett ajánlatos minden kártevő jelentkezése után, s az elle­nük való védekezés megkezdése előtt kikérni a növényvédő állomás vagy a járási tanácsokhoz kihelyezett szakemberek véleményét, tanácsát. K. I. Száztizenöt-ezer mázsa gabonabetakarílás 14 nap alatt 22 mázsa átlagtermést adott 3590 hold búzaföld Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Állami Gaz-; ütemben Mezőhegyesen. Egye- düságban befejezték az évszá- j dűl műtrágyából nincs elegendő zad legrövidebb aratását. 3500 j mennyiség, így az alaptrágyá- hold búzaföldről 22 mázsás át- zást, — ami a jövő évi jó termés lagtermést takarítottak be, a j alapja volna —, nem tudják 100 kétezer hold kétszeres pedig 19 -százalékosan megoldani. felett adott. A gabona érése mi­att két részletben rajtoltak a ■ kombájnok s összesen 14 mun-! kanap alatt takarítottak be mintegy 115 ezer mázsa gabo- I nát. A kombájnok jól rajtoltak: Kovács Ferenc pár kiló híján 80 vagon gabonát aratott-csé- pelt, 20 kilóval maradt le mö­götte Tóth Sándor, Kun György pedig 77,6 vagonos teljesítmény­nyel lett a harmadik, ők az egyéb juttatáson kívül ezer, kétezer, illetve háromezer fo­rint versenyprémiumot kap­tak. A gazdaság vezetői szombat A. R. Javult Kondoros ívóvízellátása Kondoroson, még 1963-ban megkezdték egy törpevízmű létesí­tését. A község északi részén né­hány év múlva el is készült mintegy 7 kilométeres szakaszon a vezeték, kifolyókkal együtt. Most a déli részen is befejeződött a vízvezeték építése. A mintegy 3 millió 900 ezer forint értékű munka műszaki átadása már megtörtént, s a községben össze­sen 27 kifolyón áramlik a jó ivó­víz az utcák lakói részére. A község lakossága nagyará­nyú társadalmi munkával járult hozzá a törpevízmű építéséhez, a vezetékek árkainak ásásához. 1963 óta csaknem 2 millió forint értékű társadalmi munkával se­gítették az ivóvíz biztosítását Mit szól majd a tagsá g? fi békéscsabai Szabadság | Gazdatársai így üdvözölték: örü- Tsz-ben hónapokon át tartott az I lünk Gyurikám, hogy hazajöttél! elnökválság. Végül is úgy oldódott Az elnök személyének kiválasz­meg, hogy Bagyinka György, a párt megyei bizottságának mun­katársa, aki már a korábbi nehéz tása és megválasztása ebben a tsz-ben különös jelentőségű. Is­meretes, hogy az épülő II. Tiszai Vízlépcsőnek ez lesz a Békés me­években is vezette ezt a gazda-: gyei> sőt a Tisza vidékének is az ságot, vállalta el. Az elnökválasz- eis5 öntözéses bemutató gazdasá- tás abszolút győzelmet aratott. J ga. a tsz korábbi elnöke, a funk- Nem véletlenül, hiszen Bagyinka ( dóhoz mérve sajnos, nem értette . , György az ember, a pártiunk- meg, mire is készül az ország, mit este ünnepi vacsorát adnak az cionárius korábbi vezetési mód- is szeretne a mezőgazdasági kor­aratók tiszteletére. szerével sikeresen állította az ügy mányzat Békéscsabán. A vezetés­Jelenleg a szalmabálázás, trá- mellé a környéken gazdálkodó ben, az irányításban dolgozók in­gyázás és a szántás halad jó | módos- és szegényparasztokat. öltözködésről Mit vegyek fel? — hányszor mert a sötét tónusú ruha a hősu- tettük már fel a szekrény előtt [ garakat elnyeli, a testet felmele- tanácstalanul állva ezt a kérdést j gíti,' míg a világos öltözék vissza­önmagunknak, ebben a változé­kony időjárású esztendőben is. Öltözködésünknek anyagban- és színben egyaránt mindig alkal­mazkodnia kell az évszak köve­telményeihez és a helyes, egészsé­ges öltözködés legfontosabb szabá­lya a környezet hőmérsékletéhez való rugalmas alkalmazkodás is. A túl könnyű öltözködés meghű­lést okozhat. A testet elkényezte­tő, túl meleg ruházat azonban szintén helytelen és egészségte­len minden évszakban. A ruha át­nedvesedése, akár verejtékezés­ből, akár megázásból származik, lehűléssel párosulva, gyakori ki­váltó oka a hűléses megbetegedé­seknek. A víz ugyanis 27-szer jobban vezeti a hőt, mint a leve­gő. Az átnedvesedett ruha hőve­zetőképessége tehát jelentősen megnövekszik. Ezért szerezhetünk a legmelegebb nyárban is köny- nyen meghűlést, mert elég egy kis szellő vagy az, hogy pár pil­lanatra hűvös szobába lépjünk az átnedvesedett ruhával. Közép-Európában egy éven be­lül mintegy 50 fokot kitevő hő­ingadozáshoz kell testünk hősza­bályozó rendszerének és ruház­kodásunknak alkalmazkodnia. Azután az ember általában na­ponta szintén többször változtat­ja a környezetét, a szobából ki­megy az utcára, közlekedési esz­közökön utazik stb. Ruházatának a szabadban és a zárt helyiség­ben való tartózkodáshoz is alkal­mazkodnia kell. A nyár ruházata a világos, vé­kony anyagból készült, szellősen nyitott ruhadarabok és nyitott szandálok. A fekete és sötét anya­gok, ingek viselése, bármilyen di­vatos is, melegben egészségtelen, Mélyszántás — meglepetéssel A héten Dombegyháza környé­kén egy mélyszántást végző trak­tor ekéje igen sok csontot, csere­pet, régi követ, építési maradványt dobott a felszínre. Eddig a mint­egy egy holdnyi területről ládányi régészeti anyag gyűlt össze. Dr. Radnai Mikes tett jelentést a bé­késcsabai múzeumnak a leletekről és a jövő hét elején a múzeum régészt küld a Dombegyház mel­lett kiszántott, feltehetően a török hódoltság előtti maradványok eredetének tisztázására és a to­vábbi feltárások megkezdésére. veri a napsugarakat és így bizo­nyos védelmet jelent a hőség el­len. Nem mondhatjuk egészséges viseletnek nyárra a különböző ny­lon és nem szellőző szintetikus anyagokból készült ruhákat, in­geket és fehérneműket sem. Mi­után nem szellősek, a test befül­led bennük és a verejtéket sem szívják magukba. A férfiaknál, még ha az öltöz­ködés szabályai talán elő is írják, a kánikula heteiben mellőzzük a nyakkendő viselését. Divatba jött, hogy a férfiak télen-nyáron hajadonfőtt járnak úgy, mint az enyhébb, mérsékeltebb éghajla­tú országokban. Amilyen egész­ségtelen a 20 fokos hidegben, hó­viharban a hajadonfőtt való köz­lekedés, ugyanolyan zuhogó eső­ben és tűző napban is. Kétségte­len, hogy a szabad levegő, a nem túlságosan hideg és a nem túlsá­gosan erős napfény valóban jót tesz a hajhagymák vérkeringésé­nek és a kalapviselés ellenzőit az év nagy részében, tavasszal—ősz­szel igazolja az orvostudomány is. A 0 fok alatti hideg azonban épp­úgy, mint a forrón tűző nap töb­bet árthat az egészségnek, mint amennyit a friss levegő használ. Dr. S. R. tézkedéseik megtételében gyakran egymásra vártak. Az új bevezeté­sére teendő intézkedések felelős­ségét súlyos tehernek érezték, s az apró, de a maga nemében mégiscsak jelentős tapasztalat­szerzési utakat mondták le azzal, hogy mit szól majd a tagság, ha négy-öt embert üzemlátogatásra küldenek? fl párt városi bizottságán éppen a napokban beszélgettünk a Szabadság Tsz-ben végbement sikeres változásról. A város veze­tői néhány hét óta örvendetes esemény-sorozatot tapasztalnak. A korábbi egymásra várást egy csapásra váltotta fel az új iránti érdeklődés, fogékonyság, a megoldási lehetőségek kutatása, a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kihasználása és a felsőbb szervek­kel való konzultáció igénye. Mint­ha hangyabollyá vált volna a tsz. Legtöbb embernek észrevétele, ja­vaslata, vagyis véleménye lett ön­maga munkájáról a szövetkezet fejlesztésének irányáról. A szö­vetkezeti demokráciáról most már nemcsak beszélnek, hanem a de­mokrácia adta lehetőségeket köz­vetlenül fordítják a közösség ja­vára. S mit szól a tagság? Hát ilyen körülmények között szólhat- e olyan értelemben, mint amitől korábban tartottak? Nem. Így él­nek a lehetőséggel és pótolják nagy léptekkel azokat az éveket, melyek a tsz életéből ilyen érte­lemben kiestek. A békéscsabai Szabadság Tsz gazdálkodásának eredményei már korábban Is figyelemre méltóak voltak. Így nem a szakvonal mun­kastílusa miatt következett be az elnökválság, hanem azért, mert A RAMOS AB UMIOTÍUK V 1 G Y O R I A cím kissé megtévesztő. Vi- dámságos, derűs történetet sejt mögötte az a rádióhallgató, aki nem olvasta Fejes Endre hasonló című elbeszélését. Megtévesztő némileg azért is, mert — külö­nösen az elején — képtelen ki­hámozni a hallgató, hogy a Hor­thy idők proletár sorsú elnyo­mottjairól, ilyen környezetű és osztályhelyzetű szereplőkről van-e szó vagy netán mai éle­tünk figuráit mozgatja az író s a rendező. Szinte fellélegzünk, hogy mégis csak jól sejtettük, mai a story, hiszen azt dúdol­ják benne: Pókháló van már az ablakon. Könyvtárosok mondják, hogy Fejes Endre egyike a keresett mai íróknak. Szeretik, kedvelik, hiszen írásainak figurái mind­nyájunk közös ismerősei, itt mo­zognak, szeretnek, örülnek, gyű­lölnek körülöttünk. Így hát nép­szerűségén és írói kvalitásán nem ejtődik csorba, ha megálla­pítjuk, hogy amiként a Rozsda- ' temető, akként a Vigyori is job­ban tetszett leírva, mint eljátsz­va. A dramatizálás általában nem használ egyetlen regény- | nek, novellának, elbeszélésnek sem. Viszont, akik nem olvasták ! prózában a Vigyorit, azoknak nyilván nem volt ilyen hiányér­zetük. Ellenben nekünk támadt olyan érzésünk, hogy a dialógok mintha előregyártott elemekből rakódtak volna össze, mintha di­vat lenne az életízt, életszerűséget ] efféle nyers felületekből össze­rakni: „gyereket csinálni”, „kö­pök rátok”, „az istenteket”, .,el­csináltatom” és hasonlók. Már egy sereg szépprózában, szín­darabban, regényben „láttuk őket viszont”. Kizárt dolog, hogy élvonalbeli alkotóink ne lenné­nek képesek művészibben natu- ráloskodni. II. R. i valamilyen ponton — kényelmes­ségből vagy a hozzáértés hiánya miatt — kettészakítódott a politi­kai és a gazdaságszervező munka. Mai körülményeik között e két terület egységet alkot. A hivata­lok, intézmények élén álló veze­tők jól csak ( akkor tölthetik be feladatukat, ha intézkedéseiket gazdaságpolitikai szemszögből te­szik meg és magyarázzák, kérik társaik erőfeszítését a kitűzött pé- lok megközelítésére. Szövetkezeti gazdáink tu­datbeli fejlődése az elmúlt tíz esztendőben igen erőteljes volt. Még jól emlékezünk arra az idő­re, amikor az volt a jó elnök, aki naponta kétszer is bejárta a ha­tárt, a munkahelyeket. Ma már nem sokra megy az a tsz, ame­lyik elnökétől ilyen munkabeosz­tást követel. A ma tsz-elnökének munkája több irányú. A gazdaság nagy óbb vonalú áttekintése mellett mind többet kell foglalkoznia az új, a szövetkezet egészének javát szolgáló ismeretek megszerzésé­vel, terjesztésével, az ország me­zőgazdasági politikájából adódó lehetőségek kihasználásával. Ahol így járnak el, ott nem szükséges tartani attól, hogy mit szól majd a tagság ezért vagy azért. Ahol viszont elzárkóznak a fejlődéstől, a kormány biztosította anyagi tá­mogatás igénybevételétől, ahol a gazdasági közömbösség, az egy­másra várás üt tanyát, ott mind jobban kiéleződik a vezetésben és a közvetlen termelőmunkában dolgozók véleménykülönbsége. Legtöbb esetben ez vezet a tagság által szorgalmazott elnökcseréhez Ma tehát a korábbitól eltérően, más szemszögből fejti ki vélemé­nyét ebben vagy abban a kérdés­ben a szövetkezet embere. Nehez­ményezi az üzemi vezetők egy helyben topogó vezetési gyakor­latát, a hagyományos üzemágak­kal való variációkat. A ma szö­vetkezetének embere keresi és kockázatot vállalva alkalmazza az új termelési eljárásokat, melyek végső soron gyarapodó életének hordozói. Tutojdonképiten ilyen irá­nyú változás ment és megy végbe a korábbinál erőteljesebb ritmus­ban a békéscsabai Szabadság Tsz- ben. Az elnöki poszton beállt sze­mélycserében a tagság a nagy beruházás biztos kockázatvállalá­sát és hasznát látja. Dupsi Károly Torontói történet Egy asszony, ki nem volt haj­landó elhinni, hogy terhes, hét­főn hat lövést adott le a tényt közlő orvosra — aztán egy egész­séges gyermeknek adott életet. A rendőrség közlése szerint a 24 éves dr. Anthoni Tripodi megvizs­gálta a kínai származású 30 éves Yuck Sangwoo asszonyt, s közöl­te vele, hogy terhes. Az asszony felháborodott, kijelentette, hogy a doktor téved, majd revolvert rántott elő és hat lövést adott le. A berohanó ápolónők még idejé­ben rántották ki kezéből a fegy­vert — ugyanis újra akart tölteni. Az orvost gyorsan átszállították a műtőbe, kioperáltak egy golyót a hasából, egyet a jobb karjából. Dr. Tripodi túl van az életveszé­lyen. Az asszony pedig reggel nyolc órakor egészséges fiúgyer­meknek adott életet. Amikor el­hagyja a kórházat, emberölési kí­sérlet vádjával bíróság elé állít­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom