Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

a Péntek 1968. július 5. II tsz-alkalmazottak munkabérét szabályozó rendelet alkalmazásáról A termelőszövetkezeti alkalma­zottak munkabérét szabályozó rendelet gyakorlati alkalmazásá­ról megjelent a MÉM és a MŰM együttes közleménye. A közlemény szerint a rende­let nem irányul általános bérren­dezésre. .Nem érinti a hatályba lépésekor már fennállott munka- szerződéseket, illetőleg az azok­ban kikötött munkabéreket ak­kor, ha a szerződésileg kikötött 'munkabér a bértételek felső ha­tárát nem haladja meg. A bérté­telek felső határát meg nem ha­ladó munkabérek módosítását a rendeletre való hivatkozással sem a termelőszövetkezet, sem pedig az alkalmazott egyoldalúan nem követelheti. A bértétel felső ha­munkakör bérének 150 százalékát nem haladhatja meg. A rendelkezések a < korábbi munkaszerződésekben kikötött munkabérek eddigi bérmegállapí­tási módjának megváltoztatását kötelezően nem írják elő. A rendelet már megjelent mel­lékletében megállapított bértéte­lek alsó és felső határát azon a címen, hogy az alkalmazott a munkakörére irányadó törvényes munkaidőnél hosszabb vagy rövi- debb munkaidőben dolgozik, mó­dosítani nem lehet. Azokat az al­kalmazottakat, akik a kötelező munkaidőn felül dolgoznak, az általános rendelkezések szerint kell díjazni. Könyvváöárlók Vietnamért A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága kezdeményezésére csü­törtökön Békéscsabán a Radnóti Könyvesbolt, az SZMT, a KI- SZÖV, a Megyei Könyvtár és a két Termelőszövetkezeti Szövet­ség képviselői megbeszélést tar­tottak. A békéscsabai Radnóti Köny­vesbolt vezetője ismertette, hogy augusztus hónapban az egyének és az intézmények által megvá­sárolt könyvek árának az öt szá­zalékát felajánlja a vietnami nép megsegítésére. A résztvevők el­határozták, hogy akciót indítanak az augusztusi könyvvásárlás nö­velésére és felhívást intéznek a lakossághoz és a helyi szervek­hez. tárát meghaladó bérki kötéseket — a rendelet szerint — július 1- ig módosítani kellett, ennek el­mulasztása esetén a bérkikötések a felső bérhatárt meghaladó ré­szükben érvényüket vesztették. A rendelet végrehajtása során az al­kalmazottak havi munkabérét — eltérő megállapodás hiányában — csak a munkaköri bértétel felső határáig lehet csökkenteni. A bértétel alsó határa alatt meg­állapított munkabéreknél lehető­leg 1969. január 1-ig el kell érnie az alsó határként megállapított összeget. A közlemény egyebek között kimondja, hogy a termelőszövet­kezeti törvény és a végrehajtási rendeletéiben említett alapmun­kabért a szerződésileg kikötött (100 százalékos) munkabérnek az alapulvételével kell megállapíta­ni. A havonta folyósított alap­munkabéren felül a tsz kiegészí­tő munkabért, ezen felül a meg­határozott gazdasági feladatok el­végzése után prémiumot fizethet. Az alapmunkabér, a kiegészítő munkabér és a prémium együttes összege a szerződésileg kikötött mert vezetői, illetve tagjai és 25 tag részvételével újból alakuló gyűlést tartanak, mely után végre engedélyezik legális működésüket. Az orosházi eszperantisták igen élénk szervezeti életet éltek s kí­sérletet tettek a csorvási, tótkom- lósi és szarvasi helyi csoportok megalakítására is. A békéscsabai helyi csoport 1926. január 26-án tartotta alaku­ló közgyűlését 20 munkás és mun­kásnő részvételével. Wertheim Gézát választották meg elnöknek, a vezetőség pedig a helyi munkás­ság soraiból került ki. 1929 ápri­lisában a rendőrség azon a cí­men, hogy „a csoport nem műkö­dik”, törölte az engedélyezett egyesületek sorából, de a csabai eszperantisták megfellebbezték a döntést s annak ellenére, hogy a rendőrség nem tartotta kívánatos­nak működésüket, sikerült 1930 februárjában újjáalakítani cso­portjukat. A tagok és a vezetőség névsorában itt is a békéscsabai munkásmozgalom ismert neveit találjuk: Vizsnyiczai Jánost, Bla- hut Jánost, Vereska Györgyöt, Lipták Pált, Botyánszky Margi- tot stb., akiknek vezetésével élénk egyesületi életet éltek, nyelvtan- folyamokat, kultúrestet, kirándu­lásokat rendeztek. Békéscsabán 1930. októberében 21 taggal egy „polgári” eszperantista csoport is alakult, ez azonban nem bizonyult életképesnek, s néhány hónapos működés után beszüntette műkö­dését. Gyula városában, amely az utóbbi évtizedben olyan szeretet­tel karolja fel az eszperantó esz­méjét, szintén régi hagyományai vannak a mozgalomnak. Az egy­korú iramok tanúsága szerint Pé- csy Lajos és Reinitzer István már 1925 novemberében kérték a gyu­lai csoport megalakulásának en­gedélyezését s a rendőrség kedve­Székely Imre és Kovács Ferenc vezet a kombájnosok versenyében Július 1-én megjelent az Állal»! Gazdaságok Központja Békés és Csongrád megyei Főosztályának 2. számú aratási versenyhíradója. Ebben az előző tíz nap teljesít­ményétől eltérően, megyénk kom- bájnosai kerültek az élre. Székely Imre, a Szabadkígyós! Tangazda­ság dolgozója 3413, Kovács Fe­renc, a Mezőhegyes! Állami Gaz­daság komibéjnosa 3408 mázsa ga­bona aratásával, cséplésévei ve­zet. Serfőző István, a Bánkút! Ál­lami Gazdaság dolgozója két de- rekegyházi kombájnos után az ötödik helyen halad 3273 mázsá­val. A hetedik helyen Antal Mi­hály mezőhegyes!, a nyolcadikon Kormányos János orosházi, a ti­zediken pedig Sáli János, a Hi­dasháti Állami Gazdasag kom- bájnosa áll, 3058 mázsával. Az állami gazdaságok legtöbb­jében az aratás kellős közepén járnak. Á szemveszteség azért lett minimális, mert nem a gépek utazósebességének kihasználásara, hanem a minőségi munkára tö­rekszenek. Ilyen irányban alkal­mazzák az anyagi ösztönzést is. A tarló magassága, a szalmako­csik ürítése is mintásaerű. Né­hány állami gazdaságban bevált a munka elbírálásának az a mód­ja, amikor naponta összegezik a minőségi követelményben támasz­tott előírásokat és a legjobb dol­gozóknak napi prémiumot fizet­nek. Új gyáregységgel bővül Békéscsaba ipara zőtlen véleménye ellenére ezt meg is kapják. Gyulán is a munkás- otthonban tartották összejövete­leiket s élénk működést fejtettek ki a mozgalom 1934-ben történt. . ., . , , felszámolásáig. Ekkor Sipos Lajos h™1* tobb megyenek főt és Fáskerti József álltak a helyi í tett> veSul ls Békéscsabát taiaUa a Békéscsabán ma is gondot je- ! lent a nők foglalkoztatása. Ennek megszüntetésére a megye és a vá­ros vezetői/ megoldást keresnek. Ilyen lehetőség nyílt most erre ;egy újabb gyáregység létrehozá ■sával. A Híradótechnikai Vállalat, csoport élén s velük közölte a; rendőrség a betiltó határozatot. A. oelügyminiszter ugyanis 1934-ben] betiltotta az eszperantista mun­kások budapesti központját és] összes helyi csoportjait, így a me-‘ gyénkbelieket is azzal az indok-] lássál, hogy „a mozgalom tagjai a< szélsőséges kommunista irányzat] legmegfelelőbbnek. A Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat ugyan is már évek óta együttműködik a Híradótechnikai Vállalattal és az idén is mintegy 20 millió forint értékű transzformátort gyárt kooperációs munkában. A vállalattal a megyei tanács hívei, a kommunista propaganda- Ivb elvi megállapodást kötött ar­mozgalmakban részt vettek, osz­tály, vallás és nemzetellenes mű­ködést fejtettek ki* Az eszperantó mozgalom csak a felszabadulás után heverte ki azt a nagy csapást, amit az álta­lános betiltás jelentett. Megyénk-* _ .. ben elsőnek az orosházi eszperan-$ megnf rad° részlegekre vonatko­ra, hogy 1969. január 1-től a ta­nácshoz tartozó vegyesipari vál­lalat transzformátor-, asztalos-, lakatos, építőipari, valamint TMK-részlege a Híradótechnikai Vállalat tulajdonába megy át. A tisták adnak magukról életjelt. > zóan később történik intézkedés, a Már 1945 február havában Gyo-f végrehajtó bizottság azonban to­párhalmán tanfolyamot rendeznek! vábbra is biztosítja a tevékeny- s 1946 augusztusában Orosházán ♦ ségüket és gondoskodik arról, tartják a polgári és munkás esz-*hogy az átszervezés miatt a dol- perantisták első országos kong- ♦ gozókat ne érje hátrány, resszusát, előjeleként annak at A nagy felvirágzásnak, amely töret­len lendülettel viszi ma is előre megyénkben a mozgalmat. 1947-ben Békéscsabán és Gyu­lán is újra megalakult az eszpe­rantó egyesület, s 1949 júniusában itt tartották a XIX. kongresszust. Amíg a felszabadulás előtt ha­zánkban az eszperantó mozgalom munkás-szekciója a szocialista eszmék terjesztője, kádereinek összetartó és nevelő helye volt, napjainkban a mozgalom azokat egyesíti, aíkák a népek barátságá­ért, a békéért, a közös nyelv vi­lágméretű elterjesztéséért dolgoz­nak. Bálint Ferenc A Híradótechnikai Vállalat gyáregységet alakít ki, ahol transzformátorokat, híradástech­nikai alkatrészeket és egyenirá­nyító készülékeket gyártanak majd. A gyáregységet a tanáccsal országos {együtt úgy fejleszti, hogy a jelen­legi 20 milliós termelési érték 1974-ig a többszörösére növeked­jék. A fejlesztés ütemével egyide­jűleg arányosan emelkedik a dol­gozók (főként a nők) száma. A munka nagyobbrészt nem kíván különösebb szakképzettséget, csak begyakorlottságot. A megállapodás végleges jóvá­hagyása az illetékes főhatóságok­nál most van folyamatban. Mérleg a minőség alakulásáról Az új gazdaságirányítási rendszer lassan immár féléves. Időszerű számba venni, hogyan alakult az elmúlt hat hónap alatt a különböző fogyasztási cikkek minősége. Rendelkezésre áll a Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet vizsgálatainak sok megállapítása, amelyek elsősorban a szakemberek véle­ményét tükrözik — természete­sen a fogyasztó szemszögéből. Néhány árucsoportban — fő­leg élelmiszerekben — számot­tevően javult a termékek minő­sége. Mindjárt megjegyezhetjük, hogy ehhez hozzájárul a keres­kedelem szigorúbb ellenőrzése is. A kereskedelmi átvétel szi­gorítása következtében csökken­tek például a hús- és tejipar! cikkekkel kapcsolatos kifogások, javult a gyulai kolbász, több­nyire megfelelő volt a vágott- baromfi minősége. Viszont sok alkalommal nem felelt meg az előírt szabványoknak a teavaj, vagy a szövetkezeti kereskede­lem által forgalomba hozott to­jás. Ha megvizsgáljuk a kereske­delem eddigi forgalmát, kitűnik, hogy a vásárlók nagy része köl­tötte pénzét az elmúlt hónapok során is háztartási gépekre és híradástechnikai árucikkekre. Örvendetes ilyenformán, hogy ezek minősége megállapodott, általánosságban kielégítőnek mondható. Ilyesmit tapasztaltak például a Hajdúsági Iparművek mosógépeinél, centrifugáinál, a Jászberényi Hűtőgépgyár hűtő- szekrényeinél és egy sor más cikknél, például hajszárítóknál, villamosvasalóknál, hordozható cserépkályháknál. Minőség- 1 javulást állapítottak meg a Videoton gyár több termékéről is. A bútorforgalom változatlanul élénk volt. e közérdeklődés fó­kuszában állt. Elég hiba, hogy minőségük sajnos, sokszor ki­fogásolható. Amikor megvizs­gálták például az Edit és Erzsé­bet elnevezésű konyhabútorokat, a Velence lakószoba-szekrényt, valamint az Avas háromajtós szekrényt és heverőt, ezek leg­többjénél jelentősebb gyártási, összeépítési hibákat, illesztési pontatlanságot, görbült, vete­medett ajtókat, hibás felülkeze- lést, rossz minőségű anyagok felhasználását állapították meg. Sok panasz volt néhány kisipari szövetkezet gyenge minőségű bútorára, vagy például a mű­anyag pántok törékenységére. A fogyasztód reklamációk ész­revehetően megnőttek egyes fontosabb ruházati és lábbeli termékek rossz, gyenge minősé­ge miatt. Az arányokat jól mu­tatja, hogy 2400 reklamációból 90 százalék a ruházati és lábbeli cikkek minőségét tette szóvá. Igaz ugyan, hogy a panaszok növekedése nemcsak a minőségi hibák következtében került napfényre, hanem azért is, mert a fogyasztók mindinkább élnek reklamációs jogaikkal. Mind többen szereznek ugyanis tudo­mást a belkereskedelmi minisz­ternek arról a rendekezéséről, amely széles körben teszi lehe­tővé a vásárlók kifogásainak fi­gyelembevételét., a hibás áruk kicserélését vagy a vásárlásra fordított összeg visszafizetését. A textil-ruházati cikkekkel kapcsolatban a legtöbben azt tet­ték szóvá, hogy például a kö­töttáruknál viselés közben csökken a szxntartósság, meg­változik a méret, vagy hogy például a divat szövetkabátok anyaga laza szerkezetű, ami miatt gyakori a szálhullás, az anyag bolyhozódás. Sok panasz volt a kordbársony-szövetek fflórhullására és az import mű­szőrmékből készült bundák gyenge minőségére. Persze, senki sem állíthatja, hogy ezek a kifogások újak, so­sem hallottak. A minőségellen­őrzést végző szakemberek sze­rint a ruházati és lábbeli cik­kekkel kapcsolatos fogyasztói kifogásokat akkor lehetne jelen­tősen csökkenteni, ha az áruk minőségi átvételét szélesebb körben, a jelenleginél több cikk­re terjesztenék ki és nagyobb mintavétel alapján végeznék. Ugyanis a ruházati cikkek 80 százaléka jelenleg nagykereske­delmi minőségellenőrzés nélkül, csupán gyári minősítés alapján kerül forgalomba. Ugyancsak javítana a helyzeten, ha illeté­kesek — itt, egyaránt szó van a gyártó vállalatokról és a ke­reskedelemről is — megfelelően tájékoztatnák a fogyasztókat az áru minőségéről, tulajdonságai­ról, célszerű használati módjá­ról. Műszaki szempontból pél­dául alaptalan a műbőr női csiz­mák vagy a flexi technológiá­val készült cipők beázása, az anilines boxbőrök nedvességgel szembeni érzékenysége miatti reklamációk egy része. Az in­dokolatlan panaszt azzal lehet megelőzni, ha a fogyasztót tájé­koztatják arról, hogy „mire ké­pes” az általa vásárolt árucikk. Másik probléma, hogy egyes cikkek magasabb ára alapján a vevők az elvárhatónál nagyobb tartósságot, jobb tulajdonságot kívánnak az árutól. Ilyen ese­tekben helyes, ha a kereskede- . lem felvilágosítja a vevőit a magasabb ár okáról, ami legtöbb­ször a divat diktálta újdonság­ra, vagy a kínálatot megha­ladó keresletre vezethető visz- sza. Megnyugtató, hogy az ipar új termékei, új választékai több­nyire jobbak, korszerűbbek a ko­rábban gyártottaknál. Megem­líthetnénk néhány jó példát, így az élelmiszeripar mazsolás tej­csokoládéját, sajtos linzerkészít­ményeit, amelyek kiváló élveze­ti és biológiai értékeik miatt nyertek jó vizsgálati minősítést. Számos ruházati termékre is vé­geztek megelőző minőségellen­őrzést. Bővült az új és korszerű termékek választéka, bár az is előfordult, hogy a forgalomba- hozatalt csak átdolgozás, változ­tatás után engedélyezik. Említsük még meg, hogy a múlthoz képest a legeredménye­sebben talán a háztartási vegy­ipar fejlesztette gyártmányait; 43 _ százalékkal több új gyárt­mányt mutattak be, ami önma­gában is szép teljesítmény Hát­ha még hozzátesszük, hogy. mi­nőségük, anyagösszetételük, ki­vitelük is megfelelő volt. Jól minősítették például az Ultra- Lux mosószert, a Daisy moso­gatószert, az Apolló-aei'osolos borotvahabot,..., hogy csak né­hányat említsünk a sok közül. Végső soron — általánosság­ban — nem rossz a kialakult kép a fogyasztási cikkek minő­ségéről, bár a gyártó vállalatok számára az elmúlt félév tapasz­talatai alapján mégiscsak az a legfontosabb tanulság, hogy ér­demes jobban odafigyelni ter­mékeik minőségére. (h— gy) AZ ÁFOR ÁSVÁNYOLAJFORGALMI VÁLLALAT nagyszénási III. sz. gépkocsi javító üzeme keres felvételre mérlegképes könyveiét, gépjármíikezlekedési leciinikiist Ajánlatokat fizetési igény megjelöléssel kérjük az ÁFOK Gépkocsi Szállítási és Fenntartási Főosztály, Budapest, XXI., Pf. 40. címre küldeni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom