Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-05 / 156. szám
1968, július 5. 2 Péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének szovjetunióbeli látogatásáról a világbéke délkelet-ázsiai és érdekeinek. A küldöttségek nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Párizsban sor került az érintkezés felvételére az amerikai és ' a vietnami képviselők között. Véleményük szerint a VDK bombázásának teljes és feltétel nélküli megszüntetése kedvező előfeltételeket teremtene a vietnami probléma politikai rendezéséhez vezető utak felkutatására. A felek ismételten kinyilvánítják szolidaritásukat az arab országok népeinek szabadságukért és államaik területi épségéért vívott harcával. Támogatják azt a követelést, hogy az izraeli területrablók haladéktalanul vonják ki csapataikat az elfoglalt arab területekről és az 1967. június 5-e előtti helyzetnek megfelelően számolják fel az Imperialista izraeli agvesz- szió következményeit, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatai alapján politikailag rendezzék a közel-keleti helyzetet. A felek ismét kifejezik eltökéltségüket, hogy a jövőben is a szocialista országok pért- és kormányvezetőinek értekezletein közösen kidolgozott álláspont szerint fognak cselekedni. A felek meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak a bukaresti nyilatkozatban kifejtett építő jellegű javaslatai, az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének dokumentumai az európai biztonság és békés együttműködés megerősítésének reális alapját jelentik, s megfelelnek az európai népek létérdekeinek. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ismételten kinyilvánítja, hogy az USA imperialista köreivel szövetkezett nyugatnémet militarizmus re- vansista törekvései továbbra is az európai feszültség és háborús veszély fő forrásai. A nyugatnémet kormány politikája változatlanul a második világháború utáni európai helyzet aláásósára irányul. Az NSZK ellenséges irányvonalat követ az NDK-val szemben. Nyu- gat-Németország vezető köreinek revansista politikája a neo- fasizmus és az agresszió fészkének kiterebélyesedéséhez vezet Európa szivében. Az antidemokratikus szükségállapottörvények elfogadása a Bundestagban, újabb súlyos lépés azon az. úton, amely az NSZK-t a legreakciósabb militarista erők diktatúrájának irányába tolja. Mindez komolyan veszélyezteti az európai kontinens békéjét és nyugalmát. A felek hangsúlyozták, hogy az európai béke és biztonság reális és konstruktív alapja: a második világháború után Európában kialakult államhatárok megvultoztathalatlanságának elismerése, az NSZK-nak az egyedüli képviselet igényéről való lemondása, Nyugat-Berlin — mint önálló politikai egység — külön státusának tiszteletben tartása, a müncheni egyezmény semmisségének kezdettől fogva történő elismerése, az atomfegyver megszerzését célzó nyugatnémet törekvések megelőzése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya véleménye szerint a kellően előkészített összeurópai konferencia megtartása fontos lépést jelentene a kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útján, elősegítené az európai és a világ- béke megszilárdulásét. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomsorompó- szerződésnek. Annak megkötése kedvező feltételeket teremt az atomfegyverkezési verseny megfékezése, az általános és teljes leszerelésért, a valamennyi békeszerető erő tömörítéséért folyó harc szempontjából. ▲ felek kinyilvánítják ellő* kéltségüket, hogy erősíteni fogják a Varsói Szerződés szervezetét a szocialista országok biztonságának szilárd garanciáját. A szocialista közösség külpolitikája további aktivizálásának, az agressziók meghiúsításának, a népek közötti barátság érdekeitől vezettetve a felek a jövőben is koordinálni fogják nemzetközi tevékenységüket. Az MSZMP és az SZKP képviselői nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két párt nézetei teljesen egybeesnek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetének értékelésében. Megerősítették azon törekvésüket, hogy a jövőben is folytatják a kölcsönös konzultációkat, s egyeztetik álláspontjukat és tevékenységüket. Az MSZMP és az SZKP egységes abban, hogy mindén égyes marxista—leninista pártnak, miközben az előtte álló nemzetközi feladatok megoldásán fáradozik. a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal szembeni magas felelősség szellemében kell cselekednie, mindent meg kell tennie az összes kommunista erők nemzetközi összeforróttságának megszilárdításéra. A félék meggyőződése, hogy a kommunista világmozgalom egységének megerősítéséért folyó harc fő kérdése: a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának gondos előkészítése és megtartása. Meggyőződésünk, hogy a küszöbönálló tanácskozás fontos szakaszt jelent az imperializmus elleni harcban, a jelenkor összes forradalmi erőinek tömörítésében és támogatóst nyújt a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeknek. A testvérpártokkal szorosan együttműködve az MSZMP és az SZKP mindén tőle telhetőt megtesz a kommunisták ezen nemzetközi fóruma sikeres lebonyolításának biztosítása érdekében. A küldöttségek pozitívan értékelték a budapesti konzultatív találkozó eredményeit valamint a testvérpártoknak a nemzetközi tanácskozás előkészítését célzó további együttes lépéseit A szovjet fél elismeréssel méltatta az MSZMP nagy- hozzájárulását ehhez a munkához. Az MSZMP és az SZKP további erőfeszítéseket tesz a szocialista országok egységének erősítése, a szocialista közösség politikai, gazdasági és védelmi ereje szakadatlan növelése érdekében. A két testvérpárt határozottan elítéli Mao Ce-tung csoportjának politikáját, amely lábbal tiporja a marxizmus— leninizmus elveit. szakadat- irányvonalat folytat a nemzetközi kommunista mozgalomban és ezzel kárt okoz az imperializmus elleni harc és a szocializmus kínai építése ügyének. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP szoros együttműködése és Információcseréje, a küldöttség-cserék, a két pórt vezető személyiségeinek találkozói és konzultációi, a pártjaik közötti kapcsolatok lenini normáinak szellemében elősegítik az időszerű kérdések elvtársi légkörben történő operatív megoldását. A felek célszerűnek tartják az MSZMP és az SZKP közötti együttműködés formáinak és módszereinek továbbfejlesztését. A két ország párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, az SZKP és az MSZMP közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés erősödését szolgálták. A magyar pért- és kormány- küldöttség baráti látogatásra hívta meg a Szovjetunió párt* és kormányküldöttségét a Magyar Népköztársaságba. A szovjet fél a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Kádár János nyilatkozata a repülőtéren Kádár János, a magyar pártós kormányküldöttség vezetője a delegáció megérkezése után, a repülőtéren nyilatkozott Szepesi Györgynek, a Magyar Rádió és Televízió főmunkatórsának. Az alábbiakban — némileg rövidítve —- közöljük az interjút. RIPORTER: Szeretettel kö szöntjiik újra itthon Kádár János elvtársat. Külön köszönetét szeretnék mondani azért, hogy rögtön megérkezése után fogadott bennünket, itt, a Ferihegyi repülőtéren, a televízió rögtönzött stúdiójában és válaszol kérdéseinkre. A televízió jóvoltából figyelemmel kísértük útjukat Volgo- grádban. Tallinnban és szinte Ott voltunk szerdán a forró hangulatú moszkvai nagygyűlésen. Kérem. Kádár elv társ. beszéljen benyomásairól, a szovjet emberekkel történt találkozásairól. VÁLASZ: Nagyon ... köszönöm az üdvözlést. Amikor javasolták, hogy Itt találkozzunk Önökkel, készséggel beleegyeztem, mert úgy gondolom, erről az útról lehet és kell, érdemes is többször és többféle formában beszélni. Pártunknak, dolgozó népünknek, a magyar közvéleménynek nem kell magyarázni, hogy harcaink, jelenünk és jövőnk szempontjából milyen nagy jelentőségű, mennyire fontos a magyar—szovjet viszony, a magyar—szovjet barátság. A Szovjetunióban az emberek — vezetők, középszintű tisztségek betöltői és a munkásemberek egyaránt — számunkra fontos kapcsolatnak tartják a magyar—szovjet barátságot. Jólesik ezt hallani és ez így is van; ez a két párt, a két ország, a két nép barátságát tükrözi. Mi természetesen tudjuk, hogy a két ország súlya, nagyságrendje nem azonos, s amilyen jólesik a szovjet embereknek az az értékelése. hogy mindkét párt, mindkét ország, mindkét nép számára hasznos ez a barátság, gondolom, annyira megfelel az igazságnak, hogy a mi számunkra még fontosabb, szinte azt lehetne mondani, életbevágóan font»«.. Kádár János ezután hangsúlyozta: Végiggondolva az egész programot — aa a véleményünk, hogy elértük célúnkat. Megfelelő megbeszéléseket folytattunk és bensőséges találkozásaink voltak a szovjet emberékkel. Mint a magyar pórt- és kormányküldöttség tagjainak, különösen jólesett az a szívélyesség és barátság, amellyel mihdenütt találkoztunk, akár amikor B rézsüvéé. Koszigin és Podgomj elv- (ársakkal tárgyaltunk, akár pályaudvarokon, gyárakban és más helyeken, ahol szovjet munká sokkal találkoztunk. RIPORTER: A küldöttség képet alkothatott útján a szovjet ország fejlődésének üteméről, az emberek életéről, a kommunizmust építő munka eredményeiről. Kérném, hogy erről is tájékoztassa hallgatóinkat, nézőinket. VÁLASZ: A Szovjetunió pártós állami veaétőitől tájékozta lást kaptunk a szovjet élet fej - tőd étének alapvető, fő jellemzőiről. Tájékoztattak bennünket a volgográdí terület vezetői, valamint a Vélünk rokon nép haza iában. Észtországban a köztársaság vezetői is. Ezek az adatok, számok örvendetes, erőteljes és lendületes fejlődést mutatnak. Ami az egész Szovjetunió helyzetének alakulását illeti, az elv- tórsak elmondták, hogy mint bennünket. Őket is nagymértekben foglalkoztatják a nemzetközi kérdések. Ez munkájuk jelentős része. Emellett azonban nem hanyagolják el az építéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ök is most tartanak ötéves tervük közepénél, s a terv időarányos részét túlteljesítették. E'z azt jelenti, hogy az ötéves terv első két esztendejében évi 19 százalékkal növekedett az ipari termelés. A növekedés az idei el s í félévben is ennek megfelelő arányú volt. Nem akarom és nem is tudnám a számokat sorolni, de Á Békés megyei eszperantó mozgalom múltjából A ..gyulai nyár” immár hatodízben ismétlődő ünnepi eseménye az eszperantó nyári egyetem, amelynek keretében a magyar eszperantisták sok külföldi eszmetársukkal találkoznak s a közös nyelv segítségével kicserélik tapasztalataikat, barátkoznak, művelődnek, szórakoznak. Megyénk eszperantistói közül is sdk résztvevője van ennek a találkozónak, s megjelennek többen azok közül is, akik Orosházán, Békéscsabán és Gyulán ott voltak az első egyesületek megalakításánál. Ez alkalomból talán időszerű, ha visszatekintünk a Békés megyei eszperantó csoportok múltbeli tevékenységére s különösen politikai szerepükről és fontosságukról említünk néhány adatot. A megyei eszperantó csoportok megszervezésére, engedélyezésére és működésére vonatkozó közigazgatási iratokat az elmúlt évek folyamán feltárták és feldolgozták a Békés megyei Levéltárban s ezeknek a dokumentumoknak alapján világosan látszik az a jelentős szerep, amit a helyi cső-, portok a megye munkásmozgalmában betöltötték. Kitűnik, hogy a csoportok társadalmi jelentősége háttérbe szorult a politikai tevékenység mellett, mert az 194S előtt itt működött eszperantó körök a Magyarországi Eszperantis- ta Munkások Egyesületéhez tartoztak s mint ilyenek, lényegében a szociáldemokrata, illetve az illegális kommunista mozgalom fe- döszerveí voltak. A következőkben röviden vázoljuk, milyen utat lett meg az eszperantó hazánkban s közelebbről megyénkben. A Zómenhöf Lázár Lajos által 1867-ben szerkesztett és világhódító Útjára indult mesterséges nyelv a század elején a magyar munkások között is népszerű lett, mert az internacionalizmus terjesztésének eszközét látták benne. Magyarországon 1913-ban alakult meg a Magyarországi Eszperan- tista Munkások Egyesülete azzal az alapszabélyszerű céllal, hogy „Magyarországon a munkásság között az eszperantó világnyelvet terjessze”. Az 1914-es világháború kitörése visszaveti a mozgalom fejlődését, de a Tanácsköztársaság minden segítséget megad újjáéledéséhez. A mozgalom politikai jelentősége az 1920-as években nő meg, amikor megalakult a munkás eszperantisták internacioná- léja, amelynek működése baloldali jellegű völt, s ezért már a 20-as évek elején hazánkban is sok ellenzőid munkás lépett az eszperantista csoportokba s az MSZMP-nek is számos eszperantista tagja volt. Ebben az időszakban, amikor a túlfűtött nacionalizmus uralta a magyar életet, a hatóságok nem jó szemmel nézték a külföldi eszperantista központokkal való kapcsolatot, s igyekeztek megakadályozni a helyi csoportok alakulását. Ennek ellenéaz bizonyos, hogy ha a szovjet ipar termelése három év alatt S0 százalékkal növekedik, az már valami; az már komoly mennyiséget — és minőségi előrelépést — jelent. Bizonyos összehasonlítást tehettünk Volgogrédban is. Jómagam itt már több ízben töltöttem rövidebb időt, utoljára hét évvel ezelőtt. Az azóta bekövetkezett fejlődés óriási. A Volgograd i terület Vfezető elvtársai elmondták, hogy tíz év alatt az ipari termelés háromszorosára növekedett. Érdekes volt számunkra az Észt Szovjet Szocialista Köztér* saglpan tett látogatás is. Itt iá nagyarányú a fejlődés Iparúk gyors ütemben fejlődik, s rendkívül magas színvonalú, igen fej leit és egészségesen növekszik a mezőgazdasági kultúra. Más éghajlati viszonyok között dolgoznak Növénytermesztésük és állattenyésztésük kiváló. Nem hiszem, hogy e vonatkozásban Európában sok versenytársuk akad. RIPORTER: Arra kérem Kádét elvtárs. foglalja Össze tárgyalásaik, látogatásuk eredményeit. VÁLASZ: Ezt röviden össze- ioglalni igen nehéz, Inkább csak érinteni Tehet. Megbeszéléseink során — ahogyan ilyenkor szokásos, mindkét részről tájékoztatást adtunk saját helyzetünkről. Sok időt szenteltünk a kétoldalú kapcsolatoknak. Megállapodtunk mindazokban a témákban, amelyeket á további munka sorén napirenden tartunk. Egyébként megállapítottuk, hogy a magyar—szovjet együttműködés egészséges, jó és megfelelően fejlődik. Ez így van politikai téren, a nemzetközi politikában is, s ami szintén örvendetes, mindinkább, mind szélesebben fejlődik országaink társadalmának közvetlen érintkezése. Ezzel az érzéssel jöttem haza és általában a küldöttség tagjai is így értékelik látogatásunk eredményéit — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. (MTI) re 1929-ban 18, 1928-ban már 23 munkás eszperantó csoport működik Magyarországon — főleg Budapesten és környékén —, megyénkben pedig 3, Orosházán, Békéscsabán és Gyulán, mindhárom helyen a „munkásotthonok” helyi* ségében, ahot a nyelvtanulás mellett jó alkalom adódott az Odajáró munkásokkal való kapcsolat tartására. Az eszperantó tanulócsoportok egyben a tagság túlnyomó részét kitevő szociáldemokrata párttagok továbbképző iskolái is voltak, amint erről Keresztes Mihály ..Napnyugtától napkeltéig” című nemrég megjelent könyvében is megemlékezik. Megyénkben egyéni tanulóként már korábban is sokan érdeklődtek az eszperantó nyelv iránt, de helyi csoport alakításéra — elsőként — csak 1925 februárjában tesznek kísérletet az orosházi eszperantisták nevében Magó István; Kiss János és Soós Gyula. A rendőrség nem javasolja az engedély megadását azzal az indoklással, hogy a vezetők és tagok szocialisták és szervezett munkások. A hatóságok évekig elhúzzák az engedélyezési eljárást s a megye főispánja még 1930 januárjában is azt jelenti a bélügymihiszternek, hogy „szükségtelennek, és felesle* gesnek tartja, hogy a magyar munkásság nemzetközi nyelvet tanuljon." Az orosházi eszperantisták azonban nem adják fel a küzdelmet s míg egyesületi életet nem élhetnek, „nyelvtanfolyamok” rendezése ürügyén jönnek össze és tartják a kapcsolatot. 1930. január 19-én Dumitrás Mihály, Szverle Mihály, Plenter La* jós és László, Keresztes Mihály a helyi szociáldemokrata párt erő* sen baloldali magatartásukról iá-
