Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
1908. július 28. 7 Vasárnap Krémtúró, polipax tej, palackos kakaó lesz az új termék — 90 millió forintos beruházással korszerűsítik a Gyulai Tejporgyárat Tűlzásba viszik az italárusítást A vegyesboltok egyébként is szűk raktározási lehetőségeit tovább rontja az italáruk kiterjedt árusítása a békési járásban. A raktárak jelentős A tárgyalóteremből SÓDERT, FÁT, CEMENTET LOPTAK - 1—3 ÉVI SZABADSÁGVESZTÉS A BÜNTETÉSÜK A Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyárát 1936-ban helyezitek üzembe. Az ország első tejporgyárában annak idején a napi feldolgozás 10—15 ezer liter tej volt. Jelenleg naponta 110 ezer liter tejből készül a tejpor, a vaj, a kazein és egyéb termék Az ország legöregebb tejporgyárát azonban bau x itbe tanból készítették annak idején s az üzem legfontosabb része életveszélyessé vált. Mivel Gyulán ideálisak a lehetőségek: a környékben állandóan emelkedik a tejtermelés, víz, földgáz áll rendelkezésre s folyara rendezkednék be. Itt termelik az országban elsőnek a taikar- mánytejport, amit a nagyüzemi gazdaságok borjú-, süldőnevelósre és egyéb állatok takarmányozására hasznosíthatnak. Vajból a jelenlegi napi 40 mázsa helyett legalább 60 mázsát gyártanak a felújított üzemben. részét sörös- és szódavizes- ládák, üvegek foglalják el; az üzletek lassan italboltokká alakulnak át. A boltok bejáratánál szokássá vált az italozás. Jellemző például a kereskedelmi tevékenységre, hogy az utóbbi időben még a húsboltok is árusítanak hűsítő italokat, borokat. Pénteken hirdetett ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság Wiand Ferenc és 39 társa bűnperében. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, összejátszva az ÉPFU ló- hajtóival, éveken át sikkasztott építőanyagokat, részben saját céljára, részben eladásra, a felügyelete alá tartozó munkahelyekről: a konzervgyár, benzinA. R. A nazarénus imahazhól indulva... matban van a szennyvízhálózat építése — az Illetékes szervek a toldozás-foldozás helyett 85—90 millió forintos rekonstrukciót szavaztak meg. A vízhálózat bővítésére, szennyvíz- és földgázfejlesz- tésá alapra mintegy tízmillió forintot fizetett be a tejporgyár s így a legkorszerűbb körülmények között oldják meg a termelés bővítését A rekonstrukció terve már készül s 1969 január első napjaiban hozzálátnak a kivitelezéshez. Többek között krémtúró, palackozott kakaó előállítására rendezkednek be s az ún. polipax tej (fél literes és egyliteres eldobható műanyag tasakba adagolt tej) csomagolásáIVégy megye lovasainak kétnapos versenye Mezőhegyesen Kétnapos lovasverseny kezdődött szombaiton a Mezőhegyes! Állami Gazdaság versenypályáján. Több mint 65 ló vonult ki a pályára s síkfutásban, akadályversenyben mérik össze tudásukat. A házigazdák nagy gonddal készülték a területi versenyre s igen jól szerepeltek a pályán. A nemzetközi pályákon sok dijat nyert mezőhegyesi lovasok produkciód megnyerték a nézők tetszését a négy megyéből érkezett versenyzők között is. Sokáig keresgéltem a nazarénu- sok imaházát Békésen, mert még a közeli utcák lakói sem tudják pontosan, melyik épületben szoktak találkozni a szekta hívei. (Ri- portutam során aztán megtanultam, hogy ez a szándékos homályba húzódás, elzárkózás jellemzi leginkább a vallási szektákat, csoportokat). Töpörödött öregasszony fogadott a hosszú parasztház kapujában és csak hosszas rábeszélés után nyitotta ki előttem az ajtót. Gyanakvása pillanatra sem szűnt és kelletlen válaszaiból csak nagy sokára tudtam meg, hogy ő itt a gondnok és az egyik alapító tagja a jelenleg mindössze 15—20 embert számláló csoportnak. — Bizony csak ennyien vagyunk és majdnem mindnyájan öregek. Sokan elfordultak az igaz Istentől az utóbbi években — közölte sóhajtozva, amikor megjegyeztem, hogy igen kevés imaszőnyeget és énekesikönyvet — „Siond Hárfa” — látok a lócákon. A hetvenhárom éves, tanulat- ,lan parasztemberből lett prédikátor tehát — szerencsére — ma már igen kevés fejbe táplálhatja az egyik legszélsőségesebb szekta tanait Békésen. Ha nem is virágzik, él azonban a megye legnagyobb községében a baptista, szombatista, pünkösdista és evangéliumi keresztény közösség. Híveik száma igen csekély a lakossághoz, de még a világi egyházak gyülekezeteihez viszonyítva is. Csupán létszámukat tekintve, szót sem érdemelnek. Az élénk színű héló több halat fog A hazai halasiakban végérvényesen megbukott a hagyományos kenderháló; a gyorsan tönk- remenő anyag helyett, itt az új —, a perion fonalú halfogó. Legalább háromszor annyi ideig tart és a halászok szerint vele még a fogási eredmények is jobbak. És van még egy előnye, amelyet a legújabb vizsgálatok, kísérletek derítettek ki. Az eredményt végeredményben — a véletlen szülte: nem a fehér színű halfogó az igazi, hanem a színes. A kísérleteket a hagyományos halfogó eszközzel, a varsával bonyolították le a Balatonon. Ezúttal már .természetesen periont használtak a legkülönbözőbb színezéssel. A kísérleti területen egyformának tartották a haljá- rást és időközönként felcserélték a különböző színű eszközöket is. Az esetleges tévedés esélye tehát minimális, annál nagyobb volt azonban a meglepetés. Az egyéves próba adataiból bizonyossá vált, hogy a halak az élénk színek szerelmesei és nagy kedvencük a piros és a sárga. Majdnem annyira megnyerte a tetszésüket a vízszíntől elütő lilás és rozsdaszínű árnyalat. Az elpiszkolt- fehér szín azonban nem tartozik a legszerencsésebben megválasztottak közé —, legalábbis az ilyen színű varsával kevesebb halat fogtak. A színpróba kiderítette, hogy esetenként kétszeresére nő a halfogási eredmény, ha élénk színű varsák csalogatják a mit sem sejtő pontyokat, csukákat és keszegeket... Okunk mégis van arra, hogy több figyelmet szenteljünk nekik. A község egyik politikai vezetője szerint — és ezt megerősítette mindenki, akivel beszéltem — a hívők munkája, szorgalma ellen általában nincs különösebb kifogás. A szombatisták is — akik ezen a napon ünnepelnek — igyekeznek olyan munkahelyet keresni maguknak, ahol nem ütköznek a hitbéli követelmények a munkarenddel. Nagyobb baj azonban — az említett községi vezető szerint —, hogy a hívők zöme legfeljebb ímrnél-ámmial vagy sehogy sem hajlandó részt venni a közösségi megmozdulásokban. Minden szekta egyik alapvonása a „testvérek” igen szoros kapcsolata, és egymás anyagi, erkölcsi támogatása. Addig nincs is hiba, amíg mondjuk egy szegényebb sorsú vagy beteg ember segítéséről van szó. Még az ellen sem emelhet kifogást senki, ha mondjuk, a maszek kertészek egymás áruját is elszállítják kocsijukkal a piacra. Csakhogy a támogatás ennél sokrétűbb és adott esetben arra is kiterjed, hogy munkahelyén is igyekszik körülvenni magát hitbéliekkel a szekta-tag. Protekcionizmus ez a javából és a szálak általában olyan kuszák, annyira áttételesen futnak, hogy csak a végeredmény — a mások rovására szerzett jó állás, iskolai felvétel stb. — állapítható meg. Hallottam egy olyan telekspekulációról is, amit szintén a hívők együttműködése segített, s hogy nem teljes diadallal, az a tanács határozott közbelépésének köszönhető. A családok életében sokszor csupán mosolyogtató konfliktust okoz, ha valamelyik hozzátartozó a hi- vőkhöz csatlakozik. Egy idős békési férfi így panaszkodott: — Nem bánnám én, hogy az asszony éljár imádkozni és kántál naphosszat. Csakhogy ő szombatista létére nem ehet disznóhúst, és emiatt külön konyhán vagyunk vagy tíz éve. Képzelheti, milyen ételt ad elém, amikor megkóstolni sem hajlandó azt, amiben zsír van. Akad azonban leghamgolóbb példa is. Sokat emlegettek nekem a békési fiatalok két testvérlányt. A vidám teremtések állandó szereplői voltak korábban az ifjúsági megmozdulásoknak. Egészen addig, amíg szüleik rábeszélésének engedve, meg nem merítették őket. (Egyes szektáknál ez jelenti Értesítjük kedves fogyasztóinkat, hogy Orosházán, az alábbi helyeken és időpontokban karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk 1968. július 30-án 6,30-tól 15-ig Október 6 u. — Észak u., Táncsics u., Győri u., villamos tér, Rákóczi u., Szentesi úttal határolt városrészen. 1968. Július 31-e. 6,30-tói 15-ig Szentesi u., Rákóczi u., Szabadság tér, Bajcsy-Zsilinszky utcával határolt területen. 1968. augusztus 1-én 6,30-tól 15-ig Bajcsy-Zsilinszky u., Szabadság tér, Dózsa u., Lázár Vilmos u., Török Ignác u., Csorvási út, Észak utcával határolt területen; A villamos berendezések a kikapcsolás ideje alatt is feszültség alatt levőnek tekintendők. DÄV BÉKÉSCSABAI ÜZLETIGAZGATÓSÁGA a keresztelést vagy ahogy ők mondják:: „újjászületést”). Ettől kezdve elfordultak a barátaiktól, s az egyik megszakította kapcsolatát az udvarlójával is. Pedig már jegyesekként tartották számon őket. Beszélgettem a község egyik hi- vő-prédikátorával. (Csak mellesleg: a puritán élet hirdetője 13 gyermeket nevel, taníttat, de emellett mégis tellett neki a község egyik legszebb villájának a fel- építtetésére a főutcán). Csiszolt modorú, nagyvonlű ember. Sietett közölni, hogy ő nemrégiben Svédországban is nyilatkozott a sajtónak a hitével kapcsolatos kérdésekről, egy találkozó alkalmával. Érezhető büszkeséggel jelentette ki, hogy a 90 embert tömörítő vallási közösség kétharmada a fiatalabb korosztályhoz tartozik. S e fiatalokat — mint a többi vallási csoportok is — a legritkábban nyerik kívülállók közül. A szülők beszélik rá — érzésem szerint sokszor szinte kényszerítik — a gyereket arra, hogy eljárjon az imaházba, s vállalja a lemondásokat. Mert az igazi hívőnek sok mindenről le kell mondania — szerintük szigorúan önkéntes alapon — azok közül az örömök közül, amelyek igazán széppé teszik egy fiatal életét. Nem jár nyilvános szórakozóhelyekre, barátjait, s így jövendőbelijét is általában a „testvérek” közül szerzi, nem néz televíziót, filmet, legfeljebb olyat, ami a közösség vezetője szerint megfelel a követelményeknek. Könnyű elképzelni, hogy milyen kevés ilyen filmalkotás létezik. — Nálunk nincs rossz házasság — dicsekedett a prédikátor. Nincs, mert nem is lehet. A válás bűn, mint ahogy az abortusz is az. Nem tilos viszont — sőt! — az adakozás, egyes szektáknál a „tized” fizetés és ez úgy látszik, jó jövedelmet biztosít egyes közösségvezetőknek, prédikátoroknak. A megyében működő prédikátorok többsége egyébként iskolázatlan ember. Meggyőződhettem róla, hogy milyen nehéz közelférkőzni a szektákhoz, s megismerni belső életüket. Csak nehezíti az érdeklődő dolgát, hogy a legismertebb, legrégibb vallási szektákat — például a baptistákat — kivéve, eléggé összevissza, sokszor egymásnak is ellentmondó dogmákat hirdetnek, szertartásokat végeznek, a prédikátor személyétől, képzettségétől és a csoport összetételétől függően. Ráadásul megállás nélkül polarizálódnak a nagyobb közösségek újabb és újabb — sokszor családméretű — együttesek szakadnak le és kezdenek új életet. Hitüket tiszteletben tartva, mégis többet lehet és kell tennünk az eddiginél a megismerésük érdekében, hiszen számunkra minden ember meggyőződése, életfelfogása fontos. Különösen fontosak azok a fiatalok, akik — a szülők nyomására — elszakadnak sok olyan örömtől, amit a társadalom kínál, ami tulajdonképpen a fiatalságot, boldogságot jelenti. Békés Dezső kút, forgácsoló stb. építkezéséről. Hasonló bűncselekményeket követett el Kojnok János, a Tanácsköztársaság úti csatornaépítés vezetője és Eszenyi János brigádvezető, aki több ízben helyettesítette Wiandot az építkezéseken. Marik János, Varga András, Molnár Imre, Nagy Lajos, Csi- csely András és az ÉPFU több más lóhajtója, rakodója, később már nemcsak a művezetőkkel együttműködve, hanem saját szakállára is sikkasztott anyagot. Bátran „működhettek” a fuvarosok, hiszen a felelős vezetőknek nem volt erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy a körmükre nézzenek. Kojnok például egy alkalommal észrevette a sikkasztást és szólt a fogato- soknak, hogy vigyék vissza az anyagot. Léhet-e csodálni, hogy utasítását semmibe vették azok az emberek, akik rendszeresen hordtak lakásépítkezéséhez anyagot a vállalat munkahelyeiről és akiket gyakran szólított fel bűncselekményre e szavakkal: „Kellene egy kis pénzt csinálni!” Reggelente az ÉPFU békéscsabai kirendeltségének az istállója valóságos lakcím-börzévé alakult. Itt közölték egymással a bűnszövetség tagjai, hogy milyen anyagra van szüksége az egyes orgazdáknak. Az évek során széles vevőhálózatot alakítottak ki és egyes orgazdák odáig mentek a vakmerőségben, hogy a munkahelyen választották ki a nekik megfelelő anyagokat, ott alkudoztak Kojnokkal és bűntársaival. A vásárlók egy része saját építkezésénél használta fel a TÜZÉP-nél sokszor hiánycikklistán szereplő anyagokat: sódert, cementet, burkolólapot, faanyagot. Mások — így például Bogár Mátyás is — némi haszonnal, továbbadták a görbe úton szerzett áru egy részét. Általában világos nappal pakolták meg kocsijukat a vállalat tulajdonát képező anyagokkal a fogatosok. Az összesen 141 ezer forint értékű anyag elsikkasztását megkönnyítette — állapította meg a bíróság —, hogy az Építőipari Vállalatnál elég laza volt az ellenőrzés. „Bemondás” alapján is igazoltak fuvart, Eszenyi János pedig azt vallotta, hogy a raktárból vételezett cementről csak saját magának készített feljegyzést papírfecnikre, sőt az is előfordult, hogy a falra. A bíróság, figyelembe véve, hogy bűnszövetségben és éveken keresztül folytatólagosan sikkasztották a társadalmi tulajdont, Wiand Ferencet 2 évi és 4 hónapi, Kojnok Jánost 1 évi és 10 tónapi, Eszenyi Jánost 1 évi és "hónapi, Molnár Imrét 2 évi és 6 hónapi, Csicsely Andrást 1 évi és 10 hónapi, Marik Jánost 3 évi, Varga Andrási 2 évi és 6 hónapi, Nagy Lajost 2 évi és 6 hónapi, Varga Imrét 1 évi és 6 hónapi, Nagy Jánost 1 évi és 2 hónapi, Hegyest Lászlót 1 évi és 6 hónapi, Gajdács Györgyöt 2 évi, Lukoviczki Jánost 1 évi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül — a főbüntetéssel arányos időtartamra eltiltotta az elítélteket a közügyektől. Molnár Imrét kötelezte a korábban kiszabott és felfüggesztett 6 hónapi szabadság- vesztés letöltésére is. A többi vádlottat kisebb időtartamú szabadságvesztésre, javító-nevelő munkára, pénzbüntetésre ítélte, egy vádlottat pedig figyelmeztetésben részesített. Az ítélet nem jogerős. B. D.
