Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-27 / 175. szám

1968. JULIUS 27., SZOMBAT Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÄM Elindult Szófiába a VIT magyar küldöttsége Péntek reggel indult el Budapestről Szó­fiába a Világifjúsági Találkozó 400 magyar delegátusa: néhány perccel 8 óra után gör­dült ki búcsút integető utasaival a busz­konvoj, az Ajtósi Dürer sorról. Irány: Szege­den át, azután egy huzamban a jugoszláv fő­városig; itt pihennek péntek éjjel /fesztivál- küldötteink. A tizenegy Ikarus mindegyike úgynevezett repülő-üléses. Mindegyik buszon gyorsbüfé található. Fővárosunk határáig motoros diszkíséret- tel utazott a küldöttség, s aztán két hétre szóló búcsút intettek a fiatalok: viszontlá­tásra újra Budapesten, augusztus 8-án. (MTI) R vállalt többletértéket csaknem hat hónap alatt teljesítették Kiemelkedő a megye téglaiparának első félévi eredménye 27-ről 21 százalékra csökkenteni zók munkájáról és a jobb szerve­zésre hívta fel azoknak a gyár­vezetőknek a figyelmét, akiknél még sok a tennivaló. Különösen' a békési, a füzesgyarmati és a kö- rösladányi téglagyárakban, egyes részterületeiken jobb eredményt is el lehetne érni. P. B. Ma: Fock Jenő üdvözlete a VIT résztvevőihez * * • Vádolnak, akik életben maradtak * * ♦ Ki mit vetne? Kár volt „elsiratni” Sarkadot Légkondicionáló ötmillióért Nagyobb fejlesztést terveznek Mezőberényben Növekvő bizalom A megye leginkább iparosított városában, Békéscsabán a szak- szervezetek újraválasztása al­kalmával csaknem 27 ezer szer­vezett dolgozó jelent meg a tag­gyűléseken és vett részt a beszá­molók megvitatásában. Sok száz javaslat hangzott el, melyek nemcsak a szorosan vett szak­szervezeti munkával foglalkoz­tak, hanem választ kértek vagy éppen jó megoldást ajánlottak egyéb közérdekű, esetleg urba­nizációs kérdésben is. Egyáltalán nem mindegy te­hát, hogy a szakszervezeteknek, ennek a roppant kiterjedt kap- csolatiú, a mindennapi munka révén a dolgozó emberekkel szoros kontaktusban levő tömeg­szervezetnek irányításában, esz­mei vezetésében milyen mértékű és milyen gyakorlati módsze­rekkel valósul meg — a párt irányítása. A közelmúltban több városi és járá*.i párt-vb tárgyalta vagy tűai napirendre ezután a szakszervezeti munka pártdrá- nyításánaik kérdéseit az üzemek­nél, intézményeknél a gazdasá­goknál. Általános tapasztalat, hogy egyre jobban érvényesül, erősödik a párt befolyása a szakszervezetekbe tömörült dol­gozók körében. A párttagok ér­velő, meggyőző munkája ered­ményeként sok helyen tisztázód­tak azok a problémák, melyek a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők közötti együttműködést helyenként hát­ráltatták, az eredményes tömeg­szervezeti munkát nehezítették. Ha a békéscsabai példánál ma­radunk, az 1700 bizalmi csak­nem 1600 szb-tag és több mint 800 egyéb tisztségviselő megkö­zelítően 30 százaléka párttag. Az, hogy úgyszólván mindenütt nőtt a párt iránti bizalom, abban is kifejezésre jutott: a legutóbbi választásokon a szakszervezeti bizottságokba nyolc, a bizalmi testületekbe kilenc százalékkal több párttagot választottak, mint korábban. A szakszervezetben dolgozó kommunistáknak az a megtisztelő megbízatás jutott osztályrészül, hogy személyes munkájuk, példamutatásuk ré­vén tanácsaikkal és javaslataik­kal segítsék a párt irányító sze­repének gyakorlati kibontakozá­sát a dolgozók tömegszerveze­tében. Pártszervezeteink többsége helyesen látja, hogy a szakszer­vezet irányítása eszmei, politi­kai tevékenységet jelent. Tisz­teletben tartják a szakszerveze­teknek az alapszabályban foglal, önállóságát. Arra ösztönzik s szakszervezetben dolgozó kom­munistákat, hogy az eléjük ke rülő kérdéseket a munkaválla­lók szemszögéből Ítéljék meg, azonban minden esetben az össztársadalmi érdekek figye­lemben tartásával. Ezeknek az embereknek is tulajdonítható, hogy a szakszervezett bizottsá­gok megnövekediett hatáskö­rüket majd mindenütt eredmé­nyesen képesek ellátni. A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat július 26-án mű­szaki konferenciát tartott, melyen értékelték az első félévi ered­ményt és meghatározták a további feladatokat. Árendás Béla, a terv­osztály vezetője beszámolójában tájékoztatást adott arról, hogy a vállalat nyers téglából 11, égetett téglából 7 és fél, nyers cserépből 4, égetett cserépből pedig 4 és fél millióval többet gyártott, mint ta­valy hasonló időszakban. A lakos­ságnak falazóanyagból 7,1, .cse­répből 18,1 százalékkal adott töb­bet, mint amennyit a szállítási szerződés meghatározott. Az elért eredmény 26 százalék­ban a létszám, 74 százalékban pe­dig a termelékenység növeléséből ered. Ezt elsősorban azzal érte el a vállalat, hogy már tavaly jelentős, mintegy 4 és fél millió forint értékű műszaki fejlesztést hajtott végre. Többek között a békéscsabai li­es számú téglagyárban műszárító berendezés létesült, néhány szárí- tószín, a körösladányi téglagyár­ban vasúti aluljáró épült, új ter­melőgépek, anyagmozgató jármű­vek könnyítik meg a munkát. Igen jó volt a téli nagyjavítás, ami lehetővé tette, hogy a terme­lés március közepén megkezdőd­jék. A termelés napi átlaga kez­dettől fogva meghaladta a múlt évit. Jobb munkaszervezéssel sikerült az anyagfelhasználást (szén, vil­lanyáram, gázolaj stb.), ami 5 millió forinttal javította a gazdasági eredményt. A vállalati nyereség eléri az el­múlt év hasonló időszakának meg­felelőt. A sikerhez jelentősen hozzájá­rult, hogy a KMP megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszteletére minden dolgozó vállalást tett. A pontok között szerepel: a több­termelés, a selejtcsökkentés, a minőség javítása, a gazdaságos termelés. A törekvés eredménye, hogy az egész évre vállalt 9 mil­lió 261 ezer forint többletértéket a dolgozók már az első félévben csaknem teljesen a vállalat aszta­lára tették. A gyárakban ötvenkét szocia­lista brigád van és az idén még 30 brigád kapcsolódott a szocialis­ta munkaversenybe. Öt munka­hely tűzte célul a szocialista cím elnyerését és minden gyár az Élüzem aspiránsa. A versenyt a vállalat anyagilag is ösztönzi. Az eddigiek során különösen a békéscsabai Il-es és az orosházi I-es számú téglagyár teljesítmé­nye kiemelkedő. A beszámolót számos hozzászó­lás követte, melyekből a mun­ka további javítására való törek­vés csendült ki. Berki László igaz­gató elismeréssel beszélt a dolgo­A Mezőberényi Műszaki és Vil­lamossági Ktsz az idei első félévet eredményesen zárta. Tizenegy és fél milliós volt az áruértékesítés, ellentétben a tavalyi első félév 9 milliójával. Jelenleg a Budapesti Szellőző Műveknek készített lég­kondicionáló berendezések jelen­tik a szövetkezet munkájában az „újdonságot”. Mintegy 5 milliós volumenbe kaptak megrendelést erre a gyártmányra az idei év vé­géig. Nagyobb fejlesztést terveznek mintegy 5 millió beruházással a mezőberényi szövetkezet vezetőd. A bányaipar megrendelésére vas- szerkezeti elemeket kívánnak gyártani, melyek csaknem 30 mil­liós termelési programot adnának az üzemnek. Ha sikerül az elkép-, zeléseket valóra váltani, az nagy­ban növelné a vidéki szövetkeze­tek termelési kapacitását. 197ö-ben kezdik a második Barátsági olajvezeték építését Az ország kőolajszükségleté­nek fedezésére a hazai forrá­sok már ma sem elegendők. Kiegészítésül a Barátság kőolaj- vezetéken jelenleg körülbelül kétmillió tonna olajat hozunk be a Szovjetunióból. Az igények előre kiszámítható további nö­vekedése folytán azonban az évi import 1970-ben már kö­rülbelül 4 millió, 1975-ben 6,5 millió, 1980-ban pedig tíz­millió tonna lesz. A vezeték tel­jesítőképessége a Gödöllőnél épülő átemelő szivattyú révén is legfeljebb 4,8 millió tonnára növelhető. Ezért vált szüksé­gessé egy második vezeték — a Barátság II. építése, amely a tervek szerint nagyjából a Munkács—Kisvárda—Tiszapal- konya—Heves—Százhalombatta vonalon halad majd át. A munkálatok a tervek sze­rint 1970-ben kezdődnek el. Napi 17—18 mázsa tejpor készül A Hajdú-Bihar megyei Tej­ipari Vállalat Gyulai Telepén a tejportermelés tavaly a gépek, berendezések elhasználódása mi­att napi 14—15 mázsára csök­kent. A tavaszi nagyjavítás után a napi termelés 17—18 mázsa. Ha a felvásárolt tejmennyiség növekszik, a 20—21 mázsa is el­érhető lesz. A zsíros tejport a csokoládégyárakban dolgozzák fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom