Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
1968. július 21. 3 Vasárnap Nyolcvannyolc háború az utóbbi negyedszázadban Egyes történészek szerint a világon — több mint öt és fél évezred alatt — 14 531 háború folyt. Számításaik valószínűleg hiányosak. Kende István, az ismert publicista arra vállalkozott, hogy a most megjelent könyvében ismerteti 1945 és 1967 közötti időszak fegyveres konfliktusait „Nyolcvannyolc háború” címmel. Bevezetőben hangsúlyozza, hogy a háború a kapitalizmus szükségszerű terméke, de az erőviszonyok megváltoztak, és mind hatalmasabb lesz az erő, amely egy új világháború kirobbanása ellen harcol. Korlátozott helyi háborúk, sajnos, még lehetségesek, melyek egy világméretű imperialista terv részét alkotják. Könyvében részletesen bemutatja a' kontinenseken lezajlott háborúkat, és a marxizmus—le- niniztnus szerint azt vizsgálja, hogy melyik osztály, milyen politika alapján folytatta a harcot. A helyi, az egy vagy néhány ország területére kiterjedő háborúkat térképekkel is illusztrálja. Megállapítja a szerző, hogy sajnálatosan az elmúlt 23 év alatt a háborúk halálos áldozatainak száma megközelíti a II. világháborúét. Ez a könyv mementó, hogy az utolsó negyedszázadunk viharos kor, a forradalmi átalakulás, a történelmi vajúdás kora. Azonban a béke táborának megvan a növekvő ereje az agresszív háborús törekvések sakkban tartására. P. I. Ismét ujjammal nyúlok a szívbe. A másodperc tört részéig egy gondolat: milyen egyszerű lett az, hogy belenyúlunk a szívbe. Eszembe villan az első eset izgalma Nyolc évvel ezelőtt, akkor még fiatalabb voltam. Most már nem vágnék neki. Tapogatom, próbálgatom, elképzelem. Most kell döntenem, mert, ha már feltártam a szívet, akkor megszűnnek az összehúzódásai és nem lehet meglátnom a billentyű mozgását. Nem gondolok • Szására. Nem látom mosolyát, nem hallom a hangját. Egyáltalán: nem érzékelem, hogy élő ember. Csak feszült fejtörés: hogyan csinálhatom a legjobban? Billentyűvel. De a végső döntés — majd ha meglátom. Egy pillanatra' felpillantok. Körülöttem ülnek a mieink: orvosok, nővérek. Holmi ismeretlenek is. Ez nincs ínyemre. Mintha gladiátorok volnának: a halál és mi. Nem fontos. Mindez nem számít. — Kapcsolják be. Vagyis a mesterséges vérkeringést hajtó motort. Egy csövet vezetnek be a jobb oldali kamrába: ezen keresztül folyik el a vér a szívből az oxigenátorba — az oxigéntelítőbe —, ebbe a mesterséges tüdőbe. Majd a pumpa (ez helyettesíti a szívet) egy másik csövön át a femorális artériába hajtja. Ütba esik továbbá a hőkicserélő, amely kezdetben lehűti a vért, hogy hipo- termia jöjjön létre — majd az operáció végén felmelegíti. A bekapcsolás műveletét jól kidolgoztuk, nem vesz időt igénybe. Rendben megy minden. A csövet egyetlen vércsep- penés nélkül vezetjük be a szívbe. Jó dolog. Értek hozzá. Dicsekedni tilos... a hadbaindulónak. Fél év hatósági jogkörben Beszélgetés Kovács Ferenccel, a békéscsabai tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjével A gazdaságirányítás új rend-1 szerének általános bevezetése óta több mint fél esztendő telt el. Bár ez au. idő viszonylag nem nagy, mégis alkalmas lehet arra, hogy a megtett útra visszatekintsünk, megvonjuk a mérleget — ha nem is a teljesség igényével — a kiadott intézkedések hatásáról. Lényegében ezért kerestük fel Kovács Ferenc elvtársat, a Békéscsabai Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának vezetőjét, hogy a tapasztalatokat összegezzük. — A gazdálkodással járó nagyobb önállóság és felelősség, miként mérhető le a termelőszövetkezetek működésében? — A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés kedvezően hatott a békéscsabai termelőszövetkezetek életére. Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági döntések hozatalára fordított idő ma lényegesen rövidebb, mint korábban volt. A zárszámadások, a költségvetési tervek és az ezzel kapcsolatos intézkedések aránylag sokkal gyorsabban valósultak meg, mint korábban bármikor. Az üzemek vezetői általában fogékonyak az új iránt, és a termelés újszerűségében rejlő lehetőségek kihasználására a tőlük várható intézkedéseket meg is tették. A gazdasági önállóság és a felelősség arra sarkallta a tsz-eket, hogy önmaguk alakítsák ki vetésszerkezetüket, határozzák meg a fejlődés irányvonalát. Ezzel kapcsolatban kedvezőek tapasztalataink. Az 1967. évi gazdálkodásból a felhalmozás jelentősen növekedett, ugyanakkor az arányok is bizonyos értelemben változtak. Gondolok arra, hogy 1968-ban 1,1 százalékkal nagyobb területen termelnek a város termelőszövetkezetei takarmányt, mint 1967-ben. Szasa bizonyára sose mondta I volna ezt. Rossz a nevelésed. — Gépészek, minden kész? — Kész. — No, indítsátok! A motor zúg. Elviselhetetlen, nem úgy, mint első gépünk. Ellenőrzés: a vénás nyomás, az oxigenátor, a csövek, a pumpa teljesítőképessége. Jelentik: normális. — Kezdjék a lehűtést. A bal oldali kamrába kell bevezetnem a csövet,- hogy elszívhassa az aortából oda kerülő vért és legfőképpen a levegőt, majd ha a szív megindul. Ez az, amit Suránál elmulasztottam. Egy pillanatnyi kép: a kórterem, éjjel. A mesterséges légzést fenntartó készülék egyenletes ritmusban működik. Sura ott fekszik, majdnem halott, pulzusa nem ver, teste hideg. Csak az elektrokardiográf vetítőfelületén ugrál még ,a jelzés, mutatja a szív ritka összehúzódásait. Az agy elhalt az embóliától, majd utána az egész test. Elég lenne megállíttatnom a készüléket és fél perc múlva a szív is megál- na. örökre. Szörnyű volna kimondani : állítsák meg. Lúdbőr- zik a hátam, mintha megbor- zonganék. Ezt jelenti a kamrába vezetett cső. Jól be kell varrni. Ez különben egészen könnyű, állandóan műszereket vezetünk a kamrába. A beszúrás helyét négy öltéssel kell összevarrnunk, s aztán, amikor a csövet kihúzzuk, a varratok egyszerűen összehúzódnak, nem marad lyuk. Minden megtörtént. Még vagy tíz percig tart, amíg a beteget huszonkét fokra hűtjük le, ennyire van szükségünk. Mindnyájan kezet mosunk szu bli mát tál (Folytatjuk) A felhalmozás nagyobb üteme révén lehetőség adódott a gépesítés színvonalának növelésére. A termelőszövetkezetek kombájnparkja lényegében ebből egészült ki. A kormány gazdaságpolitikája, a közvetett eszközök — kedvezmények — hatására általános törekvés tapasztalható a beruházások szakosítására, egy-egy üzemen belül a szakosított beruházás nagyobb volumenű megvalósítására. Az árintézkedések révén Békéscsaba termelőszövetkezetei ebben az esztendőben a tavalyihoz képest 8—10 százalékkal nagyobb bevételre számíthatnak. Ebből a többletbevételből már lehetőség adódik a bővített újratermelés alapjainak képzésére is. Korábban a termelés ilyen irányú szervezéséről nem beszélhettünk. A bővített újratermelés alapjai a tsz-ekben most alakulnak ki, így csak különféle részvizsgálatokon győződhettünk meg a beállt változásról. Kedvezőnek ítélem az álló- és a forgóeszköz-állomány arányát. Ez városi átlagban 45— 55 százalék. Az álló- és forgóeszközök ilyen arányával igen kedvező gazdálkodást valósíthatnak meg a közös gazdaságok. Feltétlen a gazdasági önállóság és felelősség érzését bizonyítja az is, hogy Békéscsaba termelőszövetkezetei nem zárkóznak el szakemberek foglalkoztatásától. A város négy termelőszövetkezetében jelenleg kilenc egyetemet, hat főiskolát, felsőfokú technikumot és 46 középfokú technikumot végzett szakembert foglalkoztatnak. Az is örvendetes, hogy több szakember egy-egy üzemág irányítására, szervezésére specializálta magát. A gépesítés előrehaladásával mindjobban előtérbe kerül a speciális ágazati vezetés, a termelésszervezés szakosítása. — Milyen feladatokat kellene gyorsított ütemben megoldani Békéscsabán? — Amikor a gazdaságirányítás új rendszerének szálláscsinálói voltunk, gyakran beszéltünk az információ jelentőségéről, fontosságáról. Ügy érzem, hogy az új mechanizmus első fél esztendejében az információs szolgálat kifejlesztése elmaradt az igényektől. Termelőszövetkezeteink csak körvonalaiban ismerik az egyes kereskedelmi szervek, vállalatok munkáját A kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázása éppen ezért elmarad a követelményektől. Valahogyan meg kellene a módját találni annak, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek, továbbá a vállalatok, a tsz-ek és a tanácsok egymástól megkaphassák azokat az informáci ókat, melyek a gazdaságszervező munkához, az irányításhoz, a befolyásoláshoz szükségesek. Az országban igen sok jó termelési módszert vezettek be vagy dolgoztak ki. Információ hiányában sajnos ezeket nem ismerhetik meg ■ a szövetkezetek, mert nem tudják hova, kihez forduljanak. Viszont azt sem tartom helyesnek, hogy az új módszereket „vak tyúk is talál szemet” alapon keressék. Véleményem szerint erőteljesebben kellene előbbre lépni a cukorrépa- és a kukoricabetakarítás gépesítésében. Már csak ez a két igen nehéz fizikai munkát követelő növény gépesítése van hátra a jelentősebbek közül. A gabona aratását, a lucerna betakarítását, a kender vágását, a zöldtakarmány kaszálását, behor- dását gépesítették a tsz-ek. — Az osztály munkája csak a hatósági jogkör gyakorlására korlátozódik vagy pedig a ko-1 rabbihoz hasonló feladatokat látnak el? — Az új körülmények, a ható- j sági jogkör ellátása szükségessé tette még annak idején a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály átszervezését. A korábbihoz képest csökkentett létszámmal dolgozunk, látjuk el ugyanazt a feladatot, mint korábbap. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a csökkentett apparátus a korábbi nagy feladatokat milyen hatékonysággal küzdi le. A nagyobb gazdasági önállóság és felelősség a termelő üzemekben most teljesedik ki. Ugyanebben az időszakban a város és a megye vezetői a beállt változásokról tájékozódnak, tőlünk informálódnak. A tanácsok ugyanis az új körülményekben is felelősek — most csak a mező- gazdaságról beszélek — az üzemek gazdasági és politikai életéért, működéséért. A tsz-eket a korábbi módon nem kötelezhetjük az információk megadására, éppen ezért, ha a végrehajtó bizottság tájékoztatást kér ebben vagy abban az ügyben, akkor személyesen keressük meg a közös gazdaságok valamelyikét. Véleményem szerint az osztály adminisztrációs kötelezettsége nem csökkent. Ráadásul az utóbbi időben kiadott központi intézkedések egy része sem egyértelmű. Voltak esetek, amikor a termelőszövetkezetek jogvédői egy-egy rendelet értelmezésén több órán át vitatkoztak, egyeztették gondolataikat. A hatósági jogkör gyakorlása, a szakmai felügyelet ellátása szerintem nagyfokú felkészültséget igényel a mezőgazdasági és élelemezésügyi osztály dolgozóitól. A hatósági jogkört, a szakmai felügyeletet ugyanis csak a munkához jól értő, az új termelési eljárásokban jól tájékozódó tanácsi alkalmazottak képesek ellátni. Bár e területen jelentős az előrehaladás, mégis úgy gondolom, tovább kell tökéletesítenünk a kiadott intézkedések megismerését és alkotó alkalmazását — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Kovács Ferenc elvtárs. Dupsi Károly A városközpont elkerülésével Üj utak építésére kerül sor Békéscsabán a következő években. A legjelentősebb az Erzsé- bethelyet és az északi ipartelepet összekötő új út, mely a legrövidebb vonalon és a város- központ elkerülésével biztosítja a személy- és áruszállítást a konzervgyárba és a többi északi ipartelepi gyárba. Az út az új AKÖV-teleptől indul, és majd az Északi sor, Schweidel utca, Munkás utca vonalon halad. Szükségessé válik új vasúti felüljáró építése is, így a költség körülbelül húszmillió forint. Napközi oüfaoo cigánytanulók részére A sarkadi községi tanács nemrégiben tárgyalta a helyi népművelési munkát. Ennek során határozatokat hozott a megoldásra váró feladatokra. Többek között említésre érdemes az az intézkedés, amely a cigánytanulók helyzetének javítását szolgálja. Régóta vajúdó kérdést oldott meg azzal, hogy a cigánytanulók részére külön napközi otthont létesített. Az otthonban elhelyezett 22 tanuló rendszeresen járt és jár iskolába, előmenetelük jó volt Harmincezer legyet „dolgoztatnak” Nem tévedés a cím. Van hely, ahol nem irtják a legyet tűzzel és vassal, Chemotox-szal és légyfogóval. Sőt: tenyésztik őket. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Makói Telepén ugyanis nagyszabású hagymane- mesítési kísérletek folynak. Eddig kézi erővel végezték a maghozó növények beporzását, az utóbbi időben azonban kézzel nem győzik. Ezért erre a célra az intézetben mesterségesen tenyésztett, úgynevezett „steril’- legyeket használják fel. A legyek a virágzó növények között röpködve elvégzik a mesterséges beporzást. Az idei kísérleteknél 30 ezer legyet „dolgoztatnak”. SOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOGOODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt Háromezer szál szegfű Tavasszal határozta el az Endrödi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vendéglőjének „Polányi Máté” szocialista brigádja, hogy az udvar Körös parti részén húzódó, gyomnövényektől burjánzó földterületet művelés alá veszi. Három egyforma ágyást, képeztek a felforgatott, jól kipihent földből, ahová május első felében 400 tő szegfűt palántának ki. Az öntözésre a törpejéggyár túlfolyóján eltávozó vizet használják fel. A szépen fejlődött virágok már kibontották szirmaikat, s az első „szedés” a napokban került az étterem asztalain elhelyezett vázákba, mely nemcsak barátságosabbá teszi a helyiséget, hanem kellemes illatával is betölti azt. A brigád tagjai úgy számolják, hogy a jól előkészített és gondosan kezelt területről 2500—3000 szái illatozó virágot tudnak leszedni ősz utoljáig. Sz. K. „Szüret” a szegfüskertben.
