Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

t$68. július 21. 2 Vasárnap Az erőösszemérés eredménye A dél-vietnami népi fegyve­res erők július 9-én elfoglallak a Tacon-i bázist, és ezzel teljessé vált az Amerikai Egyesült Álla­mok katonái ellen a Khc Sanh-i fronton a győzelem. A csata a népi fegyveres erők, a lakosság, illetve az agresszo- rok között 170 nap és éjjel egy­folytában tartott. Csaknem 17 ezer ellenséges katonát — köz­tük 13 ezer amerikait — tettek harcképtelenné. Lelőttek vagy a földön megsemmisítettek 480 repülőgépet, több száz katonai jármüvet és leromboltak 50 ben­zinraktárt. Több ezer fegyvert és több száz tonna élelmiszert s katonai felszerelést zsákmá­nyoltak. Ezzel a győzelemmel a népi fegyveres erők harcosai és a la­kosság teljesen elfoglalta a Khe Sanh-i támaszpont-rendszert és felszabadították az egész járás területét. Erőteljesen támadják az új amerikai védelmi vonalat a 9-es számú műút mentén. Különös jelentőséggel bír ez a haditény, mert — a párizsi tárgyalások idején — újból be­bizonyosodott Dél-Victnam fegyveres erőinek és népének ereje, ügyessége, az ellenségnek pedig helyzeti, erőbeli, akarati és stratégiai-taktikai gyengesé­ge. Éppen Khe Sanh volt az, ahol összemérték erejüket az agresszorok és a népi erők, s a győzelem az utóbbiak javára dőlt el. Az igazság az, hogy már vesz­tes, passzív helyzetből mentek az amerikaiak Khe Sanh-ba, és ezzel csak növekedett a zűrza­var az egész dél-vietnami had­téren. Nem sikerült megvalósí­taniuk a népi erők tevékenysé­gének megakadályozását, sem a megsemmisítését, ehelyett a tá­madókat űzték el. Khe Sanh viszonylag kis hely, de az ottani győzelem az amerikai agresszorok nagy ve­reségét jelenti, mind katonai, mind politikai szempontból. Egyúttal megmutatkozik a had­vezetés stratégiai és taktikai kudarca is. Semmivé váltak a Pentagon „felkutatni és meg­semmisíteni”, illetve „tartani és tisztogatni” elképzelései. Ez egyúttal az agresszív erők hely­zetének gyengülését és az el­lenállóképesség megfogyatkozá­sát is jelenti. Khe Sanh vált azzá a hellyé, ahol az összes amerikai taktikai manőverek meghiúsultak. Hiába voltak ott az elit csapatok, korszerű hadi­anyaggal ellátva és B—52-es óriáshombázókkal támogatva: mégsem sikerült az elképzelé­sekből semmit sem megvalósí­tani. Politikai szempontból is lep­lezetlenül feltárul az amerikai agresszorok gyengesége az egész világ előtt. Ezzel szemben Dél- Vielnam népe és fegyveres erői — igazságuk tudatában — nap­ról napra mind szervezettebbé, erősebbekké válnak és mind na­gyobb győzelmeket aratnak. Betiltják a vörösgáretisfa lapok terjesztését Pekingben pénteken közzétet­ték a városi ..forradalmi bizott­ság” körlevelét, amely megtilt­ja belpolitikai dokumentumok engedély nélküli terjesztését és büntetést helyez kilátásba mind­azok számára, akik a rendelke­zést megszegik. A körlevél szerint a jövőben kizárólag a Központi Bizottság, a „kulturális forradalommal” fog­lalkozó csoport, a Renmin Ribao, a Vörös Zászló című folyóirat és a népi felszabadító hadsereg na­pilapja által hivatalosan nyilvá­nosságra hozott dokumentumok érvényesek j PRÄGA Prágában nyilvánosságra hoz­ták a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága el­nökségének álláspontját az öt kommunista és munkáspárt le­velével kapcsolatban. A CSKP KB elnöksége egyebek között rámutat: „A levélből érződő aggodalmakról mi magunk a CSKP KB májusi plénumának határozatában szóltunk. De az ellentmondásos politikai helyzet okát mindenekelőtt azokban az ellentmondásokban látjuk, ame­lyek a CSKP januári plénu­mát megelőző években halmo­zódtak fel; ezeket az ellentmon­dásokat egyszerre, rövid idő alatt nem lehet kielégítő mó­don megoldani.” _A CSKP KB elnöksége elke­rülhetetlennek tartja, hogy a Csehszlovákiában kibontakozott 1 ' szocialista aktivitás széles tö­megfolyamatát szélsőséges ten­denciák kísérjék, s hogy ebből hasznot akarnak húzni az anti- szocialista erőknek a társada­lomban még meglevő maradvá­nyai. Sőt, megállapítása szerint „e bonyolult helyzetben maga a párt sem kerülheti el a belső nézeteltéréseket, amelyek a CSKP akcióprogramja körüli tömörülést kísérik”. Ezzel kap­csolatban a válasz a Csehszlo­vák Párt Központi Bizottságá­nak májusi plénumára hivat­kozik, amely kijelentette: „Min­den erőt mozgósítani kell arra, hogy az országban elejét ve­gyük a konfliktusoknak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban ne kerüljön ve­szélybe a szocialista hatalom”. Megismétli az elnökség azt a kijelentését is, hogy ilyen ve­szély keletkezése esetén min­den eszközt felhasznál a szoci­alista rend védelmére. Az elnökség ezután arról szólt, hogy megérti: a szocialis­ta országok testvérpártjainak nem lehet közömbös, mi törté- o>nik Csehszlovákiában, de hang- 4 súlyozta: „Mi azonban nem látjuk a reális okait azon állí­tások jogosságának, miszerint jelenlegi helyzetünk ellenforra­dalmi jellegű, a szocialista rend alapjait közvetlen veszély fe­nyegeti, Csehszlovákiában a szó- « cialista külpolitika irányvonalá- i nak megváltoztatása készül és | konkrét a veszélye annak, hogy ! országunk elszakad a szocialista I közösségtől”. j A válasz a továbbiakban utal arra, hogy a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátság és szövetség mélyen gyökerezik Csehszlová­kia társadalmi rendszerében és történelmi hagyományaiban. „A csehszlovák külpolitika fő irányzata a nemzeti felszaba- dítási harcnak és hazánk szo­cialista átalakításának folyama­tában született és erősödött — írja. — Ez az irányzat: szövet­ség és együttműködés a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal. Továbbra is arra törekszünk, hogy baráti kapcso­lataink szövetségeseinkkel, a világméretű szocialista közösség országaival a kölcsönös tiszte­let, a szuverenitás, az egyenjo­gúság és az internacionalista szolidaritás alapján a jövőben is elmélyüljenek”. A varsói levél azon megál­lapításával kapcsolatban, hogy Csehszlovákiában az NSZK- val folytatott közös és össze­hangolt politikánk felülvizsgá­latát követelik, az elnökség vá­lasza így ír: „Népeinknek a német imperializmussal és mi- litarizmussal keserű történelmi tapasztalatai vannak. Nem va­lószínű, hogy bármely csehszlo­vák kormány semmisnek tekin­tené ezt a tapasztalatot és köny- nyelmű hazárdjátékba kezdene népünk sorsával. Még kevésbé várható ez egy szocialista kor­mánytól, és így el kell vetnünk minden ilyen jellegű gyanúsí­tást”. Az elnökség ezután azt hangsúlyozza, hogy Csehszlová­kia teljes mértékben betartja szerződésbeli kötelezettségeit és 0 CSKP KB elRökségéneh válasza a testvérpártól levelére tovább fejleszti a szocialista or­szágokkal kötött szerződések rendszerét. A CSKP KB elnöksége elfo­gadja a testvérpártok levelének azt a kijelentését, hogy a Cseh­szlovákia iránt tanúsított ér­deklődésnek a célja nem be­avatkozás az ország belügyeibe és egyetért azzal a nézettel is, hogy a kommunista párt veze­tő szerepének aláásása a szo­cialista rend felszámolásának veszélyét rejti magában. „Nem titkoljuk — a Központi Bizottság plénumán erről vilá­gosan szóltunk —. hogy vannak nálunk jelenleg olyan tenden­ciák, amelyek célja diszkredi- tálni a pártot, elvitatni erköl­csi és politikai jogát a társa­dalom vezetésére. De ha fel­tesszük a kérdést, vajon he- lyes-e ezeket a jelenségeket úgy értékelni, mint a szocialista rend fenyegetését, mint a re­akciós ellenforradalmi erők nyomására a CSKP vezető po­litikai szerepének megszűnését, akkor arra a következtetésre ju­tunk, hogy semmi esetre sem helyes”. A válasz szerzői egyetértenek azzal, hogy a párt egyik leg­fontosabb feladata: meghiúsíta­ni a jobboldali és antiszocialis- ta erők szádékait. „E tekintet­ben — írják — pártunk a Köz­ponti Bizottság májusi plénu­mán kidolgozta taktikai-politi­kai tennivalóit, és ezek alap­ján oldja meg feladatait. Ez a tevékenység rendszere azoknak az intézkedéseknek, amelyek csak akkor járhatnak sikerrel, ha fokozatosan, több hónapon át érvényesíteni tudjuk azokat.” Az elnökség a párt előtt álló politikai munka következő fő céljait és szakaszait jelöli meg: 1. Következetesen elhatárol­ni az egész pártot a múlt torzí­ 19 tásaitól, amelyekért a felelőssé­get a párt régi vezetőségéből meghatározott személyek viselik, akiket törvényesen felelősségre kell vonni. 2. Előkészíteni a párt XIV. rendkívüli kongresszusát, amely összegezi a januári plénumot kö­vető fejlődés és politikai helyzet eredményeit, s a demokratikus centralizmus elveivel összhang­ban meghatározza a párt köte­lező irányvonalát. 3. A XIV. kongresszus után széles fronton hozzá kell látni valamennyi alapvető belpolitikai kérdés megoldásához: a politikai rendszer kiépítéséhez a nemzeti front és a társadalmi önkor­mányzat szocialista platformján, a föderatív • államjogi felépítés megteremtéséhez, a legfontosabb állami szervek megválasztásá­hoz és az új kormány előkészí­téséhez. „Jelenleg a májusi plenum irányvonalának megvalósulásá­ért folytatott politikai harc idő­szakát éljük — hangsúlyozza a CSKP elnökségének válasza. — Igazi harc ez, amelyben nem­csak győzelmeket aratunk, ha­nem sikertelenségeink is van­nak. Az egyes csaták eredmé­nyeiből azonban sohasem lehet helyesen megítélni az egész küzdelem kimenetelét. Ügy vél­jük, hogy a májusi plénum óta sikeresen konszolidáljuk a poli­tikai helyzetet.” Az elnökség vé­leménye szerint a XIV. párt- kongresszus küldötteinek össze­tétele biztosítékot jelent arra, hogy a párt további irányvona­lának kérdéséről nem a szélső­séges nézetek hívei döntenek, hanem a párt „haladást képvi­selő magva”. „Ennek ellenére látjuk és nem akarjuk eltitkolni — hangoztat­ja ugyanakkor a válasz —, hogy Fordította: Radó György 19. 1 Átöltözés. Megtisztítom a szem üvegemet. Ma a kis-műtőben operálok. Ezt már berendezték mestersé­ges vérkeringéssel végzendő műtétekre. Ezenkívül ennek a mennyezetén van egy üveglap, ezen keresztül nézhetik az ope­rációt Jó, hogy nem zavarnak — rossz, amikor a közelemben tartózkodnak. A műtét nem színház. A folyosóról bepillantottam. Oldalán fekszik,' lepedővel bo­rítva, s ez már nem is Szasa, ha­nem „egy beteg”. Láthatóan minden rendben van. Nyugodtan áll a két ér­zéstelenítő: Gyima és segédje, Lenya. Ütemesen nyomják ösz- sze a gép lélegeztető zsákját. A vér ritka cseppekben hull a gyűjtőérbe. Békés vér. Marija Vasziljevna köröskörül letakar­ja a műtéti területet. Most egy­szerűen Masa vagy Marja a ne­ve — a pillanatnyi körülmé­nyektől függően. Asszisztenseim a helyükön állnak. A „gépé­szek” ugyancsak ott ülnek ké­szülékeik mellett. Csupán Mari­na. a műtősnővér arca piros va­lamitől. Valami apróbb csetepa­té történhetett. Nem fogom fir­tatni. Elintézik egymás közt. Mindenütt tisztaság. A tálak még üresek. Vér csak a csepeg­tető ampullában látható. Való­sággal elbűvölő látvány. Bár­csak végig ilyen maradna... Bemosakodom. Mint mindig: némán és gondolatok nélkül. Csak dörzsölöm kezemet a kefé­vel. Mindent végiggondoltam. Már semmit sem tehetek hozzá, különös nyugalom'. Belépek a műtőbe. A bőrmel- szés már megtörtént. Diatermiás égetéssel csillapítják az ércson­kok vérzését. Rámadják a műtőkabátot, fe­jemre kötik a maszkot. Odaál- lok a helyemre. Eléggé szűkén vagyunk: a négy sebész és a nővér mind szorosan a beteg mellkasa körül. — A billentyűk? Bólintás. Minek a beszéd? Felmetszett izmok, feltárom a mellkas üregét. No, tessék! kez­dődnek a különféle meglepeté­sek. Kiderül, hogy a tüdeje hoz­zánőtt a mellkas falához. Ez bosszantó, mert idő kell, hogy gondosan szétválasszuk az ösz- szenövéseket, márpedig épp az idő az, ami hiányzik nekünk. a CSKP KB májusi plénumá­nak nem minden határozatát teljesítjük kielégítően. Nyilvá­nos gyűléseken és a tájékoztató orgánumokban időről időre ma is találkozni olyan hangokkal és tendenciákkal, amelyek nem se­gítik elő a párt-, az állami szer­vek és a nemzeti front pozitív erőfeszítéseit. E kérdés megol­dását hosszabb időre szóló fel­adatnak tekintjük es a májusi plénum határozata vezet ben­nünket, amelynek értelmében „nem lehet megvalósítani a po­litikai vezetést régi, adminiszt­ratív módon, a hatalom pozíció­jából.” Az elnökség úgy ítéli, hogy a „Kétezer szó” nyilatkozat óta, amely valóban anarchista tevékenységre és a politikai re­form alkotmányos jellegének megsértésére buzdít, az ország­ban gyakorlatilag nem voltak hasonló fellépések. A helyzet ne­gatív jelenségének tekinti az el­nökség az olyan megalapozatlan bujtogatásokat is, amelyeket egyes munkások és társadalmi vezetők ellen indítottak, „töb­bek között a CSKP új vezetősé­gének tagjai ellen is, szélsőjobb és szélsőbal pozícióból egy­aránt”. „Ha azonban feltesszük a kérdés — írja —. helyes-e az ilyen és ehhez hasonló jelensé­geket úgy értékelni, mint a re­akciós és ellenforradalmi erők nyomása alatt a párt vezető sze­repének megszűnését, akkor ar­ra a következtetésre jutunk, hogy semmiképpen sem helyes.” „Az a helyzetértékelés, ame­lyet az öt párt levele tartalmaz, és azok a tanácsok, amelyeket további akcióinkhoz adtak, két­ségtelenül őszinte szándékúak, nem veszik azonban figyelembe a dinamikus társadalmi mozgást a maga bonyolultságában, aho­gyan azt a CSKP KB májusi plénuma elemezte és azokat a következtetéseket, amelyeket e plénum elfogadott” — hangoz­tatja a csehszlovák dokumen­tum. Az. elnökség végül ismétel­ten állást foglalt a kétoldalú tárgyalások mellett, amelyeken megvitatnák a szocialista or­szágok együttes találkozójának kérdését is. (CTK) Ráadásul utólag ezekből vérzés indulhat meg. De hát mitévők legyünk? Meg kell őriznem nyu­galmamat. Feltártuk a szívburkot. Előt­tem a száv. Elrémülök tőle. Már a fényképen látszott, hogy nagy, de most. a feltárásnál... Phü: A bal oldali pitvar akár egy zsák, a kamra óriási és erősen lüktet, összehúzódáskor a vérnek csak a fele kerül az aortába, a másik fele a fogyatékos billentyűn át visszajut a szívpitvarba. Ellenőrzőm. Ez azt jelenti, hogy ujjamat a pitvar- szájadé- kán keresztül bedugom a szív belsejébe. Megtapogatom a bil­lentyűvitorlákat. Durvák és ru­galmatlanok, egészen érdesek a mószdaraboktól. Ujjamat a kamra minden összehúzódása­kor erős vérsugár éri. Megvallom, épp ez az, amire nem számítottam. Egy pillanatig gondolkodom. Rögtön a billentyűt vagy pró­báljam-e befoltozni? A billen­tyű gyorsabban megy és Szasa nem fog meghalni a műtét közben. Legalábbis nem valószí­nű. No, de aztán? Szíve nagyon elváltozott, a hozzánövés felté­telei rosszak. Es milyen sokáig fogja kiszolgálni? Ám, de ha a plasztikai eljárás nem sikerül, akkor mégis csak bele kell varr- nom a műbdlletyűt, vagyis a mo­tor még egy órát fog működni. Ez a hemolizist — a vörös vér- sejtek feloldódását —, a májat, a vesét jelentheti. Nem szabad. Mint minden se­bész, elsősorban azt akarom, hogy betegem ne haljon meg azonnal, a helyszínen vagy igen hamar. Hogy később, hónapok, esetleg évek múlva mi lesz — az nem ilyen égető kérdési De megint csak: nem. így sem megy. Gondolkozzunk nyugod­tan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom