Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

1988. június H. 2 Péntek Kekkeden Moszkvába érkézén Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnök csütörtökön Moszk­vába érkezett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a szovjet koimány meghí­vása alapján nem hivatalos lá­togatást tesz a Szovjetunióban üdülés céljából. Június 24-ig lesz az országban és látogatást tesz a Bajkál-tó vidékén és Dél- Szahalinszk városában. A repülőtéren Nyikolaj Pod- gornij, Aleksaej Koszigin. vala­mint Gromiko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták a finn köztársasági el­nököt. Megkezdődlek a magyar—csehszlovák tárgyalások Az angol kormány hozzájárult Ray kiadatásához A brit kormány csütörtökön hozzájárult ahhoz, hogy megin­dítsák az eljárást James Earl Ray, Martin Luther King ame­rikai polgárjogi vezető feltéte­lezett gyilkosának kiadatására. James Cullaghan belügymi­niszter a kiadatási eljárás lebo­nyolításával a Bow Street-i bí­róságot bízta meg. (Folytatás az 1. oldalról) sége. Jelen volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok veze­tője és tagja. Tíz óra előtt néhány perccel tűnt fel a légtérben a küldöttség különrepülőgépe, amelyet a ha- ! tártól a magyar légierők vadász- i gépköteléke kísért. A repülőtér betonjára lépő Alexander Dub- ceket és a küldöttség tagjait első­ként Kádár János, Losonczi Pál, Fock Jenő, Biszku Béla és Péter János külügyminiszter üdvözölte. A magyar és a csehszlovák veze­tők szívélyes kézszorítással kö­szöntötték egymást. Díszjel harsant. A dísz-zászló­alj parancsnoka jelentést tett Alexander Dubceknek. majd fel­csendült a csehszlovák és a ma­gyar Himnusz, közben 21 tüzér­ségi díszlövés • adta hírül, hogy a kedves vendégek hazánkba ér­keztek. Alexander- Dubcek Kádár Já-, nos társaságában edlépett a dísz- zászlóalj előtt, s magyarul kö- j szöntötte az egységet. Üttörők vi- ; rágcsokrokat nyújtottak át a ven- j dégeknek, akik mosolyogva kö- j szönték meg a kedvességet ' A vendégek ezután a fogadta- j tásukra megjelent magyar köz- j életi vezetőket és a diplomáciai j testület képviselőit üdvözölték. Zúgott a taps. amikor Alexan­der Dubcek, s a küldöttség tag- j jaá Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő társaságában koszön- i tötték a fogadtatásra megjelent ! budapestieket. A többezres tömeg szeretettel viszonozta az üdvöz­lést. <1 dél-vietnami bábkormány a bombázások kiterfesztését kéri ;a dél-vietnami hazafias erők csütörtökön, a kora reggeli órák­ban aknavetőkkel lőttek egy dél­vietnami katonai berendezést négy kilométernyire Saigon kö­zéppontjától, s a lövedékek fel­gyújtottak egy lőszerraktárt. A Da Nang-i támaszponton az egyik hivatali épületben felrob­bant egy bomba. A robbanás megrongálta az épületet és meg­sebesített több katonát. 3 három megszálló hálálom nyilatkozata Az Egyesült Államok. Nagy- Britannia és Franciaország a há­rom ország fővárosában szerdán késő este egyidejűleg nyilvános­ságra hozott, azonos tartalmú nyilatkoztaiban foglalt állást az NDK kormányának a Nyugat- Berlinbe irányuló közlekedésre vonatkozó intézkedéseivel kap­csolatban. A nyilatkozatban a megszálló hatalmak azt állítják, hogy az NDK intézkedései „ellentmonda­nak a fennálló nemzetközi egyez­ményeknek és a gyakorlatnak”, és „nem szolgálják az európai feszültség enyhítését”. A három hatalom nem tartja elfogadható­nak az NDK kormánya által ki­fejtett indokokat. Tran van Huong, az új dél-vi­etnami miniszterelnök felkérte az amerikai és a dél-vietnami kato­nai vezetőket, hogy a legutóbbi súlyos rakétatámadások megis­métlődésének elhárítására ter­jesszék ki a főváros biztonságá­nak védelmé^. Ugyanakkor a kormányt támogató képviselők csoportja nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólítja a saigoni kormányt és az amerikai szövet­ségeseket, hogy a Saigon elleni támadások megtorlásaként foly­tassák egész Észak-Vietnam te- j rületének bombázását. (MTI) Ezután Kádár János üdvözlő beszédet mondott. — Számunkra mindig nagy je­lentőségűek azok a találkozók, amelyeken elvtársi eszmecserét folytathatunk a szocialista orszá­gok pártvezetőive!, államférfiai- val az országainkat és pártjain­kat foglalkoztató időszerű kérdé- j sekről, közös ügyünk érdekében : végzett munkánkról, tapasztala­tainkról — mondotta. Csehszlovák barátainkkal lét­rejött mostani találkozónk kü- j I iönleges jelentősége abban van.! I hogy meg kívánjuk újítani a húsz i 1 évvel ezelőtt megkötött barátsá-' gi, együttműködési és kölcsönös í segítségnyújtási szerződést. A két évtizeddel ezelőtt aláírt szerző- dés beváltotta a hozzá fűzött re- i ményeinket, mert erősítette né-1 peink testvéri barátságát és elő- • mozdította országaink gyümöl-! csöző együttműködését. A magyar—csehszlovák viszony ! jellemzője, hogy az elvtársi bi- i zalom légkörében, a proletárin­ternacionalizmus alapján műkö­dünk együtt és segítjük egymást népeink békés építőmunkájának védelmében, országaink szociális- i ta rendjének erősítésében, közös ! történelmi céljaink elérésében. Az új szerződés aláírására azzal az elhatározással készülünk, hogy a jövőben még tovább erősítjük pártjaink, országaink, népeink immár hagyományos baráti és testvéri kapcsolatait, együttmű­ködését. A szocialista országok össze­fogása ma rendkívül fontos nem­zetközi politikai erő. Ezen belül külön jelentősége van a közvet­len szomszédos szocialista orszá­gok kapcsolatainak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a csehszlo­vák—magyar barátság mostani találkozónkon tovább erősödik és hasznosan szolgálja népeink köz­vetlen érdekeit ugyanúgy, mint j nemzetközi törekvéseinket. Ez az együttműködés növeli orszá­gaink erejét, ugyanakkor hozzá-1 járul a szocialista országok egy­ségének általános erősítéséhez és az összes haladó erő nemzetközi összefogásához is. Kedves Barátaink! Még egyszer szívből üdvözlöm önöket. Köszönjük, hogy meghí­vásunkat elfogadva eljöttek hoz­zánk, kérjük, érezzék jól magu­kat hazánkban, a vendégszerető magyar földön. , Éljen és erősödjék a magyar és csehszlovák nép barátsága! (Nagy taps.) Kádár János szavaira Alexan­der Dubcek válaszolt: Kedves Kádár elvtárs! Kedves Fock elvtárs! Szó sincs a Föld és az Ikarusz összeütközéséről Pénteken este fél kilenckor ér- j —, hogy súlyos katasztrófát okoz- kezik el az a pillanat, amikorra hatna Földünk jelentékeny terüle- ] illetéktelen szenzációhajhászók tén egy ilyen arányú, túlságosan! nem is olyan régen borzalmas heves randevú. Hiszen a másfél földi katasztrófát „jósoltak”. Az j kilométer átmérőjű Ikarusz terhe egész világon viharos gyorsaság- j megközelíti a hárommilliárd ton-1 gal elterjedt híresztelés ugyanis i nát. Egyébként az Ikarusz azok arról vélt tudni, hogy ebben az időpontban a Földnek rohan az I Icarus z kisbolygó, és sokan mind­járt azokat a pusztításokat is fel­vázolták, amelyeket ez az össze­ütközés eredményez. — Kétségtelen — mondta ezzel kapcsolatban dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója Kiesinger Hyugal-Berlinben Kiesinger nyugatnémet kancel­lár csütörtökön egy amerikai ka­tonai repülőgép fedélzetén de­monstratív látogatásra Nyugat- Berlinbe érkezett. A repülőtéren adott nyilatkozatában törvényte­lennek nevezte az NDK kormá­nyának az utazási korlátozásokra vonatkozó legutóbbi döntését. Ki­jelentette: kormánya „megtesz minden tőle telhetőt, hogy fenn­tartsa Nyugat-Berlin életképes­ségét”. Kiesinger haladéktalanul tár­gyalásokat kezdett Schütz nyugat- berlini polgármesterrel, akit való­színűleg tájékoztat azokról az in­tézkedésekről, amelyekben Bonn­ban szerdán megállapodtak. Ezek j olyan test között, amelyeket csak- elsősorban nagyobb mértékű gaz- j nem hétmillió kilométer választ dasági segélyt irányoznak elő. 1 el egymástól. (MTI) közé a „rendkívüli kisbolygók”i közé tartozik, amelyek keringésük j során messze túljuthatnak a Mars! és a Jupiter pályái által határolt) övezeten, és adott esetben való- j ban megközelíthetik a Földet is. Ez! a helyzet az Ikarusznál 19 éven- j ként következik be, és most ismét, időszerű. , — Ez a „közelség" azonban; csillagászati méretekben értendő, s éppen ez tesz indokolatlanná minden aggodalmat. A péntek esti ..földközelség” ugyanis kereken j ti, 8 millió kilométert jelent, csak­nem 18-szor akkora távolságot, | mint amennyi a Holdat választja el tőlünk. — Mindenesetre megnyugtat­hatok mindenkit, csak az egé­szen „rövidlátók” fedezhetik fel az összeütközés veszélyét két Kedves magyar barátaink, elv- I társnők és elvtársak! j — Azzal a megbízatással érkez­tünk az önök országába, hogy a I Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nevében aláírjuk a barát- j sági, együttműködési és kölcsö- ■ nős segítségnyújtási szerződést a Magyar Népköztársasággal, s mint ahogy az már szokássá vált a szocialista országok között, megvitassuk mindazt, ami ben­nünket közösen érdekel, kicserél­jük tapasztalatainkat és kölcsö­nösen tájékoztassuk egymást. — Már most, fővárosukba ér­kezésünkkor kedves kötelessé­gemnek teszek eleget, amikor át­adom önöknek, kedves elvtár­sak. a gyönyörű Budapest lakos­ságának és az egész testvéri ma­gyar népnek a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának, a csehek és szlovákok nemzeti frontja központi bizott­ságának, Ludvik Svoboda köztár­sasági elnöknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának. valamint az egész cseh­szlovák népnek legszívélyesebb üdvözletét. — Népeink közötti kapcsola­tokban bekövetkezett alapvető fordulatot kifejező 1949-es első szerződés óta eltelt évek során si­kereket értünk el. Nemcsak az országaink közötti gazdasági, po­litikai és kulturális együttműkö­dés bővült lényegesen, hanem — ami az igazi bartáság és szövet­ség szempontjából a legfonto­sabb — jobban és mélyebben megismertük és megértettük egy­mást. — Elmondhatjuk tehát, hogy az eddigi egyezmény tartalma, szelleme és célja megvalósult. Megérett az idő arra, hogy új egyezményt kössünk, amely kife­jem sokoldalú kapcsolataink új minőségét és perspektíváit, egy­úttal azokat a változásokat, ame­lyek 1949 után Európában és az egész világon végbementek, s amelyekre politikánkban tekin­tettel kell lennünk. — Azt akarjuk, hogy szerződé­sünk egyértelműen demonstrálja akaratunkat, hogy az egyenlőség, egymás tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök elvei alapján, a proletárinternacionalizmus, va­lamint a Varsói Szerződés bői ere­dő kötelezettséghez való hűség szellemében fejlesszük az együtt­működést a szocialista országok között, valamint készségünket, hogy jó, békés kapcsolatokat te­remtsünk mindazon európai or­szágokkal, amelyek készek hatha­tósan támogatni a békét és bizton­ságot Európában. Kedves Elvtársak! Meggyőződé­sünk, hogy látogatásunk, megbe­széléseink és tárgyalásaink hoz­zájárulnak a Csehszlovák Kom­munista Párt és a Magyar Szoci­alista Munkáspárt, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya és a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány közötti őszinte viszony to­vábbi elmélyüléséhez, a szocia­lista országok egységének továb­bi megszilárdításához. — Köszönjük Önöknek, kedves elvtársak. Budapest lakói a szívé­lyes és elvtársi fogadtatást. (Nagy taps.) Az ünnepélyes fogadtatás a dísz-zászlóalj díszmenetével feje­ződött be. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tagjai magyar államférfiak társaságában gépko­csikba ültek, s rendőri díszmoto­rosok kíséretében szállásukra hajtattak. Amerre a gépkocsisor elhaladt, budapestiek ezrei kö­szöntötték meleg szeretettel a testvéri csehszlovák nép párt- és állami vezetőit. Csütörtökön az Országházban az Elnöki Tanács tanácstermében megkezdődtek s délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Székházéban szívé­lyes, elvtársi légkörben folytatód­tak a magyar és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tár­gyalásai. UÍOMSTO? Az ENSZ New York-i székha­zában nemrég a magyar állandó delegáció vezetőjének jóvoltából alkalmam volt az atomsorompó- szerződés létrehozásáért folyta­tott harc egyes részleteit megfi­gyelni. A szerződés most jelen­tős stádiumba került, a közgyű­lés 95 szavazattal 4 ellenében (Albánia, Kuba, Tanzánia, Zam­bia), 21 tartózkodással jóváhagy­ta azt a határozati javaslatot, amely felhívja a tagországokat, hogy mielőbb írják alá az atom­fegyverek további terjedésének megakadályozásáról szóló terve­zetet. Az előrehaladási nagy­mértékben segítette, hogy a genfi tizenhéthatalmi leszerelé­si tanácskozás már márciusban olyan/ tervezetet tett az ENSZ asztalára, amely tekintetbe vette a korábbi tervezettel szemben emelt kifogásokat. Az aggodalmak egy része ab­ból adódott, hogy bizonyos or­szágok félteik: amennyiben le­mondanak az atomfegyver meg­szerzésének jogáról, ez korlátoz­za kísérleti lehetőségeiket az atomerő békés felhasználásában. Ügy tűnik, hogy e téren őszinte gondolatok vezették például Svédországot vagy Olaszorszá­got. de amikor Nyugat-Német- ország ugyanezzel a formai kifo­gással élt, a tényleges ok sok­kal inkább az volt, hogy Bonn nem akarta becsapni az ajtót a közvetlen atomfelfegyverzés csá­bító lehetősége előtt. Az ázsiai országok közül India aggodai» mai keltettek komoly visszhan­got. Ezek hátterében az állt, hogy Kína atomhatalom,má vált, és ugyanakkor elutasítja az atomsorompó-egyezmény terve­zetét. Ezért az indiai kormány nemzeti biztonságának valami­lyen formában történő garantá­lását igényelte. Az új tervezet szerint az atom­hatalmak kötelezettséget vállal­tak arra, hogy minden tudomá­nyos segítséget megadnak az alá­íróknak a békés célú atomfej­lesztéshez. így azok voltaiképpen kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a szerződést elutasító álla­mok, amelyeknek szükségszerű­en korlátozottabbak kutatási le­hetőségeik. Döntő jelentőségű lépésnek minősíthető az a kö­zös szovjet—amerikai nyilatko­zat is, amely szerint a Bizton­sági Tanács védelmi garanciát nyújt a szerződést aláíró orszá­goknak minden esetleges fe­nyegető atomagresszió ellen. A szerződéstervezet más szem­pontokból is előnyös az aláírók számára. Katonai értelemben azért, mert hiába kezdene atom­fegyverkezésbe valamilyen ál­lam, ezzel már nem növelné biz­tonságát. Ugyanez áll gazdasági vonatkozásban is, mert az önál­ló atomütőerő olyan terheket ró­na az új vállalkozókra, amelyeket csak szociális és gazdasági fel­adataik teljes háttérbe szorítá­sával tudnának vállalni. Elgon­dolkoztató adatokat közöl e tárgyban a jelentés, amelyet az ENSZ főtitkára tett közzé a múlt év végén. A felmérések szerint a harminc-ötven bombázó repülő­gépből, 50 középhatósugarú ra­kétából és 100 atombombából álló „minimális” atomütőerő tíz év alatt 1,7 milliárd dollárt emésztene fel. A közvetlen pénzügyi terhe­ken túl az önálló atomütőerő kiépítése rendkívül nagy szelle­mi megterhelést is jelent. Ugyancsak ENSZ-jelentés sze­rint a szükséges berendezések megépítésére 1300 magas kép­zettségű mérnökre és 500 tudós­ra lenne szükség. Egy ilyen prog­ram rendkívül megterhelné olyan országok erőforrásait, mint Egyiptom, Pakisztán, Brazília, de az olyanokét is, mint Belgi­um vagy Svájc. Ha tekintetbe vesszük, hogy viszonylag rövid idő alatt mi­lyen haladást értek el, nem tű­nik elhamarkodott megállapítás­nak: remélhető, hogy ez az esz­tendő az atomsorompó-saerzödés éve lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom