Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

1968. június 14. 3 Péntek Cikkünk nyomón A garanciális szolgáltatás a korábbi évek gyakorlatának megfelelő marad kapunk 1968. június 4-i számá­ban jegyzetet jelentettünk meg „Ami egy szerződésből kimaradt” címmel. Ebben az 1968. március 1-e előtt vásárolt új kombájnok garanciális szolgáltatásának szer­vezését tettük szóvá a termelőszö­vetkezetek és a Békés megyei Gépjavító Állomás vezető munka­társainak kérésére. Jegyzetünkre Kiss Sándor, az AGROKER Békés megyei Válla­latának igazgatója válaszolt. Kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy: „Az AGROTRÖSZT és a Mező- gazdasági Gépjavító Tröszt által létrejött megállapodás alapján az SZK—4-es kombájnok összesze­relését és garanciális szolgáltatá­sát csak a gépjavító állomások végezhetik. Erről a termelőszövetkezeteket március 16-án értesítették. Az 1968. március 1-e előtt érkezett gépek összeszerelése és garanciá­lis szolgáltatása a korábbi évek gyakorlatának megfelelő marad.” Vagyis a termelőszövetkezetek is összeszerelhetik a kombájnt. Ezeken a gépeken — garanciális csekkfüzet ellenében — a gépja­vító állomások kötelesek díjmen­tesen kijavítani az üzem közbeni meghibásodásokat. Különben az AGROKER igazga­tója azt ajánlja a termelőszövet­kezeteknek, hogy a március 1-e előtt érkezett SZK—4-es kombáj­nok összeszerelését, bejáratását bízzák a gépjavító vállalatokra, tekintettel arra, hogy az összesze­relés költségét az AGROKER megtéríti. Ember és világa A kemény valuta „Kemény valutában” fize­tünk a külföldnek az áruért — hallhatjuk és olvashatjuk a hí­rekben. A hazai piacról élőnek azonban az igazi „kemény va­luta” nem a rubel, a dollár, ha­nem a forint. Mi, itthon élők eb­ből kívánunk magunknak ele­gendőt. Akadnak azonban, akik­nek egészen más elképzelésük van a szilárd pénznemről. A minap berobog városunk egyik fiókkönyvtárába az egyik ol­vasó hatalmas csokor vágott vi­rággal. — Mennyibe került? — kérdi tőle az ismerősök kíváncsiságá­val a könyvtáros. — Húsz forintba — feleli. A meséskönyvek közt keres- gélők közül kifordul olyan el­sős forma lányka, nézi a nagy csokrot, majd a mennyezetre vetett tekintettel, szinte hangta­lanul mozgó szájjal mondja: — Húsz forint? Az annyi mint húsz fagyi ... És az ujjain is utánaszámol. Arcocskájára rosszallás ül. Mintha csak mondaná: — Eny- nyi fagyit azért a csokorért... —új— Ez kötelesség Gyulán, a május havi párttag­gyűlések látogatottak és mozgal­masak voltak. A napirendek vál­tozatossága mellett sok helyen az e,lső negyedév gazdasági ered­ményeit elemezték és vitatták a szocialista munkaverseny, a bri­gádmozgalom helyzetét. Elhang­zott, hogy az eredmények figye­lemreméltóak. Mind többen tesz­nek felajánlásokat és növekszik a szocialista brigádmozgalom­ban a résztvevők száma. Akad­nak azonban olyan jelenségek, ami mellett a kommunisták nem tudnak szó nélkül elmenni. Többek között a fa- és fém- bútoripari, valamint a vasipari ktsz-nél kifogásolták, hogy a KISZÖV munkaverseny felhívá­sa későn érkezett, és nincs biz­tosítva az idő a gondos politikai előkészítésre. A kötőipari és az építőipari vállalatnál, illetve más üzemeknél pedig többen bírálták a szakszervezeti és a gazdasági vezetést, mert nem fordítanak kellő figyelmet a munkások felajánlásaira, - azok ismertetésére, illetve rendszeres értékelésére, s emiatt a minőség­re és többtermelésre törekvő jószándékú kezdeményezések sokszor érdektelenségbe fullad­nak. A kommunisták jelzései alap­ján a városi pártbizottság gyors intézkedéseket tesz. Azonban er­re egyáltalán nem lenne szük­ség, ha az illetékesek — társa­dalmi és gazdasági vezetők — több figyelemben, kellő támo­gatásban részesítenék a dolgozók kezdeményezéseit. Ez kötelessé­gük. —tai. Hatásos védekezés a bogárinvázió ellen Napok alatt valósággal ellep­ték a levéltetvek a kunágotai Bercsényi Tsz jól karban tartott kultúrnövényeit. A búzát, a cir­kot, a cukorrépát és a borsót ve­szélyeztették leginkább. A szö­vetkezet vezetősége — amint azt Matuzik József elnökhelyettes szerkesztőségünknek írt levelé­ben közölte — kellő időben ész­revette a bogárinváziót. Ennek tudható be, hogy nyomban in­tézkedtek. Két kisebb teljesítmé­nyű repülőgépet rendeltek a Tar- hosi Növényvédő Állomástól, majd a Mezőhegyesi Állami Gaz­daságban foglalatoskodó növény­védő repülőktől kértek segítsé­get. Összesen 3500 holdon Wofa- tox permetezőszerrel beszórták a | határt. Ennek folytán a levéltet- | vek teljesen elpusztultak. A kunágotai példát követve az almáskamarási, a kevermesi és a tótkomlósi termelőszövetkezetek is hasonló intézkedéseket tettek igen jelentős értékeik védelmére. Piackutatás - Alapanyag Szerződéskötés - Határidő - Minőség Szerkesztőségi ankét a helyiipar és a kereskedelem kapcsolatáról A gazdasági reform első öt hónapfa már valami ízelítőt ad úgy az iparnak, mint a kereskedelemnek az új intézkedések, lehetősé­gek hatásáról az áruellátást, valamint a lakosság igényeinek kielé­gítését illetően. Az eltelt idő már kezdi mutatni: „Hol szorít a cipő?” Mint már hírül adtuk, ennek mérlegelésére a Békés megyei Népújság Szerkesztősége június 7-én ankétot szervezett a helyiipar és a kereskedelem kapcsolatáról az illetékes szakemberek jelenlé­tében. A vita alapját adta a megyei tanács végrehajtó bizottság olyan értelmű határozata, hogy a helyiipar áruját, a helyi keres­kedelem adja el — természetesen az exportkötelezettségek csorbí­tása nélkül. A témakörnek megfelelően a jelenlevők tanácskoztak arról, hogy milyen kezdeti eredmények születtek a helyiipar és a keres­kedelem kapcsolatában. Másrészt: mik azok a lehetőségek, amelyek előbbre vihetnék e határozat végrehajtását. Hogy a lakosság egyre több és jobb, valamint többféle árut akar vásárolni, példázzuk a lakosság vásárlóerejét, amely kedvező képet mutat. így az élelmi­szeri 10, a ruházati 7, a vegyesipari cikkekből 16 százalékkal vásá­roltak többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. És vásá­roltak volna-e többet? Mindezeket előrebocsátva, részleteket közlünk az elhangzott felszólalásokból. Vita Kolozsi Gyula (megyei tanács J kifogástalan! Szabad ezt így csi- keresk. oszt.): Nem kedvező aj nálni? központi árualapot pótló cikkek j j)r, D^nké János (megyei tanács ellátottsága. Annál inkább hiba I ipari oszt veZi); A probléma lé­ez, mert a megyében termelik. A nyege a piaci mechanizmus. Az helyi igényeknek megfelelően ! jpar helytelenül teszi, ha nem jobb hozzáállásra lenne szükség. ' meriti ki a lehetőségeket, Töre- Baj van a szállítási határidőkkel ; kedni kellene arra, hogy már a is. | jövő évi fejlesztési igényeket is Kassay Béla (Iparcikk kisker. előre nyújtsák be, természetesen igazgatója): Vállalatunk az elmúlt : úgy, hogy a kapacitás ezt elbíija. öt hónap alatt 9 millió forint ér- ! Ez határt szab az fények kielégí- tékű szerződést kötött. Csak pél- j tésének is> viszont a rugalmassag- daképpen: a Körösvidéki Cipész §a^.mindent meg tehetoldani. Me- Ktsz-szel 1 milliót, a kötöttáru­gyárral pedig 3 milliót. A szerző­dés-teljesítésekkel azonban baj van: a kötöttárugyártói a márci­usra időzített szállítást csak ápri­lisban kaptuk meg, amikor már téli cikkekre szükség nem volt. Minőségi probléma is akadt; a motoros kabátokon rossz volt a zippzár. Vitáztunk és mire a vi­tának vége lett, harminc fokot mutatott a hőmérő. Fontosnak gyénk a konzervipar vonatkozásá­ban nagy kapacitással rendelke­zik. Egyes készítményeket azon­ban nem úgy állítanak elő, ahogy a vevő kéri, ahogyan szereti. Itt van például a kenyérgyártás. Olyan kenyeret kell adni, amilyet a vevő kér; ha kilósat, hát kiló­sat vagy kétkilósat, esetleg ke­rek kenyeret. Ezt igénylik, ezt kell gyártani. Ha a vásárló meg­szeret egy készítményt, azt szíve­sen veszi meg és keresi. Ha azon­tartom a minőségi fegyelem és a i ban nem találja megfelelőnek, határidő betartását. Nagyobb j meggondolja, hogy legközelebb meggondolás tárgya, hogy legkö- | vásároljon-e belőle, zelebb kössünk-e szerződést. A ■ Kiszely Endre (Iparcikk.): A le­fogyasztó igényes. Egyszerű példa: j rendelt árukon kívül is szeret- a megyében terem a cirok. Sok : nénk vásárolni, azonban ha vala- seprűt el lehetne adni, azonban a j mi más is megtetszik, sajnos ab­leszállított seprűknek csak fele j ból nem kaphatunk. Igyekszünk wwwwwwwwwwwwww a helyiipar kapacitását lekötni, nem mindig sikerrel. Például mokasszin cipőre volt szükségünk az első negyedévben, meg is egyeztünk egy bizonyos áron, mi­re leszállításra került volna a sor, már 20 forinttal többért adták volna. Másutt szereztük be. Cs. Szabó Imre (Iparcikk.): Job­ban kereskedőnek kellene lenni az iparnak is. Felhagyhatnának valamit a merevségből. Például az egyik ktsz áruféleségéből 30 ezer darabot kínált, de nekünk csak 500-ra lett volna szükségünk. | Hiszen a divat diktál. Nem vál­lalták. Az lenne a kérés, ha a ke- i'eskedelem valamiből csak 500-at kér, akkor is álljanak szóba vele, ne csak a 30 ezernél. Balogh Zoltán (Orosháza, vas- és kályhaipar): A Bács-Kiskun megyei Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat még anyagi támogatást is hajlandó adni, ha a vállalat teljes kapacitását leköti a gázkazánok szállítására. Helyben javaslom a bizományi árusítás el­fogadását. Zimmermann Mihály (Ipar­cikk) : A gázkazánoknak magas az ára. Eláll tőle a vevő. Azt javas­lom, hogy az ipar tegyen ajánla­tot minden olyan típusra, melye­ket készít. Engelhardt Ferenc (Élelmiszer Kisker. igazgató): A húsellátás te­rületén lényeges javulás tapasz­talható. Bár monopolhelyzet ala­kult ki, ma már az ellátás egyen­letes. A baromfinál léhyegesen nőtt a kereslet, sajnos azonban egészségügyi szempontból a bol­tok az élő baromfi árusítását több helyen beszüntették. A tejtermé­kekből mintegy harmincfélét árusít a kereskedelem, azonban mégis van ebből hiánycikk. A sü- tőiparx-al javult a kapcsolatunk. A kiszállítással még mindig baj van, ugyanis 10 óra után a bol­tok nem veszik át a süteményt. j Kooperációs megoldásra van szükség. SÖRÍNSÉG. (Zsoldos Sándor rajza) Szűcs Péter (Élelmiszer.) : Hűsí­tőért Szolnokra vagy Nagykőrösre mehetünk, a helyi konzervgyár nem lát el bennünket. Marosvári Pál (Konzervgyár): 1962-től a belkereskedelemmel le­kötött árumennyiségek évről év­re kevesebbek. Eladatlan jó né­hány féle áru. Kevés az a mennyi­ség, amit Szolnok és Békés megye vásárol. A kereskedelem is jöjjön és mondja meg, hogy mire van szükség. Sok esetben az ipar még most sem tudja, mit kíván a ke­reskedelem. Saját szakállára ter­mel gyárunk. Jelenleg szerződés nélkül vagyunk a kereskedelem­mel. Nem maradhatunk tétlenül exportot gyártunk, de akkor a belső ellátás nem lesz-e kevés? Rocskár János (Folytatása következik) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom