Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-22 / 145. szám

1968. június 22. 3 Szombat „Bor-olimpia” Kecskeméten A Kecskeméten, július 2-án megrendezésre kerülő országos borversenyre a 13 megyében meg­rendezett; elődöntők után össze­sen 710 bormintát neveztek be. Az idei „bor-olimpia” várhatóan minden eddiginél élesebb vetélke­dést hoz majd. B szakmunkásképző tanfolyamok után ősszel megkezdődik a felsőfokú gáztechnikái oktatás A konszerű energiahordozó, a földgáz hasznosítása és felhaszná­lása már eddig is szükségessé tet­te a megfelelő szakemberek kép­zését. Ezért is szorgalmazta a Műszaki rtn rr w I ^ I unodes as ember és a származás fontosságán A ligha volt, lesz valami kéz­zelfogható értelme, hasz­na a tűnődésnek. Ezt abból a megfontolásból merem ilyen ha­tározottan kijelenteni, hogy sem engem, sem másokat nem bíztattak még soha sem családi körben vagy a munkahelyen arra, hogy tűnődj fiam! Tű­nődj szakikám! Lehetséges, hogy hiányos volt és az ma is a szókincsünk, s emiatt csak a szenvedtető cselekvő igéket harsogták és harsogják: mo­zogj, gyerünk, igyekezz, gyor­sabban, ugorj, pattogj stb. En mégis sokat tűnődtem az utóbbi időbem Többek között az egyre szélesebben kibontako­zó nyelvgazdagításd törekvése­kem Néhány milliomodmagam- mal én is eléggé botfülű és bot­nyelvű vagyok, rámfér a tanu­lás. Próbálom is, de a beideg- ződött kifejezések minduntalan kiütköznek belőlem. Többek kö­zött sem a fülem, sem a nyel­vem nem akarja megszokni a kettői nuE helyett a kettő nul- lá-t. Nem mondok nagyot, de ennek és több szónak a haszná­latát illetően két táborra sza­kadt a sok mindennel, csupán a kifejezések megválogatásával keveset törődő népünk. Nem ki­vételek ez alól a hivatásos nyel­vészek, s a jó néphez legtöbbet, vagyis nap mint nap szóló köl­tők, írók és újságírók sem Mi­ért? Ezen is tűnődtem, monda­nom sem kell, eredménytelenül. Továbbá az „értelmiségi” ki­fejezésen is. Ennek is annyi ér­telmét találtam, mint az értel­metlen tűnődésnek. Valahonnan az értelmes ha­tározó szóból ered ez a kife­jezés. Ki tudja, kik kreálták a nagy rangkórság kezdetén vagy kellős közepén afféle gyűjtő fo­galom gyanánt, amelybe belefért a négy polgárit keserves kínok közt átvészelt segédfogalmazótól kezdve a különböző tudományok doktoráig mindenki, aki nem béres, cseléd, napszámos, betaní­tott dolgozó, iparos, gyárimun­kás vagy földműves nem volt. Szükségünk van-e még a két nagy foglalkozási ág kategori­kus, fizikai—értelmiségi meg­határozására a szocializmus épí­tésének 23. évében? Tűnődjenek ezen mások is. Magam részéről végigtűnőd­tem eddigi politikai olvasmá­nyaimon. Valamennyin — a sze­mináriumi vezetők szóhasznála­tával élve — vörös fonalként húzódik végig a szellemi és a fi­zikai munka közti űr betöltésé­nek, eltüntetésének szükséges­sége. Nem hangzik él újságba kívánkozó szónoklat sem a je­len és a jövő feladatairól e fontos kérdés hosszabb, rövi- debb taglalása nélkül. Még egy távol-keleti államférfi vendé­günk is beszélt erről egy buda­pesti nagygyűlésen. Tetszett, mint minden ezzel a kérdéssel foglalkozó beszéd és újságcikk. Csak, csak... hogy is mondjam. szón várói. Ebben a cikkben szó volt arról, hogy X író köszön Y írónak és az visszaköszön. Sőt, dolgoznak is együtt. Pedig (a pediget csak kicsendülni érez­tem) X nagyváros szülötte, ne­veltje, Y pedig a puszták fia. Arról nem volt szó, hogy me­lyikük a tehetségesebb, olvasot­tabb író. Ezt majd eldönti az utókor. Azt is, hogy a munkás és paraszt vagy az értelmiségi csa­ládból származó hivatalnokok, pedagógusok, mérnökök, agronó- musok, orvosok, professzorok, tudósok tettek-e többet, haszno­sabbat, maradandóbbat a társa­dalomért. A most élő generáció nem nagyon igényli a származás pontos meghatározását. Nem ku­tatja, hogy munkás, paraszt vagy értelmiségi szülők gyer­mekei-e mindennapjaink legki­emelkedőbb hősei: az életmen­tők, a kutatók, az újítók, a fel­találók s az élet különböző te­rületén példásan helytállók százezrei. Róluk olvasva, hírt hallva megelégszenek a „brávó Nagy János, Kovács Péter, Bo ronkai Emil!” felkiáltással. Nem akarják hozzátenni ehhez azt Is, hogy brávó munkás, paraszt vagy értelmiségi származású! Akik hozzáteszik, azok tanul­ták történelmi és jelenlegi nagy­jaink származásának kihang­súlyozását a történelemkönyvek, a regények és az újságok lapjai­ról. Hunyadi János, Dózsa György, Vak Bottyán, Esze Ta­más és még sokak dicsőséges tette után szinte harsog a „pedig kurtanemes, köznemes, céhmes­teri vagy jobbágyi sorból emel­kedett ki”. Az újabbkori törté­nelemben kiemelkedetteknél is ott van már a születési dátum után a származás, mintha ez ösztökélte volna egyes egyedül az illetőket a tanulásra, a kuta fásra, a kisebb-nagyobb ember- csoportok vagy az egész társa dalom javát szolgáló szorgalmas munkára, újítások és találmá nyok tucatjainak elkészítésére. Ügy, ahogy bele is nyugodnék a származás oknélküli űrtatá sába. De akkor ne kényszerítse nek arra, hogy olyan régebbi és újkori intellektuelekről ol­vassak könyvből, újságból, akiknek „kiváló tulajdonságai­kat csupán az halványítja némi­leg, hogy miután az élet fontos vezető posztjaira jutottak, szé­gyellni kezdték az egyszerű em­bereknek megmaradt szüleiket és megszakították velük kapcso lataikat.” N em is annyira halvány es manapság nem is ritkán előforduló tulajdonság ez. A származást firtató újságokban ugyanis mind gyakrabban Ifhet olvasni egyes vezetők rátartisá-\ gáról. Ez nemcsak abban nyil­vánul meg, hogy nem köszön­nek vissza, hogy nem állnak szóba az egyszerű dolgozókkal, hogy mindenkit letegeznek kor­ra és nemre való tekintet nél kül. Megnyilvánul ez abban is. és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének megyei szerve­zete, valamint tudományos szer­vezetei a gázszerelő szakmunkás­képző és a felsőfokú gáztechnikái tanfolyamokat. A próbálkozások, ha nem is teljes, de máris siker­rel jártak. Az 1966/67-es oktatási évben a MTESZ oktatási bizottsá­gának támogatásával a Békés megyei Állami Építőipari Válla­lat rendezett gázszerelő szak­munkásképző tanfolyamot. Az idén ugyanilyen oktatási formát szervezett a KISZÖV a 611-es szá­mú Iparitanuló-Intézettel. Ezen a tanfolyamon ezekben a napokban tesznek szakmunkásvizsgát a részvevők. Természetesen a gázprogram eredményes végrehajtása nemcsak a szakmunkásak képzését, átkép­zését, hanem a mérnökök és technikusok továbbképzését is igényli. Ezért is szervezték meg részükre már korábban az alapfo­kú gáztechnikái tanfolyamot, amelyet szerettek volna felsőfokú oktatással befejezni. Ez azonban mind ez ideig nem sikerült. Az oktatási bizottság azonban nem nyugodott bele ebbe, s ezért ke­reste, kutatta a módját annak, mi­képpen lehetne ezt az immár nél­külözhetetlen tanfolyamat meg­szervezni. A különböző szervek­kel és helyeken folytatott tárgya­lások végül is eredményhez ve zettek. A felsőfokú tanfolyamat szep­temberben kezdik meg Békéscsa­bán. A tervek szerint a haliga tők 44 órás elméleti és 16 órás gyakorlati képzésben vesznek részt. A tanultak jobb elsajátítá­sára két tanulmányutat is szer­veznek. A tsz-családok érdekében — Július elsején lépnek életbe a családi pótlékról hozott új rendelkezések — JÚLIUS ELSEJÉN lép hatály­ba a kormány 20/1968. (V. 21) számú rendelete és a SZOT (1968. (V. 21) számú szabályzata családi pótlékról szóló, jelenleg még érvényes jogszabályok módo­sításáról. Az említett új kormány- rendelet és SZOT-szabályzat fon­tos lépést jelent azon az úton, amelyet az MSZMP IX. kongresz- szusa jelölt meg annak érdeké­ben, hogy „végső fokon megszűn­jön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság élet- színvonala, szociális, kulturális ellátottsága között”. Ennek meg­felelően hozott határozatot kor­mányunk a múlt évben arra, hogy 1970-ig fokozatosan el kell érni az említett célt. A mostani rende­zéssel a tsz-tagok családi pótléka eléri a bérből és fizetésből élőké­nek 1966 februárja előtti szín­vonalát. A kormányrendelet és a SZOT- szabályzat intézkedései értelmé­ben a mezőgazdasági termelőszö­vetkezei tagok családi pótlékra igényt adó gyermekeire vonatkozó korhatár 16 év lesz július elsejé­től, a gyermek továbbtanulása esetén pedig 19 év. Ezzel a tsz-ta- gok gyermekeire érvényes korha­tár azonossá válik a munkavi­szonyban levő dolgozók gyerme­keire megállapított korhatárral. A tsz-tagok és nyugdíjasok ed A kincs Szomjaznak a mezők, a ker­tek, emberek. Néha ugyan összeverődik egy kis zivatar és meglocsolja a háztetőket, de annál még a hajnali har­mat is több. Különösen az ivó­víz kincs. A vízvezetékcsapok szárazain ásítanak. Hörögve erőlködnek ki magukból nagy néha egy pohárkára va­lót az áldott nedűből. A „jó ivóvízként” elkönyvelt falusi kutak ázsiója alaposan meg­nőtt! De mitévő legyen a sze­gény városlakó? Olyan történetet mondott el valaki minap, ami, ha nem is lenne igaz, a vízhiányos álla­potokra mégis jellemző. Beült külföldi ismerőseivel egy kis­vendéglőbe, a törzshelyére. Különleges borok után érdek­lődött a főúrnál és közben kacsintott hozzá, hiszen olyan márkájút kért, amik hiány­cikkek és csak a régi vendég­nek csúsztatják oda pult alól. Azonban csodák csodájára a főúr hangosan ajánlgaitta őket. parancsoljon a kedves vendég, hozhat, amennyi tet­szik! Majd füléhez hajolva, súgta: *— Ellenben van dugiban egy üve? friss újkígyós! kút- vizem, de senkinek egy szót se . .. —új— ő esetükben a családi pótlék folyó­sításának feltétele, hogy az ehhez szükséges, közös munkában eltöl­tött napok alatt a betegségi biz­tosítási jogszabályok alapján, szö­vetkezetük és az illetékes társa­dalombiztosítási szerv között lét­rejött megállapodás értelmében, betegségi ellátásra jogosultak le­gyenek. MEGSZÜNTETTÉK egyebek között azt a korlátozást is, amely­nek értelmében jelenleg egy 16 éven aluli beteg gyermek után a dolgozó — az egyedülálló dolgo­zó nők kivételével — nem jogo­sult családi pótlékra. Az új ren­delkezések kimondják, hogy egy 16 éven aluli beteg gyermek után is jár családi pótlék, ha a gyer­mek betegsége legalább egy éve tart vagy egy éven belül nem szűnik meg. s a gyermek állandó ápolásra szorul. Aki munkaviszonyának fennál­lása alatt katonai szolgálatot tel­jesít, illetőleg külföldön ösztön­díjjal tanulmányokat folytat, vagy állami, s más szerv által rendezett egész napos iskolán, tan­folyamon vesz részt, annak távol­töltött idejét a családi pótlékra való jogosultság szempontjából fi­gyelembe kell venni, ha a mun­kaviszony nem szakadt meg. MIND A KORMÄNYRENDE­dig gyermekenként egységesen LET. mind pedig a SZOT-szabály- havi 70 forint családi pótlékra j zat tartalmaz a felsoroltakon kf- voltak jogosultak. Július elsejétől 1 vül még jó néhány fontos intéz- kezdve két gyermek után havi kedést. Az új jogszabályokból az 200, három gyermek után 360, s metékes társadalombiztosítási igazgatóságon vagy kirendeltsé­gen kaphatnak részletesebb felvi­lágosítást a termelőszövetkezeti vezetők és tagok. G. P. minden további gyermek után gyermekenként 120 forint jár a tsz-tagoknak és nyugdíjasoknak. CSALÁDI PÓTLÉKRA az a tsz-tag jogosult, aki az előző nap­tári évben 120, ha pedig nő, ak­kor legalább 80 munkanapot tel ?~*~*** «««♦♦«»»» ♦ »»»»»» »» +­jesített a közös munkában. Akit az előző naptári évben ennél ke- ? *111» vesebbet dolgozott, az a teljesí-! „.»• 11101*1 ClIPIlKCZO tett munkanapok arányában aj következő naptári év első napjá­tól számítva, annyi hónapra jo-> gosult családi pótlékra, ahányszor tíz (ha nő, akkor 7) munkanapot dolgozott a közösben. esetben... Sokszor elhangzott már szó­ban és megjelent nyomtatásban: hivatalaink túlságosan magas ló­ról tárgyalnak ügyfeleikkel. Alig kap az ember olyan értesítést, számlát, levelet, amiben valami fenyegetés ne lenne, „mert el­lenkező esetben...” — így kez­dődik általában az a szövegrész, amit nap nap után kénytelenek vagyunk elviselni. Az udvarias­ságot, előzékenységet hiányol­juk, amikor visszautasítjuk ezt a hangvételt. Miért kell bíróság­A tsz egyedülálló tagjának és? annak a vak tsz-tagnak, akinek! házastársa (élettársa) is vak, egy? gyermeke után havi 120 forint.! kettő után havi 240 forint, ennél? több gyermek után pedig gver-! mekenként további 120 forint csa-? ládi pótlék jár havonta. A külön-! élő tsz-tag házastársaikra is? ugyanazok a jogszabályok vonat-1 koznak, július elsejétől kezdve.* -----„........................ a melyek a munkaviszonyban álló! gal, pénzbüntetéssel, stb-vel fc- dolgozókra érvényesek. ? nyegetni azt, aki egyébként sem Igen fontos új intézkedés, hogy! habozna eleget tenni kötelessé- az öregségi vagy munkaképtelen- ? gének? ségi járadékban részesülő tsz-fa-í A rossz példa ragadós, a kü­gok is ugyanolyan összegű családi ? lönféle közhivatalok után a szol­pótlékra válnak jogosulttá, ami- * gáltató vállalatokra is átragadt lyen a tsz-tagokat. illetőleg nyug-? ez a parancsolgató, fenyegetőző díjasokat megilleti. Jelenleg az! hang- A szolgáltató vállalatokra, egvedülálló dolgozó nők egy gver-? amelyek — nevük szerint is — a mek után is jogosultak családi í lakosság szolgálatára, s nem irá- pótlékra. A szóban forgó jogsza-J nyitására hivatottak, bályok értelmében ezentúl ugyan-1 ez vonatkozik az egyedülálló fér-? fiakra is, akár munkaviszonyban» vannak, akár tsz-tagok. J AZ EGYSZERŰBB mezőgazda-j sági szövetkezetek (termelőszövet-! kezeti csoportok, szakszövetkeze- ♦ tek, szakcsoportok, hegyközségek)» tagjai eddig nem kaptak családi* pótlékot. Az új rendelet rájuk is» kiterjeszti ezt a jogosultságot. Az amit az egyik kezével ad az új- hogy munkaheflyeiken, és baráti ség, azt elveszd a másikkal. Az- ‘ az olyan következetességgel tesz különbséget nap mint nap ri­portban, tudósításban, portré­ban, tárcában és elbeszélésben a sizármazás és a foglalkozása ágak között, mintha nem abban az országban jelenne meg, ahol meg akarják szüntetni a szelle­mi és a fizikai munka közti kü­lönbséget. Olvastam többek kö­pött az írók egymáshoz való vi­köreikben jóval többnek, jobb­nak tüntetik fel tehetségüket, anyagi helyzetüket a tényleges­nél. Urhatnámkodás az ilyesmi a javából, ami bárhogyan vesz- szük is, árt a társadalma együttélés szabályainak. Ezért nem ártana jobban ráfigyelni erre a jelenségre valamennyi munkahelyen és intézményben. Kukk Imre A BÉKÉS MEGYEI VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT, Békéscsaba (Alsókörös sor 2) felvételre keres építőipari gyakorlattal rendelkező norm r a s t valamint Békés megyei változó munkahelyre hegesztő szakmunkásokat Jelentkezés mindennap a vállalat munkaügyi osztá­lyán. 17418 : Mindez ismert és sajnos na­gyon lassan változó jelenség. Csupán azért idéztem most, mert barátom e kérdéssel tctle elém a minap a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — szab­ványszövegű — levelét: — Mu­latságos, nem? A szóban forgó levélben víz- és csatornadíj-tartozásáról értesí­tették barátomat, s a szöveg utolsó sorában ez olvasható: ----mert ellenkező esetben jo­gainkat bírói úton érvényesít­jük.” B írói úton. És barátom vajon hol érvényesítse a vízhez való jogát? Abban a szövetkezeti házban ugyanis, ahol él. hetek óta vízhiánnyal küzdenek a la­kók. Éppen úgy, mint sok száz másik emeletes lakásban. Megértjük a vállalat nehézsé­geit. De a szigorú hangot most különösen sérelmesnek tartjuk, -nég akkor is, ha a tartozás va­dban fennáll, s a kérés jogos. B. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom