Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

1968. Juntas 2. 5 Vasárnap Postások, hírlapárusok Ámi már van és ami lesz Interjú Fodor Istvánnal, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjével A napokban felkerestük Fodor Istvánt, a Szegedi Postaigazga­tóság vezetőjét, hogy tájékozta­tást kérjünk megyénk postafor­galmi és műszaki fejlesztéséről Mint ismeretes, a szegedi posta- körzethez tartozik megyénk is, így az illetékesektől kaptuk a tájé­koztatást. — Az utóbbi években milyen eredményeket értek el a posták forgalmi és műszaki fejlesztésé­ben? — Mint ismeretes — válaszolta Fodor elvtárs —, Békés megye összes önálló községében műkö­dik posta. A lakosság igényednek megfelelő kielégítése érdekében a városokban a kézbesítő hivatalon kívül felvevő postahivatalok is működnek. Hangsúlyozom, az igényeket, hiszen ennek állandó figyelése alapján tartjuk elvünk­nek, hogy a forgalom növekedése esetén a fiókpostát postahivatallá minősítjük át. Az elmúlt öt év alatt így kapott hivatalt Békés megyében Csárdaszállás, Gyopá- rosfürdő, Kamut, Kétsporony, Kö­rösújfalu, Vizesfás, Gerle, Mező- megyer, Pusztaottlaka és Kertész- sziget. — Milyen intézkedéseket tet­tek a kézbesítések meggyorsí­tására? Ugyanis mind a váró- . , sokban, mind a községekben le- I hét hallani panaszt, elsősorban ~ a hírlapok késői kézbesítése miatt. — Sajnos, a postai dolgozók kö­rében elég nagyszámú a szakmai megbetegedés. Éppen ezért, és a kézbesítés gyorsításáért több kül­földi ország példájára a kéteme­letes és annál magasabb lakóépü­letekben csoportos levélszekré­nyeket szeretettünk fel. Régeb­ben a postai kézbesítők hordták ki a hírlapokat is. Ezen változ­tattunk az utóbbi években úgy, hogy a postai küldeményeket a postások, a hírlapokat pedig az erre a célra felfogadott hírlapki- hordók kézbesítik több helyiség­ben. Ezt a szakosítást a városokon kívül megoldottuk már Battonyán, Dévaványán, Sarkadon és Szeg­halmon. Csak megemlítem — hiszen ez is a kézbesítés javítását szolgálta —, hogy 1966-ban és 67-ben a gyulai 1-es és az orosházi 1-es számú postahivatalok táviratkéz­besítését gépesítettük: motorke­rékpárral láttuk el a postásokat. — Korábban sokszor panasz­kodott a lakosság a postai sor­ban állás és a bosszú várakozá­sok miatt. — Azt nem mondom, hogy már teljesen sikerült megszüntetni a várakozást, de a sorban állás csök­kentéséhez járult hozzá, hogy Orosházán, Szeghalmon, Tótkom­lóson, Békéscsabán, Gyulán, Bé­késen, Szarvason, Gyomén, Sar­kadon a postahivatalokiban 20, 40 és 60 filléres bélyegárusító auto­matákat szereltettünk fél. Sőt, több helyen levelezőlap-árusító automata iis a lakosság rendelke­zésére áll. Gépesítettük több hivatalnál a pénzfelvételt és a leszámoló szol­gálatot A régi módszernek intet­tünk búcsút Gyomán és Oroshá­zán az?,al, hogy a lófogatú postai szállítást és csomagkézbesítést gépkocsival váltottuk fel. — Az elmúlt öt évben milyen fejlődést értek el a hírlapter­jesztésnél? — Az összesen terjesztett havi hírlappéldányszám 1963-ban 2 millió 309 ezer 673, 1967-ben pedig i us hónapban 2 millió 997 ezer 5^1 2 millió 903 ezer 556 volt. Az elő- példányszámot terjesztett össze- flzetők száma ez alatt az időszak sen a posta. Az előfizetések száma alatt 150 447-ről 182 826-ra emel­kedett. A Békés megyei Népújsá­got öt évvel ezelőtt 16 499-en, a múlt évben pedig 19 844-en fizet­ték elő. Tudjuk, hogy a hírlapterjesztés egyik legeredményesebb módja a hírlapárusítás. Békés megye terü­letén jelenleg 20 állandó postai hírlapárus működik és összesen nyolc hírlappavilont helyeztünk üzembe. Erdeményes volt az is, hogy orosházi székhellyel vonato­kon utazó hírlapárusítást vezeit- türak be. Megemlítem még, hogy a kezdeti 99 főről 142 főre emeltük a hírlapkézbesítők számát. — Postahivatali helyiségek tekintetében milyen eredménye­ket Írhatunk magunkénak? — A megye területén 9 község­ben épült új postahivatal szolgá­lati lakással. A beruházáshoz a tanácsi szervék a községfejlesztési alapból mindenütt hozzájárultak, így lett új postaház Kamuion, Kardoskúton, Sarkadkeresztúron, Kétsopronyban, tJjkígyóson, Zsa- dányban, Kertészszigeten, Mező- gyánban és Csorváson. Korszerű­sítettük Eleken, Endrődön, Nagy­| szénáson, Gerlén, Medgyesegyhá- Békéscsabán és Orosházán a postahivatalokat. — Sokszor hallunk panaszt a távbeszélőhálózatra. A hálóza­tok és a központok terén meny­nyire javult a helyzet az elmúlt években? — Sajnos, csak a legfontosabb igényeket tudtuk kielégíteni. Bé­késcsabán automata főközpontot, Orosházán a főközpontot bővítet­tünk, Sarkadon kicseréltük a ré­git, amely ma már a helyi igé­nyeket teljesen kielégíti. Ezenkí­vül megnövekedett a vállalati al­központok száma is, a távíróhá­lózatok fejlesztése során pedig hét helységben. Békésen, Szeg­halmon, Gyomán, Szarvason. Sar­kadon, Battonyán és Mezőhegye­sen táv írógépeket szereltettünk fel. Az új kábelhálózatok építésé­vel lényegében elősegítettük, hogy több legyen az előfizetői bekap­csolások száma. — Az eddigi fejlődés lényegé­ben érthető és dicséretes. Kér­dés, mit várhatunk 1968-ban? — Az a tervünk, hogy a rossz elhelyezésű postahivatalok meg­szűnjenek. Már most új postahi­vatal van Sarkadon, Dombirato­son, Kötegyánban, Békéssámson- ban és örménykúton. Jelenleg Békésszentandráson, Vésztőn, Gyulaváriban és Sarkadon kor­szerűsítik a hivatalokat. Ebben az évben befejeződik Gyulaváriban és Mezőmegyeren a távbeszélőhálózat automatizálása. A hírlapterjesztés terén márci­190 692. A Békés megyei Népúj Ságnak márciusban 20 014 előfize­tője volt. — Hosszabb távon, mondjuk 1970-ig, mit tervez megyénkre vonatkozóan a postaigazgató­ság? — Elsősorban mindenütt a gé­pesítést. így többek között a pénz­felvételi szolgálatot és a belső ke­zelőszolgálatot. Természetesen ez nemcsak rajtunk múlik, hanem azon is, hogy milyen lehetősége­ink lesznek külföldi gépek beho­zatalára. Mived a MÁV a kis forgalmú mellékvonalakon a személyszállí­tást megszünteti, így Kétegyháza és Elek, valamint Békéscsaba— Bákéssámsom között a vasúti szál­lítás helyett az AKÖV gépkocsi- járataira helyezzük it mi » a postaszállítási. Ha pedig ez nem oldja meg a helyzetet, akkor kü­lön postai gépkocsikkal biztosít­juk feladatunk ellátását. A hírlappéldányszám fejleszté­sénél 1970-ig évi 4 százalékos emelkedést tűztünk ki célul. Békéscsabán, a Kuli eh Gyula Lakótelepen távbeszélő mellék - központot helyezünk üzembe, amelynek épületét postai—tanácsi beruházással akarjuk megoldani. Erzsébethely távbeszélőhálózatá. naik korszerűsítósét és bővítését azért tűztük ki célul, hogy az igényeknek megfelelően több táv­beszélőállomást tudjunk bekap­csolni. Ugyancsak ez idő alatt korsze­rűsítjük vállalati beruházásból a békéscsabai 2-es, a békéscsabai 1- es hivatalt, és ugyancsak a bé­késcsabai 1-es postahivatalnál távgépíró automata központot he­lyezünk üzembe. Bélmegyeren, Dévaványán, Lökösházán és Med- gyesbodzáson rendbe hozzuk a postahivatalokat — fejezte be nyilatkozatait az igazgató. Varga Tibor Egy hír a „vízműből” A békéscsabai Vásárhelyi Pál Üt-, Híd- és Vízműépítési Techni­kum levelező tagozatán mintegy 35 tanuló tesz érettségi vizsgát ebben az évben. Szinte a vizs­gákkal egyidőben megindult a jelentkezés a technikum levelező tagozatának első osztályába. A két év után először indult osz­tályba mintegy ötven, az építő­iparban. út-, vízügyi hivatalok­nál 2—5 éves gyakorlattal, segéd­levéllel és szakmai képesítéssel rendelkező jelentkezőt Várnak. Jelentkezési határidő június 30. Találkozók a Szovjetunióban végzett szakemberekkel Pénteken délután Békéscsabán tartotta ülését a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Intéző Bizottsága Boros Gergely elnökletével. A már régebben elfogadott mun­kaprogramot kiegészítették, hogy a Szovjetuniót még sokszínűbben tájékoztatják a HNF-bizottságo- kat a barátsági munka új formái­ról. Különböző vélemények és ja­vaslatok hangzottak el a holt­ponton levő felnőtt orosz nyelv- oktatásról. Szélesítik a társadalmi mutassák be. Elhatározták, hogy kört és az SZMT fokozottabb szer- a Szovjetunióban végzett szftkem- vezési. anyagi segítségét kérik, berek körüményeit megvizsgálják Elgondolás, hogy a pénzügyi esz­es közös tanácskozásokon beszél­getést folytatnak velük. Eb a munka megkezdődött és még ez év szeptemberében sor kerül a megyei találkozóra is. Az IB ja­vasolja a KISZ-nek, hogy augusz­tusban hívja ösaze a jelenleg Szov­jetunióban tanuló diákokat és ér­deklődjenek helyzetükről, hazaté­résük utáni elképzeléseikről. A Hazafias Népfront választó- [ sokon mindenütt községi, városi, járási MSZBT-felelősöket is vat­laszt ottak. Időszerűvé vált. hogy közöket és a propagandatevé­kenységet összehangolva, a megye, a járás székhelyein és városokban igyekeznek az érdeklődést felkel- i teni a nyelvtanulás iránt. I A szeptemberi utószezonban Bé- ! ke és Barátság vonatot indítanak Kijev—Leningrád—Moszkva út­vonalon. Bizonyára sok ember ér- j deklődik majd, mivel több száz fo­rinttól kevesebb lesz a költség. Megelégedéssel vette az IB tudo­másul, hogy az elmúlt években — Békés megye kezdeményezésére — 26 békevonatból tíz szerelvény a felelősökkel a járásban megtár- csaknem 3 ezer emberrel rae- gyalják a tennivalókat. Egyúttal ■ gyénkből indult a Szovjetunióba. Már nem Is annyira „Isten háta mögötti" Régen, ha külterületről hallott az ember, önkéntelenül el­vonult szeme előtt a pányvázott kecske, a térdig érő sár, a ros­kadozó lakóépület és messziről érződött a petróleumlámpa bűze. Legtöbb ottani lakos „isten há­ta mögöttinek” nevezte azt a tá­volságot, ami lakását elválasz­totta a piactól, bolttól, kultúrá­tól — egyszóval a központtól. Nem is lehetett csodálkozni, ha a külterületi lakosok nem vol­tak mindennapos „vendégek” a j gyénk székhelyén városban, községben, hiszen jár­da, közlekedési eszköz alig jutott részükre. így azután élték a ma­guk világát, nyomtatott betű, rá­dió stb. nélkül. Ami azonban a múlt rendszernek jó volt, so, a jelen fejlődésének útjában áll. Mivel a kültelki lakott helyek gyors felszámolása nem reális perspektíva, ebből következően olyan intézkedéseket kellett ten­ni a tanácsoknak, melyek ered­ményeként javult a külterülete­ken élők helyzete. Valahogy úgy, hogy az .,anyától” ne érezze tá­völ magát a „gyermek”. Néhány példával élve: megyénkben 63 zártabb külterületi település ta­lálható. Am. valamennyinek — a már ismert okok alapján — á kommunális igénye hatáiozottab­munka gépesítésének háztartási előnyében. Ma már 70 százaléka villamosított e területnek. Talán ezért nem csodálkozik mondjuk a szarvas—érparti szőlők lakosa a városban látott tv-antennák, hű­tőszekrények láttán, mert neki is van. AZ orosházi járásban is a zártabb jellegű települések köz­úttal, villannyal, ivóvízzel, ke­reskedelmi üzletekkel és megfe­lelő járdával ellátottak. Me- Békéscsabán a városi tanács folyamatosan évente csak a külterületi járda­építésre 100 ezer forintot fordít.'' De a járda mellett az autóbusz is segíti a külterületi lakosságnak a városi élethez való kapcsolá­sát. A békési, mezőkovácsházi, szarvasi, orosházi és szeghalmi járásokban nagy számban léte­sítettek klubszobákat, könyvtá­rakat. A művelődési otthonok programja a külterületekre is ki­terjed mind szórakoztató, mind tudományos vonatkozásban. Persze most mór arra is vá­laszt kell adnunk, hogy van-e miből szórakozniuk? A példa így tanúskodik: az 1967. évi 1200 forintos családi jövedelemmel szemben jelenleg az egy családra jutó havi jövedelem meghaladja az 1600 forintot. A kültelki lá­bán növekedett. Az elmúlt évek1 kosság kereset tekintetében sajá­legjelentősebb eredménye volt a villanyhálózat kiépítése. Ez az alapja, hogy a kültelken lakók is részesüljenek többek között a íwww.-wwwwv^w-.wwwe wwwwvws vnoaaivwvvnoovvvvvvvuvvvwvs Ápolónői tanfolyam A Gyulai Egészségügyi Szak- j iskola szeptembertől kétéves j bentlakásos, általános ápolónői tanfolyamot indít. Középiskolai [ végzettségű, az egészségügyi pá- 1 lyára testileg és szellemileg al-1 kalmas jelentkezőket várnak, a | felvételi kérlemet, a szükséges 1 iratokkal, együtt az iskola címé­li* kell eljuttatni július 1-ig. “A -i ' fc feb vruffis j W V&mm Jól sikerűit a Békéscsabai nöpáüomáson rendezett mezőgazdasági állításról — madártávlatból. íépbemufató. Részlet a kl- Fotó: Deinen; los helyzetben van a háztáji gaz­daság fenntartása miatt. Ez ugyanis további jövedelmük forrása a városban lakókkal szemben. Ez a többlet különösen az utóbbi esztendőkben észreve­hetően éreztette hatását a tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál, a külterületi boltok forgalmánál és a lakóházak építkezéseinél. N annak gondok is ter­mészetesen, különösen az ivóvíz ellátásában, mivel az ásott kutak vize nem mindig iható. Az idős, egyedülálló öregek helyzete je­lent még komolyabb szociális problémát. Az egészségügyi szol­gáltatás házhoz juttatása és ezek létfenntartásához szükséges fel­tételek niegteremtése nehézséged­be ütközik. Ezt csakis a termelő- szövetkezetek szociális gondosko­dásával lehet megoldani. Van igény a házi ápolói tevékenység kiterjesztésére, a bolthálózat nö­velésére, vendéglátó egységek létrehozására. Kétségtelen ténv, hogy az ipari és személyi szol­gáltatás jelenlegi szintje nem elégíti ki a reális igényeket. Az is igaz, hogy némely igény meg­oldására csak a településszerke­zet zártabbá tétele után kerül­het sor. Viszont az is igaz. hogy ott az „isten háta mögött’' több ezer tv-t, rádiót kapcsolnak be, hogy meghallgassák: rm újság a városban, Rocskar János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom