Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

1968. május 12. 6 Vasárnap Nemzetkizi vetélkedő raft előtt BNV — Vajon mi Sokan kérdezik mostanában a békési termelőszövetkezetek kommunistái közül, vajon mi az oka annak, hogy 1967 január­ja óta a párt sorait nem erősí­tették új tagokkal? Tévedés ne essék, a kérdezők közül senki sem hiányolja a régebbi idők tagtoborzását, a számszerűségre való törekvést. Az élet bizonyí­totta, hogy ez helytelen módszer volt, melyet ma már a pártépí­tés gyakorlatában nem alkal­maznak. Tapasztalható, hogy a párt­vezetőségek elhanyagolják a fiatalság, a munkában élenjá­rók, a társadalmi és magán­életben példát mutatók nevelé­sét. Ez a „mulasztás” kirívóan mutatkozik, ha a termelőszö­vetkezeti párttagság átlagélet- korát vizsgáljuk. Sajnos, egye­lőre az elöregedés veszélye fe­nyegeti a békési tsz-ek párt- alapszervezeteit. Éppen ezért kitartó és rendszeres felvilágo­sító nevelőmunkára az emberek az oka? ügyei iránti együttérzésre és önzetlen segítőkészségre van szükség ahhoz, hogy a pártalap- szervezetek új tagok felvételé­vel erősödjenek, fiatalodjanak. Ez nem kis feladat és a mu-' lasztást pótolni nem lehet egyik napról a másikra. Helyes lenne azonban már most, a tavaszi munkák zömében az arra alkal­mas dolgozókat különböző meg­bízatásokkal ellátni, magatartá­sukat és helytállásukat figye­lemmel kísérni. A rendszeres politikai nevelés az egyéni be­szélgetések után már nyilván­valóvá válik, hogy — saját el­határozás alapján — ki, mennyi­ben alkalmas a párttagságra. A békési községi párt-végre­hajtóbizottság külön foglalko­zott a tsz-ek pártépítésével. Ezek után remélhető, .hogy a párttitkárok, a pártvezetőségek, együtt a tagsággal, megtalálják a módot és lehetőséget, mellyel biztosítják a párt sorainak a legkiválóbbakkal való erősítését. Naponta 600—700 ezer köbméter öntözővíz A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság nagy . gonddal készült fel az öntözésre. Eddig 35 ezer holdra kötött öntözéshez víz­szolgáltatási szerződést, szakta­nácsadást szintén több ezer hol­don vállalt. Az igazgatóság vízkiemelő müved éjjel-nappal működnek. Naponta mintegy 600—700 ezer köbméter vizet adnak öntözésre. Számos gazda­ság jól felismerte az öntözés nagy jelentőségét a száraz idő­szakban. Éjjel-nappal öntöznek például a Vizesfási Állami gazdaságban, a békéscsabai Má­jus 1 Tsz-ben, a sarkadkereszt- túri Egyetértés, a csárdaszállási Petőfi Tsz földjén. A jelenlegi igénynél azonban több vízszol­gáltatásra lenne képes a Víz­ügyi Igazgatóság. Nem minde­nütt használják ki az öntözés lehetőségeit, pedig egyelőre kor­látlan a vízszolgáltatás. A nyitás előtti napokban már nagyüzem van a ligeti vásárvá­rosban: kétezernél több szerelő, építőmunkás, dekoratőr és ker­tész szépíti, csinosítja a BNV területét, hogy május 17-ére fel- készülten adhassák át a hazai és külföldi szakembereknek Európa egyik legszebb nemzetközi vásá­rát. Az már köztudott, hogy az idén a magyar iparon kívül har­mincöt ország vonultatja fel ter­mékeit, s új kiállítóként üdvö­zölhetjük Ausztráliát, Argentí­nát, Algériát. Megkezdte tevé­kenységét a kereskedelmi dip­lomácia is: a szerkesztőségi író­asztalokon sokasodnak a tájé­koztatóra invitáló meghívók. Ezekből arra lehet következtetni, hogy minden eddiginél élénkebb, felkészültebb vásár nyitja meg 1968 chanizmusban, 1968 januárja óta a vállalatok szabadabban gaz­dálkodnak, könnyebbé vált a külföldi termékek, gépek be­szerzése. A BNV tehát olyan fó­rum, amely lehetőséget nyújt, hogy a magyar ipar, a külkeres­kedelem és a külföldi cégek köl­csönösen megvitassák az egy­mást érintő problémákat, széle­síthessék kapcsolataikat. Az eddigi tájékoztatók és ta­pasztalatok alapján megállapít­ható, hogy a május 17—27 kö­zött nyitva tartó vásáron elsősor­ban és főként az exportérdekek dominálnak majd. Ha majd a vásárlátogatók gondolatában fel is merül: „Ezt mikor lehet majd a hazai üzletekben megvásárol­ni?” — vegyék figyelembe a Egy huszonegy éves község hétköznapjai „Hunya község történelme 1934. október hó 27-én kezdődött, ami­kor itt Endrőd—Kondoros tanya néven kirendeltség működését en­gedélyezték, amely közigazgatási­lag Endrődhöz tartozott. A tele­pülés 1947. február elsején End- rőd-Szentlászló néven önálló köz­séggé alakult. Csak tizenkét na­pig szerepelt ezen a néven, mert 1947. február 12-én Hunya névvel most már végérvényesen belépett az önálló községek sorába. Ebben az évben ünnepelte tehát huszon­egyedik születésnapját.” A fenti idézet a Szarvasi Járási Tanács V. B. Hunya községről ké­szült jelentéséből való. Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert a továbbiakban is idézek és támaszkodom erre az alapjában véve hivatalos iratra, de teszem ezt azért, mert az egyszerű be­nyomások részint hiányosabbak, részint felszínesebbek annál, hogy reálisan villantsák fel a megisme­rés tükrében egy kisközség hét­köznapjait. Hunya község' Iáikéinak száma meghaladja a másfél ezret,, a né­pesség száma egészen 1949-től csökkenő tendenciát mutat. (Évi 8—10 fő.) A legközelebbi vasútál­lomás 12 kilométerre, OTP-fiók 22, kórház és rendelőintézet 41 kilométerre van a községtől. A gépkocsi tulajdonosok száma 32, a tv-előfizetőké 75. A postahiva­talban elhelyezett takarékbetétek összértéke meghaladja a kétmil­lió forintot. Minden házra átlago­san két napi- vagy hetilap jut. A kereső lakosság csaknem tel­jes egészében a helyi Hunyadi Tsz-ben dolgozik. A hunyaiak dolgos emberek, a földek jók („ha az ember nem felejt el vetni, te­rem’’), az életszínvonal aránylag magas. Az egy tsz-tagra jutó ré­szesedés, az 1966-os adatok sze­rint csaknem 3 ezer forinttal ha­ladja meg a járás termelőszövet­kezeteinek átlagát. Olyan házakat építenek itt, hogy csak árnul az ember. Sok az új ház, de építené­nek többet is, ha lenne elég anyag és főként kivitelező. Hunya eléggé el van zárva a vi­lágtól, nem esik forgalmas utak csomópontjába, csak a gyakran kifogásolt autóbuszjárat köti ösz- sze Szarvassal és Gyoméval. Egyes vélemények szerint ezzel is magyarázható a község jármű- tulajdonosainak viszonylag magas száma. Akaratlanul is ide kívánkozik egy félhivatalos, némileg rossz­májú megjegyzés, az itteni lako­sok átlagnál erősebb anyagiassá­gának illusztrálására: „Máshol az emberek azért dolgoznak, arra tö­rekszenek, hogy saját maguknak legyen több, hogy kényelmesebben élhessenek, itt pedig az a fő, hogy a másikénál több legyen”. A végeredmény különben azo­nos» csak a szándék kevésbé szim­patikus. Tény az, hogy jóformán nincs két egyforma ház, két egy­forma kerítés a községben. Néme­lyik „palota” pedig szinte más­hová kívánkozik innen a poros, még a régi falut idéző földutak- róL Amikor a tanácsházán azt kér­deztem, hogy melyik a község legszegényebb családja, némileg meglepett, de gyors választ kap­tam. Elmentem a megadott címre. A derékig érő léckerítés kapuján ki­lincs helyett, a kertkapuknál használatos „katianfyú” csak a zár. Az udvar teljesen kopasz, hiányzik róla a falusi udvarok szokásos állatserege. A ház ala­csony, szoba-konyhás. Hárman lakják. A család: két férfi és egy nő. A szobában búboSkemence, a falon szentképek és egy tavalyi naptár. A két ablak közötti ma­gas polcon, szinte kihangsúlyo- zottan, hatalmas, új rádió terpesz­kedik. Kifelé menet az ebédre te­rített konyhaasztalon új típusú táskarádiót pillantok meg. A fa­zékban hús fő, a család két dol­gozó férfitagja a múlt évben ösz- szesen 40 ezer forintot keresett. Nem nagyon illik rájuk a jelző, de hát ez is relatív. A hunyad leg­szegényebb család máshol bizo­nyára a középmezőnyben foglalna helyet. „Főleg az idősebb korosztályok­nál erős a vallási beállítottság, erős a római katolikus egyház be­folyása.” A hunyiai templom nem mu­zeális értékű épület, környéke mégis rendezett, a falakon szinte mész-szagú a festés, annyira friss­nek látszik. A közelmúlt nagy felújítási munkáit, a vaskerítés építését, a belső munkálatokat, a templomi szobrok, dísztárgyak restaurálását, illetve beszerzését jórészt a hivek adománya fedezte. A hétköznapi reggeli miséket többnyire csak az idősebbek láto­gatják, vasárnap azonban többen eljönnek. A templom 400 szemé­lyes, de nagyobb ünnepeken, hús­vétikor és karácsonykor 600 em­ber is szorong a padokban, a pa­dok közti átjárókban és a kóru­son. A község papja tíz éve van Hunyán, prédikációiban olyan dolgokra is felhívja a hivek fi­gyelmét, mint az önkéntes véradás és a vietnami gyűjtés. A csaknem 200 általános isko­lás közül 65 tanulót írattak be hittanöktatásra. A hittanórákat az egy belterületi és a két külte­rületi iskola osztálytermeiben tartják. (Az iskola igazgatója mondta: „Nincs olyan befolyással a vallás a fiatalokra, amint azt a számadatok mutatják”.) Ez bizonyára így van, hiszen a gyerekeket a szülők befolyásolják és járatják hittanra, ám a kettős nevelés kedvezőtlen hatása ké­sőbb konfliktusoikait okozhat majd némelyiküknél a világnézet kiala­kításában. A szülői értekezletek­nek jó néhány évig adhat témát ez a probléma. A múlt évi választásokat meg­előző jelölőgyűléseken 29 közér­dekű bejelentés hangzott el, ebiből 22 a községfejlesztiésre vonatko­zott, főként az útépítésre, csator­názásra, illetve javításra. Ez nem véletlen. Kevés a kiépített út, a vízháló­zat terve egyelőre csak terv ma­radt. összesen öt kút szolgálja a község lakóinak ivóvízellátását. Látszólag szűkösek a rendelkezés­re álló anyagi lehetőségek a jogos igények megvalósításához, ám né­hány kommunális beruházásnál nagyobb mértékben lehetne és kellene támaszkodni a lakosság társadalmi munkájára. A közös érdekek teremthetnek közös ala­pot erre, csakúgy, minit az ellent­mondásaival együtt is egységes község kisebb-nagyobb problé­máinak megoldására. Brackó István kapuit. A nemzetközi gazdasági köz­vélemény ugyanis a szokottnál nagyobb figyelmet szentel az 1968-as BNV-nek. Az érdeklő­désre jellemző, hogy hely hiá­nyában több mint száz külföldi kiállító jelentkezését voltak kénytelenek visszautasítani a rendezők, hiszen a jelenlegi 260 ezer négyzetméteres területet már nem lehet nagyobbítani. S hogy mi a nagy érdeklődés ma­gyarázata? Ha egyelőre még nem várhatunk csodát és teljes fordulatot, mégis lényegében az új gazdasági mechanizmus in­dítása óta ez a vásár a magyar népgazdaság, a magyar ipar első demonstratív felvonulása. A vállalatok először itt tesznek tanúbizonyságot, hogyan láttak munkához, milyen elképzelések­kel kezdték az új gazdasági me­chanizmust. Megkezdődik a nagyüzemi „ki mit tud?” vetél­kedő, — a magyar iparvállala­tok sok újdonsággal jelentkez­nek, amely nemcsak a hazai, ha­nem a nemzetközi piacot is ér­dekli. Vonzó a Budapesti Nemzet­közi Vásár a külföldiek számá­ra, hiszen az új gazdasági me­Randepu a K<w Ománban '-A'éftiförférjet- & Rudolf vigyázzba kapta ma­gát. Rajongással a hangjában válaszolta: — Jelentem, nincs! — Nálam van egy kis üveggel — mondta csendesen az előbbi hang gazdája. Gyújtsa fel az előszobában a villanyt és jöjjön be. Amikor Rudolf Schirmbaum belépett, már az előszoba volt világos és a szobában derengett félhomály. Három árnyék ma­gasodott az asztal körül. Három pohárban nemes, tompa fényű ital csillogott. A negyedik po­hár, az övé, ott állott keze ügyé­ben. A pap felemelte italát. — ODESSZA — ez a bosszú jelszava. Azt hiszik, legyőzve, a lábaiknál heverünk. Hadd higy- gyék. Mi tudjuk, ODESSZA a negyedik birodalom magva. Az első hajtás éppen itt nyújtogat­ja élő zöld sziklanyelveit. Azt kérdezte, Schirmbaum, mi az ODESSZA? Az ODESSZA — amire iszunk, amiért élünk, és amely lesújt reánk, ha eláruljuk az ügyet. Csendesen beszélt, mégis mintha szószékről szónokolna. A ’ félhomályban ragyogott a szeme és kezében rezzenéstele­nül emelkedett a magasba a po­hárka ital. — Hoch! — suttogta a másik kettő. — Sieg — mormolta Rudolf. Torkát meghatottság szorongat­ta. Húszéves volt és fogékony minden misztikus színjáték iránt. A szoba sarkába parancsolták és a vendégek, ahogy jöttek, libasorban kivonultak a lakás­ból. Azt a régtől ismerős han­got Rudolf Schirmbaum soha többé nem hallotta. Talán sze­rencsére. Mert elkövetkezett a pillanat, amidőn elkeseredésé­ben, ha pisztoly van a kezében, keresztüllövi... Amikor vendégei eltávoztak, az asztal letisztogatásakor a ke­nyér beburkolására szolgáló kendő alól egy csomag került elő. Rudolf kíváncsian bontogat­rendezők célkitűzéseit, elképze­léseit exportunk növelésének fontosságáról. Igaz, a fent idé­zett kérdéseket többnyire csak a könnyűipari vagy az élelmi- szeripari pavilonban lehetett hallani, de erre a kérdésre vá­laszt majd az idén első ízben megrendezésre kerülő őszi vá­sár ad. Szeptemberben a hazai ipar olyan fogyasztási cikkeket vonultat fel, amelyeket most kezd gyártani a fogyasztó kö­zönség számára. Így világosan elhatárolják a két vásár lénye­gét, tartalmát. Mivel a ligeti vásárvárosban a BNV ideje alatt mindenki a legkorszerűbbet, a legfejletteb­bet kívánja bemutatni, az üzleti tárgyalások mellett kiváló alka­lom nyílik a tapasztalatcserére. A vásár rendezői május 20—25- ig minden délelőtt a szakembe­rek számára nyitják csak meg a vásár kapuit. A BNV kiváló áttekintést nyújt Európa, sőt a világ tech­nikájának fejlődéséről. Az 1968 as Budapesti Nemzetközi Vásá minden bizonnyal tovább növeli majd a magyar ipar jó hírnevét, szélesíti nemzetközi kapcsola­tait. Kapalyag Imre fca a papírt, amelyre torzított be­tűkikel egy ismeretlen kéz a volt SS őr új nevét írta. Rudolf a csomagban három­ezer dollárt talált; bérleti szer­ződést egy, Máriahilferstrassei üzlethelyiségre, valamint egy harmadik borítékot, s benne hét­százötven schillimget. Azonnal lesietett, hogy a szemközti bolt­ban élelmet vásároljon. A ke­reskedőtől konyakot is kért. Amikor a férfi széttárva a kezét jelezte, hogy konyakkal nem szolgálhat, a volt őr egy száz­dollárost tett a pultra. A keres­kedő fejet hajtott és a raktárba ment. Kisvártatva jókora cso­maggal tért vissza. — Nem tudok váltani — kö­zölte sajnálkozva —, de azt hi­szem, uraságod meg lesz eléged­ve a cégemmel. Rudolf hármasával ugrálta a lépcsőfokokat, alig várta, lássa, mit kapott a tengernyi pénzért. Egy üveg Napóleon konyak, vaj, dzsem, tojás, sonka, magyar sza­lámi, francia és olasz bor került az asztalra. Szépen berendezte az előszobái szekrényét, azután bekapcsolta rádióját. Jól érezte magát. Kíváncsian várta a le­ányt, akinek jönnie kell és aki elmondja, mi kell az üzletnyitás­hoz. Este volt már, amikor betop­pant. Nem lehetett több 20 éves­nél. Sűrű fekete haj keretezte kerekded kreol arcát. A hajtin­csek a homlokába hullottak. Fi­noman metszett, félig nyitott aj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom