Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-12 / 110. szám
1968. május 12. 6 Vasárnap Nemzetkizi vetélkedő raft előtt BNV — Vajon mi Sokan kérdezik mostanában a békési termelőszövetkezetek kommunistái közül, vajon mi az oka annak, hogy 1967 januárja óta a párt sorait nem erősítették új tagokkal? Tévedés ne essék, a kérdezők közül senki sem hiányolja a régebbi idők tagtoborzását, a számszerűségre való törekvést. Az élet bizonyította, hogy ez helytelen módszer volt, melyet ma már a pártépítés gyakorlatában nem alkalmaznak. Tapasztalható, hogy a pártvezetőségek elhanyagolják a fiatalság, a munkában élenjárók, a társadalmi és magánéletben példát mutatók nevelését. Ez a „mulasztás” kirívóan mutatkozik, ha a termelőszövetkezeti párttagság átlagélet- korát vizsgáljuk. Sajnos, egyelőre az elöregedés veszélye fenyegeti a békési tsz-ek párt- alapszervezeteit. Éppen ezért kitartó és rendszeres felvilágosító nevelőmunkára az emberek az oka? ügyei iránti együttérzésre és önzetlen segítőkészségre van szükség ahhoz, hogy a pártalap- szervezetek új tagok felvételével erősödjenek, fiatalodjanak. Ez nem kis feladat és a mu-' lasztást pótolni nem lehet egyik napról a másikra. Helyes lenne azonban már most, a tavaszi munkák zömében az arra alkalmas dolgozókat különböző megbízatásokkal ellátni, magatartásukat és helytállásukat figyelemmel kísérni. A rendszeres politikai nevelés az egyéni beszélgetések után már nyilvánvalóvá válik, hogy — saját elhatározás alapján — ki, mennyiben alkalmas a párttagságra. A békési községi párt-végrehajtóbizottság külön foglalkozott a tsz-ek pártépítésével. Ezek után remélhető, .hogy a párttitkárok, a pártvezetőségek, együtt a tagsággal, megtalálják a módot és lehetőséget, mellyel biztosítják a párt sorainak a legkiválóbbakkal való erősítését. Naponta 600—700 ezer köbméter öntözővíz A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság nagy . gonddal készült fel az öntözésre. Eddig 35 ezer holdra kötött öntözéshez vízszolgáltatási szerződést, szaktanácsadást szintén több ezer holdon vállalt. Az igazgatóság vízkiemelő müved éjjel-nappal működnek. Naponta mintegy 600—700 ezer köbméter vizet adnak öntözésre. Számos gazdaság jól felismerte az öntözés nagy jelentőségét a száraz időszakban. Éjjel-nappal öntöznek például a Vizesfási Állami gazdaságban, a békéscsabai Május 1 Tsz-ben, a sarkadkereszt- túri Egyetértés, a csárdaszállási Petőfi Tsz földjén. A jelenlegi igénynél azonban több vízszolgáltatásra lenne képes a Vízügyi Igazgatóság. Nem mindenütt használják ki az öntözés lehetőségeit, pedig egyelőre korlátlan a vízszolgáltatás. A nyitás előtti napokban már nagyüzem van a ligeti vásárvárosban: kétezernél több szerelő, építőmunkás, dekoratőr és kertész szépíti, csinosítja a BNV területét, hogy május 17-ére fel- készülten adhassák át a hazai és külföldi szakembereknek Európa egyik legszebb nemzetközi vásárát. Az már köztudott, hogy az idén a magyar iparon kívül harmincöt ország vonultatja fel termékeit, s új kiállítóként üdvözölhetjük Ausztráliát, Argentínát, Algériát. Megkezdte tevékenységét a kereskedelmi diplomácia is: a szerkesztőségi íróasztalokon sokasodnak a tájékoztatóra invitáló meghívók. Ezekből arra lehet következtetni, hogy minden eddiginél élénkebb, felkészültebb vásár nyitja meg 1968 chanizmusban, 1968 januárja óta a vállalatok szabadabban gazdálkodnak, könnyebbé vált a külföldi termékek, gépek beszerzése. A BNV tehát olyan fórum, amely lehetőséget nyújt, hogy a magyar ipar, a külkereskedelem és a külföldi cégek kölcsönösen megvitassák az egymást érintő problémákat, szélesíthessék kapcsolataikat. Az eddigi tájékoztatók és tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a május 17—27 között nyitva tartó vásáron elsősorban és főként az exportérdekek dominálnak majd. Ha majd a vásárlátogatók gondolatában fel is merül: „Ezt mikor lehet majd a hazai üzletekben megvásárolni?” — vegyék figyelembe a Egy huszonegy éves község hétköznapjai „Hunya község történelme 1934. október hó 27-én kezdődött, amikor itt Endrőd—Kondoros tanya néven kirendeltség működését engedélyezték, amely közigazgatásilag Endrődhöz tartozott. A település 1947. február elsején End- rőd-Szentlászló néven önálló községgé alakult. Csak tizenkét napig szerepelt ezen a néven, mert 1947. február 12-én Hunya névvel most már végérvényesen belépett az önálló községek sorába. Ebben az évben ünnepelte tehát huszonegyedik születésnapját.” A fenti idézet a Szarvasi Járási Tanács V. B. Hunya községről készült jelentéséből való. Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert a továbbiakban is idézek és támaszkodom erre az alapjában véve hivatalos iratra, de teszem ezt azért, mert az egyszerű benyomások részint hiányosabbak, részint felszínesebbek annál, hogy reálisan villantsák fel a megismerés tükrében egy kisközség hétköznapjait. Hunya község' Iáikéinak száma meghaladja a másfél ezret,, a népesség száma egészen 1949-től csökkenő tendenciát mutat. (Évi 8—10 fő.) A legközelebbi vasútállomás 12 kilométerre, OTP-fiók 22, kórház és rendelőintézet 41 kilométerre van a községtől. A gépkocsi tulajdonosok száma 32, a tv-előfizetőké 75. A postahivatalban elhelyezett takarékbetétek összértéke meghaladja a kétmillió forintot. Minden házra átlagosan két napi- vagy hetilap jut. A kereső lakosság csaknem teljes egészében a helyi Hunyadi Tsz-ben dolgozik. A hunyaiak dolgos emberek, a földek jók („ha az ember nem felejt el vetni, terem’’), az életszínvonal aránylag magas. Az egy tsz-tagra jutó részesedés, az 1966-os adatok szerint csaknem 3 ezer forinttal haladja meg a járás termelőszövetkezeteinek átlagát. Olyan házakat építenek itt, hogy csak árnul az ember. Sok az új ház, de építenének többet is, ha lenne elég anyag és főként kivitelező. Hunya eléggé el van zárva a világtól, nem esik forgalmas utak csomópontjába, csak a gyakran kifogásolt autóbuszjárat köti ösz- sze Szarvassal és Gyoméval. Egyes vélemények szerint ezzel is magyarázható a község jármű- tulajdonosainak viszonylag magas száma. Akaratlanul is ide kívánkozik egy félhivatalos, némileg rosszmájú megjegyzés, az itteni lakosok átlagnál erősebb anyagiasságának illusztrálására: „Máshol az emberek azért dolgoznak, arra törekszenek, hogy saját maguknak legyen több, hogy kényelmesebben élhessenek, itt pedig az a fő, hogy a másikénál több legyen”. A végeredmény különben azonos» csak a szándék kevésbé szimpatikus. Tény az, hogy jóformán nincs két egyforma ház, két egyforma kerítés a községben. Némelyik „palota” pedig szinte máshová kívánkozik innen a poros, még a régi falut idéző földutak- róL Amikor a tanácsházán azt kérdeztem, hogy melyik a község legszegényebb családja, némileg meglepett, de gyors választ kaptam. Elmentem a megadott címre. A derékig érő léckerítés kapuján kilincs helyett, a kertkapuknál használatos „katianfyú” csak a zár. Az udvar teljesen kopasz, hiányzik róla a falusi udvarok szokásos állatserege. A ház alacsony, szoba-konyhás. Hárman lakják. A család: két férfi és egy nő. A szobában búboSkemence, a falon szentképek és egy tavalyi naptár. A két ablak közötti magas polcon, szinte kihangsúlyo- zottan, hatalmas, új rádió terpeszkedik. Kifelé menet az ebédre terített konyhaasztalon új típusú táskarádiót pillantok meg. A fazékban hús fő, a család két dolgozó férfitagja a múlt évben ösz- szesen 40 ezer forintot keresett. Nem nagyon illik rájuk a jelző, de hát ez is relatív. A hunyad legszegényebb család máshol bizonyára a középmezőnyben foglalna helyet. „Főleg az idősebb korosztályoknál erős a vallási beállítottság, erős a római katolikus egyház befolyása.” A hunyiai templom nem muzeális értékű épület, környéke mégis rendezett, a falakon szinte mész-szagú a festés, annyira frissnek látszik. A közelmúlt nagy felújítási munkáit, a vaskerítés építését, a belső munkálatokat, a templomi szobrok, dísztárgyak restaurálását, illetve beszerzését jórészt a hivek adománya fedezte. A hétköznapi reggeli miséket többnyire csak az idősebbek látogatják, vasárnap azonban többen eljönnek. A templom 400 személyes, de nagyobb ünnepeken, húsvétikor és karácsonykor 600 ember is szorong a padokban, a padok közti átjárókban és a kóruson. A község papja tíz éve van Hunyán, prédikációiban olyan dolgokra is felhívja a hivek figyelmét, mint az önkéntes véradás és a vietnami gyűjtés. A csaknem 200 általános iskolás közül 65 tanulót írattak be hittanöktatásra. A hittanórákat az egy belterületi és a két külterületi iskola osztálytermeiben tartják. (Az iskola igazgatója mondta: „Nincs olyan befolyással a vallás a fiatalokra, amint azt a számadatok mutatják”.) Ez bizonyára így van, hiszen a gyerekeket a szülők befolyásolják és járatják hittanra, ám a kettős nevelés kedvezőtlen hatása később konfliktusoikait okozhat majd némelyiküknél a világnézet kialakításában. A szülői értekezleteknek jó néhány évig adhat témát ez a probléma. A múlt évi választásokat megelőző jelölőgyűléseken 29 közérdekű bejelentés hangzott el, ebiből 22 a községfejlesztiésre vonatkozott, főként az útépítésre, csatornázásra, illetve javításra. Ez nem véletlen. Kevés a kiépített út, a vízhálózat terve egyelőre csak terv maradt. összesen öt kút szolgálja a község lakóinak ivóvízellátását. Látszólag szűkösek a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek a jogos igények megvalósításához, ám néhány kommunális beruházásnál nagyobb mértékben lehetne és kellene támaszkodni a lakosság társadalmi munkájára. A közös érdekek teremthetnek közös alapot erre, csakúgy, minit az ellentmondásaival együtt is egységes község kisebb-nagyobb problémáinak megoldására. Brackó István kapuit. A nemzetközi gazdasági közvélemény ugyanis a szokottnál nagyobb figyelmet szentel az 1968-as BNV-nek. Az érdeklődésre jellemző, hogy hely hiányában több mint száz külföldi kiállító jelentkezését voltak kénytelenek visszautasítani a rendezők, hiszen a jelenlegi 260 ezer négyzetméteres területet már nem lehet nagyobbítani. S hogy mi a nagy érdeklődés magyarázata? Ha egyelőre még nem várhatunk csodát és teljes fordulatot, mégis lényegében az új gazdasági mechanizmus indítása óta ez a vásár a magyar népgazdaság, a magyar ipar első demonstratív felvonulása. A vállalatok először itt tesznek tanúbizonyságot, hogyan láttak munkához, milyen elképzelésekkel kezdték az új gazdasági mechanizmust. Megkezdődik a nagyüzemi „ki mit tud?” vetélkedő, — a magyar iparvállalatok sok újdonsággal jelentkeznek, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacot is érdekli. Vonzó a Budapesti Nemzetközi Vásár a külföldiek számára, hiszen az új gazdasági meRandepu a K<w Ománban '-A'éftiförférjet- & Rudolf vigyázzba kapta magát. Rajongással a hangjában válaszolta: — Jelentem, nincs! — Nálam van egy kis üveggel — mondta csendesen az előbbi hang gazdája. Gyújtsa fel az előszobában a villanyt és jöjjön be. Amikor Rudolf Schirmbaum belépett, már az előszoba volt világos és a szobában derengett félhomály. Három árnyék magasodott az asztal körül. Három pohárban nemes, tompa fényű ital csillogott. A negyedik pohár, az övé, ott állott keze ügyében. A pap felemelte italát. — ODESSZA — ez a bosszú jelszava. Azt hiszik, legyőzve, a lábaiknál heverünk. Hadd higy- gyék. Mi tudjuk, ODESSZA a negyedik birodalom magva. Az első hajtás éppen itt nyújtogatja élő zöld sziklanyelveit. Azt kérdezte, Schirmbaum, mi az ODESSZA? Az ODESSZA — amire iszunk, amiért élünk, és amely lesújt reánk, ha eláruljuk az ügyet. Csendesen beszélt, mégis mintha szószékről szónokolna. A ’ félhomályban ragyogott a szeme és kezében rezzenéstelenül emelkedett a magasba a pohárka ital. — Hoch! — suttogta a másik kettő. — Sieg — mormolta Rudolf. Torkát meghatottság szorongatta. Húszéves volt és fogékony minden misztikus színjáték iránt. A szoba sarkába parancsolták és a vendégek, ahogy jöttek, libasorban kivonultak a lakásból. Azt a régtől ismerős hangot Rudolf Schirmbaum soha többé nem hallotta. Talán szerencsére. Mert elkövetkezett a pillanat, amidőn elkeseredésében, ha pisztoly van a kezében, keresztüllövi... Amikor vendégei eltávoztak, az asztal letisztogatásakor a kenyér beburkolására szolgáló kendő alól egy csomag került elő. Rudolf kíváncsian bontogatrendezők célkitűzéseit, elképzeléseit exportunk növelésének fontosságáról. Igaz, a fent idézett kérdéseket többnyire csak a könnyűipari vagy az élelmi- szeripari pavilonban lehetett hallani, de erre a kérdésre választ majd az idén első ízben megrendezésre kerülő őszi vásár ad. Szeptemberben a hazai ipar olyan fogyasztási cikkeket vonultat fel, amelyeket most kezd gyártani a fogyasztó közönség számára. Így világosan elhatárolják a két vásár lényegét, tartalmát. Mivel a ligeti vásárvárosban a BNV ideje alatt mindenki a legkorszerűbbet, a legfejlettebbet kívánja bemutatni, az üzleti tárgyalások mellett kiváló alkalom nyílik a tapasztalatcserére. A vásár rendezői május 20—25- ig minden délelőtt a szakemberek számára nyitják csak meg a vásár kapuit. A BNV kiváló áttekintést nyújt Európa, sőt a világ technikájának fejlődéséről. Az 1968 as Budapesti Nemzetközi Vásá minden bizonnyal tovább növeli majd a magyar ipar jó hírnevét, szélesíti nemzetközi kapcsolatait. Kapalyag Imre fca a papírt, amelyre torzított betűkikel egy ismeretlen kéz a volt SS őr új nevét írta. Rudolf a csomagban háromezer dollárt talált; bérleti szerződést egy, Máriahilferstrassei üzlethelyiségre, valamint egy harmadik borítékot, s benne hétszázötven schillimget. Azonnal lesietett, hogy a szemközti boltban élelmet vásároljon. A kereskedőtől konyakot is kért. Amikor a férfi széttárva a kezét jelezte, hogy konyakkal nem szolgálhat, a volt őr egy százdollárost tett a pultra. A kereskedő fejet hajtott és a raktárba ment. Kisvártatva jókora csomaggal tért vissza. — Nem tudok váltani — közölte sajnálkozva —, de azt hiszem, uraságod meg lesz elégedve a cégemmel. Rudolf hármasával ugrálta a lépcsőfokokat, alig várta, lássa, mit kapott a tengernyi pénzért. Egy üveg Napóleon konyak, vaj, dzsem, tojás, sonka, magyar szalámi, francia és olasz bor került az asztalra. Szépen berendezte az előszobái szekrényét, azután bekapcsolta rádióját. Jól érezte magát. Kíváncsian várta a leányt, akinek jönnie kell és aki elmondja, mi kell az üzletnyitáshoz. Este volt már, amikor betoppant. Nem lehetett több 20 évesnél. Sűrű fekete haj keretezte kerekded kreol arcát. A hajtincsek a homlokába hullottak. Finoman metszett, félig nyitott aj-