Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
1988, május 7. 3 Kedd ♦ Bútorkiállítás nyílt Békéscsabán, a KISZOV-székház bemutatótermében Szebbnél szebb irodai, kerti és ülőbútorok láthatók Békéscsabán, a KlSZÖV-székház bemutatótermében, ahoi május 5-én nyílt meg a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz termékeinek a kiállítása. Megtalálhatók azok a tárgyaló- és íróasztalok, műbőr bevonatú fotelok is, amelyekből sok került Moszkvába, a KGST-palotába. Igen szépek a lakószobákba való bútorok, kanapék, fotelek, székek. Katalógus is az érdeklődők rendelkezésére áll, amely bemutatja a szövetkezet minden termékét. A modern, új vonalú és jó minőségű bútorok hűen tükrözik a szövetkezeti ipar fejlődését. Érdemes megemlíteni hogy a Gyulai ! Fa-, Fémbútoripari Ktsz export- j megrendelése az idén meghaladja : a 100 millió forintot, belföldre pe- I dig mintegy 30 millió forint értékű áru készül. Nemrég rendezték be a balatonfüredi Annabella Szállót a ma már hírneves gyulai bútorokkal. A Budapest Hotel és i a csepeli munkásszálló is rendelt ■ ezekből a bútorokból, amelyeket tavaly Budapesten és Szegeden i mutattak be, most pedig végre a J megye közönsége is láthatja azokat A kiállítás május 15-ig tekint- I hető meg. Tájékoztatás szerint a KISZÖV bemutatótermében júniusban a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz rendez kiállításit. A huszadik állami gondozott gyermeket neveli a nagybánhegyesi „édesmostoha” Magyarbánhegyesen a községi művelődési ház kedves ünnepség színhelye volt vasárnap, amikor a fiatalok vidám műsorral és virággal kedveskedtek az édesanyáknak. Külön köszöntötték La- dover Andrásnét, az Egyetértés Tsz nyugdíjasát, akinek saját gyermeke nem volt ugyan, de tak. Schirmbaum társaihaz hasonlóan tüzeléshez készítette fegyverét. Tekintetével végigtapogatta a számára meghatározott zónát. Látta az előrehajló foglyokat, de számára nem emberek ők, csupán tárgyak, eleven fal, amelybe majd golyóit lövi. Elhangzott a tűzparancs. A géppuskák szünet nélkül, perceken át kelepeltek. A munkagépek jöttek, amelyek a testeket a mélybe söprik. Homokot, követ szórtak a gödörben heveié sok száz holttestre. Azután az árokásók földet martak és a még hullámzó 'tömegsírra borítottak; Eközben egy műszaki alakulat elaknásította a környéket. Fekete zászlócskáik jelezték az aknamezőről 'kivezető utat. Az őrkatonák gránátot erősítettek a géppuskákra, majd kellő távolságra futottak. Tompa dörrenések: a fegyverek örökre elné- - múltak. Az őrkatonák megkezdték visszavonulásukat. A műszaki egység megszüntette az átjárókat, újabb aknáikat telepített. Schirmbaum most vette észre, hogy társai nagy része mór civil ruhát viselt. Összeszorult a szíve. „Ez a vég” gondolta, és a raktárhoz sietett. Mint minden őrkatona, ő is rabruhát vételezett, cigarettával, konzervekkel látta el magát. Benzines -kannát fogtak, lelocsolták a barakokat, a konyhát, a krematóriumot. Amikor most neveli a huszadik állami gondozottat. Édesmostohája volt valamennyinek. Többségük innen ment férjhez vagy nősült meg, s egyik sem került üres kézzel a házasságba. A „gyerekek” személyesen vagy levélben szintén köszöntötték anyák napján Lado- ver mamát. a. mindenki elhagyta már a tábor területét, odabenn fellabbamt a láng. Csak percekig tartott a szörnyű színjáték. Azután romhalmaz maradt sok tízezer ember szörnyű kínszenvedésének színhelyén, A volt őrlkatonák kicsiny csoportokat alkotva együtt tartottak. Nem volt kedvük beszélgetni, rettegtek a jövőtől. A láthatáron más tüzek villództak, s nem lehetett tudni, a front vonul-e ott, vagy csak városok égnek. Az égbolton tompa morgással légikötelékek húztak a fellegek felett. Schirmbaum csakhamar elvált társaitól. Alig 20 éves — és amíg él, erre az éjszakára mindig visszaemlékszik majd. És amikor fel- tolulnaik agyában az emlókké- pek, újra és újra a rettegés fogja el: hátha valamelyik fogoly túlélte a mészárlást. Egyelőre túlságosan frissek ezek az erplékek. Az országúton haladt, páncélosok törték fel a betont, bokája meg-megcsuk- lott menetelés közben. Végre egy községhez ért, a falu szélén tábla: „Wien 417 km”. A posta előtt zöld színű autó állt. Schirmbaum a kocsihoz lépett, beült. A motor engedelmesen pöfögni kezdett. A volt őr egyre több gázt adott, a kocsi veszettül robogott tovább, egyre kelet felé. (Folytatjuk) • • Ülésezik a megyei oktatási tanács Május 10-én tartja következő ülését Békéscsabán a megyei oktatási tanács a megyei tanács vb-termében. Az ülésen két napirendi pont szerepel. Elsőnek a középiskolai tanterv bevezetésének tapasztalatait vitatják meg a tanács tagjai Szak Bálint főelőadó beszámolója alapján. A második napirendi pont az iskolai szülői munka- közösségek tevékenységével foglalkozik, ennek előadója Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. Mindkét napirend anyagával kapcsolatban a megyei oktatási tanács határozatot fogad majd el a feladatok részletes megjelölésével. Kiváló dolgozók — kiváló üzem Európaszerte nagy elismerést váltott ki az a termelési eredmény, melyet a Biharugrai Halgazdaságban 1967-ben elértek. Holdanként 453 kiló halat neveltek és összesen 350 ezer pecsenyekacsát értékesítettek. Többen keresték a magyarázatát annak, hogy e világviszonylatban is jelentős termelési siker milyen felkészültségen alapul. A kíváncsi természetű ember csakhamar azzal találhatta szemben magát, hogy ebben a kiváló üzemben az utóbbi években 94 dolgozó tüntette magát ki a munkában. Közöttük több halásznak és vezető beosztású dolgozónak a | kormány a Munkaérdemrend valamely fokoza- J tát is adományozta. Törvényesség és a szövetkezeti demokrácia nélkül nincs egyenletes fejlődés Interjú Barna Pál elvtárssal, a Gyulai Járási Tanács V. B. elnökével Az új gazdaságirányítási rendszer szövetkezeteinknek csak egy részét találta a fejlettségnek azon a fokán, amely megfelelő alapot ad a teljesen önálló gazdálkodáshoz. Még ezekben is elkel a segítség, különösen a „mivel, hogyan sáfárkodtok”, a tagság, a helyi lakosság, a járás, a megye és az ország érdekei összeegyeztetésének ellenőrzése. Ilyen vonatkozásban még a legjobb szövetkezet esetében sem szabad, hogy „odadobják a gyeplőt” a törvényesség legfőbb őrei, a tanácsok, nehogy a nagy Önállóságnak”, a senkivel, semmivel, csak a saját érdekeinkkel törődünk”, nagy nekifutásnak, „szánom, bánom” legyen a vége. Ilyesmire ugyanis már volt példa a megyében. A mostoha természeti viszonyok között gazdálkodó vagy az adottságokat eddig még kihasználni nem tudó termelőszövetkezetek pedig éppen nem nélkülözhetik az államhatalmi szervek sokirányú erkölcsi és anyagi segítségét, a többre, jobbra irányuló javaslatait, jótanácsait. Segítem, tanácsot adni természetesen csak akkor lehet eredményesen, ha nem a tanácsok irodáiba látogató szövetkezeti vezetőktől, hanem kint, a gyakori helyszíni látogatások alkalmával ismerkednek meg a végrehajtó bizottságok tagjai, vezetői a közös gazdaságok fejlődésének újabb forrásaival, vagy az ezek elé tornyosuló gátakkal. Ezekkel a sokáig érvényben maradó tanácsi kötelességekkel kapcsolatosan kértünk választ néhány kérdésre a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökétől, Barna Pál elvtárstól. — Mivel magyarázható az, hogy megyénk járásai közül itt tagozódnak úgyszólván legjobban jó, közepes és gyengén gazdálkodóra a termelőszövetkezetek? — A mezőgazdasági nagyüzemeink létrehozásával egyidőben bontakozott ki a gazdaságok differenciáltsága is. A közös gazdaságok működése során bekövetkezett differenciálódást elsősorban a földrajzi viszonyok és a köz- gazdasági adottságok, másodsorban a testületi és gazdasági tevékenység, harmadsorban pedig a tagság politikai és munka-aktivitása váltotta ki. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolták termelőszövetkezeteink vagyonának gyarapodását, termelőeszközeik fejlődését, az anyagi javak előállítását és a tagság részesedésének alakulását. Sajnos, járásunkban kilenc község termelőszövetkezetei, többek között Gyulaváriban, Sarkadon, Méhkeréken, Mező- gyánban és Kötegyánban gyenge adottságokkal rendelkeznek. Az ő birtokukban van a járás közös gazdaságainak birtokában levő termőföld több mint 50 százaléka, fejlődésük hol előreszalad, hol visszaesik. Az elmúlt évben járási átlagban egy hold termőterületre átlag 5 ezer 146 forint halmozott termelési érték jutott, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek átlaga ezzel szemben 3 ezer 574 forint volt Szinte toronymagasságban emelkedik ki az újkígyóst Aranykalász 10 ezer 107 forintos holdanként! halmozott termelési értéke. Ezt a telek- gerendási Vörös Csillag közelíti meg 8 ezer 354 forinttal. A másik véglet viszont az, hogy ez a fontos mutató Méhkeréken 2 ezer 904, Mezőgyánban pedig 2 ezer 405 forintra alakult. A halmozott termelési érték ilyen nagy hullámzásához hasonlít az egy tagra jutó részesedés is. A járási átlag tavaly 13 ezer 182 forint volt, néhány szövetkezetben elérte, vagy meghaladta a 21 ezer forintot is. Viszont a gyenge adottságú szövetkezetekben csak 8 és 13 ezer forint között alakult. Nemrégiben jelent meg a Népújság hasábjain egy cikk, amely részletesen taglalta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket — többek között, ahol arra szükség volt, új. vezető garnitúra kiválasztásában — tettünk a termelő- szövetkezetek további fejlődése érdekében. Ezért csak azt említem. meg, hogy az ilyen irányú segítségen túl a gyenge tsz-ek, köztük a sarkadi Kossuth, a méhkeréki Balcescu és a kötegyáni Petőfi megkülönböztetett összegű állami támogatásban (dotációban) részesült. Meggyőződésünk, hogy a több irányú segítség elősegíti mielőbbi megerősödésüket. — Hogyan ítéli meg a végrehajtó bizottság a termelőszövetkezetek fejlődésének irányát? Nem ragadtata-e el egyiket, másikat az önállóság elhirtelenkedett beruházásra vagy kevésbé hasznos ágazati változtatásra? — Termelőszövetkezeteink zöme helyes irányban fejleszti termelési eszközeit. Természetesen az erősebbek saját erőforrásaikból, míg a mostohább körülmények között gazdálkodók kénytelenek többnyire hitelből fejleszteni termelőerőiket. Területünk jó része nemcsak gyengén termő, hanem nagyobb része belvízveszélyes. Ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük a termelést, elsősorban a vízrendezési és talajjavítási feladatok megoldásához igyekszünk megfelelő segítséget, beruházásokat biztosítani. Amíg a komplex vízrendezés meg nem oldódik, addig szövetkezeteink jó részének termelése továbbra is nagy kockázattal jár. A gyakori vízkárt szenvedő szövetkezeteink elkészítették szorgalmazásunkra a komplex vízrendezési tervüket. Ezek megvalósításához 40 millió forint szükséges. Ebből az összegből nagyon indokolt lenne az idén legalább 15 millió forint értékű beruházást megvalósítani. A magunk módján szorgalmazzuk is az ez évi célkitűzések valóra váltását. Végrehajtó bizottságunk nagy gondot fordít a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk feltételeinek gyorsabb ütemű javítására. A végrehajtó bizottság javasolta és szorgalmazza ezekben a termelőszövetkezetekben, hogy gazdálkodásuk megjavítására készítsenek — a területi szövetség, a különböző intézmények és testületek segítségével — a sajátos munka- és életkörülményeknek megfelelő — gazdaság- fejlesztési tervet. Felhívtuk figyelmüket, hogy legyen e tervek fontos eleme a kollektív vezetés mélyítése, a demokratizmus szélesítése, a folyamatos tömegkapcsolat, az előrelátó és hozzáértő vezetés kialakítása. — Eléggé harmonikus-e a járás szövetkezeteiben az önállóság, a tsz-demokrácia és a törvényesség érvényesülése? Emellett érvényesül-c megfelelően a szövetkezeti gazdák és a népgazdaság érdekeinek összhangja? — A termelőszövetkezeti törvény, a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a tagság anyagi és kulturális igényének, valamint a népgazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében meghatározza azokat a szabályozókat, amelyek elősegítik a termelőszövetkezetek szervezettségének fokozását, demokratikus vezetésének és vállalatszerű gazdálkodásának folyamatos fejlesztését. A törvény kötelezően előírja a tsz-ek működéséhez nélkülözhetetlen alapszabály, ügyrend és munkarend elkészítését. Ezek a szabályzatok jelentős szerepet töltenek be a szövetkezeti gazdálkodásban. Elkészítésük nagy gondot és felelősségteljes munkát igényel. A termelősizövetkezetek önállóságát, a termelőszövetkezeti demokrácia elveinek a gyakorlatba való átültetését — a törvény keretei között — a közös gazdaságok belső szabályzataikban saját maguk állapítják meg. Végrehajtó bizottságunk nagy figyelmet fordít arra, hogy a már elkészült, illetve most készülő belső szabályzatok a törvényesség szellemében és a szövetkezeti gazdák élet- és munkakörülményeinek megfelelően alakuljanak. A megalapozott és elfogadott szabályzatok és a törvényesség harmonikus érvényre j utása nemcsak a termelőszövetkezeti demokráciát, az eredményes üzemi tevékenységet, a tagokról való gondoskodást, hanem végső soron a jól értelmezett önállóságot és a népgazdaság érdekeit is szolgálják. A tsz-ekben elkészített alapszabályokat a járási tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. Ezzel az aktussal azonban nem ér véget a feladatunk. Nem mondjuk azt, hogy jó az alapszabály, a munka- és. az ügyrend, most már csinálja ki-ki a maga dolgát. A mi feladatunk továbbra is segíteni, egyengetni a szövetkezetek útját, és lehetőleg ne a tűzoltó módjára akkor, amikor baj van. Végrehajtó bizottságunk tagjai, szakigazgatási szerveink vezetői és beosztottjai rendszerint részt vesznek — elsősorban ahol nagyobb szükség van rá — a termelőszövetkezetek fontosabb tanácskozásain, s igyekeznek elősegíteni a törvényes működést, az eredményesebb gazdálkodást. Mindezeken túl a járási tanács végrehajtó bizottsága évente napirendre tűzi és megvitatja a közös gazdaságok működését K. I.
