Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
I IMS. májas 5. 5 ____________,___________._______Vasárnap N eve és műve élni fog századokon át Beszédünk, Írásunk „Hordozák” vagy a szabadság Nem egy helyütt vitatkoztak már arról, hogy Vörösmarty Szózatának ismert mondata hogy helyes: Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat.„ — vajgy így: hordozzák? Tehát rövid vagy hosszai z-vel kell-e olvasni, illetőleg egy vagy két z-vel kell-e írni a Szózatban ezt az igealakot? Jelen időben valóban csak a hordozzák alalk képzelhető el. De vajon a költő jelen időt alkart-e jelölni? Szándéka mindjárt világossá válik, ha a versben az előzményt és a kérdéses mondat folytatását is megnézzük: Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnaik karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat. S elhullhatnak legjobbjaink A hosszú harc alatt Amint látjuk, csupa máit ide„hordozzák” zászlóit ? jű igealak közit foglal helyet a hordozák: logikusan nem is illeszthető ide a jelen idejű hordozzák farma! Vagyis: a hordozák írásmód a könyvekben nem sajtóhiba, hanem az ún. elbeszélő múlt szabályos kifejezése. Régen ugyanis e szó múlt idejét — kijelentő mód, többes szám, 3. személy, tárgyas ragozás! — nemcsak a ma általános hordozták (hordoz-t-ák) formájában lehetett kifejezni, hanem a ma már régiesnek ható hordozák (hordoz-á-k) alakkal is. Mi a különbség köztük? Az, hogy a hordoz-ige tő után az előbbiben -t, az utóbbiban -á a múlt idő jele, s az ezt követő személyrag sem teljesen azonos bennük (-dk, ill. -kJ. Tehát a hordozák helves, de nem jelen, hanem régies múlt idejű igealak — mint Petőfinek A Tisza című költeményében a megállék, melyről már volt szó ebben a nyelvművelő rovatban Dt. Pásztor Emil S zázötven évvel ezelőtt, 1818. május 5-én Trier városában született a tudományos szocializmus, korunk munkás- mozgalmának, a világ proletariátusának tanítómestere, minden idők legnagyobb forradalmi gondolkodója, Marx Károly. Először jogot tanult Bonnban és Berlinben, de érdeklődése csakhamar a történelem és a filozófia tanulmányozása felé fordult. Marx politikai tevékenysége 1842-ben kezdődött, "először a Rheinische Zeitung munkatársa, majd szerkesztője. A lapban megjelent első megnyilatkozásai mindjárt azt mutatták, hogy Marx olyan gondolkodó, aki bátran tör új utat a tudományhoz. A lap Marx vezetése alatt egyre határozottabban fordult a forradalmi demokratizmus irányába. Ez a porosz kormányt megtorló intézkedésekre indította, először Marxnak a laptól való megválásához, később, 1843 márciusában a lap betiltásához vezetett. Marxnak a lapnál kifejtett munkája során lehetősége nyílt arra, hogy közvetlenül láthassa a nép életének és harcának gazdasági és politikai feltételeit, amely nagy befolyást gyakorolt világnézetének fejlődésére. Erről az időszakról írta Lenin: „Már észre vehető, hogy Marx az idealizmusról a materializmusra tér át” Es valóban, az áttérés valamivel később, 1844-ben záródott le, amely a Deutsch—Französische Jahrbücher folyóiratban közölt cikkeiből kitűnik. Ennek a folyóiratnak hasábjain már mint forradalmi materialista és kommunista nyilatkozik meg. A tömegekhez, a proletariátushoz szóltak Írásai, a társadalmi igazságtalanságokkal szemben a kíméletlen bírálat szükségességét hirdette. r Í rásainak sorozatát a „Hegek jogfilozófia kritikájával” nyitotta meg. E cikkben Marx hangsúlyozta a forradalmi elmélet jelentőségét a világ átalakításáért folytatott harcban. „A kritika fegyvere persze nem pótolhatja a fegyverek kritikáját — írja —, az anyagi hatalmat anyagi hatalommal kell megdönteni, ám az elmélet is anyagi hatalommá válik, mihelyt a tömegeket megragadja”. Marx azt is hangsúlyozta, hogy az elmélet csak akkor ragadja meg a tömegeket, ha az tükrözi anyagi szükségletüket. Így a proletariátus, a forradalmi elmélet hordozójává és megvalósítójává válhat. Kimutatta, hogy a proletariátus a forradalom szíve, a filozófia pedig a forradalom feje. Marx Károly folytatója és zseniális betetőzője volt a XIX. század három fő eszmeáramlatának: a klasszikus német filozófiának, a klasszikus angol politikai gazdaságtannak és a francia szocializmusnak. Marx nézetei — ezt még ellenfelei is elismerték — bámulatosan következetesek és egységes egészet alkottak. Nézeteinek összessége adja azt a modern materializmust és azt a modern tudományos szocializmust, amely a világ minden civilizált országában a munkásmozgalom elmélete és programja. A végleg kommunistává lett Marx minden erejét, egész hatalmas zsenijét a proletariátus ügyének szolgálatába állította. 1847-ben német munkásegyletet alakított és belépett a Kommunisták Szövetségébe. Marx belépése új irányt szabott a szövetségnek — az eddigi többé-ke- vésbé összeesküvő titkos szervezet — nemzetközi szervezetté változott. Mindenütt ott volt, ahol, munkásegyletek voltak Angliában, Belgiumban, Franciaországban. Svájcban. 1847-ben ült össze a II. kongresszus, amelyen hosszas vita után elfogadták az új alapelveken nyugvó kiáltvány kibocsátását, amely azóta bejárta az egész világot és a proletármozgalom vezérfonala lett. A szövetség régi jelmondata: „Minden Ember Testvér” helyébe az új csatakiáltás: Világ Proletárjai, Egyesüljetek” jelszava lépett. M arx, a forradalmár, az 1864-ben Londonban megalakult 1. Intemacáonálénak mindvégig vezetője és szellemi irányítója volt. Egész életét annak szentelte, hogy hivatása tudatára ébressze a munkásosztályt. Vállalta a nélkülözést, a számkivetettséget. kora polgári gúnyolódásait, ellenfeleinek kicsinyes intrikáit, a német, a francia, a belga rendőrség zaklatását, vállalt minden nehézséget. ö volt a szövetség egy sor határozatának szerzője, s miközben a munkásmozgalom egységéért a nem marxista körök egyesítésén dolgozott, szüntelen harcot folytatott a különböző szekták és irányzatok ellen. Fáradozása nem volt hiábavaló: 1872-re szocialista tömegpártok jöttek létre. Marx volt az, aki forradalmi elmélettel ajándékozta meg a munkásosztályt. 1867-ben jelenik meg „A tőke” I. kötete, amely a munkásosztály politikai gazdaságtanának tudományos kifejezését' adja. Majd A tőke II. és III. kötetét, — legalábbis első fogalmazásban kidolgozza, amit később Engels rendez sajtó alá. Ó tárja fel az emberi társadalom fejlődéstörvényét, azt, hogy az anyagi létfenntartási eszközök termelése, a gazdasági termelési viszonyok az az alap, amely a történelem fejlődését, a társadalom állami berendezéseit, ideológiáját meghatározza és nem fordítva, ahogy ezt korábban hirdették. Ű volt az, aki tu~ tudományos vizsgálat alá vette a tőkés termelési módot és kimutatta azok mozgástörvényeit, szükségszerű pusztulását. Egész sor történelmi művében ragyogó példáját adta a materialista történetírásnak. „Műveimnek célja nem egyéb — írja Marx A tőke I. kötetének előszavában — mint a modern társadalom, vagyis a kapitalista, a burzsoá társadalom gazdasági törvényeinek feltárása az adott, történelmileg meghatározott társadalom termelési viszonyainak, azok keletkezésének, fejlődésének és hanyatlásának kimutatása.” Marxot nem kábítják el a sikerek, nem törik le a vereségek sem. Tanul a történelemből és új győzelmekre készíti fel őket. A kommün bukásakor is a jövőt idézi: „a munkások Párizsát kommünjével együtt egy, új társadalom dicsőséges előfu- tárjaként ünnepelni fogják örökké.” A munkásosztály első hősi kísérletét, a párizsi kommünt leverték, hogy később vérbe fojthassák a magyar munkás- osztály dicső forradalmát, majd később a spanyol nép hősi harcát is. Ma is minden eszközzel útját akarják állni a marxizmus terjedésének, választási csalásokkal, börtönnel, bitóval. Hasztalan ez, a marxizmus eszméjének nem lehet útját állni. Ezek az eszmék diadalmasan törnek előre és hódítják meg az emberiség egyre nagyobb részét. Elsőként Oroszországban váltak valóra Marx tanításai s ma mál- százmilliók léptek a Marx mutatta útra, a Sárga-tengertől a Karib-tengerig. Ma már 14 országban szocialista rendszer van, amely ugyancsak százmilliókat lelkesít' szerte a földön. Ma a világ .88 országában harcolnak marxista—leninista pártok, soraikban mintegy 50 millió kommunista küzd a békéért, a szocializmusért. Amikor Marxra emlékezünk, azokra a sikerekre is gondolunk, amelyet pártunk vezetésével népünk a boldogabb jövő elérése érdekében tett. Hazánk sikereinek záloga pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája az a politika, amelyet Marx tanításainak elveit vaskövetkezetességgel, elvi engedmény nélkül folytat. Pártunk forradalmi hivatásának megfelelően vezeti és szervezi a szocializmus építését. Törhetetlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat,, amelyet több mint egy évtizede a jobboldali opportunizmus és revizionizmus — a dogmatikus és a szektásság elleni kétfrontos harcban kovácsolt ki. M arx tanítása mindenható erejű, mert igaz. Teljes és összhangzatos tanítás ez, mely az embereknek egységes világnézetet nyújt, olyat, amely semmilyen babonával, semmiilyen reakcióval, a burzsoá elnyomás semmilyen védelmével nem egyeztethető össze. Amióta a marxizmus színre lépett, újabb és újabb diadalokat hozott. De a marxizmusnak, mint a proletariátus tanításának, még nagyobb diadalát hozza majd meg a közelgő történelmi korszak. Juhász József, az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóság igazgatója Kölcsöngép — megtákarítás 200 ezer forint Az év első negyedévében 100! ezer forint bevételi veszteség érte a muronyi Lenin Tsz-t, mivel a borjakat fölözött tej helyett teljes tejjel itatták. Az okot eh- j hez a tejszeparátor hiánya szolgáltatta. Az AGROKER Vállalat | az év harmadik negyedévére I ígér fölözőgépet. Ezt viszont csak 1 a negyedik negyedévtől használ- j hatnák, így a negyedévenkénti i 100 ezer forint veszteség október | ------------------------------------------■---------1-re 300 ezer forintra nőtt volna, ha a békési Egyetértés Tsz nem kölcsönöz nekik egy tejszeparátort A kölcsöngéppel már a második negyedévtől kezdve október 1-ig 200 ezer forint takarmány- kőltség-megtakarítást érnek el, azaz ennyivel növelik a bevételeiket, mivel a borjakat fölözött tejjel itatják, a tejszínt pedig a tejipari vállalatnak adják át. Abuel Kebir, a kávéfőző, meghalt. A „kígyóbűvölő” Mahmu- dot meg egyszerűen letagadták. Azután Firüeyt is belevontam az ügybe. Finley útján jutottam hozzá a viaszosvászon csomaghoz. Troppauer úgy nyelt le egy falatot, hogy kis híján megfulladt: — A verseim! — kiáltotta azután kétségbeesetten. — Megvannak — mosolygott íves —, csak átolvastam őket. — És milyenek, ha szabad érdeklődnöm? — Kitűnőek! Különösen a „Szahara álom világában merengek” című. — Az véletlenül jól sikerült... — mormolta Troppauer, és lenyelt egy keménytojást egészben. Később, amikor visszakapta a verseit, mindenáron kezet akart csókolni az őrnagynak... — Az ügy másik részére is világosság derült — folytatta Íves. — A néhai Russel-expedjci óra gondolok. Kutatóútján kalandorok gyűrűje fogta körül Russelt. De a kutató, úgy látszik, sejtett valamit, mert amikor az utolsó útszakasz felderítésére ment, hát - rahagyta a társait, kivéve a megbízható, becsületes dr. Bré- tailt. Hogy a táborban mi történt. azt illomortól tudom. Este kivit ittak, és a neuraszténiás Iljics, a „Kölyök” mámorában együtt táncolt a négerekkel. Azután kimerültén elájult. Byrel is berúgott, és összeverekedett a bennszülöttekkel. Néhányat lelőtt, de végül agyonszúrták. Ekkor a gyenge idegzetű Iljicset Laporter és társa megkötözték. Reggel elhitették vele, hogy a kivimámor gyilkolást dühében végzett Byrellel és két négerrel. Illomor, aki különben egészen jól beszél franciául, ott ült némán, és eljátszotta a „fogadalom” komédiát. Szegény Iljics jó médium volt, és a gazemberek továbbra is felhasználták a fiút. Később megtudták, hogy hol van a Russel-féle rajz, elhatározták, hogy végeznek Brétail-jal. Illomor, aki állandó futár volt a szokota- törzs és a kémek között, éppen Oranban tartózkodott. A sirokkótól szenvedő Iljics konyakjába nagy mennyiségű altatót kevertek, pedig talán a rettegés önszuggesztiója is elég lett volna ahhoz, hogy a fiú önkívületbe essen, és mindent elhigy- gyen, amikor a szekrényből kilépett a meztelen, dárdás pigmeus, letett egy revolvert, és azt mondta: „ölj!” A fiú nem ölt, hanem elaludt. Este a gazemberek megölték Corot kapitányt, dr. Bré- tailt és az asszonyt. Pencroft tette vagy Lorsakoff. Iljiccsel elhitették, hogy ő ölte meg kivi-mámorban a három embert. Ezzel rávették, hogy azt vallja az ügyben, amit Pencroft. Így két tanú mondta el a „félté- kenységi” drámát. Aut-Taurirt- ban is szívesen felhasználták volna Iljicset, aki Pencrofttal együtt a légióba lépett. De azután látták, hogy csődöt mond végképpen a fiú idegrendszere, és eltették láb alól. ...Reggel volt. A nap sárga, perzselő sugarai éppen szétnyíltak az ablak előtt, és beömlőitek a szobába. Ültek, hallgattak, és mindenki fáradt agy- gyal gondolt az elmúlt szörnyűségekre. — Mozgalmas pár hetünk volt — jegyezte meg csendesen Galamb, és titokban, a terítő alatt megfogta Magde kezét. (Folytatjuk)
