Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-28 / 123. szám

1968. május 88. 3 Kedd Barátok Hunyán Negyven szövetkezeti gazda készül Cachticelbe A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Cachtice községéből (szlovákiai rósz) öttagú szövetke­zeti delegáció kereste fel május 25-én háromnapos látogatásra a hunyad Hunyadi Tsz-t. A cachti- ceiek tulajdonképpen a hunyai Hunyadi Tsz vezetőinek látogatá­sát viszonozták háztűznézővel. Azért jöttek, hogy a barátság szá­lait szőj jók a két, egymástól több száz kilométerre gazdálkodó sző­Gagarin Hőerőmű Másfél éve a KISZ védnöksé­gével épül Gyöngyösvisonta ha­tárában a Gyöngyösi Hőerőmű. Az üzemóriás területén május 29-én, szerdán délután névadó ünnepségre sereglenek össze az építkezés dolgozói, segítői, KISZ-küldöttei: a hőerőművet Jurij Gagarinról, az űrkutatás nagy mártírjáról nevezik el. Az ünnepségen Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottsága első titkára mond beszédet. vetkezet között. A csehszlovák vendégeket Kontra Illés, a hunyai, Hunyadi Tsz elnökének vezetésé­vel fogadták a község társadalmi életének vezetői, akik három na­pon át megtekintették a szövetke­zet határát, állatállományát, gép­parkját, majd aprólékosan ismer­kedtek a Hunyadi Tsz termelés­szervezésével, árutermelésének fejlődésével és a szövetkezeti gaz­dák életkörülményeivel. Eugen Blau, a caehticei tsz el­nöke és a vele együtt ott tartóz­kodó Jaroszlav Truszik műszaki vezető, Jozef Jurica főkönyvelő, Józef Zámecsnyik főagronómus és Babilonszki Kálmán nyugdíjas professzor kedvező benyomással hétfőn délután elutazott Hunyáről azzal, hogy június 22—23 és 24-én egy negyven tagú hunyad tsz-ló- togató csoportot fogadnak Cachti- celben. Jól jövedelmez a kacsatenyésztés Biharugrán 4M Köröstarcsai milliók Miben halnak meg az öregek? A 60 évesnél idősebb emberek halandóságával kapcsolatban az adatok azt mutatják, hogy a ha­lál oka az ilyen korú emberek­nél leggyakrabban a vérkerin­gési szervek megbetegedése (30,44 százaléknál), elsősorban arteriosclerosis volt. A második helyen állnak a központi ideg- rendszer megbetegedései (25 százalék). Ezután következnek a rosszindulatú daganatok (15,72 százalék), elsősorban a gyomor­daganatok. Hatvan és hatvan­négy év között a férfiak köré­ben jóval magasabb arányú a halálozás, mint a nők körében: a férfiaknál 15,79, a nőknél 10,17 százalék. és módszertani útmutató a baromtinevelóshez A házak udvarán és a kertek­ben kapirgáló tyúkoktól a kor­szerű nagyüzemi baromfineve­lésig hosszú az út. Ma már a nagyüzemi csirkehizlaldák tiz- ezerszámra, szinte gyárszerűen termelik a csibehúst és a tojást. Étkezésünkben előtérbe került a baromfi. Az új gazdasági me­chanizmusban még fokozottab­ban kell ügyeim a minőségre és a gazdaságosabb termelésre. A csibenevelésről sok könyv jelent meg eddig, dr. Fekete László könyve azonban, ame­lyet most jelentetett meg a Me­zőgazdasági Kiadó a csirkehiz­lalás és a tojástermelés gazda­ságosságáról, nem a nevelésről szól. A tenyésztési, tartási és ál­lategészségügyi feladatokat ed­dig már sikeresen megoldották, de tisztázásra várt még az üzemgazdasági problémák meg­oldása is. Ezt segíti elő a könyv. Ilyen irányú tapasztalatokkal ugyanis eddig még nem rendel­keztünk, mivel a régi nagygaz­daságokból is hiányzott ez az územág. Azért is van nagy jelentősége ennek a könyvnek, mert csak a legkisebb költséggel termelő gazdaságok állhatják a versenyt ezentúl, hiszen számolni kell a piaccal, a kereslettel, szigorúb­ban kell kalkulálni, mint más mezőgazdasági ágban. Erre tanít meg a könyv, amely nagyszerű módszertani útmutatást nyújt a baromfi tartásban. Megelégedést váltott ki az emberekben az a hír, amely Kö- röstarcsáról érkezett: a Petőfi Tsz tagjainak csak 4,5 millió fo­rintot biztosított 1967-ben része­sedésre. Bár ez az összeg a mil­liók hallatán sokat mutathat, de ha a korábbi években elért tag­részesedéshez viszonyítjuk, a szá­mok elgondolkodtatnak. Az ötezer holdas gazdaság egyik elődje, a névadó Petőfi Tsz évekkel ezelőtt 2,5—3 ezer holdról a most nyil­vánosságra hozott 4,5 millió fo­rintnál is többet osztott. Hogyan, miként, s miért juthatott Körös- tárcsán a mezőgazdaság ilyen kri­tikus helyzetbe? Milyen hibák so­dorhatták ezt a tsz-t és a közös­séget a mai anyagi körülmények közé? Milyen az itteni életszemlé­let, s találtak-e kivezető utat a kátyúból? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, kutava, mér­legelve az emberi erényeket. S amit találtunk, azon is érdemes elgondolkozni. Köröstarcsa megítélésében meg­oszlanak a vélemények. Néhányan nem tartják kielégítőnek az itteni emberek igyekezetét, igazságérze­tének megnyilvánulását-, az őszin­teséget, emberséget és még több olyan jeles tulajdonságot, amely máshol eleven éltetője a közösség­nek. De nézzünk a felszínesen megállapított tények mögé. Érdemes egy pillantást vetni a község 1967. évi pénzforgalmára. Tavaly az élelmiszer, a vegyes­iparcikk és a vendéglátóipari egy­ségek kereken 19 millió forint értékű árut adtak el. Ha ezt a tsz 4.5 millió forint munkadíj jellegű összrészesedése mellé állítjuk, ezt feltétlen meg keli magyarázzuk a 14.5 millió forint forrását. Hogyan került ez a községbe? Nyilván a lakosság szorgalma, igyekezete, kétkezi munkája révén. így lehe­tett ez még akkor is, ha ebből a 14.5 millió forintból leszámítjuk a bérből, a fizetésből és a nyugdíj­ból élők számát. Lehetnek hat- százan. Ha ez a hatszáz dolgozó havonta átlagosan ezer forintot költ élelmiszerre, vegyesiparcikk­re és vendéglátóipari árura, akkor az évenkénti kiadása 7,2 millió fo­rintra tehető. Ekkor még mindig kérdéses 7,3 millió forint. Ez az összeg minden valószínűség sze­rint a háztáji gazdaságok bevéte­le az értékesített baromfi, tojás, gyümölcs, hízött sertés és hízott marha után. A milliós nagyságrendű számok tehát jól kifejezik: nincs különö­sebb baj az igyekezettel, a szorga­lommal és a munkakészséggel. Belőlük azonban káros lenne olyan következtetésre jutni, hogy Köröstarcsán a mezőgazdasági termelés — a községi bevételek és kiadások alapján — nem sorol­ható a főbb emberi tevékenysé­gek közé. A tsz-ből származó jövedelem összegszerűségében viszonylag alacsony volta tulajdonképpen a korábbi évek gazdasági hazardi­rozásából ered. Az egyoldalú ter­melésszervezés, a Körösök nyúj­totta öntözés koncepció nélküli alkalmazása a kiváló termelési erők megsarcolásával volt egyenlő. Ma már nyilvánvaló, hogy a természeti tényezőik egyol­dalú kihasználásával nem lehet biztonságossá tenni egyetlen nagy­üzemet sem. Az öntözéses ter­mesztés azokban a gazdaságok­ban hozhat elfogadható ered­ményt, ahol a szervesamyag-után- ' pótlásról és a felesleges vizek el- i vezetéséről időben gondoskodnak. Nem szemrehányásként hangzik I ez, hiszen ilyen tandíjat megyénk­ben nemcsak Köröstarcsa fizetett. Manapság is nem egy helyen küz- ! denek — a tárcsáinál kisebb terü- [ létén — a természeti erők egyen- ! súlyának megteremtésén. Volt ebben a községben egy tsz-elnök, aki sokat ígért, de ke­veset nyújtott. Ö emelte a szál­lóige rangjára: még soha nem vol­tunk olyan szegények, hogy az ígéretből is kifogyjunk. Az őszin­teség korábbi hiánya ma akként realizálódik, hogy a község fel­nőtt lakosságának csak töredék része vállal munkát a tsz-ben. A termelésszervezés most már mind nagyszerűbb lehetőségeit — je­lentősen növelték az állatállo­mányt, a Körösön túli területen elfogadható módon megoldották a belvizek elvezetését — továbbra is külterjes irányban kénytelenek fejleszteni. Ettől az irányzattól egy jó közepes termés esetén az anyagi gondok felszámolását re­mélik. A szövetkezet mai vezetősége j okult a tapasztalatokból és a kö- ! zösség életét behatároló anyagi, j pénzügyi helyzetet a maga való- | ságában tárta az emberek elé. A | lényeg feltárásával azonban nem I ért véget a vezetőség munkája. A | következtetések is a köz vélemé- ; nye elé kerültek. Ezzel magyaráz­ható, hogy a tsz-ben maradt és ott munkát vállaló emberek az ala­csony kereseti lehetőség ellenére is nagy odaadással, szorgalommal dolgoznak. Teszik ezt abban a tu­datban, hogy a szövetkezet anya­gi talpraállítása elsősorban az ő munkájuktól függ. Az életet azonban a tsz háttér­be szorított volt vezetői szerették volna uralni. Játékuk arra ment. FELVÉTELRE KERESÜNK kőműves vagy betonozó szakmunkást Munkásszállást, üzemi étkez­tetést biztosítunk. Kereseti lehetőség: 1600—2500 Ft. Jelentkezés: Bánkúti Állami Gazdaság lökösházi üzemegysége, Lökösháza. 422 hogy bebizonyítsák a felsőbb szer­veknek: a Köröstarcsára irányí­tott vezetők erkölcsi nullák. S ezt több-kevesebb eredménnyel, időt, fáradságot nem kímélve, az em­beri gyengeségeket kihasználva, meg is tették. Eszközük: az ital, a pénz és a nő volt, no meg a te­lefon, amelyen a felsőbb szerv szíves tudomására hozták: ha a káder nem kívánatos magatartá­sát látni óhajtja, ám tegye tiszte­letét Köröstarcsán. Olyan ener­giák feszültek ezekben a felszínen természetesnek, de a háttérben irányított események kombináció­jában, hogy tized részükkel ara­nyat önthetett volna a tárcsái ha­tár. Ebben a küzdelemben voltak, akik elvesztek, voltak azonban olyanok is, akik következtettek, így élő példák állnak a mai tár­csái vezetők előtt, melyek a maga­tartás feddhetetlenségének meg­őrzésére és a szövetkezettel szem­beni mindenkori őszinteségre in­tenek. örvendetes, hogy ezeket a tényeket és a korábbi hallatlan rosszindulatot a mai Petőfi Tsz- ben felismerték. Az erők javával őszintén küzdenek a tsz felvirá­goztatásáért. és azért, hogy a tag­ság közösből származó jövedelme gyarapodjék. Dupsi Károly A Biharugrai Halgazdaságban minden évben nagy mennyiség­ben tenyésztenek kacsákat. A gazdaság a múlt évi 184 ezer da­rabbal szemben az idén 336 ez­ret ad át a baromfifeldolgozó vállalatnak. A BOV békéscsabai üzeme a 2.5 kilogramm súlyra gyarapodott 50 napos kacsákat a helyszínen veszi át. Az elmúlt évben 1,5 millió forint volt a gazdaság tiszta jövedelme a ka­csákból. Képünkön az átvétel egyik mozzanatát örökítettük meg. Kép. szöveg: Csapó László Új gáztelep épül Békésen Kétezer-hétszáz békési gázfo­gyasztó több éves gondját oldja meg az az építkezés, amelyet a napokban kezdtek Békésen, a temető mellett. Űj gáztelep épül. Amikor ott jártunk, az alap- pillérezés már elkészült. A mun­kát a Békési Építőipari Ktsz vál­lalta, pontosabban a Sebestyén kőműves-brigád. Ügy tervezik, hogy a kitűzött határidőre befe­jezik a munkát. Az új telep a tervek szerint 1360 palack tárolására alkalmas, á jelenlegiben viszont csak 180 palackot tudnak tárolni. Bo—Já Á megrepedt áhítat A Petrezselyemizesitö és Zölditő Tröszt retek- peresztegi modern iro­daháza méltóságteljes tömörséggel magaslott a város házrengetege fölé. Paréj Bendegúz, a dug- hagymagyökeresitö cso­port tudományos kuta­tója mély áhítattal lépte át reggelente az épület küszöbei. Különösen az alatt a fél perc alatt érezte nyomasztó erővel ebben a roppant appará­tusban az ő beosztotti atomiságát, míg az au­lán át a páternoszterig, az örökmozgó liftig nem ért. Eközben kellett ugyanis elhaladnia egy, zsolozsmás vitába mé­lyült társaság előtt, mely a Tröszt félistenei­ből, óriásaiból, arkan­gyalaiból, mármint fő- és aligazgatókból, jogi, pénzügyi, tervezési, sze­mélyzetpolitikai fejekből, állt. Elhaladtában, szor­gos hajlongás közben tiszteletteljes mosolyt sugárzott és tízszer, húszszor jó hangosan köszöntötte az istenek tanácsát. — Egek! Micso­da koponyák, micsoda gigászok és milyen mé­lyen felelősek. Lám, már munkaidő előtt tár­gyalják a vezetést, a termelést, a dolgozók gondját-baját! Ja, hogy nem viszonozzák harso­gó jó reggeltjeit? Hogy levegőnek nézik? Utó­végre a Tröszt, a köz­ügyek megszállottái! He­lyükben ő sem cseleked­ne másként, ha egy Pa­réj nevű kis kóconfic alázatos tisztelettel el­tarolna mögötte. Egyszer fölpofozta a fiát, mert azt találta mondani, hogy reggelen­te a fejesek meccsekről, meg nőkről szoktak cse­vegni, nem közügy ékről. Am a bogárka a fiilébe került és élvezettel bi­rizgálta lábikóival a dobhártyáját. Így tör­tént, hogy a következő reggel a Tröszt féliste­nei és többi szentjei előtt a felvonóhoz igye­kezvén, Paraj Bendegúz élesen fülelt. A Vasas így, a Fradi amúgy, mert hülye a bíró, süket a partjelző és az egész társaságot ki kellene cserélni. . . Paraj a nyúltagyában pattogó sercegést érzett. Megre­pedt a Tröszt iránti szik­laszilárd bizalma. Félre- fordított fejjel húzotl^el a társaság mellett. A petrezselyem recésitö osztály vezetője vette észre elsőnek. Meg is je, gyezte: — Odanézzetek, kollé­gák! Ennek az imperti- nens senkiházinak, en­nek a kis Paréjnak le­vegő vagyunk! A függési és ranglét­raviszonylatokban oly­annyira szakértő jogta­nácsos elsápadt: — Emögött a magatar­tás mögött, barátaim, nagyfokú hatalmi töltet lehet. Jogos a gyanúm, hogy Paréj Bendegúz úrnak pesti központank valamelyik atyaistene lett a komája! — Ez valószínű — bó­logattak rá megszeppen- ten társai. Így történt, hogy « következő reggelen — Paréj pipacspiros meg­lepetésére — az egész előcsarnok csak úgy visszhangzott az öt üd­vözlő félistenek hangjá­tól. Ezek gúnyolódnak, gondolta és még jobban elfordította fejét, úgy iparkodott a felvonóhoz. Az istenek áhítattal bá­multok magasba emel­kedő alakja után.-üj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom