Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-28 / 123. szám
1968. május 38. 4 Kedd Vietnamért A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága által terjesztett vietnami képeslapokból a népfront békéscsabai, ötödik kerületi bizottsága is nagy mennyiségben vett át és juttatott el iskolás és felnőtt aktívái útján a kerület lakosságához. A befolyt összeget a Szolidaritási Alaphoz küldték. A vietnami szolidaritási hónap keretében május 25-én, szombaton este, ugyancsak a kerületben (a Baromfifeldolgozó Vállalat művelődési házában), telt ház előtt műsoros estet rendeztek, melynek bevételét is Vietnam megsegítésére fordították. A szolidaritási hónap során, május 21-én este, Békéscsabán a 6. számú általános iskola udvarán műsoros tábortűz vodt, nagyszámú résztvevővel. A vietnami nép hősi harcával foglalkozó előadást Talabér Ferenc elvtárs. a Hazafias Népfront ötödik kerületi bizottságának a titkára tartotta. —hő— Békéscsaba születése jegyében — Csak eső ne essen — pillant aggódva a felleges égre Mike János, a békéscsaba—erzsébethelyi 11. számú általános iskola igazgatóhelyettese, miközben a csupa virág bejáraton át szünet nélkül vet... Ezután az úttörőkké avatandókon a sor. Pezsditő indulók. , Virágcsokrok. Filmezés, fényképezés. Ladik Erzsiké verset mond, majd Fejes Gabriella zenetanárnő vezényletével felhangzik a veérkeznek a szülők és más ven- ! gyeskar ajkán a békedal. Utána óégek. Az idei kisdobos- és úttö- két pajtást, Machlik Erzsébetet és í'öavatás az eddigieknél színe- j Mázán Katalint tüntetik ki a sebbnek ígérkezik, ugyanis a megyeszékhely születésének a 250. évfordulója jegyében rendezik, helytörténeti kiállítással és hangversennyel egybekötve. Hegedűs József, az iskola Gagarin Úttörőcsapatának a vezetője fogadalomtételre szólítja a jelölteket. Nemcsak a szülők, de az ilyen eseményhez szokott nevelők arcán is meghatottság tükröződik, mikor a kisebbek kórusban mondják cémavékony hangon a szöveget: — Én a mai naptól kezdve { büszkén viselem a kisdobos neEgy érdekes tanulmány a munkásosztály fogalmáról Kik a magyar munkásosztály tagjai? A napokban jelent meg a Kossuth Kiadónál Blaskovits János: A munkásosztály fogalmáról című tanulmánya, amely a párt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetében folyó kutatómunka egyik fő témájához — a munkásosztály helyzetével összefüggő elméleti, politikai, gazdasági, kulturális és szociális problémák, perspektívák —, vizsgálatához kapcsolódik, ennek első láncszeme.. A szerző szerint a tanulmány feladata segíteni a további kutatások határainak kijelölésében, eredményeinek értelmezésében és szintézisében. A szerény fogalmazás mögött azonban egy jelentős hazai és nemzetközi forrásanyagra támaszkodó munka áll. Jelentőségét nemcsak a kutatás tárgya adja, hanem az elért eredmény is: Magyarországon az elsők közé tartozó munka, amely a történeti és a szociológiai módszer és kutatások eredményeit felhasználva, kísérletet tesz a munkásosztály fogalmának meghatározására a szocializmus viszonyai között. A tanulmány két lényeges társadalmi-gazdasági folyamatra vezeti vissza a munkásosztályban végbement változásokat. Egyrészt a társadalom szocialista átalakítására, másrészt a termelőerőkben végbement változásra, a tudományos-technikai forradalomra. A szocialista forradalom tette a munkásosztályt a hatalom birtokosává, a termelőerők gyors ütemű változása pedig átalakította magát a munkásosztályt, annak szerkezetét. Blaskovits János munkája e folyamatokra építve száll vitába azzal a társadalomtudományban és köztudatban egyaránt elterjedt nézettel, amely a munkásosztály fogalmát még ma is leszűkíti főként az ipari-fizikai munkásokra. Ugyanakkor elutasítja azok felfogását is, akik mérhetetlenül kitágítják, parttalanná teszik ezt a fogalmat és a munkásosztályhoz sorolnak minden alkalmazottat, akiknek csak valamiféle kapcsolata van a gazdasági élettel, beleértve a termeléssel foglalkozó minisztérí- imok, főhivatalok, intézmények, bankok egész személyzetét is. Az eilső fejezet a kapitalizmus s a szocializmus struktúrája özti alapvető különbségekkel öglalkozik. A szocialista Magyarország struktúrája elemzésénél érdeklődésre tarthat számot a tulajdonviszonyok szerepét és más osztályképző társadalmi elemek viszonyát bemutató rész. Bírálja a tulajdonviszonyok szerepét lekicsinylő nézeteket; ugyanakkor kimutatja, hogy a tulajdonviszonyok a szocializmus osztálystruktúrájában módosult szerepet játszanak és elsősorban a két nagy, közvetlen termelőosztály közeledését szolgálják. A munka második fejezete főként a mai kapitalizmusban végbement változások ideológiai tükröződésével foglalkozik. Meggyőzően bírálja az „új közép- osztályról”, az ipari társadalomról szóló burzsoá nézeteket és kimutatja, hogy ma is a munkásosztály és burzsoázia szembenállása az a lényeges társadalmi viszony, amely a kapitalizmust jellemzi. A harmadik fejezet, amely a munka leglényegesebb része, behatóan vizsgálja azokat a változásokat, amelyek a magyar munkásosztály összetételében a szocializmus keretei között végbementek. Figyelembe kellett venni, hogy a leghaladóbb társadalom viszonyai között, de nem a legfejlettebb műszakigazdasági feltételek mellett létező munkásosztályról van szó. Iparunk fejlettsége, ágazati szerkezete, technikai felszereltsége nem azonos a fejlett tőkés országokéval, ezért munkásságunk összetétele is eltér azokétól. A szerző álláspontja szerint a munkásosztály határai rendkívül kiterjedtek, de az osztályjegyek még nem mosódtak el. Munkája alapján a munkásosztály fogalmába tartoznak az állami vállalatok dolgozói az iparban, a szállításban, az építőiparban. a kereskedelemben, a hírközlésben, a szolgáltatásban és a mezőgazdaságban; e fogadom szerint a munkásosztályhoz tartozik a felsorolt ágazatok adminisztratív-technikai alkalmazottainak egy része is. A szerző tisztában van azzal, hogy az általa adott meghatározás teljesen új megvilágításba helyez egész sor politikai és egyéb problémát. Munkájának érdeme, hogy nem kerül meg egyetlen ilyen problémát sem, ezek közül is a legfontosabbat: a munkásosztály vezető szerepét érintő kérdéseket. Koncepciója — bár ma nem az egyetlen lehetséges és vitán felül álló koncepció — elősegítheti a munkás- osztállyal kapcsolatos társadalmi-politikai problémák megoldását. Alapul szolgálhat a további kutatásokhoz, egyik támpontja lehet politikai állásfoglalások előkészítésének is, s mindenképpen jelentős lépés a hívebb társadalmi önismeret felé. Pozsgay Imre „Kiváló Úttörő” jelvénnyel. Kovács Pál képviselő, mindenki kedves Pali bácsija elismeréssel szól arról a helytörténeti gyűjtő munkáról, mit a városi úttörőelnökség négy hónappal ezelőtti akcióparancsára és a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóságának serkentésével és közreműködésével az iskola úttörőcsapata megkezdett, s oly sikerrel végzett és amelynek eredményeként került sor a tornateremben a kiállítás megnyitására.- A virágokkal díszített folyosó falain képes, fényképes dokumentumok tükrözik a magyar—szovjet barátságot. Bent a terem egyik végében hatalmas szám: 1711, a kétszázötven év első esztendeje, a másikban: 1968, a ma. A kettő közt írásos, képes, nyomtatott és tárgyi emlékek: használati eszközök, ruházkodás, népművészet, az 1836-os „úrbéri cikkely”, cselédkönyvek, az Erzsébethelyi Földmunkás Dalárda zászlaja, egyéb kellékei, aztán odább a jelen, a csabai konzervgyár terméked a Kner Nyomda és más üzemek makettjei, a Jókai Színház életét ismertető anyag, a falakon a tanulóknak a család és az iskola életéből merített témái színes krétarajzokban. Az udvaron zsong a fiatalság. A szomszédos házacska gazdája a kerítésen át gyönyörködik a látványban. Szóba elegyedünk. Kovács János bácsi 71 éves. A téglagyárban volt évtizedeken át „kihordó”. Nehéz munka. Ráment az egészsége. — Ezeknek más, egészen más, mint amilyen az én gyermekkorom volt — sóhajtja j irigyen meg jólesöen is. Az udvart elborító széksorok előtt fürge kezek már állítgatják a kottaállványokat az ünnepi hangversenyhez... Huszár Rezső Vásár a reform jegyében Bár az idei BNV eredményeinek összegezése nem történt meg már megkockáztathatjuk a kijelentést: nagy siker volt, sok eredménnyel! A reform jegyében született számos új kezdeményezés jellemezte az egész időszakot, és nyilvánvaló, hogy a vásár egészséges hatása még inkább így lesz értékelhető. Mi történt voltaképpen? Ma már megállapíthatjuk, hogy a vásár évek óta mutatott olyan jegyeket — a vállalatok önállóbb jelentkezése, a piac szemmel tartása, igényesebb, korszerűbb reklám, propaganda stb. — amelyek a reform irányába mutattak, sőt hatottak. Most pedig, amikor már gazdasági életünk ténylegesen a reform szellemében alakul át, noha még egészében korántsem működik, működhet ilyen módon, a vásár mintegy előfutára az új módszereknek és hozzájárul az átalakított gazdaságirányítási rendszer gyorsabb, eredményesebb kibontakozásához. Lássunk néhány példát. Ami a hazai fogyasztást illeti, a közhasználati cikkeket gyártó vállalatok, kevés kivétellel, olyan árukat mutattak be, amelyek a gyártási felkészülés és a kereskedelmi megrendelések tanúsága szerint rövidesen vagy belátható időn belül megjelenhetnek az üzletekben. A kereskedelemnek természetesen joga, hogy saját belátása szerint rendeljen vagy ne rendeljen. Tény viszont, hogy bizonyos ruházati cikkek és főleg bútorok vásári bemutatójától még messze elmarad a tényleges kereskedelmi kínálat. De joggal bízhatunk abban, hogy a vásár — az új körülmények között — ezen a téren is közelebb hozza a termelést a tényleges szükségletekhez. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy élénkül a verseny bizonyos iparágakban — a többi között a ruházati, a híradástechnikai, a fűtőberendezéseket gyártó, a háztartásvegyi iparban — aminek kedvező hatását a választék, sőt a fogyasztói ár alakulása szempontjából aligha szükséges bővebben hangsúlyozni. Nem kevésbé fontos, vajon hogyan szolgálta külkereskedelmi érdekeinket az idei vásár. Az üzletkötések összegszerű számba vétele természetesen még korai lenne, nem is szólva arról, hogy lehetetlen pontosan kimutatni, milyen megrendelések tulajdoníthatók magának a vásári megjelenésnek. De azért példának okáért a METRIMPEX 10 millió dollár értékű orvosi és nukleáris műszer -szállítási megállapodásra brazil cégekkel, a Tiszai Vegyi Kombinát új piacokra irányuló, nagy tételű festékeladásaira, a teljes vegyi üzemekre vonatkozó szovjet megrendelésekre fel kell figyelni. Igen lényeges, hogy a vásár érzékelhetően előmozdította a nemzetközi kooperációs tárgyalásokat, sót jó néhány fontos ügyletre a koronát is feltette. Erre is lehetne felsorakoztatni számos példát. Végezetül arról sem feledkezzünk meg: ez az első BNV, amely már annak tudatában rendezte sorait, hogy az ősszel először nyit külön fogyasztói vásárt. Bizonyos, hogy az érdekelt vállalatok néhány hónap múlva ugyancsak alapos felkészültséggel kívánnak egyenesen a fogyasztókhoz fordulná. Annál is inkább, mert a vásári tapasztalatok — miután most az említett szándék csak egyéb fontos feladatokkal megosztva érvényesülhetett — mind erősebben erre biztatják őket. Balogh János Rditdcm a KW j, Omztönkn L -/fé/ntörféhet19. — Valaki lebukott — mondta. — Grichenauból egy fogoly jelentkezett. felismert téged. Egyik baj társunk le akarta lőni, elfogták. Itt a cím, azonnal menekülnöd kell. — És az üzlet? — Majd én vezetem. Azután, ha minden elcsendesül, visszajöhetsz. Schirmbaum kocsiba vágta magát és megadta a papírszeleten olvasott címet. Bécs egyik külvárosába vitték, egy kis ház előtt torpant meg a taxi. Rudolf egy tízest dobott a vezető melletti ülésre, azután kiszállt a kocsiból. A kocsi a hepe-hu- pás úton kínlódva fordult meg és elvágtatott. Az első sarkon bekanyarodott és a sofőr a vezetői ülés alól egy kis telefon- készüléket emelt maga elé. — Viola. jelentkezzék — mondta. A fülhallgatón keresztül úgy hallotta, hogy valaki egy kedves melódiát fütyül. — A madár a kalitkába repült. A madár a kalitkába repült. Vége — mondta a sofőr, majd a rádiótelefont visszahelyezte az ülése alá. Közben Schirmbaum bement a házba, ahol egy öregasszony fogadta. Le sem engedte ülni, szót sem szólt hozzá, csak intett, hogy menjen utána. A ház végében terjedelmes tyúkól sötétlett. Felnyitotta az ajtaját és előremutatott. Schirmbaum egy keskeny, alig koporsónyi helyiségben találta . magát. Mielőtt bármit kérdezett volna, az ajtó bezárult, az öregasszony eltűnt. A volt SS-legény egy ideig görnyedten álldogált. Azután kifáradt és leült. És többé nem tudta, hogy reggel van vagy éjszaka, és nem sejtette, hogy az öregasszony a lakásban levő tükör előtt ezekben a percekben változik vissza — Janává. ... Mire Jana hazaért, a „Páter” már a lakásban várta. Egy üveg konyak állt az asztalon, s a televízió képernyője vakítóan lobogott. A lakásban rend volt. mintha semmi sem történt volna. — Jelentem — mondta Jana —, hogy Schirmbaum holmiját tüzetesen átvizsgáltam, de semmiféle kompromittáló jelet nem találtam nála. Itt az egyik fiókban ugyan volt néhány cím, ezeket ellenőriztettem, különféle utcalányok voltak, akikkel Schirmbaum csak futó kapcsolatot tartott fenn. Emberünknek egy genfi bankban harminchétezer dolláros betétje van. Ez az összeg — a könyvelés szerint — az üzlet hasznából adódik. Más jelentenivalóm nincs. A „Páter” kedvtelve nézegette Janát. — Idehallgasson, tündérkém. Adva van egy csodálatos lakás, egy csudaszép nő. egy életerős férfi, konyak... mire várunk még? — Én pedig mindig arra várok, hogy mikor jön meg az esze. Ügy gondolom, hogy ez a kérdése túlmegy azon. amit. szolgálati beszélgetésnek lehet nevezni. Kérem, határozza meg következő feladataimat. — Most négy-öt napon keresztül naponta egyszer igen ócska és tartalmatlan ételt ad be a tyúkketrecben gubbasztó „férjének”. A magány rossz tanácsadó, legyen nagyon óvatos, mert ha kitörést kísérel meg, meg kell akadályoznia, hogy az udvarra jusson. Körülbelül négy nap múlva elmegyünk érte, és kivisszük a Szigetre. Ha kérdi. mi a helyzet, mondja meg neki, hogy a rendőrség körözi. Semmi többet. És vigyázzon, nehogy felismerje a hangját. Jana felnevetett. De ez a kacagás mintha hetvenéves torokból szakadt volna fel. Azután megszólalt. — Engem? Ezt a hangot'’ — Félelmetes volt.
