Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
1968. május 1. 3 Szerda N épi demokratikus államrendszerünk az elmúlt 23 szabad év alatt egy ezredév elnyomásáért adott a korábban kisemmizett nincstelen munkásnak, agrárproletárnak, kispa- rasztnak elégtételt. Az eltelt időszak — méltán állíthatjuk hősi korszak — alatt jóindulattal és jóakarattal munkálkodtunk a népi hatalom politikai, gazdasági, kulturális és katonai megerősítésén. E cikk keretén belül a teljességre való törekvés nélkül számot adunk arról, hogy az 1958. évtől terjedő tíz munkás esztendő — szőkébb hazánk — megyénk életében milyen változásokat eredményezett. Tíz év nem túl nagy idő még égy ember életében sem, de még inkább nem az egy nemzet, egy ország, egy nép életében. Mégis e történelmileg rövid idő alatt is mennyi minden történt! Egész fejlődésünket meghatározó események következtek be. Az ellenforradalom leverése után az emberek egy részénél éltek még a kétségek. hogyan lábalunk ki a gazdasági bajokból, az eszmei zűrzavarból, amelyet az ellen- forradalom okozott. Gyakran vetődött fel, vajon jó lesz-e a párt meghirdetett politikája vajon nem ismétlődnek-e meg a korábbi hibák? Nos, az idő, az elmúlt tíz év eredményei igazolták, hogy a párt politikája nyílt, őszinte és helyes politika. Igazolta azt, hogy ebben a politikában hinni lehet. Ez az őszinte légkör teremtette meg a lehetőségét a széles népi, nemzeti egység létrejöttének, annak, hogy ezt a dolgozók milliói magukénak vallják, kommunisák és nem kommunisták egyaránt. Szívvel- lélekkel munkálkodnak annak a politikának a megvalósításán, amely eddig is és ezután is szorgalmas, kitartó munkával segítette és segíti népünk fel- emelkedését, boldogulását, a szocializmus építését és teljes megvalósítását. Ez a reális, áldozatos munkát követelő politika tette lehetővé, hogy ma jogos büszkeséggel — de nem elbizakodva — beszélhetünk elért eredményeinkről. P ártunk helyes politikája alapján a megyei pártbizottság határozatai szabták meg azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása révén nagy lépést tettünk előre megyénkben is a korábbi elmaradottság felszámolása végett. Fejlesztettük iparunkat, korszerű épületekkel, gépekkel segítettük a mezőgazdaság valódi szocialista nagyüzemmé való kialakulását. Elősegítettük a foglalkoztatottság növelését, az életszínvonal, a lakásépítés, a kultúra, a szakmai tudás és az általános műveltség emelkedését Az elmúlt évtized fejlődése az iparban az ipartelepek számát tekintve minőségi változást jelentett. Az összevonások miatt az önálló ipartelepek, szövetkezetek száma csökkent, de ugyanakkor a meglevő üzemek termelése, a foglalkoztatott létszám a párt vidéki ipartelepítési politikájának helyes végrehajtása következtében jelentősen nőtt. A 10 év alatt telepített új üzemek, szocialista nagyüzemek. Ilyen korszerű szocialista új üzemek: — amelyekre méltán lehetünk büszkék — az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Hűtőház, a Békéscsabai Konzervgyár, a Békési Mező- gazdasági Gépgyár, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár stb. A foglalkoztatott létszám jelentős növekedését segítette a Békés megyében feltárt földgáz- és olaj mezők termelésbe állítása is. A szocialista iparban 1958-ban ;1 030 munkás és alkalmazott lolgozott. Tíz év alatt az iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma elérte a 39 786 főt. Csaknem hasonló A nép szolgálatában MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőié írta: Gyulavári Pál, az fejlődési ütemmel 6419-re emelkedett a szocialista építőiparban foglalkoztatott összes dolgozók száma. A létszámnál is nagyobb mértékben nőtt a megye ipari termelése. Ha az 1958. évi termelést vesszük alapul, akkor 1967 végéig a szocialista ipar termelése mintegy négyszeresére növekedett. Ez az ütem meghaladja az országos fejlődés ütemét is. Az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődik a szövetkezeti ipar, amely 1968-ban kb. hatszor annyit fog termelni, mint 1958-ban. 1968 évben eléri az évi 1 milliárd forintot. A népgazdaság egésze szempontjából döntő jelentőséggel bíró exporttevékenység is kedvező irányba fejlődött. 1967-ben az ipari export értéke megközelítette a másfél milliárd forintot, ami az 1958. évi egész ipari termelés értékével azonos. , Ma üzemeink kelendő exportárujuk segítségével öregbítik iparunk jó hírnevét Európa, Ázsia, Afrika és Amerika piacain. A kétségtelenül imponáló eredmények tudatában a megyei pártbizottság — egyetértésben mindazokkal, akiknek kötelessége a fejlődés elősegítése — erőfeszítéseket tett és tesz az ipari bázis növelése végett. Hazánk- ban, így a megyében is munka- nélküliségről már régóta nem beszélünk, de foglalkoztatottsági gondjaink vannak és ezekkel reálisan számolunk is. Elsősorban a szakképzetlen női munkaerőnél és a demográfiai hullám következtében az átlagosnál nagyobb számban munkába állítandó fiataloknál. Ennek tudatában olyan ipari üzemek telepítését, illetve bővítését segítjük elő, amelyek egész éven át biztosítják a munkára jelentkezők foglalkoztatását Ez irányú gondjainkat a párt központi vezető szervei és a kormány úgy is segítik, hogy jóváhagyták az új orosházi táblaüveggyár és a Kner Nyomda építését E két nagy beruházás megvalósításához az áliám több mint 1 milliárd 300 millió forint összeget biztosít. Ezek mellett kisebb nagyságrendben ugyan, de más üzemek fejlesztésével is számolunk. Az elmúlt 10 esztendő alatt csaknem 10 milliárd forint volt a beruházás összege. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a megye életében is jelentős változást hozott. Az 1953-as visszaesés, majd az ellenforradalom által okozott zűrzavar után néhány évvel ezelőtt véglegesen győzelemre segítettük a termelési viszonyok alapvető megváltozását a mező- gazdaságban is. Hazánkban mindörökre megszűnt a'kizsákmányolás, a gazdasági lehetősége sincss meg többé annak, hogy egyik ember a másikon élősköd- jék. Ma már munkás, paraszt és értelmiségi egyaránt a szocializmus teljes , felépítésén munkálkodik. Erősödik a nemzeti egység, amely a társadalom minden erejét egy cél, a szocialista építés szolgálatába fogja össze. E z a fejlődés egyébként nem kizárólag csak abból a szempontból jelentő®, hogy Békés megye adja. az országos mezőgazdasági termelés viszonylag jelentős hányadát, hanem azért is, mert a megyébe telepített élelmiszeripar alapanyagát a mezőgazdaság állítja elő, így az ipar léte függ a mezőgazdasági termelés hatékonyságától. A II. ötéves terv során telepített élelmiszeripari üzemek, a Békéscsabai Konzervgyár, a Békéscsabai Hűtőház nyersanyag- bázisa a szocialista mezőgazdaság. Kisárutermelés mellett szinte elképzelhetetlen volna ilyen nagy kapacitású élelmiszerüzemek nyersanyaggal való ellátása. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítják az elmúlt 10 év termésátlagai, termésmennyiségei. Búzából, cukorrépából kát. holdanként 1967-ben kétszeresét adta a mezőgazdaság, mint 1958-ban, de a többi termény termésátlaga is jelentős növekedést mutat. Az elmúlt tíz év alatt a gazdaság fejlődése mellett nőtt a dolgozók gazdagsága is. Az ipari munkások átlagos havi keresete J9,5 százalékkal, a szocialista építőiparban pedig 20 százalékkal volt magasabb 1967- ben, mint 1958-ban. De nemcsak a bérek növekedése, hanem ezenkívül sok más tényező is hozzájárult az életszínvonal emelkedéséhez. Az egyik ilyen tényező a lakásépítés. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az eredmények ellenére sem vagyunk elégedettek. Azonban a lakásépítés fokozása nem egyszerűen elhatározás kérdése, hanem sok összetevőtől függ. Így elsősorban a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől, építőipari kapacitástól, az építési anyag mennyiségétől is. A fenti — kétségtelenül korlátozó tényezők ellenére — Békés megyében 1958 január I-től 1967. december 31-ig 16 426 lakás épült fel, amelyből 4280 lakás állami és szövetkezeti és 12146 lakás magánerőből állami támogatással. A megyében levő lakásállománynak — 145 797 lakásnak 11,2 százaléka az utóbbi 10 év alatt épült fel. A lakásépítés ütemét — a rendelkezésre álló lehetőségektől függően — nemcsak tartani, hanem fokozni szeretnénk — éppen a jogos igények minél jobb kielégítése érdekében. Ezért kívánja a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a megyei műszaki értelmiség áldozatkész segítségével és jelentős bankhitel igénybevételével még 1968 második felében felépíteni az ún. polygon üzemet (kisebb „házgyárat”). Sok minden történt az utóbbi években a lakások korszerűsége érdekében is. A három városban a földgáz bevezetése révén lehetségessé vált, hogy valóban „összkomfortos” lakások épüljenek, tehát nemcsak a víz, villany, szennyvíz elvezetése, hanem a korszerű fűtés is megoldódott. További korszerűséget és főleg jobb területkihasználást jelent az eddig nem épített középmagas és magas házak építése is. Békéscsabán a közelmúltban kezdték meg az első középmagas épület alapozását. Az elmúlt 10 évben fejlődött a közművesítés is. Ma már egyáltalán nem ritkaság az, hogy a legkisebb községben is ott láthatjuk a „hyd- roglóbust” és a közkifolyót. A fejlődést mutatja, hogy a megyében 1958-ban a vízcsőhálózat hossza 26,3 km volt, 1967- ben pedig 700 km. A megyében levő vízművek együttes kapacitása az 1958. évi 3024 köbméterről 1967-re 24 676 köbméterre nőtt/nap. A közművesítés — azonkívül, hogy az állam is jelentős összegekkel támogatta — elsősorban azért érhetett el ilyen kimagasló eredményeket, mert megyénk dolgozói társadalmi munkával, anyagi eszközökkel is hozzájárultak a nagy feladat megoldásához. Az életszínvonal alakulásához a reálbér növekedésén kívül több olyan befolyásoló tényező is hozzájárul, ami — ahogyan mondani szoktuk —, nincsen benne a „borítékban”. Ilyen pl: az egészségügyi ellátás is, ahol a még meglevő nehézségek ellenére is jelentős a fejlődés. Az új orosházi kórház gyógyító munkájának megkezdésével a megyében rendelkezésre álló kórházi ágyak száma 20 százalékkal, — 2298-ról 2766-ra — nőtt. Az elmúlt 10 évben további fejlődés van az oktatás, a kultúra területén is. Az általános iskolai tanulók száma ugyan valamelyest csökkent, miután az 1958. évi 61 816 tanuló helyett 1966—67-ben 61 384 tanuló járt az általános iskolába, viszont nagymértékű emelkedés tapasztalható a középiskolákban. Az 1959—60-as tanévben 5518, az 1967—68-as tanévben 9100 tanuló járt a megye középiskoláiba. Az esti és levelező tagozatokon 1958—59-ben 850-en, 1961—62-ben 3293-an tanultak. Az 1966—67 oktatási évben viszont a tanulók száma elérte a 4132 főt. A szentesi televíziós adóállomás üzembe helyezésén kívül az életszínvonal emelkedése is nagymértékben hozzájárult a televíziós vevőkészülékek rohamos elterjedéséhez. A rendkívül gyors fejlődést mutatja az is, hogy 1958. év végén 82 tv-előfizető volt a megyében. 1967 év végére az előfizetők száma 41 94fl-re emelkedett. Az életszínvonal emelkedését sok más ténnyel is bizonyíthatA békéscsabai építőipari kiállítás egyik legszebb részlete: a Kner Nyomda makettje volt. Fotó: Demény juk. A háztartások gépesítése, a gázszolgáltatást igénybe vevők számának növekedése mind- mind ezt bizonyítja. A takarék- betétek évről évre történő emelkedése is ezt tanúsítja: Békés megyében 1958 végén a takarékbetétek összege 60,9 millió forint volt, 1967 végére pedig elérte a 888 millió Ft-ot. Ilyen takarékbetétnövekedés csak ott lehetséges, ahol az emberek bíznak a politikában és teljes a bizalom a pénz értékállóságában. Az életszínvonal emelkedésével függ össze, hogy mind több ember vásárol személy- gépkocsit. Jellemző, hogy míg 1958-ban alig valamivel több mint ezer 125 köbcentiméternél nagyobb motorkerékpárt adott el a kereskedelem, addig a megye dolgozói • csak 1967-ben közel 700 személygépkocsit vásároltak. Tíz év — kb. 3060 munkanap —, ha történelmileg nem is hosszú idő, mégis igen sok feladat megoldását jelentette. E rövid visszatekintésnek nem is lehet célja, hogy átfogó elemzést adjon az elvégzett munkáról, dé nagy vonalakban és vázlatosan igyekezett néhány olyan kérdésre ráirányítani a figyelmet, amelyekről büszkén beszélhetünk és kell is beszélnünk — anélkül, hogy az alkotó munka sikere felett érzett jogos büszkeség önteltséget vagy elbizakodottságot okozna. Szükséges ezekről szólnunk, mert az eredmények mögött mindig ott van a teremtő ember, aki eszével, szorgalmával, munkájával járul hozzá percenként és naponként a nagyszerű építményhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. G ondjaink persze ma is vannak, de mennyivel mások ezek a gondok, mint a kapitalizmus létbizonytalanságában és reménytelenségében élő munkásé volt. Gond, hogy a gyereket fel- veszik-e az egyetemre, de mennyivel más gond volt, hogy vajon a jövő héten is lesz-e megélhetése, betevő falatja a családnak. Gond, hogy várni kell a gépkocsira — esetleg 1 vagy 2 évet, de mennyivel más ez a gond, mint az volt, hogy a zálogház átveszi-e utolsó értékünket és ezzel esetleg még egy hétig el lehet kerülni a kilakoltatást. Gond, hogy esetenként a hentesnél nem olyan húst veszünk, amilyet szeretnénk. De mennyivel más ez a gond, mint az volt, amikor azért rettegett a kisember, hogy a hentes, a fűszeres ad-e még hitelbe. Bosszantó és gond, hogy esetenként poros a szén, de mennyivel nagyobb gond volt, amikor a szenet, fát 5—10 kg-ként vásárolta a munkás, ha egyáltalán még erre Is futotta pénzéből. Kétségtelen gond, hogy a munkás nem akkor és oda megy üdülni, amikor és ahová szeretne. De mennyivel nagyöbb gond volt az, amikor a harmincas években Békéscsabáról csakúgy, mint Endrődről és az ország más vidékeiről gyalog mentek fel a munkások Budapestre munkát keresni. G ondjaink ellenére a párt töretlen, egyenes politikája révén bizalommal tekinthetünk a jövőbe. Senki máson, csak magunkon múlik, hogy a jövőben milyen gondjaink lesznek, szorgalmunk, becsületes munkánk révén hogyan haladunk előre. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk politikai érettsége, öntudata sokat fejlődött az elmúlt 23 év alatt. Másképpen ítéli meg, hogy mi a helyes és éppen magasabb politikai és szakmai tudásánál fogva többre is képes és többet is tesz a gyorsabb fejlődés érdekében. Ennek adja tanúbizonyságát napjainkban is, amikor a gazdaság- irányítás új rendszerének gazdasági életünkben történő uralkodóvá válását segíti elő.
