Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

IW8. május 1. 4 Széria MI VÁSÁROLHATÓ RÉSZLETRE? Nincs még tíz esztendeje an­nak, hogy a kereskedelem az Országos Takarékpénztárral karöltve bevezette az áruhitel-ak­ciót Évről évre népszerűbb lett ez a vásárlási forma, mivel azoknak, akik igénybe veszik, megkönnyíti számos nagyobb értékű árucikk megszerzését. Tavaly közel félmillió hitelle­velet adtak ki, csaknem két és fél milliárd forint értékben. Az idei év első negyedében mintegy 130 000 hitellevelet váltottak ki, nagyjából ugyanannyit, mint ta­valy ilyenkor. Mi jellemezte az első ne­gyedév forgalmát — termé­szetesen ezúttal csak a hi­telakció „tükrében”? Az első hónapban, — a korábbi évek tapasztalataitól eltérően — nagyon élénk volt a televízió- és rádiókészülék-forgalom. Nem titok: tavaly év végén sokan tartózkodtak a tv- és rádióvásár­lástól, mert számítottak e cikkek árának leszállítására. Január­ban, februárban főként ezekre a tavaly elhalasztott vásárlásokra került sor, immár olcsóbban. Egyébként hitelre mindenfajta rádió és a „Delta” típusú kivéte­lével, valamennyi televízió meg­vásárolható. A mindenkori favorit a bútor. A legtöbben ezt veszik hitelre, vagy ahogy ma már közhasznú­an mondják: OTP-re. Általában a kereskedelem készletétől függ, hogy milyen fajta bútort árusít részletre, de jelenleg hozzávető­leg minden igényt ki tudnak elégíteni. A bútorforgalom egyébként országszerte tovább emelkedik. Említésre méltóan megnőtt a motorkerékpárok forgalma, ami részben a jó áruellátással, rész­ben azzal magyarázható, hogy valamennyi típust felvették az áruhitellistára. Ezzel szemben sokan igényelnek hitellevelet hűtőszekrényekre, de a kereske­delem jelenleg hitelre nem ad el hűtőszekrényt. A teljesség igénye nélkül ve­gyük sorra, ml kapható pilla­natnyilag részletfizetésre? A már említetteken kívül vá­sárolható magnetofon, lemezját­szó és különböző elektroakuszti­kai berendezés. A háztartási gé­pek és felszerelések közül kap­ható mosógép, hazai gyártmányú porszívó, padíókefélőgép, varró­gép, villanytűzhely, villanykály­ha, szilárd tüzelésű kályha, gáz- boyler, valamint különböző bel­földi előállítású lakásvilágítási cikkek. Az áruhitel-listán szere­pel a kerékpár, a motorkerék­pár-utánfutó, a mély gyermek­kocsi, a csónak és csónakmotor, a sport-kemping cikkek, ez utóbbinál az értékhatár az együtt vásárolt áruk összértéké­re vonatkozik. Említhetjük még az optikai, fotó-, filmtechnikai cikkeket, a hangszereket, a hét­végi faházakat, és nem utolsó­sorban a különböző mezőgazda- sági kisgépeket. Természetszerűleg felmerülhet a kérdés', hogy ki adhat ki hitel­levelet. Általában csak aZ OTP, de ahol működik Takarékszövet­kezet, az is bocsáthat ki hitelle­velet, ám csak saját üzleteiben történő vásárlásra. Az OTP ál­tal kiadott hitellevelek bárhol beválthatók. Ami pedig a részletfizetési feltételeket illeti, erről a követ­kezőket hasznos tudni: általában 5000 forint értékű vásárlásig 20 százalékos'előtörlesztéssel 12 hó­nap, 5000 forinton felül 30 szá­zalékos előtörlesztéssel 18 hó­nap alatt kell árukölcsönt visz- szafizetni. Kisebb értékű cikkek­nél 6 hónapos, de legalább havi 150 forintos törlesztést kell tel­jesíteni. Mind gyakrabban találkozhat­nak a vásárlók a kereskedelem újabb kezdeményezésével, hogy árucikkeket hitellevél nélkül is kiadják a vevőknek. Ez lénye­gében a fogyasztó további ké­nyelmiét szolgálja, megkímélve őket a hitellevél megszerzésével járó fáradozástól is. Ez esetben — kellő igazolás után — a vevő rögtön megkaphatja, haza is vi­heti a részletfizetésre kiválasz­tott árut. A hitelt — utólag — a kereskedelem szerzi meg az OTP-tőL h—gy Ma nyitják meg a Sárréti Napokat A Sárréti Napok egy hónapig tartó eseménysorozatát ma nyit­ják meg Szeghalmon. A megnyitó ünnepélyen Papp József, a községi tanács vb-elnöke mond beszédet. Az első napon a sárréti juhá­szok és csikósok szeghalmi felvo­nulása, a sárréti kézilabda-kupa mérkőzései, labdarúgó-mérkőzés, majd a Munka ünnepe-bál emel­kedik ki a gazdag műsorból. Má­jus 2-án a sárréti irodalmi, hely- történeti és néprajzi könyvkiállí­tást nyitják meg Szeghalmon. Ne rejtsék véka alá Ki tudja, milyen elgondolás­ból, mindenesetre helyesen nyi­totta meg a Békéscsabai Föld­művesszövetkezet Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja és a Jókai utca sarkán a 29-es zöld­séges boltját. A heti kétszeri piac ellenére, már a korábbi években is nagy volt ebben a forgalom. Az utóbbi két évben — amióta a földművesszövetke­zet átvette a vágóhidat és rátért a csabai kolbász gyártására —> még nagyobb a forgalom. Bizo­nyos fokig a „mindent egy he­Értelmiségi lányok falun Az idekerülő hosszú évekig idegen marad Az az Igazság, hogy nem könnyű nekik. Arra még nem vagyunk berendezkedve, hogy állandó lelki klinikát tart­sunk fenn minden faluban ezek­nek az otthonuktól sokszor száz kilométerekre, idegenbe szakadt lányoknak, de azért törődni ve­lük, többet, mint eddig — ez egyáltalán nem mellékes. Min­den elképzelés először itt benn, az ember belső világában való­sul meg, vagy bukik el. Ha azo­nosulni tudok vele, ha lelkese­dem érte: az már fél siker; ha viszont nem tudok eggyé válni a feladattal, fél bukás. És ezen érdemes lenne több­ször is elgondolkozni. Az érte­lem racionális világa mellett az érzelmek világa szinte belátha­tatlan energiaforrás, megismerni azonban nem lehetetlen, értő kö- zeledésré kitárul, és készséges se­gítőnkké válik. Azt mondja Tyirityán Hona, az okányi óvoda fiatal óvónője, hogy sok mindent lehet falun is csi- nálni, „de azért vannak ám na­gyon magányos órák, amikor annyira egyedül vagyok, hogy az már fárasztó...” Innen bontogattuk ki a beszél­getés szimpla ágát ezerarcúvá, és kérdeztem arról, hogy messzire kerülve az otthontól, a szülői háztól, mire is jó a nagy önálló­ság, hogy megtalálta-e azt a tár­sadalmi közeget, amelyben jól érzi magát, és egyáltalán: hogyan él, amióta okányi lakos lett? „Csabai vagyok. Gyulán jártam a román gimnáziumba. Szarva­son végeztem, kétnyelvű, magyar és román óvónői képesítést sze­reztem. Aztán Biharugrára he­lyeztek, ott voltam 7 hónapig. Hívtak Nógrádba is, Érsekvad- kertre, de én Békés megyében v&gy&k óztam maradni. Az első pillanatok kellemetlenül érintet­tek Biharugrán. Képzelje, beál­lítok, és azt kérdik tőlem: ki he­lyett jött? Nem értem, hogy le­het ilyesmi... Aztán később ki­derült, hogy az egyik kartársnő Zsadányba kerül, azért jöttem én. Okány sok szempontból más. Jó lenne minél tovább ittmarad­presszója van, és gyönyörű könyvtára, mint a miénk. Akár­hogy szeretjük a gyerekeket, és szeretnek minket az emberek: az idekerülő hosszú évek után lesz csak honos. Addig idegen a csa­bai óvó néni, aiki kedves ugyan, de lehet, hogy nem sokáig lesz itt. Hát persze! Nekünk lányok­nak még nehezebb. Társaságnak is csak mi vagyunk, magunk kö­zött, meg a könyvek, a tévé, a mozi. Ismerős van, kartársak, kartársnők, pedagógusok, agro- nómusok, de a legtöbbje csalá­dos, nős, vagy asszony; mi, lá­nyok, az más. Ez a pesszimiz­mus, ha rossz a kedvünk. Há­rom lány van itt az óvodában, jól ismerjük egymást... ők is így mondanák.” Az utcán hosszú percekig sen­ki sem jár. Kora délután van. „Es az optimizmus?” — kér­dem. „Olyan is van, mosolyog. Falu ide, falu oda: élni itt is jó, itt is lehet, ha tartalmas, ha az em­ber nem engedi el magát. Még akkor is, ha városi lány. Először itt a munkahely, ez a szép kis óvoda, (majd mindjárt megmu­tatom !) felszerelve minden szük­ségessel. Aztán a kollektíva. Mi tudjuk csak igazán, milyen so­kat számít az az összetartás, ami itt van, az, hogy szeretjük, ked­veljük egymást. Elképzelem, ha nem így lenne! Ha leselkednénk egymás után, meg intrikálnánk. Nem győzöm eleget mondani, milyen remek, hogy nálunk meg­van az összetartás.” „Munka után, szabad időben? Ez már fogasabb kérdés, ugye?” „Tavaly röplabdaedző voltam a tsz csapatában. De ez megszűnt, a lányok annyifelé járnak dolgoz­ni, hogy nem akadt időpont, amely mindenkinek jó. Aztán a kultúrházban színjátszó csoport alakult. Tagja vagyok. Rájöttem, hogy ez igazán jó formája a tár­saság kialakításának, és hasznos szabadidő-eltöltés.” Amikor megköszönöm a kis időt, és a beszélgetést, gyorsan megkomolyodik. „Kéthetenként járok haza, Csa­bára... Sokszor még ritkábban. Otthon lassan elfogynak az is­merősök.” Integet az óvoda kapujából. „Egyszer vasárnap délelőtt is | kijöhetnének. Gyermekfoglalko- j zást tartok a kultúrban. írhatna az okányi gyerekekről!...” ... És most, hogy itt a riport vége, nincs konklúzió, a záró­mondatokat mellőzöm. Ki hogyan érzi, azt gondolja még hozzá eh­hez a látszólag csapongó, de azért nagyon-nagyon értékes be­szélgetéshez. Sass Ervin lyen vásárolhat” elv érvényesül ebben a boltban. Ugyanis nem­csak a legfrissebb zöldséget: sa­látát, retket és az ezekhez szük­séges kiegészítő árut, hanem a földművesszövetkezet vágóhíd- járól szánté naponta kikerülő friss sertésbelsőséget, füstölt csülköt, oldalast, öt-hatféle szalonnát, füstölt és főznivaló kolbászt, friss tepertőt is vásárol­hatnak a betévedők. Néni véletlenül írjuk a beté­vedőket. Ugyanis ennek az ál­talában 220—300 ezer forintos havi forgalmú boltnak nincs árukínálata. Kirakatai üresek. Mintha szégyellnék bemutatni . a Tanácsköztársaság útján és a Jókai utcában járókelőknek azt, hogy mi minden kapható ebben a boltban. Nem azért mondjuk ezt, mert keveselljük az évekkel ezelőtti 100—120 ezer forint he­lyetti immár 220—300 ezer fo­rintra növekedett forgalmat. Na­gyon is nagyszerű forgalomnöve­kedés ez. Mégis megérne egy kis költségráfordítást az, hogy a bolt előtti járókelőket ízlésesen elrendezett kirakat tovább csá­bítsa a vásárlásra. K. I. Mint termelő is példát mutat Evek óta a legjobb galambte­nyésztőként emlegetik Kondoro­son az fmsz vezetői Komlóvszky Jánosnét, az fmsz felvásárlóját. A napokban, amikor otthonában felkerestük, boldogan mutatta meg szép állományát, amely há­rom fajtából tevődik össze: strasserból, rómaiból és posta­galambokból. De legalább ilyen örömmel újságolta azt is, hogy már a múlt évben is 400. vágó­galambra kötött szerződést a szövetkezettel, melyet hiánytala­nul át is adott. Ez egyben azt is jelentette, hogy 1967rben csak vágógalambból 5000 forintot meghaladó bevétele volt. Ebben az évben a múlt évihez hason­lóan, szintén 400 galambot akar átadni az fmsz-nek. Lehetővé te­szi ezt az a 70 darabból álló törzsállomány, amelyet büszkén mutatott be nekünk is, A ga­lambok súlya átadáskor elérte az 1—1,10 kilogrammot páron­ként. B. I. | BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban Kémtörténet kisasszony mondott volna még valamit, de Wocheck ellent­mondást nem tűrő, határozott kézmozdulattal elparancsolta az útból. Leereszekedtek a lépcsőkön. Né­hányszor körülsétálták a gépet, azután elindultak a Ferihegyi légikikötő épületed felé. Ott az ajtók közelében szürke egyenru­A repülőtérre egyedül érke- Halk kattanás hallatszott, majd h^s férfiak beszélgettek. Wocheck zett. Az útlevél- és vámvizsgálat megszólalt a gép hangszórója. hozzájuk lépett, két percnél nem tartott tovább. „Villásreggeli után Budapest — A parancsnokukkal kívánok Aztán felhaladt a lépcsőn és el- következik”. — A stewardessek érintkezésbe lépni. — mondta, és foglalta a helyét a Vanguardban. kávét, sajtot, szardíniát, kaviárt és lábaihoz tette a kézitáskáját... m, van egy kis lakásom, ^ szépen | Újságjába méiyedt. Mellette üres tojást szervíroztak. A tejpor kis Fiatal határőr-tiszt lépett a nw? „5s-SZ,0l?ál?tí’ tehát | volt a hely, s csak néhány pilla- négyzetalakú alumínium fóliában helyiségbe. Kimért udvariasság­nattal a gép indulása előtt tele- volt. Wocheck feltépte a sajátját gai köszöntötte a professzort, pedett oda valaki. Az illető, a és a forró feketébe hintette... Wocheck a kezét nyújtotta, haziszappan tiszta illatát hozta _ Budapesten leszálltaik — kö- _ Bízom abban, hogy parancs- magaval. zölte a légikisasszony. A gép har­A professzor a szemüvege fölött mincöt percig időzik, majd foly- olidalt lesett, elmosolyodott. tatjuk utunkat München felé. — Jól van, Hilde... Sejtettem... — Nagyszerű lesz — mondta nevű asszisztensemmel Budapes­Most is mellettem marad. Wocheck —, tudja Hilde, legalább ten kívánok maradni. — Ha tudná, milyen nehéz volt harminc éve nem jártam abban a — Az okmányait, ha szabad városban. kémem. A gép felemelkedett, áthatolt a — Nem ismer rá a professzor úr Átlapozta a két útlevélét, azu- felhőrétegen és máris az ég kék — szólt hátra bizalmaskodóan az tán sajnálkozva adta vissza az kupolája alatt szállt. Amikor a előttük levő sorból egy tagba- iratokat. repülőgép figyelmeztető lámpái szakadt, ismeretlen férfi. — De __ Sajnálom, professzor úr... k ihunytak, ők is kicsatolták biz- addig is, mindig hallgasson rám, a+hAni követői ín kön tonsági öveiket. én vigyázok majd Önökre. ™ let“ látogató Wocheck akkor vigyázva,, széke Hilde a professzorra nézett, el- kérni. Kirándulását ott biztosan karfájára helyezte a kezét. Nem mosolyodott. engedélyezték volna, csalódott: Hilde keze is a karfán Aztán leszállt a gép, gurult né- — Szíves engedelmével parncs- "yugodott. hány száz métert, megállt. nők úr, mi nem kéjutazásra jöt­— De professzor úr... — az Wocheck is felállt és maga előtt tünk. Magyarországon szeretnénk idős lány mosolygott. tessékelte Hilde Krausot. A légi- letelepedni. olcsó. Csak az a baj, hogy né­ha... jó, igen, ezt már elmond tam.” Az óvodában — délután jártam j náluk — ilyenkor nagy a csend. Ebéd utáni alvás, ez a program. ! Tyirityán Ilona csoportjánál a I vezető óvónő átveszi a posztot, j nyugodtan beszélgethetünk to­vább a csillámló napon. A fák! már zöldellnek, és kellemes fű- | jegyet szereznem! szagot hoz a kertek alól a szél. ’ Megejtően szép a falusi j tavasz. Csendes is, és pompázó j is. Szemlélődésre, gondolatokra | teremtett. A magányról beszéltünk, fi­gyelmeztetem. „Igaza van. Mit is mondjak | még? A falu nem város, és ez­zel nem a közhelyet, hanem a i valóságot mondom. A falu igen is 1 falu, ezzel számolni kell. Falu ndk úr, kellő meghatalmazások­kal rendelkezik. Ennek alapján bejelentem, hogy Hilde Kraus tá, a részletakcióban szereplő akkor is, ha már modern esz­/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom