Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

W88. mi jus 26. 3 Vasárnap Szabálytalanságok... Az átadott terv alapján az építő ktsz kiviteli költségvetést készít. A családi ház építtető, aki laikus, rendszerint elfogad­ja a költségvetést, mert azt nem tudja elbírálni. A Békés megyei Tanács V. B. Építési, Közleke­dési és Vízügyi Osztálya ezért mintegy harminc családi ház építési költségvetését felülvizs­gálta. Megállapította, hogy egyes építőipari ktsz-ek a hely­telen árazással jogtalan haszon­hoz jutnak. Így például csak­nem minden esetben a legdrá­gább, az alul, felül borított fa­födémet számítják fel ás egysze­rű, olcsó fafödémet készítenek. — A falazási munkánál az ab­lak- és ajtónyilásokat sokszor nem vonják le a falköbméterből és természetesen a vakolásit, meszelést, festést sem. — Vako­lási munkáknál a hajlat- és él­képzésnél többletdíjait számol­nak fel, holott az 1968. január 1-én életbe lépett egységárak szerint ez idejét múlta. A költségvetések felülvizsgá­lásakor még sok más szabály­talanságot i6 megállapítottak. Érdemes azonban visszatérni a már előbb említettek egyikére, a falköbméter „megállapítására”. A szövetkezet így sokszor je­lentős mennyiségű anyagot ta­karít meg. Vajon hova kerül az? Mire használják fel? Azzal is kárt okoznak a la­kosságnak, ha a vállalt határ­időre nem fejezik be az építke­zést vagy felületesen végzik el a hiánypótlási munkákat.- Az 'OTP határidőre adja a kölcsönt, s ha a ház nincs kész, hitelmeg­hosszabbítást kell kérni, ami­nek pedig hátrányos anyagi ki­hatása van az igénylőre. Az ellenőrzött költségvetések végösszegét a Békés megyei Ta­nács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya a ténylegesen felhasználásra kerülő anyag- mennyiségnek és egységáraknak megfelelően módosította. Egy- egy 100—120 ezer forint érté­kű családi házinál átlag 10—12 ezer forinttal többet számoltak fel indokolatlanul. Mivel az ellenőrzés a számlá­zás előtt történt, eljárásra nem került sor. Az 1/1968. számú kormányrendelet azonban előír­ja : „Gazdasági bírságot lehet ki­szabni, ha a kivitelező a jog­szabályba vagy hatósági rendel­kezésbe ütköző, illetőleg, a szo­cialista gazdálkodás elveivel el­lentétes tevékenységével a tár­sadalom érdekeit megsértve je­lentős anyagi előnyre tesz szert, illetve jelentős kárt okoz vagy súlyosan veszélyezteti a lakos­ság jogos érdekeit.” A jövőben az osztály bírság kiszabására tesz javaslatot. Azt is érdemes tudni, hogy a gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a fele­lős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, il­letve a kártérítési vagy más anyagi felelősség alól. —pb— Mától: új vasúti menetrend! Május 26-án, ma 0 óra­kor életbe lépett az új vas­úti menetrend. Lapunkban már többször adtunk tájé­koztatást erről a fontos ese­ményről. Azóta már meg­jelentek az új Hivatalos me­netrendkönyvek is, méghoz­zá a tavalyinál 30 000-rel nagyobb példányszámban. Ügy gondoljuk, hogy volt idő tájékozódni, megnézni a vonatok indulásának idő­pontját. De az utasok jól teszik, ha most sem mu­lasztják el az előzetes ér­deklődést, nehogy lekéssék a vonatot. A bosszúságot időben el lehet kerülni. Új gyártmány — a kisemberek pénztárcájához szabva Megkezdték az első széria szál­lítását a Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz idén gyártott új szobabútorából. A berendezés jellegzetessége: a kislakások mé­reteihez készült és a kisembereik — pénztárcájához. .Tehát: kényel­mes, praktikus és viszonylag ol­csó. Főként a megye városaiban, községeiben hozzák forgalomba. A ktsz új gyártmányai közé tar­tozik a fürösztő- és mosogató­állvány, amely bármelyik szobá­ban elhelyezhető, ízléses bútorda­rab, felnyitva viszont mosogató­edényt, bébi-fürdőkádat rejt ma­gában. Érdekességnek számít a célszerű formájú íróasztal, mely egyetlen mozdulattal — alacso­nyabb — írógépasatallá alakítha­tó. 90000000000000000000000000000000000000000000000« ÚTÉPÍTÉS SZARVASON Korszerűsítik Szarvas útjait. A Kossuth Lajos utcában már az utolsó aszfaltréteget terítik le. Az új utcaburkolat fele már elkészült és hamarosan átadják a forgalomnak. Fotó: Észtergály Csaknem négyezren veitek részt a műszaki fejlesztési hetek rendezvényein Hatékony az erdészek csoportjának munkája — Megalakítják a nyugdíjas műszakiak körét — Közgazdasági vetélkedőt szerveznek a fiatal szakembereknek Igen programdús volt a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei elnökségének legutóbbi ülése. S ez nemcsak a több téma, hanem azok változatossága miatt volt így. A tanácskozáson először az Or­szágos Erdészeti Egyesület cso­portjának munkáját vitatták meg — az előterjesztett beszámoló alap­ján. A szervezet — amint többen megállapították —, eddig is jól töltötte be rendeltetését, kezdemé­nyezett és törekedett a szakma műszaki fejlesztési feladatainak végrehajtására. Egyik szép pél­dája a társadalmi összefogásnak, a műszaki fejlesztésnek az, hogy 1966-ban a Békés megyei Állami Erdőgazdaságnál megvalósult a zárttéri fácántelep létrehozása. Az országban elsőként itt al­kalmazták fácántojások kelte­tésére a hazai gyártmányú, Gergely-féle baromfikeltető gé­peket. A csoport a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület megyei szerveze­tével együtt sokat tett a mély fek­vésű mezőgazdasági területek cel- lulóz-nyárasílási lehetőségeinek és várható gazdaságosságának ki­munkálásában. Ennek is köszön­hető, hogy a megyében hét ter­melőszövetkezet eddig 1173 ka- tasztrálds holdon telepített: cellu- lóz-nyárasokat. A távlati tervsze­rint 1975-ig még további 8 ezer 160 katasztrális hold ilyen hasz­nosítására számítanak. A csoport szorgalmazza továb­bá egy évente 25—30 ezer köb­méter forgácslap-gyártó üzem { létrehozását is. Az eddigi eredmények elismeré­se mellett többen javasolták, hogy a tagtoborzást helyes lenne az állami gazdaságokban, a ter­melőszövetkezetekben és az üze- | mekben dolgozó faipari szakem- j berekre is kiterjeszteni. Ezenkí- j vül olyan^igényeket is támasztot- j tak, hogy az erdők közjóléti hasz- j nositásában, a fásításban és a vadgazdálkodásban továbbra is j szakmai tanácsokkal, javaslatok­kal segítsék az állami és társadal-j mi szerveket és gazdaságokat | MTESZ megyei szervezete rég­óta kezdeményezi a nyugdíjas műszakiak megbecsülését, gazdag szakmai tapasztalataiknak hasz­nosítását előmozdító Nyugdíja- j sok Körének szervezését. Ennek eredményeként már elkészült a j megye nyugdíjas műszaki és gaz­dasági szakembereinek katasztere, i A felmérés szerint a megyében j mintegy 60 különböző képzettsé- j gű nyugdíjas él, közülük csaknem j negyvenen Békéscsabán laknak.! Az elnökség elhatározta, hogy a j megfelelő szervező munka után j létrehozza a Nyugdíjasok Körét, j ahol az idős műszaki és gazda­sági szakemberek klubéletet élhetnek, valamint átadhatják eddig szerzett gazdag tapaszta­lataikat is. Ezenkívül javaslataikat, véle­ményüket a tudománoys szerve­zeti munkában is felhasználják. Az elnökség ezután értékelte a közelmúltban rendezett műszaki fejlesztési hetek tapasztalatait. Megállapították, hogy kétezernél többen vettek részt a különböző i szakmai előadásokon. Igen jól si- ' kerültek az idei próbálkozások: az úgynevezett kamarakiállítások, j hiszen ezeknek is csaknem két- j ezer nézője volt. Az idén szerzett tapasztalatokat a jövő esztendő- j ben hasznosítják, s ezért úgy dön­töttek, hogy ezután sem műszaki fejlesztési hetet, hanem minden alkalommal heteket rendeznek, j A tanácskozáson végül megvi­tatták a KIMSZ megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére terve­zett fiatalok közgazdasági vetél­kedőjét. A vetélkedő célja a korszerű közgazdasági és ipargazdasági munka gyakorlati alkalmazásának bemutatása, valamint a fiatal gazdaság! szakemberek ösztönzése a köz- gazdasági ismeretek bővítésére A KISZ megyei bizottsága és o MTESZ megyei szervezete júniusi 23-án, délelőtt 9 órakor rendezi meg a megyei vetélkedőt Békés­csabán a Technika Házában. fi mostani tanácskozáson jóváhagy­ták a zsűri tagjaira, valamint a vetélkedő technikai lebonyolítá­sára előterjesztett javaslatokat. P. P. Interjú A gyermeknap alkalmából in­terjút készítettem Bogyó Mi­hály tizenhárom éves „gyer­mekfoglalkozású”-val. ÉN: Kedves Misi, szeretettel köszöntelek a gyermeknap alkalmából. MISI: Azt hiszi, ez elfeledteti, hogy egész évben milyen ne­héz a helyzetem? ÉN: Ugyan, hogy mondhatsz ilyet? Ha te tudnád, hogy a mi időnkben... MISI: ötös lemez! Első pont: maguk nem tanulhattak. ÉN: így van. Honnan tudod? MISI: Ezt hallom állandóan. A nagymama balettáncos sze­retett volna lenni, de nem tanulhatott. Ezért járatnak balettre. A mama zongora­művésznő akart lenni, ezért járatnak külön zongorára. A papa vívni szeretett volna, de nem volt pénzük tőrre. Most nekem kell külön vivő- leckét vennem... ÉN: örülj neki. Bezzeg, ha a szüleid annak idején tanul­hattak volna... MISI: Es most én hozzam be mindazt, amit ők a kapitaliz­musban elmulasztottak? A papa azt akarja, hogy él­sportoló legyek. A mama nő­gyógyászt akar belőlem csi­nálni, a nagypapa azt taná­csolja, hogy legyek maszek, a nénikém szerint leghelye­sebb, ha atomfizikus leszek... ÉN: Látod, Misikém, milyen szép dolog, hogy ennyi szép szakma között választhatsz. MISI: És akkor mi van, ha a gyerek netán munkás szeret­ne lenni? ÉN: Ezt mondd meg az apu­kádnak. MISI: Beszélhetek én annak. Egyre csak azt hajtogatja, hogy engem azért taníttat, hogy nekem már ne kelljen dolgozni. Persze, ha ott van a főnöke, akkor azt hazudja... ÉN: Misi! Ne szemtelenkedj, mert kapsz egy akkora... M ISI: Vigyázat! Gyermeknap van, inkább olvasson Maka- renkót. Abból megtanulhatja, hogyan kell nevelni. Az a baj, hogy ezek az öreg fejek elfelejtik, hogy egyszer ők is voltak fiatalok. Mondja csak, mit csinált a bácsi gyerek­korában? G ifantickna** (Boros Béla rajza) Misivel EN: Játszottam. Volt egy csa­patunk... MISI: Galeri! ÉN: Nem galeri, csak ' csapat. Tizen voltunk és nagy harc­ban álltunk a szomszédos grund csapatával. MISI: Huliganizmus! ÉN: Ne szól) mindig közbe, mert... Az, hogy vetélked­tünk, hogy ki az erősebb, ügyesebb, ki tud jobban fára mászni, ez még nem huliga­nizmus. Ti is vetélkedtek. MISI: Hogyne. A szomszédos suli úttörőcsapatával, hogy ki gyűjt több rongyot. ÉN: Gyönyörű játszótereitek vannak. Tudod, hogy mi csú­nya grundokon játszottunk? MISI: De ott legalább lehetett focizni, és a csősz nem ordí­tott, ha ráléptek a fűre. ÉN: Misikém, mi mezítláb rúg- dostunk egy rongylabdát. Nyáron az összes ruhánk egy klottnadrág volt. MISI: Minket viszont kiöltöz­tetnek fehér zokniba és sö­tétkék ruhába. ÉN: Mert szeretnek bennete­ket és azt akarják, hogy szé­pek legyetek. MISI: És, hogy a szomszédo­kat megüsse a guta. De ha a ruhánk kicsit piszkos lesz, akkor a mamát üti meg. ÉN: örülj, hogy szüleid tö­rődnek veled. MISI: Sokkal jobb dolga van a Klofáknak. Az apja, anyja nem ér rá vele törődni... ÉN: Elég szomorú dolog ez... MISI: A Klofáknak nem kell külön németre meg franci­ára járni. A Klofák ehet hagymát a zsíros kenyérrel, nemcsak mindig kakaót. ÉN: Na, jól van, kisfiam. Most zárjuk le a beszélgetést. Még csak egyet mondj meg. Mit szeretnél gyermeknapra? MISI: Labdát rúgni a grun- don, gombostűvel halászni a patakban... Na, de ne hara­gudjon, mennem kell. Ünnep­ség lesz. Kapunk kakaót, ma­zsolás kaláccsal. Lesz dísz­ebéd, aztán játszadoznunk kell, hadd örüljenek drága jó szüleim. Egyszer egy év­ben megérdemlik... ősz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom