Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

ID6S. május ID. 4 Vasárnap Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozás Gyulán Az egyik legégetőbb kérdésről, a gyermek- és ifjúságvédelem­ről tárgyaltak a napokban Gyu­lán az állami, valamint társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői. A tanácskozáson részt vettek a KISZ megyei és járási titkárai ist Nagy Jánosnak', a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesének megnyitója után Kovács Lász­ló, a gyermek- és ifjúságvédel­mi munkaértekezlet ügyrendi titkára tartott vitaindító elő­adást. Minden szerva maga terüle­tén többé-kevésbé jól foglalko­zik a családvédelemmel, gyer­mek- és ifjúságvédelemmel, sok jó ötlet, módszer is szüle­tik, de végeredményben még­sem- egységes ez a munka. Ezt bizonyították a vita so­rán elhangzott hozzászólások. Különösen sok szó volt arról, hogy a társadalmi albizottságok munkája sok helyen csupán egyes konkrét esetek elrende­zésére szorítkozik és nem ál­landó. Vagyis akkor intézked­nek, amikor már elkerülhetet­len a gyors segítségadás, vi­szont keveset foglalkoznak a megelőző munkával. A békési járás KISZ-titkára egy kisfiú esetével példázta ezt. Szülei nem fogadták magukhoz, bár egyetlen gyermek volt, hanem a nagyszülőknél hagyták, akik öregek. Az általános iskola ne­gyedik osztályának elvégzéséig nem is volt különösebb baj. Csak akkor kezdődött a konf­liktus, amikor a nagyszülők már nem bírták sem anyagilag, sem erővel, türelemmel a gye­rek nevelését. A kisfiú hama­rosan rájött, hogy nem kell sem a nagyszülőknek, sem sa­ját szüleinek. A következménye e lelki konfliktusnak a csavar­gás, és ami ezzel általában jár­ni szokott. Ha a pedagógus, az SZM vagy a gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottság idejében felfigyel erre, a gyermek nem jutott volna a züllés útjára. Szó vcdt egy hasznos kezde­ményezésről, az úgynevezett pártfogói tevékenységről is. Ez azt jelenti, hogy a javító-nevelő intézetből kikerült ifjú mellé munkahelyén pártfogót jelölt ki a gyámügyi hatóság Am a ki­Csöklíent a bűncselekmények és szabálysértések száma A Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutób­bi ülésén tárgyalta a város közrend és közbiztonságá­nak helyzetét. Megállapította, hogy a közrend és közbiztonság fejlődése pozitív, a bűncselek­mények csökkenő tendenciát mutatnak. így az 1966. évet ala­pul véve, az elmúlt évben 32 százalékkal kevesebb volt a bűncselekmények száma. Ez az adat megfelel az idei első ne­gyedévnek is. Különösen a tár­sadalmi tulajdon elleni bűntet­tek száma kevesebb a korábbi­aknál. Ugyancsak csökkenés ta­pasztalható a közlekedési bal­esetek, szabálysértések vonat­kozásában. A- közrend és köz­biztonság megszilárdításában nagy segítséget ad a város te­rületén tevékenykedő önkéntes rendőri állomány is. jelölés olyan bürokráciával jár, amely nagyban késlelteti a gyermekkel való foglalkozást. Emellett sokszor nehéz pártfo­gót találni, mert ez nem mindig hálás feladat Tijbben kifogásolták, hogy e tanácskozáson nem vettek részt gazdasági vezetők, pedig szinte a legtöbbet tehetnek a gyer­mek- és ifjúságvédelemben. Az összefogásról, a társada­lom segítségének szükségessé­géről ezen a tanácskozáson is sok szó esett. Meg kell jegyez­nünk azonban, hogy érdem­ben itt sem tudtak dönteni a további teendőkről. Kasnyik Judit Megyénkben járt a Frunze-akadémia altábornagya Neves katonai szakértőt foga­dott a héten a TIT Békés megyei j szervezetének Hadtudományi I Szakosztálya Hja Nyikolájevics Szoboljev, a Frunze-akadémia j nyugalmazott altábornagya sze- j mélyében. A szovjet hadtudomá- 1 nyi szakértő előadást tartott Bé- í késcsabán azokról a forradalmi I változásokról, amelyek a legutób­bi időben a hadászati ismeretek és eszközök fejlődésében végbe men­tek. Egy nagygyűlés margójára A gyűlések szervezése, több száz ember mozgósítása —, főleg j falun —, nem könnyű feladat. Még a viszonylag kedvező idő­ben, a téli hónapokban sem, nem beszélve a tavaszról és a nyárról, amikor a munka zöme van. Sok em­ber fejtörése, közös és fáradságos munkája után, amikor egy gyű­lés lezajlott, ezt általában min­denki jó érzéssel tudomásul ve- ! Pállott hét hallani és mi is enyhén szólva kételkedtünk a kamutiak sikerében. Azonban úgy látszik, a jó szervező-, politikai munka és az emberek érdeklődése megala­pozta a párt, a Hazafias Népfront aktivistáinak elképzelését, hogy a siker nem fog elmaradni. így is történt. Csütörtökön délelőtt még tar­a határ, „mozgásban” De ki hallott már arról, hogy volt a serényen dolgozó 7tsz-ta- goktól. Délután 2 órakor pedig Békés megye a társadalombiztosítás tükrében il dolgozók egészségügyi és godnál csak Fejér, Hajdú-Bihar, szociális ellátása államunk egyik | Szabolcs és Szolnok megyék ha- igen jelentős feladata. 1967-ben a j ladták meg a Békés megyei atla- nemzeti jövedelem 11,3 százalékát j Ki­fordítottuk társadalombiztosi tási ! A múlt évben nagy számban ér­kiadásokra, az egészségvédelemre kezelt öregségi, rokkantsági kére- fizetett költségek 22,6 milliárd! lem a társadalombiztosítási forintolt tettek ki. A SZOT Társa- | igazgatóságokhoz. Megyénk­dalombiztosítási Főigazgatósága- j ben 2514 alapigénybejelen­nak 1967. évről közzétett statisz­tikai jelentése érdekes adatokat tartalmaz Békés megyéről is. tés érkezett, ebből 387-et, az ösz- szes kérelmek 15,8 százalékát uta­sítottak el, 133 baleseti és bal­A statisztika szerint Békés me- j eseti-rokkantsági ügyet tárgyal' gye az „egészségesebb” megyék | tak a megyében, ebből 111-et jo közé tartozik. A táppénzszázalék aránya — bár az előző évhez ké pest 0,4 százalékkal növekedett — mégis lényegesen kisebb az or­szágosnál. 3,7 volt a múlt évi táp­pénzes arány, és ennél alacso­nyabbat csak Tolna és Vas me- gye mutatott. A múlt év január 1-től lépett életbe a már közismert gyermek­gondozási segélyezés. A saját jogú biztosítottra jutó gyermekgondo­zási segélyezés aránya megyénk­ben az ipari és egyéb biztosítot­taknál 0,7 százalék, a termelőszö­vetkezeti tagaknál pedig 0,4 szá­zalék volt. A nyugdíjas dolgozók száma Békés megyében 51 ezer, a megye lakosságának 11,6 százaléka. En­nél csak Baranya, Csongrád, He­ves, Nógrád, Pest, Somogy és Veszprém megyében nagyobb az arány. A statisztika szerint a vi­déki lakosság 12,4, a budapestinek pedig 16,8 százaléka nyugdíjjáru­lékos, tehát minden nyolcadik, il­letve minden hatodik lakos nyug­díjas. A betegellátásra jogosult saját jogú biztosítottak létszáma 222 ezer fő, a táppénzre jogosultaké 102 ezer. A megye lakosságának mintegy 95 százaléka szerzett sa­ját jogosultságot. Érdenes képet mutat a ter­melőszövetkezetek üzemi balese­tet szenvedett dolgozóinak kárta­lanítási statisztikája. A békéscsa­bai igazgatóságon az ezer tsz-tag- ra jutó kártalanítási napok szá­ma 581 volt, az összes kártalaní­tási nap pedig 33 ezer 800. A gyulai igazgatóságon kedvezőbb volt a kép, mert ezer tsz-tagra 563, az összesre pedig 14 ezer 700 kártalanítási nap jutott. A családi pótlék arányszáma a többgyermekes családok helyzeté­ről is képet ad. A száz biztosított­ból családi pótlékban részesülők aránya az ipari és egyéb biztosí­tottaknál 16,8 százalék, a termelő­szövetkezeti tagoknál 13,2 száza­lék. Az ipari biztosítottaknál en­nél csak Csongrád és Pest megyé­ben alacsonyabb az arány, ugyan­akkor a termelőszöveitkezeti ta­gosnak találtak. A termelőszövet­kezetektől 1506 nyugdíjas és bal­eseti járadék ügy került a társa­dalombiztosítási igazgatóságok­hoz, és közülük 923-at, tartottak indokoltnak. Az öregségi és mun­kaképtelenségi járadókügyek szá­ma 2176 volt, ebből teljesítettek 1536-ot. A nyugdíjhatározatck, díjha­tározatok átlagos ügyintézési ide­je elég hosszú. Amíg az első elő­leg kifizetésére sor került (49 nap) a határozathozatalig 108 nap, az alapigényt elutasító határozatig pedig 52 nap telt el. Közismert, hogy a társadalom­biztosítás kereitén belül sokat for­dítunk gyógyszerköltségekre és gyógyászati segédeszközökre. Az egy biztosítottra jutó évi gyógy­szerköltség Békés megyében 340 forint volt tavaly. Minden ezer biztosítottra 18,3 lúdtalpbetét, 29,3 gumihardsnya, 134 szemüveg, 4 haskötő, 3,7 orthopédcipő jutott. tavasszal, a nagy munkák dán- a kamuti művelődési ház nagv- dárja idején, hétköznap délután j terme és előcsarnoka zsúfolásig két órakor tartsanak nagygyű- j megtelt ünnepi öltözetű embe- lést? Bizony, ilyet nem igen le- ] rekkel. Érdeklődéssel és nagy várako­zással vettek részt a magyar— szovjet barátsági nagygyűlésen, melyen megjelent Vladimír Ko- novalov és Alexej Korzin. A több órás, forrú hangulatú gyűlésen éltették népeink barátságát és el­ítélték a Vietnamot pusztító ame­rikai agresszort. Az úttörők mű­sora ezt az egyértelmű, bensősé­ges hangulatot csak tovább fo­kozta. Az esteli órákig a határ meg­tekintése közben még sok em­bernek sikerült nemcsak látni, hallani, hanem szót is váltani a szovjet vendégekkel. Ez annál is könnyebben ment, mivel mind­ketten, érthetően, jól beszélnek magyarul. Amikor a „kézzelfogható” si­ker titkai után érdeklődtünk, az illetékes vezetők annyit jegyez­tek meg, „a munkahelyeken tá­jékoztattuk a tagságot, hogy szovjet vendégeket várunk és fel­kértük őket, vegyenek részt a nagygyűlésen. A félnapos mun­kakiesést pedig megengedhettük magunknak, mert mindennel rendben vagyunk...» A gyűlés részvevői közül §6: páran pedig így summáztak? „nagy esemény ez a mi kis köz­ségünkben és az csak természe­tes, hogy,, ha szovjet barátaink megtisztelnek látogatásukkal, mi illően fogadjuk őket...» Röviden „csak” ez történt Ka­muion. I—fai Érdekes képet mutat a segélye­zési arányszám. Minden ezer ipari biztosított közül 27,4, a me­zőgazdasági biztosítottjaik közül pedig 17,6 fő kapott anyasági se­gélyt. Az ezer biztosítottra jutó temetési segélyek száma az ipari biztosítottaknál 15,1, a termelő­szövetkezeti tagoknál pedig 2,61 fő volt. A társadalombiztosítási jutta­tások között útiköltségelszámolás ik szerepel. Az orstó - megyéi közt Békés a legtöbb útiköltséget ki­fizetők közé tartozott. Az ipari biztosítottakra 28,01 forint, a me­zőgazdaságiakra pedig 22,80 fo­rint jut. 1967-ben több mint 13 ezer pa­naszlevél érkezett a társadalom- biztosítási igazgatóságokhoz. Tíz­ezer biztosított közül országosan 25 panaszos írt leveleket, de en­nek aránya Békés megyében igen rossz képet mutat. Országosan Gyulára érkezett legtöbb levél. Tízezer biztosítottra jutó levél­szám 74 volt, és ebből 20-at jo­gosnak találtak. A békéscsabai igazgatóságra minden tízezer biz­tosított közül 49 küldött panaszos levelet, ami szántón kedvezőtlen. (A megyék közül csak Szabolcs, Szolnok és Vas megyékben küld­tek be több panaszos levelet.) A statisztikai adatok nem. csak nagy eredményekről, hanem — főleg az ügyintézésben — ja­vításra váró feladatokról is tanús­kodnak. RanM a K<W-A'éfin&/fénet~ OLCSÓBB LETT pa ima a gumimatrac ágybélit VEGYEN ÖN IS! Nyaralásnál nélkülözhetetlen! Kapható: Sport- és illatszerboltokban, áruházakban. Mindig márka a PALMA ORSZÁGOS 88 SÜSS 401 A repülőtérre egyedül érke­zett. Az útlevél- és vámvizsgá­lat két percnél nem tartott to­vább. Aztán felhaladt a lép­csőn és elfoglalta a helyét a Vanguardban. Újságjába v mé­lyed! Mellette üres volt a hely, s csak néhány pillanattal a gép indulása előtt telepedett oda valaki. Az illető, a háziszappan tiszta illatát hozta magával. A professzor a szemüvege fölött oldalt lesett. Elmosolyo­dott — Jól van, Hilde... Sejtettem... Most is mellettem marad. — Ha tudná, milyen nehéz volt jegyet szereznem! A gép felemelkedett, átha­tolt a felhőrétegen és máris az ég kék kupolája alatt szállt. Amikor a repülőgép figyelmez­tető lámpái kihunytak, ők is kicsatolták biztonsági öveiket. Wocheck ekkor vigyázva, széke karfájára helyezte a ke­zét Nem csalódott: Hilde keze is a karfán nyugodott. — De, professzor úr... — az idős lány mosolygott. Halk kattanás hallatszott, majd megszólalt a gép hang­szórója. „Villásreggeli után Budapest következik”. — A stewardessek kávét, sajtot, szardíniát, kavi­árt és tejet szervíroztak. A tej­por kis négyzetalakú alumíni­um-fóliában volt. Wocheck fel­tépte a sajátját és a forró fe­ketébe hintette... — Budapesten leszóltunk — közölte a légikisasszony. — A gép harmincöt percig időzik, majd folytatjuk utunkat Mün­chen felé . — Nagyszerű lesz — mondta Wocheck —, tudja Hilde, leg­alább harminc éve nem jár­tam abban a városban. — Nem ismer rá a professzor úr — szólt hátra bizalmasko- dón az előttük levő sorból egy tagbaszakadt, ismeretlen férfi. — De addig is, mindig hall­gasson rám, én vigyázok majd Önökre. Hilde a professzorra nézett, elmosolyodott. Aztán leszállt a gép, gurult néhány száz métert, megállt. Wocheck is felállt és maga előtt tessékelte Hilde Krausot. A légikisasszony mondott vol­na még valamint, de Wocheck ellentmondást nem tűrő, hatá­rozott kézmozdulattal elparan­csolta az útból. Leereszkedtek a lépcsőkön. Néhányszor körülsétálták a gé­pet, azután elindultak a Feri­hegyi légikikötő épületei felé. Ott az ajtók közelében szürke egyenruhás férfiak beszélget­tek. Wocheck hozzájuk lépett. — A parancsnokukkal kívá­nok érintkezésbe lépni— mond­ta és lábaihoz tette a kézi­táskáját... Fiatal határőr-tiszt lépett a helyiségbe. Kimért udvarias­sággal köszöntötte a profesz- szort. Wocheck a kezét nyúj­totta. —Bízom abban, hogy pa­rancsnok úr kellő meghatal­mazásokkal rendelkezik. Ennek alapján bejelentem, hogy Hil­de Kraus nevű asszisztensem­mel Budapesten kívánok ma­radni. — Az okmányait, ha szabad, kérnem. Átlapozta a két útlevelet, azután sajnálkozva adta visz- sza az iratokat. — Sajnálom, professzor úr... Önnek athéni követségünkön módja lett volna látogató vízu­mot kérni. Kirándulását ott biztosan engedélyezték volna. — Szíves engedelmével, pa­rancsnok úr, mi nem kéjuta­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom