Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-17 / 90. szám

IMS. április 18. 3 Csütörtök Ipari üzem — tanyán Május 1-én tervezik a Békés megyei Méretes Szabók és Szű­csök Ktsz Bélmegyer—Pusztafá­son létesült új üzemének a meg­nyitó ünnepségét. Az üzem épü­letét 2 hold területtel a bélmegy e- ri Üj Barázda Tsz biztosította, amit a községi tanács több száz­ezer forint költséggel alakított ki, a ktsz pedig mintegy félmillió fo­rintot fordított a villanyáram bevezetésére, a berendezések és a varrógépek beszerzésére. Az üzemben 80 községbeli és tanyán lakó nő számára van munkalehetőség, közülük most még legtöbben Békéscsabára jár­nak dolgozni. Március óta már 30-an előképzésben részesülnek, ók végzik majd — két műsizakban — az igényesebb munkákat Az idén 15 ezer öltöny munkaruha Zsebrádió Nem hiszek a szememnek mostanában. Hiába, ez a válto­zékony időjárás megviseli az ember idegeit. Persze, a tavaszi fáradtság is közrejátszik abban, hogy néha olyat látok, amit az­előtt soha. Képzeljék el, hogy megyek az utcán és a műszaki bolt kira­katában zsebrádiókat vélek fel­fedezni. Zsebrádió a kirakat­ban?! Hiszen eddig mindig csak pult alól lehetett kapni ezeket az ügyes kis „sípládákat’’. Egyik ismerősöm úgy szerzett Sokolt nem is olyan régen, hogy eltartási szerződést kötött a bennfentes eladó 92 éves anyó­sával . És most meg, ha csak nem va­lami beteges kényszerképzet üz csúfot velem, ott van az üveg mögött a drága, bárki megvehe­ti bármikor, hivatalos áron, bor­ravaló nélkül. Csodálatos láto­más! Csak el ne tűnjön. Órákig el tudom nézegetni ezt az az­előtt kirakatba sohasem látott zsebrádiót. Mintha Goethe ezt a szituációt énekelte volna meg: „Boldog szem, örökre tiéd e kép. Történhet akármi, szép volt, csodaszép!” —br— elkészítése vár a bél megyeri asz- szonyokra és lányokra, akik már nagyon várják, hogy mielőbb la­kóhelyükhöz közel dolgozhassa­nak. Az Omega-együttes koncertjei Április 20-án, szombaton két hangversenyt is rendez megyénkben a népszerű, pesti beat-zenekar, az OMEGA-együttes. Délután öt órakor a medgyesegyhá- zi művelődési otthonban, este 8 órakor pedig Mező- kovácsházán lépnek szín­padra a könnyűzene kedve­lői előtt. Énekel Wittek Mária, a konferanszié Dé­vényi Tibor lesz. Lerakták több gazdasági épület alapiát — Befejezték az áthúzódó építkezéseket a mezökovácsházi járásban Kaszaperen és Battonyán egy- egy 108 férőhelyes szarvasmarha­istállót alapozott meg a mezőko­vácsházi járás tsz-einek építőipari közös vállalkozása. A kevermesi Lenin Tsz-ben szintén elkészül­tek a gépműhely fundamentumá­val. Ezekkel együtt még több he­lyen hozzáláttak az 1968. évre programozott beruházások kivite­lezéséhez. Az építőipaii közös vállalkozás a januári, a februári és a már­ciusi jó időt arra használta fel, hogy az 1967-ről 1968-ra áthúzó­dó mezőgazdasági beruházásokat minél hamarább átadhassa a szakszerelő részlegeknek. Április közepére építőipari munka lénye­gében már csak i-tt-ott akad az át­húzódó beruházásokon. Most már legtöbb helyre várják a vállany- ós vízvezetékszerelőket. A szakipari feladatokat a bé­késcsabai és a Mezőberényi Gép­javító Állomás alvállalkozói mi­nőségben vállalta el a mezőko­vácsházi építőktől. A vízvezeték- és a villanyszereléssel, a munka minőségével különösebb gond nincs, — amint azt Barna István műszaki ellenőr is mondotta — így rövidesen átadásra kerülhet a kovácsházi járásban működő ba­romfitenyésztési közös vállalko­zás keltetőállomása. Ta k a r m á ny tá rol ó házi kivitelben Tavaly az átlagosnál lényege­sen jobb terméseredményeket értek el a magyardombegyliózi Rákóczi Tsz-ben. A megtermett takarmány egy részét csak kül­terjes viszonyok között tárolhat­ták a következő termésig. Szű­kös ebben a tsz-ben a ’•aktár. Gondjaikon most úgy könnyí- tenek, hogy házi kivitelben összeállítanak egy vasvázas színt, melyet a későbbiek során körülfalaznak és magtárrá ala­kítanak át. Huszonkétezer kacsa a szarvasi halastavakon A Szarvasi Kísérleti Halastavak központjában — ahol az ország­ban elsőnek kísérleteztek évekkel Miért keresett az endrődi cipő: Bepillantás a műhelytitkokba A folyosó két oldalán hegyekbe rakott cipősdobozok sorakoznak. Bennük az Endrődi Cipész Ktsz hírneves termékei várnak export- szállításra. Szűk a hely, közle­kedni iS nehéz. Az elnöki irodában a vezetők éppen befejezik a megbeszélést. Vajon miről tárgyaltak? Sárhegyi András elnök a választ egy kis bevezetéssel kezdi: Van anyag és megrendelés — A mi számunkra nagyon ör­vendetes ez a gazdasági év: van anyag és megrendelés is bőven, de ... Itt aztán megáll egy pillanatra. Az érthetőség kedvéért elmondja, hogy tavaly 226 ezer pár cipő ké­szült exportra, 354 ezer pár pe­dig a belkereskedelem részére. Az idén a múlt évihez képest 88 szá­zalékkal kell növelni a termelést. Megjegyzi közben: — Most voltam Moszkvában, 255 | dolgozó Ktsz-től 100 mappát ren­50 ezer már így ezer párra kötöttünk szerződést. Lehetett volna többre is, végképp nincs lehetőség. Tudniillik egy kis hiba csúszott be a számításba. Ügy tervezte a szövetkezet, hogy egy új felső­rész-készítő részleget hoz létre Gyomán, ami azonban neiti sike­rült. Maradt minden a régiben. És kiszámították, hogy pár felsőrész elkészítése sem megy. — Mit határoztak? — Ha mód van rá, kiadjuk a munkát társszövetkezeteknek. Medgyesegyházára, Tótkomlósra, Orosházára gondolunk. Kiszabva küldenénk, ott csak össze kellene állítani. Az erre a munkára jutó haszon természetesen az övék. Az idén 200 modellt terveztek deltek hasonló felírással, amelyet de már | ugyancsak elajándékoznak. Ide­I gén nyelvű folyóiratok is propa- j ezer kacsát gálják az endrődi cipőt. Van | ugyan egy közmondás, hogy ,,Jó J bornak nem kell cégér”, de ez j mostanában már egyre jobban ki- j megy a divatból. Persze azért J „legyen jó a bor”. A javulást j mutatja, hogy 1967-ben az 1966. ] évihez képest az I. osztályú cipők részaránya csaknem 8 százalék­kal javult és az idei eredmény sem mutatkozik rosszabbnak. A modellek pedig a legdivatosab­bak, vagy talán azt is mondhat­juk, hogy megelőzik a divatot, ezelőtt halastavi pecsenyekacsa- neveléssel — eddig 59 ezer kiska­csát keltettek saját nevelésre. A legkisebbek még az előnevelöben láthatók, a nagyobbakból azonban 22 ezer már' kinn él a tavakon. Az első csoport — csaknem négy és fél ezer — hamarosan feldol­gozásra kerül. Szarvasról szívesen vásárolják a kacsatojást. Eddig 98 ezret ér­tékesítettek. A szarvasi törzska- csa-állomány tojáshozama évről évre igen magas. 1968-ban példá­ul már húsvétra elérték az ötve­nes átlagot. Saját felnevelésre 160 keltetnek, de jut az ország más tájára ás legalább 150 ezer kacsatojás. Jól bevált a li­bakísérlet is. Saját törzset alakí­tottak ki a nagyobb testű vízi szárnyasokból s ezrével nevelik a tavakon. A szarvasi víziszárny as- tápok szintén jól beváltak, ma már országosan hasznosítják a kacsa-, libatelepeken. I Megvédik a hírnevet Schöff László divattervező pró­bál beavatni a „műhelytitkokba”. — Felhasználjuk a külföldi di­vatlapokat, de természetesen az Ez tehát a gond az ország egyik | e^fni ‘zléf a meghatározó. És fi­1 gyelembe kell venni, vajon tud­háborúzom”. Allóhelyzetben redőlt, ökle a földet érte. Hasonlóan ír Rudolf Diels, Heinz Guderian, Schmidt, a főtol­mács, és még nagyon sokan. — S Mussolini? — Kiegyensúlyozottabb volt. A katonai dolgokhoz egyáltalán nem értett, azt tartatta, ha a katonák jól tudnak énekelni, akkor jól harcolnak és győznek. — Adolf Galland repülőtábor­nok emlékirata is jó bepillantást ad a Harmadik Birodalom kulisz- szatátkaiba. — Galland légikötelékeit 1941. május 10-én riadóztatták. Az ez­red felszállt, angol gépek sehol. Gőring érdeklődött, Galland je­lentette, nincs angol berepülés. Gőring: Ki beszél itt angol be­repülésről? Hess, Hitler megbo­londult helyettese repül Anglia fe­lé egy Messerschmitt—110-es gé­pen. Lelőni! Galland erre a Csa­torna fölé küldte gépeit, ered­ménytelenül. Gőring ezután a hí­res repülőtervezőt, Messerschmit- tet is felelősségre vonta, a mar­sall botjával lökdöste a konstruk­tőrt, hogy minek ad minden hü­lyének repülőt a kezébe. Messer- schmitt válasza frappáns: Bocsá­nat Feldmarsall, nekem Önnek is kötelességem lenne repülőt adni, ha kéme— A keleti hadszíntér esemé­nyeit is óriási memoár tárgyalja. Zsikov marssall most írja vissza­emlékezéseit. elő- Rajta kívül Majszfcij, Birju­| legnagyobb exportáló szövetke- j | zetében, ami különösebben nem aggasztó. Már csak azért sem, mert ha felépül az új üzem, akkor meg­felelő viszonyok teremtődnek a I termelés jelentős fokozására. I — Minek tulajdonítható ez a zov, Batov, Jeremenko, Csujkov* nagy kereslet? visszaemlékezése — többek között] — egytől-egyig forrásértékű mun-3 ka. Zsukov írja: A „moszkvai tél”] beállta előtt elébe vezettetett egy 3 német közlegényt és lehúzattaj vele a csizmáját. Megnézte és ki-j jelentette: nem lesz itt nagy baj!i Sárhegyi András nem utolsó­sorban Béla Imre és Schöff Lász­ló tervezőnek tudja be a sikert. — Mindkettőjüknek nagyra be­csülhető a munkájuk. Már az idén csaknem 200 modellt tervez­A csizma bőre vékony, szűk, pasz-ítek — mondja, szentos, meleg zokni vagy kapca* Az árupropagandával sem fu- nem fér bele, a talpa vékony és* karkodik a ktsz. Most például vasszöges. A vas jó hővezető. El-i készülnek a Budapesti Nemzet­fagy a Wermacht laba. Zsukov-* köi vásárra. Az Ulu&tris vendé- nak igaza lett, a kémény oroszl . . . i •, , , •• , *.i tél borzalmas pusztítást végzett* §ek ** azok> aklkkel üzletkötésre a németek között, nem beszélve at számítani egy kis cipót kap­unak emlékül: Endrődi Cipész ' Ktsz BNV — 1968 felírással. A Szarvasi Játék és Műanyagfel­Katyusákról és a T—34-esekról. — Tragikomikus jelenetet ír le Adam német ezredes, a Sztáling­rádnál körülzárt 6. hadsereg pa­rancsnokának segédtisztje. Ezt, ha idézhetnénk... Paulus altábornagyot 1943. janu- ár 31-én kora reggel rádión vezér­tábornaggyá léptették elő. Paulus: Ez felszólítás akar lenni az ön- gyilkosságra, de ezt a szívességet nem teszem meg neki! (Hitlernek). Ezután a vezérkari főnök jelen­tette: Egyidejűleg jelentenem kell önnek, az orosz az ajtó előtt áll. Egyet hátralépett, kinyitotta az; ajtót. Egy szovjet tábornok lépett be tolmáccsal és fogolynak nyil­vánította a 6. hadsereg főparancs­nokát és vezérkarát. Adam ezre­des jó német alapossággal ezekben a percekben azért még beírta Pau­lus zsoldkönyvébe az előléptetést. —ti— venni ják-e a szalagon gyártani? Mutatja a szebbnél szebb női cipőket: barna, lila, fehér-piros, { fekete-piros betétesei«:. A mintá- j kát rendszerint el is fogadja a j megrendelő. A tervezők eredmé­nyes munkájának ez a legjobb j bizonyítéka. Sárhegyi Andrást, a ktsz elnö- i két nemrég tüntették ki a Külke­reskedelem Kiváló Dolgozója jel­vénnyel. Úgy tartja, hogy ez a szép elismerés a szövetkezet min­den dolgozójának szól, akiknek a j szakértelme, szorgalma, törekvé- : se nemcsak megteremtette, hanem nap nap mellett meg is védi az I endrődi cipő jó hírnevét. Az ér- j dem ebben elsősorban mégis az övé, mert évek óta fáradhatatla- | nul arra törekszik, hogy biztosít­sa a zavartalan munka feltételeit. Pásztor Béla a korai karalábé Évek óta mindig jól jövedelme­ző kertészettel rendelkezik a bé­késcsabai Május 1 Tsz. Tavaly is több mint kétmillió forint bevé­telt eredményezett. Az idén sem akarják ennél alább adni. A száz­ezernyi fej korai salátának már az utolját szállítják. A héten már válogatnak eladásra a százezer korai karalabból is. Az idő fel- melegedése után a héten hozzá­látnak a jól fejlett paradicsom, paprika, karfiol, korai káposzta és más palánták szabadföldi ki­ültetéséhez is. Ülést tart a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa április 22—23-án Bu­dapesten ülést tart. Az 1967 no­vemberében tartott legutóbbi ta­nácsülés óta fontos változások kö­vetkeztek be a termelőszövetke - ’zetek életében, gazdálkodásában: ,a január 1-én hatályba lépett új ■ termelőszövetkezeti törvény ren­delkezései kiszélesítették a szövet- 1 kezetek gazdálkodási kereteit, [megnövelték a közös gazdaságok ■ önállóságát, kedvezőbb lehetőséget 'teremtettek helyi adottságaik ki­használására, vékenységük vállalkozások országszerte szövetkezetek feldolgozóipari te- bővítésére, közös • létesítésére. Azóta munkába fogtak a érdekvédelmi szer­vei, a területi szövetségek is. A most összeülő országos tanács már összegezheti az új gazdaságirányí­tási rendszer első hónapjainak ta­pasztalatait, és a felvetődött prob­lémák megvitatásával hatékonyan segítheti a szövetkezeteket továb­bi feladatainak megoldásában. | Bűnbeesés Egyik nap kora reggelén is­merősöm talált egy karkötőt. Felcsillant a szeme a csillanó „csínyre”. — Arany! Arany! — igy kiál­tott fel és ki tudja hányszor for­gatta kezében a talált tárgyat, tűnődve, ugyan kié lehet? Isme­rősömé? — Na és aztán? És lassan, lassan a két én ösz- szecsapott: rendőrség? vagy Zsuzsa? — Zsuzsikám! Ez arany, nem tőzsdei, de arany! — így mondta volna el, ha nem talál­kozik egyik ékszerész-ismerősé-' vei, akinek így áradozott: — ügye arany...?.' Amaz ránézett, foga közölt ennyit szólt: — Bizsu, fiam, bi­zsu. O pedig letörten órájára né­zett: — Istenem, este 7 óra! — Zsuzsa, találtam, de bizsu, hol­nap beadom a rendőrségnek. —ár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom