Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

1968. március 32. 2 Péntek Röviden BERLIN Berlinben csütörtökön egyide­jűleg két magyar—NDK megálla­podás aláírására került sor. Alá­írták a két ország közötti kulturá­lis és tudományos együttműködé­Tüzérségi támadás a Saigon melletti repülőtér ellen | mi kormánykatonaság számára a Tan Son Nhut ellen intézett Saigon A dél-vietnami szabadságharco­sok csütörtökön hajnalban tü- [ támadás annál is meglepőbb volt. sí megállapodás 19ti7—68-ra szóló I zérségi támadást indítottak a j hogy a körzetet több hete „meg- munkatervének idei kiegészítő j Saigon mellett fekvő Tan Son I tisztítottnak” hitték, és abban az jegyzőkönyvét, valamint a Ma- i Nhut repülőtér ellen, ahol West- időszakban került rá sor, amikor \ gyár Népköztársaság Művelődési! morela„d tábornoknak, a Del- Minisztériuma, az NDK Felső- esjXT. . . ... ... Szakoktatási Minisztériuma közti, IV,etnamban. állomásozó amerikai továbbá a tudományos és felső- ! csapatok főparancsnokának fő­oktatási intézmények közötti gya- ! hadiszállását is elhelyezték. A korlati együttműködést seabályo- | szabadságharcosok 75 milliméte­I j államhatár liiitcli térségében rés ütegekből 15 lövést adtak le a támaszpontra. zó megállapodást. ATHÉN Hatévi börtönbüntetésre ítél­ték M. C. Kokkinoszt, annak a hajózási társaságnak az igazgató­ját, amelynek egyik hajója, a He- rakleion 1966. december 8-án ha­jótörést szenvedett és a szeren­csétlenségnek 241 halálos áldoza­ta volt. A pireuszá bíróság gon­datlanságból okozott emberölést állapított meg. Hasonló vád alap- Praaa ján öt és fél évi börtönbüntetésre ö , ítélték a hajózási társaság egyik j A csehszlovák kormány szerdai társtulajdonosát és öt évi börtön- j ülésén a decemberi és a januári re a hajótörést szenvedett hajó j plénumhatározat tükrében meg- másodkapitányát. | vitatta munkájának, valamint a PÁRIZS kormányszervek tevékenységének mintegy 50 amerikai és dél-viet- 1 nami zászlóalj a dél-vietnami fő­város körzetében a háború egyik legnagyobb „tisztogató” hadmű- | veletét hajtja végre. Saigoni bejelentés szerint az amerikai légierő szerdán Hanoi ; Az amerikaiak és a dél-vietna- j és Haiphong térségét bombázta. Ülést tartott a csehszlovák kormány ben előállt hibák kiküszöbölésé-'- vei. Végezetül meghallgatta és megvitatta a tájékoztatást a re­habilitációs törvény előkészületi munkáiról. (MTI) Valkó Matron, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete csütörtök délben ebédet adott a párizsi napilapok és a rádió fő- szerkesztői és vezető munkatársai tiszteletére. STOCKHOLM A svéd parlament két házában csütörtökön kormánynyilatkozat felolvasásával kezdődött a szoká­sos évi külpolitikai vita. A 22 oldalas kormánynyilatkozat te­kintélyes része taglalja a vietna­mi háborúval kapcsolatos svéd álláspontot. Az Egyesült Államok súlyos felelősséget vállal — hang­zik a kormánynyilatkozat —, ha nem hajlandó a VDK elleni bom­bázások leállításával kipuhatolni a tárgyalások lehetőségét. Az ameri ka politika figyelmen kívül hagyja, hogy Dél-Vietnamban jo­gos elégedetlenség mutatkozik a aaigond diktatúrával szemben és ez járul hozzá a DNFF tekinté­lyének növekedéséhez. elvi tökéletesítését Az irányelvek abból indulnak ki, hogy a kormány, a központi pártszervek és a nemzetgyűlés között új kapcsolat alakult ki. amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kormány mint legfelső államhatalmi végrehajtó szerv, cióit. A genfi nemzetközi törvényszék alapján kezdetét vette az India és Pakisztán között Kutch térségében megállapított új határ ki­tűzése. Mint ismeretes, egy kb. 780 négyzetkilométeres területről van itt szó, amelynek birtokáért 1965 áprilisában már fegyvert» összetűzésre is sor került. Nagy ré ;zét időszakos sós mocsár borítja, csak a magasabban fekvő területek alkalmasak időnként szarvas- marhák legeltetésére. A jelenlegi határral lényegében az 1947 au­gusztusa előtti helyzetet állították vissza. Rálfv József cikksorozata: A fVanoia kiil|H»Siáika ­DE GAULLE TÁBORNOK kül- ez az osztályérdekek diktálta kül- Azért sem hajlandó bebocsátani o ma önállóan teljesítse funk- , politikai lépéseinek láttán az em- politika ismeretében nem ellent­í bemek az jut az eszébe, hogy mi- mondás — megmaradt az Észak- j lyeu szemléletes példákkal szolgál Atlanti Szövetség tagjának. Az ülésén megvitattak a cse , a francia diplomácia annak a té- ugyanakkor jó kapcsolatokat te­szlovák kormány és a szlovák i az igazolására, amely sze nemzeti tanács végrehajtó szer az angolokat a Közös Piacba, ne­hogy általuk az Egyesült Államok tőkései vessék meg a lábukat, a hat ország vámfalai által védett piacon. AZ ANGOL CSATLAKOZÁSI remtett a szocialista országokkal, rint a szocialista világrendszer lé- elsősorban a Szovjetunióval. E vei közötti kapcsolatok rendezé- ** nagyban meghatározza korunk kapcsolatok sok vonatkozásban kérelem elutasítása bizonyos fe- sének elvi kérdését is A nemzet viláSának alakulását. Ha nem vol- gyümölcsözők: politikai lépések- szültséget teremtett Párizs és az _ rtl, ...... , . * na szocialista világrendszer, vajon ben — mint a Közel-Kelet vagy öt másik, „kis-európai” főváros 8y h l I U uiesenek nata- De Gaulle Franciaországa szem- Vietnam dolgában — éppúgy, .között, de a Közös Piac történeté- rozataibol kiindulva, a legfőbb be tudna-e, meme-e szegülni az mint a gazdasági együttműködés, ben nem ez az első eset arra, ügyészség és a legfelső bíróság amerikai imperializmussal, amely­jelentései alapján a kormány behatóan foglalkozott az elmúlt évek törvénysértései következté­Izraeli támadás Jordánia ellen nek expanziója a francia nagytő ke érdekeit veszélyezteti, s amely nek agresszív jellege Franciaor szag békéjét is kockára teheti? A francia elnök személy sze­rint nagy befolyással van kormá a technikai tudományos kooperá­ció terén. (A színes televíziótól a közös űrkutatási erőfeszítésekig lehet sorolni számtalan példát.) De Gaulle külpolitikai tevé­kenységének fővonala, hogy hazá­ját függetleníteni kívánja az USA ^ ^ ^ nyának külpolitikájára. A diplo- politikai, katonai és gazdasági he- i ™ n * Tetfes&n * elhi rieeüTt" ír an ­mánia íerv mrmHiálc PáriiwiHan «— u _______I szaKoan teljesen eimaeguii iran — nyugatnemet viszonyt, mely­hogy De Gaulle kormánya és az ..ötök” vitája a viszály méreteit öltötte. A végén még Bonn is be­lenyugodott abba. hogy nem tud- ; ja a franciákat rávenni az angol . igény kielégítésére. A Kiesinger- ' kormány amúgy is valamelyest fel akarta melegíteni az Erhord-kor­Amman — Tel Aviv Mint a hírügynökségek jelen­tik, az izraeli haderő csütörtökön hajnalban a Jordán folyón át­kelve támadást intézett Jordánia ellen. Az izraeli csapatok ma­amely öt kilométerre keletre fek­szik a Jordán folyótól, illetve a jelenlegi tűzszüfteti vonaltól, to­vábbá más helységek. A jordániai hadsereg szóvivő- j je eddig két közleményt ismer­mácia — így mondják Párizsban gemóniájának nyomasztó terhé- — De Gaulle tábornok számára 1 tői. Nem hajlandó elismerni a gyár idő szerint 4.30 órakor kel- j tetett az izraeli agresszióról. Az tek át az Allenbv és a Damia- j eisö közlemény szerint a jordá- hídon harckocsik és helikopterek njal- haderő összecsapott a be­„fenntartott terület”. A köztár­sasági elnök, aki emlékiratai sze­rint már serdülő korában egy bi­zonyos „Franciaország-eszményt” alakított ki tudatában, minden eszközzel vissza akarja szerezni vagy biztosítani hazája nagyhatal­mi rangját. Ezen pedig sok csorba esett Münchenben, 1938-ban csak­Washingtonban megformált igényt, hogy „az Egyesült Álla­mok a „szabad világ” vezető ere­je s így az amerikai kormány szabhatja meg egyedül a követen­dő utat.” Katonai téren elutasítja az „amerikai atomernyő” hamis biztonságát, ehelyett „bármilyen irányból jövő támadás” ellenében támogatásával. Izraeli közlemény szerint a támadás célja feltéte­lezett jordániai „szabotázstámasz­pontok” felszámolása. Tel Aviv-i jelentések csupán annyit árultak el. hogy a támadások egyik cél­hatoló izraeli csapatokkal, és kü­lönböző helyeken megállította az agresszorokat. A második köz­lemény szerint, amelyet reggel 6 órakor adtak ki, elkeseredett harcokra került sor, de a jordá­úgy, mint 1940-ben Franciaország a saját nukleáris fegyverzetére tá» í hitlerista elözönlése idején, vagy a felszabadulást követő évtized- j ben, a Negyedik Köztársaság med­pontja a Karame menekülttábor, njaj erők urai a helyzetnek. Az — i. ■ —*—• ! eddigi harcok során több izraeli ! harckocsit és hernyótalpas szál- I lítókocsit semmisítettek meg, több Göring, mint magyar király... Szálasi, a nyilas vezér fő hí-, vei: Vájná belügyminiszter és Beregffv honvédelmi miniszter kíséretében 1944 végén felke­reste Göring náci marsallt, és felajánlotta neki a magyar trónt. A kalandos történetről a nyugatnémet Spiegel tudósít legújabb számában, még ízes adalékokkal is szolgálva. A lap szerint Szálasiék arról is gon­doskodtak. hogy a jövendő leg­felsőbb hadúr ellen ne lehessen kifogásuk a kékvérűeknek. El­készült Göring „magyarosított” családfája, amely az Árpád-há­zig vezette vissza a nagypocakú repülőtábornok magyar őseit. Az egyébként pomerániai szár­mazású főnáci szerényen úgy nyilatkozott a nagyvonalú aján­latra. hogy az ügyet csak a ka­tonai helyzet javulása után ter­jeszti Hitler elé és a koronázást a „végső győzelem” utánra ha­lasztják. maszkodva szervezi meg védet mét. 1967 végén hon ázott el az az­óta tragikus repülőszerencsétlen­dö politikai harcai közepette, az áldozatává lett Ailleret tábor- j amennyiben ez az elképzelés Amerikától való politikai, kato- : ■ °vezérkari főnök szájából a | lóban az amerikai imperia nai és pénzügyi függőség kiala- bármely irányból jövő . .meg- | törekvések visszaszorítását és kulásakor. nemkülönben a véres határozás: hihetetlen felhördülés lamennyi európai nek szerződéses keretei 1963 óta a két ország kapcsolatainak gyors fejlődését tették volna lehetővé. A mai Párizsban nem zárkóznak el a francia—nyugatnémet együtt­működés bizonyos fejlesztése elől, de ennek európai jelleget kíván­nak adni, s a bonni amerikai be­folyás ellensúlyozására akarják felhasználni. A De Gauile-i külpolitika sokat emlegetett, de részleteiben kevés­sé tisztázott koncepciója az „euró­pai Európa” elve. Annyiban, va­és hiábavaló gyarmati során. De Gaulle már 1958-ban, hata állam békés háborúk fogadta mind Amerikában, mind j egymás mellett élését, együttmű­j helyen visszaszorították az izraeli j lomra kerülése után nyomban bí­! csapatokat, amelyeket átcsoporto- ■ sítanak a jordániai ellentáma- dások következtében. Az ellen­ség Karame környékére helikop­terekkel szállított katonaságot, ezeket az egységeket azonban körülzárták, és tüzérségi tűz alá fogták, súlyos veszteségeket okoz­va nekik. Diók’sztrájk Tuniszban A tuniszi rendőrség szerdán tíz diákot letartóztaitott. Mint isme­retes. a tuniszi egyetem hallgatói három napja sztrájkba kezdtek csaknem Valamennyi fakultáson, és követelték,társuknak, Ben Jen- net-nek a szabadon bocsátását, akiit a múlt év júniusában húsz évi kényszermunkára ítéltek. Nyolcvanhét neves francia sze­mélyiség Párizsban felhívást adott ki Ben Jennet védelmében. sérletet tett az angolszász szövet­ségeseknél. hogy elfogadtassa egyenrangú társként Franciaor­szágot. Eisenhower és McMillan akkor szinte nem is. válaszolt a francia igényre. De Gaulle rend­be hozatta — persze jellegzetesen tőkés módszerekkel — a francia pénzügyeket, előteremtette a pénz­ügyi lehetőségeket a nukleáris fegyverkezés megindítására, mert — szerinte — a XX. században nem nagyhatalom az, amely nem rendelkezik „atomütőerővel”, el­Nyugat-Németországban. Hogyan ? Franciaország elképzelhetőnek tart egy — nyugati irányból jövő tá­madást? Párizs ki akar kerülni az ame­rikai gazdasági imperializmus foj­togató szorításából, s védekezés­nek a támadás eszközét választot­ta. De Gaulle már 1965-ben of- í fenzívába kezdett a dollár „világ­pénz” jellege ellen, rámutatván, : hogy a dollár kiváltságos helyze­tének következményeként az USA 1 a maga inflációját „exportálni” képes és egyre olcsóbban jut a nyugat-európai gyárak, vállalatok ; birtokába. A francia elnök az aranyalapra való visszatérést sür­fogadtatta a francia jobboldallal l eette_ amikor a francia és a hadsereggel a kilátástalan algériai háború befejezését, a mindezek után nyert mozgási le- ; hetőséggel hozzálátott külpoliti­kai elképzeléseinek megvalósítá­sához. NEM EREDMÉNYTELENÜL. Franciaország 1968-ban inkább minősül független nagyhatalom­nak, mint 1958-ban. Az imperia­lista katonai koalícióból a NATO- ból lényegében kivált, bár — s páncél kamráiban már kb. 5 mű­ködését szolgálná, az „európai Európa” elvével egyetérthetünk Természetesen a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztár­saságnak is ott kell lennie ebben az „európai Európában”! (Itt kell megjegyeznünk, hogy a francia külpolitika bizonyos önellentmon­dásokba kerül, amikor az Od ;ra— Neisse-határt végérvényesnek is­meri el, ugyanakkor mindeddig tartózkodott a diplomáciai kap­csolatok felvételétől a Német De­mokratikus Köztársasággal). A DE GAULLE-I DIPLOMÁCIA számos igen pozitív lépését (a vi­etnami agresszió következetes el­ítélését, a közel-keleti imperia- hank I bsta manőverekkel szembeni fel­lépést) megfelelően kell értékel­nünk. Ezek sorába illőnek tart­liárd dollár értékű arany gyűlt | ^tjuk a kapcsolatok megjavítá össze. (Akkoriban az amerikai sának szándékát a szocialista or- , ,, . szágokkal. közöttük hazánkkal, ett-ki.) Az arany félertekeleseert j Fppen európai szempontból lehet aranytartalék 13 milliárd dollárt j folytatott párizsi kampány azóta is tart. Nagy-Britanniában, amely ma szoros és „különleges szövetségi viszonyban” áll az USA-val. De Gaulle tábornok az amerikaiak „trójai falovát” véli felfedezni nagy jelentőségű, ha a Magyar Népköztársaság és a kapitalista Franciaország példát mutat a bé­kés egymás mellett élésre, a köl­csönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködésre az élet számos területén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom