Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

1968. március 22. 3 Péntek Olvaaőnlt írjgg Harmincegy brigád nyerte el a szocialista címet Tanácskoztak a megye olajbányászai II termelőgazdaságok, a felvásárló szervek és a fogyasztók érdekeinek összhangba hozásával juthat előbbre megyénkben a zöldségtermelés Megtartotta küldöttgyűlését a MÉK A Kőolaj- és Földgáztermelő | Vállalat kardoskúti bányászai megtartották idei első negyedévi termelési tanácskozásukat, amely több száz munkást érint. Az érte­kezleten elemezték a múlt év gaz­dasági eredményeit, ismertették az idei terveket. A termelési ta­nácskozást egységenként rendez­ték meg. Ezután összevont értekezletet j tartottak a bányászok. Ezen első­sorban a gazdasági és a mozgalmi munkát értékelték a vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői a szocialista brigádveze­tőkkel együtt Ennek megfelelően az üzem 38 szocialista brigádjának egyéves munkáját értékelték. A 38 brigádból — a termelési ta­nácskozás döntése alapján — 31 j brigád nyerte el a szocialista cí­met és ért el helyezést. Ugyancsak j ezen az értekezleten határoztak [ 14 kiváló dolgozó kitüntetéséről j és 31 kiváló dolgozó oklevél oda- j ítéléséről. A tapasztalatok szerint j a szocialista brigádmozgalom va- . lamennyi munkaterületen igen eredményes volt. A IX. pártkong­resszus határozatainak megfelelő­en törekedtek a termelés állandó növelésére. A megye olaj- és földgázbá- j nyászai jól ismerik a népgazdasá- j gi igényeket, s tudják, hogy az Alföld e térségének hogyan szűk- j séges kielégíteni az igényeket e fontos energiahordozóban. A kar­doskúti és a hajdúszoboszlói üze­mekben dolgozók óriási tételek­ben szolgáltatják a gázt. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a szocia­lista brigádok alkotó tevékenysé­ge, a műszaki és fizikai dolgozók , jó együttműködése. Természete­sen igényeljük ehhez a bányaipa­ri pártbizottság és szolnoki válla­latunk vezetősége műszaki és ter­melési osztályának koordináló munkáját és segítségét. A Békés megyei pártbizottság jól ismeri a megyében dolgozó bányászok fel­0 teherkocsi száma: Stt 78-10 Pótkocsit vontatva halad az SA 78—10 számú tehergépko­csi Mezőberényböl Szarvas irá­nyába. Az út keskeny. A kocsi mögött egy személyautó bandu­kol. Az úttest hepehupás. Jó len­ne megelőzni — gondolja a sze­mélykocsi vezetője, de ez a nagy kocsi teljesen elfoglalja az utat. Az útpadka árkokkal tarkított. Az előzés tehát veszélyes vállal­kozás. Az élet nyugalmat fe­gyelmet követel, így a személy­kocsivezető besorol a teherau­tó mögé és folytatja útját. Jó, hogy a KRESZ szövegébe írták azt, hogy a gépkocsivezető időnként tekintsen bele á visz- szapillantó tükörbe, hátha akad mögötte valaki, akinek nálánál sürgősebb az útja. Most is ilyes- valami történhetett. A tehergép­kocsi vezetője leállt az útpad­kára, szabad utat engedett a mö­götte haladó járműnek, majd utána indult. Jó volt tapasztalni az SA 78 —10 számú tehergépkocsi veze­tőjének előzékenységét. Nem mindennapi eset ez, legalábbis ilyen gesztus ritkán fordul elő. Ez az eset is erősíti azt a ko- rábbban hangoztatott nézetün­ket, miszerint a teher- és a sze- mélvgépkocsivezetők a közúti forgalomban megbecsülik, tisz­teletben tartják egymást. Később a mezőberényi Előre Tsz kettőskúti központjában, ahová a személy- és a teher­gépkocsi tartott — megtudtuk, hogy a tehergépkocsi vezetőjét Juhos Andrásnak hívják. s-sik— adatait, figyelemmel kíséri, segíti és elismeri munkájukat. Mi azzal kívánjuk ezt viszonozni, hogy mi­nél hamarabb mind több városba és faluba eljusson a földgáz. Az orosházi városi pártbizottság is igen sokat törődik a bányászok helyzetével. A vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőinek jól ösz- szehangolt irányítása alapján eredményes volt a múlt esztendő. Most is úgy dolgozunk, hogy eb­ben az esztendőben is hasonló eredmények születhessenek. M. J. Amint tegnapi lapunkban hí­rül adtuk, március 20-án meg­tartotta küldöttgyűlését Békéscsa­bán a Szövetkezetek Békés me­gyei Értékesítő Központja. Török Imre, a MÉK igazgatója beveze­tőként az ösztönző módszerek alkalmazásáról szólt, melyek a piacképes termények nagyobb mérvű felhozatalában realizálód­tak. Majd azzal folytatta, hogy jelentős fordulatot hozott a múlt évben rendeltetésének átadott bé­késcsabai nagy raktár- és hűtő­házhálózat. Ez utóbbiak tették lehetővé, hogy burgonyából nagy mennyiséget tudtak adni megyén kívüli ellátásra, miközben növe­kedett több más cikkből az ex­portra szállítás is.. Az áruk ér­tékesítésének biztonságát segítet­te a HUNGAROFRUCT külkeres­kedelmi vállalattal, számos társ­központtal, továbbá a konzerv- és hűtőiparral év közben kialakí­tott szerződéses áruátvételi kap­csolat. Előrelépést jelentett az is, hogy tavaly már hat termelőszö­vetkezetben — a békéscsabai Május 1., a kondorosi Dolgozók, a tótkomlósi Viharsarok, az orosházi Szabadság, az újkígyósi Aranykalász, a gyulavári Lenin, valamint a medgyesegyházi. illet­Miért késnek a mezőgazdasági jellegű építkezések? Három vállalat — három vélemény Tavalyról tekintélyes mennyi- : ségű mezőgazdasági jellegű beru­házás húzódott át erre az eszten­dőre. A MEZÖBER ellenőrzésével megvalósuló építkezésekből csak­nem 50 mai-adt félben. Hasonló a helyzet a megyei beruházási J irodánál is. Az 1968-ra tervezett i beruházások elkezdése részben emiatt, részben pedig az időköz- j ben megsokasodott építési igény- i nyel, ezek előkészítésének elhú- zódásá.val magyarázható. De mi erről a véleménye három válla- ! lati vezetőnek? KOVÁCS GYÖRGY, A MEZÖ­BER BÉKÉS MEGYEI VÁLLA­LATÁNAK IGAZGATÓJA: I — A mezőgazdasági jellegű be­ruházásokban új politika érvé- í nyesül. Ennek lényege az új gaz- í daságirányításd rendszerre való áttérésből fakad. Az ezzel kap­csolatos rendelkezések többsége januárban került nyilvánosságra. A beruházók és a kivitelezők nyilván csak az új intézkedések alapos áttanulmányozása után láthattak hozzá a régi beruházási : politika felülvizsgálásához, az új I elvek megvalósításának előké­szítéséhez. Ez év februárjában még több nyitott kérdés volt a beruházási politikában. Hogy csak a legfontosabbat említsem: késett a pénzügyi szabályozás, így a tez-ek eleve nem is láthat­ták, hogy egy-egy beruházás anyagi hatása miként érinti őket, Másrészt a termelői árak rende­zése folytán a régi áras költség- vetések helyett újakat kellett, ké­szíteni. Bár ettől függetlenül a kivitelezés elkezdődhetett volna. A tsz-ek is és a vállalatok is eb­ben a dologban szerettek volna tiszta képet látni, ami csak nap­jainkban rajzolódik ki. A MEZÖBER a tsz-ek megbízá­sa alapján 150-nél is több mező­gazdasági jellegű programozott beruházás átdolgozásán munkál­kodik. Az állami támogatás új rendszere jelentős ártámogatást garantál a tsz-eknek. Az állami eszköz jó irányba terelte a be­ruházásokat. Mind több tsz sze­retné kihasználná ezt a lehetősé­get. Ez most újabb feladat dlé állít, bennünket. Mi az élet kö­vetelményeihez igazítottuk a vál­lalati élet ritmusát. Az átállás véleményem szerint jó ütemű. Sokkal előrébb állunk az előké- ■ szülétekkel, mint arra januárban gondoltunk. A rendelkezésemre álló adatok azt tanúsítják, hogy a következő hetekben, hónapok­ban, mivel építőipari kapacitásból jelentős tartalékaink vannak, meggyorsul a beruházások kivi- . telezése a mezőgazdaságban is. mohácsi Márton, a tü­ZÉP BÉKÉS MEGYEI VÁLLA­LAT ANAK IGAZGATÓJA: — Tavaly októberben összeírtuk a tsz-ek 1968. évi építőanyagigé­nyét. Szinte hihetetlen, hogy egyik-másik helyen milyen ké­réssel találkoztunk. Végül is me­gyei összesítőnk szerint fenyőáru­ból 3600 köbmétert igényeltek. Ezzel szemben csak 2000 köbmé­terre számolhatnak a tsz-ek. Faragott fából ezer. állványfából pedig a 700 köbméteres igénylést megközelítőleg teljesíteni tudjuk. Az előzetes anyagösszeírás alap­ján 16 millió tégla, másfélmillió cserép, 1500 tonna mész, 13 ezer tonna cement, 5000 tekercs fe­déllemez, 16 ezer köbméter sóder és többféle rendeltetésű nyílászá­ró szerkezetet szállítunk a mező- gazdasági üzemek rendelésére. Palából és hullámpalából szűkös a TÜZÉP készlete. Annyit azon­ban elmondhatok, hogy a TÜZÉP Békés megyei vállalatától rendelt anyagokat — a mezőgazdasági üzemek vezetőivel folytatott ta­nácskozás alapján biztosítjuk. Elsősorban a velünk szerződött üzemek építőanyag igénylését elégítjük ki. Kilenc bázistelepün­ket ennek megfelelően láttuk el anyaggal és utasítással. Véleményem szerint az anyag- ellátás 1968-ra igen sokat javult, de ezt nem kíséri bizonyos fo­kú fegyelem és szervezettség. A tsz-ek egy része nem tartja be a pénzügyi fegyelmet. A kivitt áruért csak késlekedve fizetnek, ezzel lassítják a pénz forgását/ Az építőanyag forgalmazásában 1967 őszéig a TÜZÉP monopol- helyzetben volt. Akkor belépett az AGROKER, mint tranzit-szál­lító. Az építőanyag forgalmazásá­ban a két gazda szerepét nem tar­tom helyesnek, de ha már így van, ahogy van, helyes lenne, ha egyeztetnénk a megye rendelke­zésére bocsátott anyagkészlete­ket. Ha egy kicsit kooperálnánk i a munkában, meggyőződésem, : jobban kihasználnánk a megye ! lehetőségei t. KISS SÁNDOR. AZ AGROKER BÉKÉS MEGYEI VÁLLALA­TÁNAK IGAZGATÓJA: — Az AGROKER kétségtelen a TÜZÉP versenytársa a mezőgaz- I dasági üzemek építőanyag-ellátá- ! sában. Téglán, cserépen és nyílás­záró szerkezeten kívül az év első felében minden tranzit-anyag (szállítására elfogadjuk az üzemek | rendelését. Betonelemből, mész- ből, cementből, fenyőáruból, kü- I lönféle faanyagokból ko-rlátlan I készletekkel rendelkezünk. Az AGROKER Tröszt lényegé­ben azért kapcsolódott be az építőanyag-értékesítésbe, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő vállalatok termdvényei közvetlenül kerülhessenek a me­zőgazdaságba. Ügy vélem, ennek | az igen jelentős intézkedésnek ma (már kézzelfogható eredményei j vannak. I A három vállalat vezetőjének véleménye egybehangzó. Követ- j kezesképpen az 1968-ra tervezett mezőgazdasági beruházások | anyaghiány miatt már nem szo­rulhatnak hátrányos helyzetbe. Építőipari kapacitással is rendel­kezünk, a tervdokumentációk elő­készítése is most már jól halad, így hát a továbbiakban a tsz-ek anyagi alapja, hitelképessége ha­tározza meg, hogy hol. milyen értékű és milyen ütemű beruhá­zások valósulnak meg. Dupsi Károly »_____ ' Hirdetmény! . | A Puszíavámi Bányaüzem felvételre keres 18—45 éves férfi munkaerőt föld alatti munkára. A bérfizetés teljesítmény alapján történik, ezenkívül évenként HŰSÉGJUTALMAT ÉS NYERESÉGRÉSZESEDÉST FIZETÜNK. CSALÁDFENNTARTÓK RÉSZÉRE ÉVI 64 q INGYENES SZENET ADUNK, háromhónapi folyamatos munkaviszony után visszamenőlegesen. Legényszállón havi 75 Ft-ért szállást, és napi 9,25 Ft-ért tfáromszori étkezést biztosítunk. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Jelentkezés mindennap 6—15 óráig az üzem munkaügyi csoportjánál. Felvételre akkor kerülhet sor, ha a jelentkező az előírt üzemi és az orvosi fel­tételeknek megfelel. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. PUSZTAVÁMI BÁNYAÜZEM VEZETŐSÉGE 189 ve a méhkeréki egyéni termelők­nél működött palántanevelő- és szaporítóház. A termelést elősegítő intézke­dések kézzelfogható bizonyítéka­it jelentette 1967-ben a négy vöröshagyma- és dughagymasze- dő gép beszerzése, melyeket pró­baüzemelésre a termelőszövetke­zeteknek adott át a MÉK. E gé­pekből az idén további hét Da­rabot vásárol az értékesítő köz­pont a megye mintegy 15 terme­lőszövetkezeti gazdasága részére. Ugyanis a korábban beszerzett 4 gép alkalmazásának nagy része volt abban, hogy megyei szin­ten csaknem 100 mázsa vörös­hagymát takarítottak be a tsz'-ek holdanként. 1967-ben a fólia alat­ti hideghajtatásos zöldségterme­lés is jelentősen elterjedt, mely­ével a termelőszövetkezeti ker­tészek tanfolyam keretében is­merkedtek meg Soroksáron. Ez­zel is magyarázható, hogy a múlt évben már több mint 30 000 négyzetméter alapterületen tör­tént fólia alatti termelés, ami a MÉK vezetőinek becslése szerint ebben az évben megkétszerező­dik megyénkben. Nem volt azonban kedvező a burgonyafelvásárlás. A nagyará­nyú szárazság következtében a tervezettnek ugyanis csak alig több mint a felét tudták felvá­sárolni. Hasonlóan rosszul sike­rült a zöldpaprika-felvásárlás is. Ezt követően bizakodóan szólt Török Imre az idei szerződéses zöldségtermelésről. Mint mondot­ta. erre az évre 5200 vagon áru­ra kötöttek szerződést a nagyüze­mi gazdaságok és a háztáji ter­melők. Ez 35 vagonnal több a tervezettnél. Minden biztosíték megvan arra is. hogy a múlt évi félmillió fej saláta, félmillió cso­mó retek, kétmillió darab zöld­paprika és a 3000 mázsa meleg- ágyi uborka helyett e korai pri­mőr árukból jóval többet vásárol­janak fel A beszámolóban jelentős he­lyet kapott annak kihangsúlyo­zása, hogy a MÉK-kel tavaly 84 termelőszövetkezet volt termelé­si kapcsolatban, melyek közül 28 már korai zöldségfélékre kötött szerződést. A lakosság jobb ellá­tása sürgeti azonban a különbö­ző hajtatott zöldségfélék elter­jesztésén túl az öntözéses terme­lés minden eddiginél nagyobb arányú meghonosítását is. A múlt évi 8400 hold leszerződött területből öntözéses termelés mindössze 1800 holdon volt, s ez önmagában jelzi a lehetőségeket. Majd a mindinkább erősödő piac értékítéletét, a termelőszö­vetkezetekkel való még jobb ter­melési kapcsolat, s az egymással szembeni bizalom fontosságát hangsúlyozta a MÉK igazgatója. A javuló termelési kapcsolat már a múlt évben is kedvezően érez­tette hatását. Ennek eredménye­ként jöhetett létre a termelőszö­vetkezeteknél rendszeresített bur­gonya és zöldség helyszínen tör­ténő válogatása és csomagolása, amely jelentős jövedelmet ered­ményezett a nagyüzemi gazdasá­gok kertészeteiben. A termelőgaz­daságokkal való jó kapcsolatnak köszönhető az is. hogy a múlt évben már jórészt egyenesen a tsz-ektől került az áru a MÉK boltjaiba. Ezzel nemcsak az áru útját rövidítették le, hanem frissebb zöldségei is kapott a la­kosság. Az igazgatóság beszámolóját mintegy húsz hozzászóló vitatta. i Szót kértek a vitában a küldötte­ken kívül a SZÖVOSZ. a SZÖV- j ÉRT, a megyei párt és tanács jelen levő képviselői, valamint a Körösök Vidéke Tsz-ek Te­rületi Szövetségének titkára. A felszólalók legtöbbje a termelő- gazdaságok. a felvásárló szervek és a fogyasztók érdekeinek közös nevezőre hozását hnne^u' ’*ák. Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom