Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-22 / 69. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! T • A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCSSAP JA NÉPÚJSÁG 1968. MÁRCIUS 22., PÉNTEK Ara 8« fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÄM illúziók nélkül Az alkoholizmus korunk világszerte terjedő, már-már társadalmi méretű jelensége. Magyar- ország — ámbár borkedvelő nép hírében állunk — nem szerepel éppen rosszul az alkoholizmus kétes ranglistáján: az európai sorrend közepe táján vagyunk. Összehasonlítható adatokra visz- szavezetve — nemzetközi mezőnyben — az egy főre jutó fogyasztás tekintetében bizonyos emelkedés figyelhető meg nálunk is. Mégis, pillanatnyilag Svájcban kétszer, Franciaországban hatszor, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Angliában pedig felével többet isznak az emberek, mint nálunk. (Igaz, hogy például az NSZK-ban, Dániában némileg kevesebbet.) Viszont a szakértői elemzések szerint — az utóbbi években néhány új tünet bukkant elő ivási szokásainkban. Érdekes és elgondolkoztató új vonás, hogy kezdi •elveszíteni italfogyasztásunkban régi egyeduralmát a bor, és helyét az égetett szesz, illetve a sör veszi át. (Figyelemre méltó, hogy 1966. évi adatok szerint a borfogyasztás csökkent, miközben egy év alatt 308 ezer hektoliterről 340 ezerre nőtt az ége- tettszesz-fogyasztás, és valamelyest emelkedett a sör forgalma is.) Néhány további újdonság: nemzetközileg is, nálunk is megfigyelhető: emelkedőben van a fiatalkorú alkoholisták aránya. Nálunk a statisztikailag kimutatható alkoholizmusban hozzávetőleg 60 százalékos a 40 év alattiak aránya. Viszont a női alkoholisták között a fiatalkorúak aránya négyszer kevesebb, mint a férfiaknál. Néhány esztendeje statisztikai módszerrel felmérték az elvonókúrára jelentkezőket, amelyből fontos következtetések 'vonhatók le. Figyelmet érdemel például az a tény, hogy a megkérdezett férfiak 65,4 százaléka a környezet, a barátok, a családi háttér hatására kezdett inni, és mindössze 13,4 százalékkal szerepelt az élet- körülmények változásából eredő ok (például: betegség, válás, szerelmi csalódás stb.). Elgondolkoz- tatóan tükrözik az adatok a nők érzékenyebb pszichikai ellenál- 1 óképességét; náluk sokkal magasabb, 31,9 százalékos az életkörülmények hirtelen változására visszavezethető ok. Visszatérve a bevezetőben említett tényre — arra, hogy az alkoholfogyasztás nálunk is növekvőben van —, talán nem is kell külön hangsúlyozni az intézményes védekezés jelentőségét. Ám talán mégsem árt mindezt néhány közelebbről érzékelhető ténnyel is bizonyítani. A jogerős ítélettel zárt bűncselekményeknek mintegy a negyedét alkoholos befolyásoltságban követik el nálunk; az ipari balesetek 25— 30 százaléka, az öngyilkosságok negyede ugyancsak alkoholos ^godetű, és előbukkan a szesz az elmebetegségek mintegy háromnegyedének kórelőzményében is. Egy, néhány éve készült szakértői becslés megkísérelte összegezni az alkoholizmusból eredő társadalmi kiadásokat, idesorolva az ivással összefüggő balesetek kártételét, a gyógykezelési költségeket, az alkoholizmusból eredő betegségek gyógyítását, az alkoholisták gyermekeinek állami gondozását és más kiadásokat. Az így kapott végösszeg ijesztő méretű : hozzávetőleg évi két és fél milliárd forint! Ridegen elvontnak tűnhet a balesetet szenvedett emberek fájdalmát, az ivási kórtól közvetve szenvedő asszonyok, gyermekek könnyeit forintban kimutatni. Kétségtelen, hogy ezek a ..tételek” semmilyen költségvetésben nem „könyvelhetők”; hogyan is lehetne számszerűsíteni például annak a felnőttnek eleve kisiklott életét, aki a szülők szenvedélye miatt otthont, családot nélkülözve nőtt fel! Rendkívül fontos tehát — még az ezzel járó költségeket is vállalva — szervezni az alkoholizmus terjedésével szembeni társadalmi védekezést. A védekezés vezérkara már esztendők óta működik: az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság. A minisztériumok, a Tervhivatal, a társadalmi szervezetek képviselői, egészségügyi, jogi, gazdasági szakemberek tömörülnek ebben a bizottságban, a terjedő kór elleni védelmet irányítva. Nem árt megemlítenünk, hogy a védelem korántsem épül illúziókra, nem hirdeti a teljes an- tialkoholizmust, hanem csupán a mértékletességet, az emberhez méltó, normális arányokat. Az utóbbi években már egész sor fontos intézkedés, szabály született az alkoholizmussal szemben. Ilyen például a közismert alkoholszondázás (amelynek nyomán mérséklődik az ittasságból eredő baleseti veszély a közlekedésben és az iparban is);- továbbá úgynevezett „kijózanító szobák” létesültek a fővárosban és vidéken. A józanítás — mondjuk így — preventív hatását minden bizonnyal az is növeli, hogy a mámorosán ideszállított páciensek saját költségükre (és nem. mint korábban, SZTK-számlára) szabadulnak meg az alkoholhatástól. Az intézkedések fontosak, de természetesen nem pótolhatják a társadalmi közfelfogás hatását; annak a közvéleménynek a kialakítását, amely nem tekinti derűs, mosolyogni való állapotnak az ittasságot. S talán a nem ivás társadami — és társasági! — szabadsága is elkövetkezik egykor; annak a felfogásnak az egyenjogúsága, hogy valaki örülhet, szórakozhat — ital nélkül is! Tábori András Eseménydús program a Forradalmi Ifjúsági Napok idején Mihalik György, a KISZ megyei végrehajtó bizottság első titkára ünnepi beszédében méltatta a három tavaszi ünnep jelentőségét és az ifjúkommunisták mai tennivalóiról szólt. Mint lapunk tegnapi számában már közöltük: márcus 20-án az Endrődön tartott ünnepséggel elkezdődött a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei eseménysorozata. Ennek keretében rendezik március 25-én, Békéscsabán a Jókai Színházban a Ki mit tud? megyei döntőjét, március 31-én a megyei művelődési házban a forradalmi dalok fesztiválját. A mezökovács- házi fiatalok a napokban ankét on találkoznak az Ifjúsági Magazin szerkesztőivel és április 3-án tartják Újkígyóson a Szakmunkástanulók I. Megyei Kulturális Bemutatóját. Felvételeinket az endrődi megnyitó ünnepségről készítettük. Megkoszorúzták a 19-esek emlékművét Békéscsabán Csütörtökön délelőtt a békéscsabai 19-esek terén a Tanácsköz- i társaság harcosait szimbolizáló j emlékmű előtt koszorúzása ünnepséget tartottak. A sok száz érdeklődő jelenlétében — eljöttek a megyeszékhely veterán vöröskatonái, forradalmi harcosai is — a Békés megyei, valamint a békéscsabai pártbizottság, a megyei és városi tanács, az SZMT, a ( KISZ, a Hazafias Népfront, a Fér- fifehémeműgyár, a Lenin Terme- | lőszövetkezet és az úttörők ko- | szőrűit helyezték el a 19-esek em- j lékművénél. A megemlékezésen ott voltak, a koszorúk ünnepélyes elhelyezésénél részt vettek a megye és a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, képviselői. Az emlékműnél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget és a honvéd helyőrség fúvószenekara adott térzenét. Turisták katasztrófája Lengyelországban A lengyelországi Karkonosze j hegységben, Karpacz közelében j szerdán a délutáni órákban hatal- ; más méretű lavinaomlás történt, és a lezúduló hatalmas hótömeg | több — a Szovjetunióból és az | NDK-ból érkezett — turistát ma- | ga alá temetett. A késő esti órákig a mentők 13 turista holt- testét találták meg A mentési 1 munkálatokat reflektorfény mel- I lett éjszaka is folytatták. I A munkásmozgalom endrödi veteránjainak emléktáblája előtt lerótta kegyeletét idős Hunya István, a MEDOSZ elnöke, a község szülötte és dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság tikára. A koszorúzási ünnepségen részt vettek a község veteránjai is. Fotó: Demény >
