Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-04 / 29. szám
ffW. február 4. 5 Vasárnap mi ez? Mtt gondol magában a nyájas olvasó, mit ábrázol ez a békéscsabai kép? Madáretetőt, modern képzőművészeti alkotást vagy pedig egy esővédő házikót? Nem találják el, ugye? Annak sincs igaza, aki ntcai telefonfülkének gyanítja a megfejtést. Bár meg kell állapítani, hogy ehhez hasonlít leginkább. De nem az! Nincs benne telefon, nem lehet Innen felhívni senkit. (Lovagolni sem lehet ló nélkül). 8 hogy miért hiányzik innen a Beli-féle készülék? Azt a nagyszámú érdeklődőn kívül a posta is igen szeretné tudni, ugyanis tönkretették és egyszerűen elFotó: Demény lopták innen az egészet. Jé, ha van a háznál egy Ilyen kis masina! Diót lehet törni vele, meg miegymást. A posta műszerészei egy Ideig kijártak Ide reggelenként az új lakótelepre, rendbehozták az éjszakai rongálásokat. De aztán érthetően felhagytak a fáradozással. Nem állíthattak éjjeliőrt a telefon mellé. Viszont annak a néhány romboló hajlamú vandálnak szeretnénk felhívni a figyelmét arra, (és nem telefonon keresztül), hogy jobb kettővel kevesebb készüléket épen hagyni, mint eggyel többet összetörni, mert büntetlenül még az éj leple alatt sem lehet ilyen dolgokat csinálni. , Kívül tágasabb! Bujdos Sándor február 2-án 14 óra tájban felkereste Kocsis Györgyöt, a csorvási Vörös Október Tsz elnökét. Felvételét kérte a szövetkezetbe. Az elnök nagy türelemmel magyarázta az eljárás módját. Közben azonban az Iroda melegében feloldódott a szesz Bujdosban. Majd hasra esett, topogott, .“ tántorgott, köpködött és az elnököt meg a tsz-t is nyomdafestéket nem tűrő hangon gyalázta. Az elnök, miután átlátta a helyzetet, a tőle szokott, nyugodt, udvariassággal megmutatta Bujdosnak az iroda kijáratát A vendég figyelmébe ajánlotta: kerülje el a tsz központját, mert nem hinné, hogy a történtek után a közgyűlés megszavazná tagsági jogát A néhány perc alatt lezajlott sorsforduló tanulsággal zárult Bujdos Sándor megtudhatta, hogy a Vörös Október Tsz-ben milyen elbírálás vár azokra, akiket emberi mivoltuk az ital hatása alatt olykor elhagy. Megmutatják nekik az ajtót, mert kívül az ilyen embernek valójában tágasabb! —sfk— számára azokat a megfontolásokat, amelyek ezt lehetetlenné teszik: „Egy uralkodó helyett lehet kormányozni, de kis csecsemőt kormányzóvá tenni nem lehet. Van rá példa, hogy 16—18 éves fiú gyakorolta a királyi hatalmat, de kormányzó csak az lehet, aki teljes érettségben, meg- Tett korban kormányozni tud. A királyi tekintély alapulhat a legitimitás elvén, a korona presztízsén, egy dinasztia körül kialakult stabilitáson, de a kormányzó csak saját erejével és képességeivel gyakorolhatja hatalmát. Ebben különbözik lényegesen' a királyi, de akár a köz- társasági elnöki hatalomkörtől. Ezért nehéz a kormányzó életében akár az utód-, akár a helyettesválasztás. Nekünk adatott egy szerencsés lehetőség, mind a kettőre a hősi halott István személyében. A sors elvette tőlünk, és mert egyedüli lehetőség volt, még nehezebb lett a kibontakozás megtalálása... Utód választásához újabb törvényt kell hoznunk. Ez magában még nem akadály, de engedje meg, főméltóságú uram, arra igazán nehezen vállalkoznék, hogy erre javaslatot tegyek, mert minden érzésem tiltakozik as ellen, hogy a boldogult kormányzóhelyettes urat nem tudták vagy nem akarták utódnak megválasztani, ami az egyedüli helyes és ésszerű lett volna, akkor most bárkit megválasszunk utódnak? Ezt megtenni nem lehet De tárgyilag véve is a dolgot — egy utód, ismétlem, ha ez nem a boldogult kormányzóhelyettes lett volna — magában hordozza a hiba csíráját. Mit csinál — hisz hála Istennek főméltóságú uram minden csapás dacára is egészséges — az utód még 10—15 évig? Ha szerepel, az a baj, főméltóságod nem szeretné, ha beleszólna a dolgokba, könnyen egy mellékkormányzat fejlődne ki, ellenségei lennének, és ami még veszélyesebb, folyton nyugtalankodó barátai. Ha nem csinál semmit és ez a jobbik eset mire kormányzó lenne, úgy elszíntele- nedne, úgy elveszítené pozícióját a közvéleményben, hogy senkinek sem kellene. De különben sem tudok olyan embert, akire azt merném mondani, hogy ma vagy pedig tíz- tizenöt év múlva rábízhatjuk az országot. Lehet, hogy majd felbukkan, ma nincs. Bizalmat pedig előlegezni ebben az esetben nem lehet”. (Folytatjuk) Mi lett a galeri tagjaiból? — Vádlott! Kíván valamit mondani az utolsó szó jogán? Zsótér Mihály zömök teste rán- dul egyet a zord kérdésre. Aztán nehézkesen felemelkedik. Arcán vörösen izzanak a pattanások, szeme révetegen a bírókra, onnan az ülnökökre téved... Szaggatottan, alig hallhatóan kezdi. — „ Nem tudok felhozni semmit a mentségemre... Megbántam, amit tettem... Igyekszem majd jóvá tenni... Várom a bíróság igazságos ítéletét— Zsótér Mihályt, Battonya rettegett fenegyerekeinek egyikét különböző bűncselekményeiért, akkor húszhónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Ám nem egyedül az ő ügye került szőnyegre, mikor a nyilvános tárgyalást megelőzően 1964. szeptember 13-án az alábbi címmel foglalkozott a Népújság a tizenhárom megtévedt, rossz útra tért fiatal botrányokozásaival: nem hívnak be katonának. El is mentem érte. Azt felelték: adnak, de előbb hozzak igazolást Tatabányáról, hogy felvesznek ipari tanulónak. Utazgattam ide- oda. Mindenütt előbb kérték az igazolást. Szegeden és Orosházán is próbálkoztam, de hasonlóképpen — eredménytelenül. Ma már az ipari tanulókat nem hívják be katonának, de akkor még... szóval mindez nagyon elkeserített — Ezért tette?! És most? — Nézze, ahogy „öregszik” az ember, úgy változik a gondolkodása. (Borovics egyébként 28 éves.) Komoly terveim vannak. Jelentkezem az Autóközlekedési Főiskolára. Ha nem vesznek fel, kitanulok egy szakmát... o „A galeri kedvenc szórakozásai közé tartozik — idézzük az akkori riportból — « cégtáblák Battonyai garázdálkodók — Voh már Mnt«*«* — Ifién. — Mlírt? — Garázdátkodtaéft« — Mégsem okult belől«, Ismét Idő Jutott Ellopta a kultúrotthon A rendőrtiszt — ml« a galeri vezére egyik lábáról a másikra AU — papírt tesz a gépbe, hogy jegyzőkönyvbe vegye Bartho Pál 21 éve« fiatalember vatlomá| De mfig ennél la többre merészkednek. Délutánonként végigülik a főutca padjait, amelyek előtt gimnazista- lányok haladnak az Iskola felé, n nyomdafestéket nem tűrő megjegyzésekkel, Invitálásokkal zaklatják a lányokat „Anatómiát” tanulmányoznak rajtuk, erőstakoskodnak. Nem vetf íme iönki... — Miért teszik ezeket a gálád- Ságokat mindnyájan a bandavezér, Barth- Pál utasítására kővetik at gálád- ságalkat Varga nemrég a pretnt szóba tört be, de komolyabb kér* csinálni nem sikerUH neki, csapán a „készletet” dézsmálta mer- Barátaival aztán ittasan végig, zörgették az utca ablakait. Ec afc cló során zavarták fel Dénes Mi hályékat, parlttyfiztAk be a párt-' bizottság ablakát, költüttt* lel nyugovókat és Ijesztettek rá K*bi ház lakójára. Herényi e tett wtr*** Azóta csaknem négy és fél év telt el, s most ismét kezünkbe került az akkori riport. Újra elolvastuk, és kíváncsiak voltunk: vajon mivé lettek Battonya egykori nekihevült, botrányosan viselkedő, és sokszor a bűnözés mércéjét súroló, vagy meghaladó fiataljai, akiktől az egész község rettegett, s joggal osztotta ki rájuk a „huligán” jelzőt. Mi lett a galeri régi bandavezéréből, Bartha Pálból, és alvezéréből, Spán Jánosból, akiknek példáját igyekeztek utánozni a többiek, sőt egyes esetekben — mint Zsótér — túl is tettek a „tanítómestereken”. Nincs elég helyünk arra, hogy minden beszélgetésről beszámoljunk, amit Battonyán folytattunk felkeresvén a galeri régi tagjait. E beszélgetések egyik helyen kellemetlen emlékek sebeit szakították fel, máshol a szégyenérzet lélekbe tetoválódott priuszát ka- pargatták, megint másutt magyarázatokra szorítkoztak, melyekkel megértetni igyekeztek az akkori garázda cselekedetek okait. Egyben azonban mind megegyeztek: a mai ésszel és gondolkodással nem csinálnák újra azokat. o Borovics István ma már nem battonyai lakos. Mezőhegyesen, a vasipari ktsz lakatosműhelyében dolgozik mint segédmunkás. Elégedettek vele. 1964 óta katona volt, aztán megnősült. Van egy édes, nyolchónapos kislánya, a Zsuzsa, és Mezőkovácsházán laknak. — Miért „hepajkodott” annyit akkor, hogy újságba került? — tesszük fel a kérdést. — Unatkoztam — hangzik az őszinte felelet, s utána a magyarázkodás hc — Sok egyéni bajom volt akkor. Érettségi után elektroműszerész tanuló akartam lenni. Tatabányán fel Is vettek volna, csak kérték: hozzak igazolást a kiég. parancsnokságtól, hogy lefeszitése, a piaci árusítópadok ledöntése, a parkok, virágágyások összetiprása, a szórakozóhelyeken való hangoskodás, rendzavarás." Volt olyan közöttük, aki csak a kisebb csínytevésekben vett részt, a bandavezérek példájára. Ezek közé tartozott Balázs Géza is, akit az eset után7 édesapja alaposan „elővett”, és Szegedre küldött egy zöldségesboltba, elárusítónak. A szülői intelem használt. Balázs Géza jó munkája révén két évre rá a bolt vezetőjévé lett. Ma katona. Gémes János az ablak-parittyá- zásban jeleskedett, mint afféle meggondolatlan fiatal, és nem is szeret visszaemlékezni arra az időre. Most a Mezőhegyesi Cukorgyár ácsműhelyében dolgozik. KISZ-tag, és munkáját becsületesen végzi. Megveti az akkori cselekedeteit. o Adamcsák József fóleg az italozásokban, s a verekedésekben vett részt Mit csinál most? A helyi Dózsa Tsz egyik takarmányelőkészítője, s mióta becsületesen dolgozik, 1200—1300 forint előleget kap minden hónapban. A zárszámadáskor még 5—6000 ■forintra számit. Csak egyet sajnál: — Azt, hogy azok miatt a régi garázdálkodások miatt nem tudtam befejezni az iparitanuló-isko- lát. Ugyanis villanyszerelő akartam lenni. De leszek is. Ez a célom. Nem tudom, hogyan lehettem akkor olyan meggondolatlan. Azaz, hogy tudom. A mértéktelen italozás, a vagányabb srácok utánzása vitt bele minden rosszba.» Zsótér Mihályt „egyharmaddal” engedték ki a börtönből. Ügy, ahogy a tárgyaláson, mondta: igyekezett jóvá tenni bűneit Volt sok helyen a szabadságvesztése idején. Közben elsajátította az erőgépvezető szakmát, s most a battonyai Vörös Október Tsz tehenészetének a fejőgulyása. Fél év alatt — erről ad számot — csaknem 16 000 forintot keresett, s bent a faluban, a Rózsa utcában házat vásárolt, ahova beköltözik majd édesanyjával, és leendő feleségével, akivel a közeljövőben lép házasságra. Egészen megkomolyodott. Nagyon határozottan mondja, amikor régi dolgairól és annak következményeiről faggatjuk: — Nem érte meg. egyáltalán nem. Igyekszem elfelejteni, s ha néha mégis eszembe jut, magam sem hiszem el. hogyan lehettem olyan... — Van, aki nem okult a figyelmeztetésekből, kisebb-nagyobb büntetésekből — célzunk Bartha Pál és Spán János ügyére, akik társaikkal együtt éppen a közeljövőben, mint visszaeső bűnösök kerülnek majd a bíróság elé. Fegyverrejtegetésért, orwadásza- tért, a nemzeti vagyon megkárosításáért. — Vessenek magukraI — hangzik as egyszerű, de megvető válasz, úgy, ahogy a többiek is kimondták erről az Ügyről a saját ítéletüket: — Ostoba, megrögzött fajan- kók! — Ezek már nem megtévedt emberek, ezeknek már vérükké vált a bűnözés... — Megérdemlik, «mi rájuk vár! o Mert sajnos, meg kell vallani, hogy a régi galerinak éppen a vezérei, ismét kutyaszorítóba kerültek, és ezúttal — reméljük — nem ússzék meg olyan szára- zon. A nagy többség elkülöníti magát ezektől, s elítéli a négy és fél év előtti huligánkodásait is. De mit mond erről a rendőr-őrs parancsnoka? — Javult • közbiztonság. Egy példával is alátámaszthatom ezt, mert éppen az Imént tekintettem át a jelentéseket: 1967-ben csupán egyetlen egy esetben volt közbotrány-okozáRból fakadó ügy a községben. Varga Dezső Üzenet Szegedről Február 8-án kerül sor a műtétre Tisztelt Szerkesztőség! Most már új címemről, Szegedről írok, az I. számú sebészeti klinikáról. Immár egy hete fekszem itt, de most már nem sok nap telik el a műtétig. Műtétem ugyanis február 8-án, csütörtökön lesz. Addig 60 kilogrammra kell felhíznom. Mivel bejövetelemkor csak 56,5 kilogramm voltam, erősen neki kell gyűrkőznöm. Kívánságomnak megfelelő menüt kapok. Az eltelt napok kivizsgálásokkal teltek, hogy otthon nem szereztem~e valami újabb betegséget. Most röntgenre sietek, és útközben adom a levelet a postára. Ifj. Aradszki András Szeged Homokfutó féderes hintát keres megvételre VÖRÖS OKTÓBER TSZ. Kondoros. Értesítést kérünk árajánlattal 186634
