Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-27 / 48. szám

1968. február 27. 3 Kedd 3ajf de magas.. Ittas ember ímbolyog a Csaba szálló előtt. Jól öltözött, az arca fél oldalt sötétszürke, ruhája, keze olyan, mintha porban fet- rengett volna. Tekintete a sem­mibe révedez, a térde rogyado­zik. Egy férfi segíteni próbál, a szálló halijába szeretné támo­gatni Ne mutogassa magát „vi­lág csúfjára”. Világos nappal van, a járóke­lők megállnak egy pillanatra. Valaki tréfálkozva ezt mondja: — Csak azt tudnám, kinek rosszabb, a részegnek vagy az „idomítónak?” Az biztos, hogy az utóbbinak sem valami irigylésre méltó a helyzete. Súlyemelő legyen a talpán, aki őt utánozni akarja. Ráadául a „kockázat” sem ke­vés. Ha a páciens egyszer „ki­nyitja” a száját, akkor jaj neki. Fizethet a Patyolatnak. A részeg minduntalan kísérle­tet tesz arra, hogy négykézláb- ra álljon. Olykor-olykor öklen- dezik, de eredménytelenül. Mintha az a „valami” másnap­ra vagy harmadnapra is szeret­ne tartogatni valamit magából — emlékeztetőnek. —or. Lj otthont kapnak a békési szakmunkástanulók Megyénk mind jobban iparoso­dó nagyközsége, Békés az idén új színfolttal gazdagodik. Elkészül ugyanis egy hattantermes, kor­szerű szakmunkásképző-intézet, melyre már nagy szükség van. Ahhoz, hogy a szakmunkáskép­zés megfelelő legyen, feltétlenül j szükséges olyan létesítmény, | melyben az elméleti oktatáshoz j szükséges feltételek biztosítottak. | Eddig a régi vendéglő átalakított helyiségeiben oktatták a tanuló- I kát, s ha az iskola vezetősége J ügyeskedett is, korszerű körülmé- | nyékét sehogyan sem tudott te­remteni. Az egyre jobban iparosodó Bé- j kés község tanulólétszáma nö- I vekszik, a következő években vár­ható létszámuk hatszáz körüli. Ez a növekvő igény indokolttá teszi az új létesítmény felépítését s biztosította a hattantermes is­kola költségeit. Legutóbb, mikor ! ott jártunk, Tarkovács Imre ígaz- \ gató örömmel újságolta, hogy az j új iskola megvalósulása jó úton halad. A Békés megyei Építőipari Vállalat vezetői messzemenően - méltányolták az iskola mielőbbi felépítését, s az eredetileg kitű­zött határidőt módosították, már hozzá is kezdtek az építkezéshez. Ivocska Pál vezetésével az alapo­zási munkálatok megkezdődtek, s egyben meg is ígérték, hogy az átadási határidőt előbbre hozzák augusztus 20-ra. Így sok év után megvalósul a békésiek álma, mert az új tanévet már egy kor­szerű szakmunkásképző-intézet­ben kezdhetik meg, s a község pe­dig egy szép új létesítménnyel gazdagodik. H. F. Százezer forint versenyjutalom Egymillió forint nyereségreszesedés Bánkúfon A hat és fél ezer holdas Bán­kúti Állami Gazdaság méltán vi­seli korábbi eredményeiért az Élüzem címet. Az 1967-es eszten­dőt ismét jól zárták: terven felül 3 millió 600 ezer forint nyeresé­get értek el. 1967-ben sokat se­gített a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évforduló­jára indított munkaverseny. Ezért a célkitűzések idején meg­ígért versenyjutalmat a közel­múltban megkapták a dolgozók: összesen százezer forintot. A nyereségrészesedésre össze- sen egymillió forintot osztanak. Átlag 24 napi munkabérnek megfelelő részesedés jut. A ver­senyjutalomból például a sertés­gondozók, traktorosok, szerelők 2000 forintot kaptak, de nem Ivóit egyedüli Csont Mihály pél­dája sem. aki 2400 forintot vett fel. A dolgozók javaslatára 1968- ban ismét kitűzik a versenyju­talmat a gazdaságban. Csak most szélesebb körben lesznek vállalások. hiszen mindenki meggyőződött arról: érdemes be­nevezni a nemes vetélkedésbe. Egyébként minden területen fel­készültek az új évi tennivalók­ra. Jól teleltek az őszi vetések, felszántottak korán, s csak azt lesik, mikor kezdhetik a tavaszi | vetést. Ebben az évben saját erő­ből megkezdik a komplett sertés­telep építését. Az első lépcső- ! ben 260 kocára és szaporulatáig | lesz férőhely, de később 500-ra i emelkedik a kocalétszám, s éven­te több mint 8 ezer hízót kap in­gyen a népgazdaság. A. ’ A Munkaügyi Minisztérium méltányolta is ezt a körülményt, VÁimiiW LÁTOGATOK Megkezdődött a jubileumi év tavaszi munkája a battonyai Dózsa Tsz-ben A battonyai Dózsa Tsz-ben meg­kezdődött a tavaszi munka. A traktorosok kiváló minőségű vető­ágyakat készítenek s nyílegyenes sorokba hull a kora tavasziak magja. Most kétszeresen ügyelnek a minőségre, hisz a jubileumi év­ben minden eddiginél jobb ered­ményeket szeretnének elérni. Battonya legöregebb kollektív gazdasága ugyanis ez év nyarán ünnepli fennállásának 20. évfor­dulóját. Traktorosok, növényápo­lók, állattenyésztők minden terü­leten maximális erőfeszítéseket tesznek, hogy a múlt év eredmé­nyeit felülmúlják. Ez nem lesz könnyű, hisz a zárszámadás igen kedvező volt ebben a gazdaság­ban. A Dózsa Tsz 1967-ben többek Kétségtelen, hogy az új rende­letek végrehajtása, a bonyolul­tabbá váló adminisztrációs fel­adatok nagy terheket jelentenek a termelőszövetkezetek könyvelői­re, bérelszámolóira. Mégsem érez kellő felelősséget embertársai iránt az a főkönyvelő, akinek „ke­ze alatt” a tagok munkaidejét, betegségi , segélyét stb. az ügyin­tézők számozatlan széthulló lapo­kon, sem formai,, sem tartalmi szempontból nem megfelelő „ir­kában” tartják nyilván. Sőt, a sok munkára való hivatkozással nem „másoltatja” át a már rendelke­zésre álló szabályszerű forma- nyomtatványokra sem. Nem is szólva arról, hogy van olyan ter­melőszövetkezet, ahol a főköny­velő egy személyben tartja nyil­ván, vezeti, intézi az összes ezzel kapcsolatos ügyeket. Sehol sem engedhető meg, hogy a tagok ez­zel kapcsolatos problémáinak sza­bályszerű ügyintézése és ügykeze­lése, a táppénzük mértéke, később esetleg nyugdíja attól függjön, hogy az adminisztrációs kollek­tívának van-e ambíciója a nyil­vántartások „átmásolására”. A kórházi ápolás időtartamá­nak. a betegségi segélyezésben ré­szesülő tagok nyilvántartására és a segélyek kifizetésére sincs egy­séges eljárás. Abban a termelő- szövetkezetben, ahol a betegségi segélyek 30 százalékát havonta előlegezik, a fennmaradó 70 szá­zalékot év végén folyósítják vagy., ahol a betegségi segélyeket csak negyedévenként fizetik, nincse­nek tisztában a betegségi és egyéb segélyek igazi rendeltetésé­vel. Éppen a betegségi segélyek folyósítása van hivatva pótolni azt a keresti kiesést, amit a beteg tag ■ munkából történő kényszerű tá­között 3 millió 769 ezer forinttal gyarapította a szövetkezet tiszta vagyonát. Az egy tagra eső évi átlagkereset 19 ezer 67 forint volt, ami 3537 forinttal haladta meg a tervezett összeget. A szövetkezet fennállása óta a legjobb jövedel­met biztosíthatta tagságának a Dózsa Tsz. Ezt pedig Lengyel Albert elnök és Lung Vitályos főagronómus vé­leménye szerint a kiváló együtt­működésnek köszönhetik. A ta- gok rendszeresen részt vettek a munkában, ezért sikerült néhány növényféleségből rekord termés- j hozamokat betakarítani. A trakto­rosok munkája nemcsak kifogás- [ tálán minőségű volt, de költség­megtakarítást is értek el. Egy normálhold költsége átlagosan 50.20 forint volt. vclmaradás miatt elszenved. A fi­zetés említett módja mellett ez nincs biztosítva. A termelőszövet­kezeti tagok keresőképtelenségé­nek elbírálása, de főleg a beteg­ség alatti folyamatos ellenőrzése nincs megfelelően megoldva. A termelőszövetkezetek elnökei rit­kán élnek azzal a jogukkal, hogy a körzeti orvos által betegállo­mányban tartott dolgozót eseten­ként vagy rendszeresen felülvizs­gálat elé rendeljék. A szociális, kulturális bizottsá­gok működése — a vizsgálat meg­állapítása szerint — általában for­mális, nem kielégítő. Az új ren­deletek érvénybe lépése után a feladatok ezeknél a bizottságoknál is új formában jelentkeztek, azon­ban a bizottsági tagok tevékeny­sége nem bővült ezen új felada­tok elvégzésével. A keresőképte­lenek állományba tartása közben a szociális, kulturális bizottság tagjainak volna feladata a beteg- látogatás, betegellenőrzés. A 30/1966. évi kormányrende­let lehetőséget ad a termelőszö­vetkezeti tagoknak a besegítő csa­ládtagként a termelőszövetkezet - ben eltöltött, ledolgozott idejének nyugdíjév szempontjából való igazolására. A vizsgálat tapaszta­lata az, hogy kevesen élnek ezzel a kedvező lehetőséggel. Nem vi­tatható, hogy ebben az esetben az egyéni, családi mérlegelés, az élet­kor, a közösből és háztájiból szár­mazó jövedelem stb. hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az igen alacsony arányszámok mégis arra engednek következtetni, hogy többek között ezt a lehetőséget sem ismertették megfelelően a ta- ság körében. A termelőszövetkezeti tagok 1967. január 1. előtt függetlenül a IttltlSLKWL pp^ll JiPlipp .JppET'f'W ii ' fi f A legfrissebb divat szerint öltözködő „triumvirátus”. * , a f ■ v»>, t A minap váratlanul ia.agatok érkeztek Rubusékhoz ... A Békéscsabai Kötöttárugyár varrodai szocialista Zója-brigád- jának 31 dolgozóját éppen a bri­gádvállalások kidolgozása közben érte az említett sajtóhír. Vala­mennyien a bébi ruházati cikkeik blokkjában dolgoznak, s így ha­mar megszületett a gondolattársí­tás: meg kell látogatni a három | kis bébit... Az elhatározást tett követte. A gyár vezetősége biztosította a megfelelő alapanyagot s a brigád­tagok keze nyomán máris seré­nyen készültek az ajándéknak szánt ruhácskák. (Tudósítónktól) Tavaly december közepén a sajtó és a rádió rövid híradásban közölte, hogy a Hajdú-Bihar me­gyei Fülöp községben Rubus Jó- zsefnénak hármas ikrei születtek. Az egyszerű munkáscsalád jövedelmüktől, 900 forint havi alapkereset alapján részesültek nyugdíjban. Az 1966. évi 30. tör­vényerejű rendelet a tényleges jö­vedelem alapján biztosítja a nyugdíjak megállapítását. A nyug­díjkategória alapján kell megálla­pítani a baleseti kártalanítási se­gélyt, ugyanakkor 1968. január 1- től ez képezi a tag által fizetendő nyugdíjjárulék alapját is. Ebből kiindulva, látható, hogy mennyi­re fontos, hogy a termelőszövet­kezeti tagokat — a rendelet adta lehetőségekkel élve — a tényle­ges jövedelmük alapján sorolják be a nyygdíjosztályba. Legtöbb problémát az üzemekben (a csa­ládi vagy egyéb művelés kereté­ben) a tag által személyesen tel­jesített munkanapra eső részesedés I beszámítása, valamint azon idő- ‘ szakok figyelembevétele okoz. j amikor a tag kártalanítási segély- ben, kórházi ápolásban, betegségi segélyben részesül, szülési szabad-1 Ságon van stb. Sok helytelen be­sorolás fordul elő azoknál a ter- j melőszövetkezeteknél, ahol a nyil­vántartás hiányos. így nem tud-j ják megállapítani, hogy a tag mi-j lyen címen, mennyi ideig volt tá-1 vol a termelőszövetkezettől és ■ milyen segélyezésben részesült. A vizsgálat megállapításai sze­rint nagyon kevés helyen érvé­nyesül a felsőbb szervek azon he­lves elképzelése, hogy ezt a fe­lelősségteljes munkát egy bizott­ságnak kell végeznie a tsz-ben A nyugdíj-kategóriába való soro­lásnál különös jelentőséget kap j az, hogy a termelőszövetkezeti tag j időben értesüljön arról, hogy mi­lyen jövedelem alapján, milyen j nyugdíjosztályba sorolták be. Blahut Károly megyei NEB munkatársa | Debrecentől 36 kilométernyire, a román határ közelében fekvő község tanyavilágában, meglehe­tősen szűkös körülmények között éli dolgos hétköznapi életét. A családfő, Rubus József az egyik mélyépítő vállalatnál dolgozik a Dunántúlon, s így a két gyermek, a 12 éves iskolás Erzsiké és az öt- j éves Józsika nevelésének gondjai J az édesanyára hárulnak, amihez J a nagymama ad szerető segítségét, j A december 14-i bő gyermekál­dás most már nyolcra emelte a család létszámát. Ennyien. — a családfő távollétében heten — él­nek az egyszobás, nagyon szerény ! bútorzattal berendezett, de ragyo­góan tiszta házikóban. A kopot­tas. régies berendezésből szinte | kirí az új varrógép, amely mos­tantól fogva talán még megbe­csültebb bútordarab lesz. Hogyne, | A gyárvezetőség jóvoltából Vincze Jánosné brigádvezető hét j munkatársnőjével kelhetett útra I a gyár mikrobuszán, hogy szemé­lyesen tolmácsolhassák a brigád szívélyes üdvözletét a Rubus csa­ládnak. Az érdekes találkozás nem min­dennapi élményt nyújtott a láto­gatóknak és a meglátogatotrtaknak egyaránt. Nagy volt a család örö­me és meglepetése. Hát még, amikor előkerültek az ajándékba hozott csomagok: 3 garnitúra aik- ril-ruhácska, kocsikabáttal és sap­kával (a gyár még kereskedelmi | forgalomban nem levő, legújabb j termékeiből), téli és nyári tipe- I gők, játszóruhácskák és hálózsá- | kok. Az „idegenek” mintegy ezer forint körüli értékű figyelmessége bizony még a könnyeket is kicsal­ta az édesanya és a nagymama szeméből... \ A brigád-röpgyűlésen nem győz­ték mesélni élményeiket. S csak­Csendélei: együtt a népes család, a brigádtagok — az ajándé­kokkal. (Fotó: Papp József) hiszen nem kis gond lesz az új- hamar megszületett az újabb el­szülött Zsuzsikát, Katikát és Irén- J határozás is: egy év múlva újra két újabb és újabb ruhácskákkal meglátogatják a Rubus családot, ellátni! | Kazár Mátyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom