Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-27 / 48. szám
T#W. február 27. 2 Kedd Kádár János üdvözlő beszáde a konzultatív tanácskozáson (Folytatás az 1. oldalról) gitik őket. A has vietnami nép január—februári hatalmas ellencsapásai mindennél jobban bizonyítják. hogy az imperialisták bármit tesznek, nem tudják elfojtani a népek szabadságtörekvéseit, nem tudják elvenni a népek azon jogát, hogy maguk dönthessenek saját, sorsukról: képtelenek a történelem menetének irányát visszájára fordítani. A haladás minden hívének, a békeszerető emberiségnek, ezen belül e harc zászlóvivőinek, a kommunista és munkáspártoknak az eddigieknél is határozottabban kell fellépniük az imperialista agresszióval szemben és fokozniuk kell a közvetlenül megtámadott népieknek nyújtott segítséget. Az imperialista- ellenes harc hatékonyságát legjobban biztosítja, ezért a legfőbb politikai és erkölcsi feladat: min-, dent megtenni a haladás összes erőinek egyesítésére, a közös akciók jobb összehangolására. Az imperialistákkal szemben küzdő erők frontját tovább kell szélesíteni és szilárdítani. Az imperializmus nemzetközi erő, amely országhatárokon átnyúló szővétkezésekkel akarja céljait elérni. Az antiimperialista haladó erőkön belül a legjelentősebb és legszervezettebb a világ munkássága, amely maga is nemzetközi. A munkásosztály történelmi szerepe és felelőssége igényli, hogy az imperialistákkal szembe szegezzük a kommunista és munkáspártok akcióegységét. A nemzetközi kommunista mozgalom létrejöttétől kezdve és jellegénél fogva internacionalista. Ha erőit egyesíti, akkor meg tud birkózni mindazokkal a feladatokkal, amelyek az imperialista agresszorok megfékezéséért, a népek szabadságáért. a társadalmi haladásért folyó történelmi harcban reá hárulnak. Tisztelt Elvtársak! Az imperializmus elleni harcban természetes szövetségesek a kommunisták, a szocialisták, más haladó erők,, a legkülönbözőbb politikai és társadalmi áramlatok képviselői, mindazok, akik bármely oknál fogva készek az im- | perializmus, a monopóliumok diktatúrája, az agresszorok ellen, a szabadságjogok, a haladás, a béke védelmében fellépni. A második világháborúban kialakult fasisztaellenes népmozsalmak, a jelenlegi antiimperialista mozgalom egyaránt bizonyítja: az imperializmus elleni harc abban a mértékben hatásos és győz, amilyen mértékben képes minden imperialistaellenes erőt tömöríte- teni. Az irrt^eriaüstaellenes front kezdeményezésében, kibontakoztatásában minden országban nagy szerepe volt és van a kommunista és munkáspártoknak. Ennek a harcnak az élén személyileg rendszerint a legal dozatkészebb és legkövetkezetesebb harcosok, a kommunisták járnak, akikre éppen ezért a vezetés tisztessége és minden terhe is hárul. Mindebből következik, hogy ha ma világméretekben napirenden van az imperialistaellenes harc fokozása, újabb tömegek bevonása ebbe a harcba, az összes haladó erők egyesítése, akkor mindennek elvégzésére csak az alapkérdésekben közös álláspontot valló, akcióegységben fellépő kommunista és munkáspártok képesek. Az egész világra kiterjedő imperialistaellenes harc fokozásának, új erők bevonásának, az összes haladó erők tömörítésének, az egység megerősítésének helyes útját, módját kidolgozni, úgy, hogy az valamennyi kommunista és munkáspárt elképzelésének megfeleljen, az adott viszonyok között nem könnyű, de szükséges és lehetséges. A kommunista és munkáspártok a föld úgyszólván minden országában és a legkülönbözőbb viszonyok között dolgoznak. A testvérpártok egy része a régi és új gyarmati függés megsemmisítéséért, népük nemzeti függetlenségének és önálló fejlődésének kivívásáért küzd. Más pártok a monopóliumok diktatúrájának korlátozásáért, megint mások a hatalom kivívásáért küzdenek kapitalista viszonyok között. A kapitalista országokban dolgozó testvérpártok egy része az illegalitás súlyos viszonyai között, más része legálisan dolgozik. A testvérpártok egy része már a szocialista világrendszer szabad országaiban kormányoz, gyakorolja a hatalmat és a szocializmus, illetve a kommunizmus építését szervezi, vezeti. Ez a sokféleség természetes, és a világ jelenlegi állapotát, a nemzetközi helyzet egészének bonyolultságát és sokrétűségét tükrözi. Világmozgalmunk növekvő ereje, a szocialista rendszer országainak szakadatlan fejlődése, az imperializmus elleni harc eredményei azt bizonyítják, hogy pártjaink mind sikeresebben oldják meg közvetlen feladataikat. Minden országban egyre több ember ismeri fel, hogy a kommunisták a dolgozók jobb életéért, népük biztonságáért, nemzetük felemelkedéséért folytatott küzdelem legjobb harcosai, és a kommunista párt a munkásosztály, a nép hivatott vezető ereje. Működési 'területén, hazája viszonyai között minden testvérpárt a rnarxizmus-leninizmus i önálló, alkotó alkalmazására, a legnagyobb eredményességre törekszik. Munkájának .eredménye azonban nem kis mértékben függ a nemzetközi helyzet alakulásától. a nemzetközi kommunista mozgalom fellendülésétől, sikerétől, vagy megtorpanásaitól, a szocialista országok általános helyzetétől. eredményeitől. Minden egyes testvérpárt munkájára hat az összes többi testvérpárt munkája. a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, vagy megosztottsága. Közvetlen politikai céljaink különbözősége óhatatlanul azzal jár, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit hajlamosak vagyunk saját pártunk ' napi munkájának alárendve j vizsgálni. Lehet, hogy másoknál | is hasonló a helyzet, mi magya- j rok például azt gondoljuk, hogy | Budapesttől számítódnak a világtájak, észak, kelet, dél és nyugat, azaz számunkra ez a világ közepe. Komolyan szólva, ha mozgalmunk nemzetközi kérdéseit pontosan es reálisan akárjuk megítélni, akkor saját meglátó- | sainkat össze kell vetnünk és j egyeztetnünk kell a testvérpártok meglátásaival és véleményével. i A nemzetközi . kommunista mozgalom, a szocialista országok együttes ereje növekszik, s mindinkább a világfejlődés meghatározó erejévé válik. Ennek az együttes erőnek a hatásfokát azonban csökkenti, s objektíve az imperializmus számára -bizonyos manőverezési lehetőséget ad az a körülmény, hogy mozgalmunk jelenleg nem egységes. Komoly elméleti, filozófiai és politikai nézeteltérések jelentkeztek az utóbbi években a nemzetközi kommunista mozgalomban, j A testvérpártól 'körében mínd- ! inkább erősödik a törekvés: in- ; dúljunk ki közős érdekeinkből, j tegyünk félre mindenféle nézeitel- I térést, rendeljünk alá mindent az imperializmus elleni harc érdekeinek. A, nemzetközi kommunista mozgalom ezen általános igényét követve az eddiginél átfo- : góbb és hatékonyabb akcióegy- j ségre kell törekednünk, mert a i harcban nem lehet megállni. ( Tisztelt Elvtársak! A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nincs központ- j ja, s általános az a vélemény, ] hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. Az egyes kommunista és munkáspártok ma teljes önállósággal dolgoznak és így lesz ezután is. Közösen megvizsgálandó kérdések, közös feladatok azonban vannak. Közös világnézetünk, közös elméletünk a marxizmus—leninizmuis, közös elvünk az internacionalizmus. Közösek érdekeink, s közös az ellenségünk, az imperializmus; mi tehát a megoldás ebben a helyzetben? Szükséges a kommunista és munkáspártok értekezlete, amelyen a marxizmus—leninizmus fényénél, az internacionalizmus szellemében megvizsgáljuk a helyzetet, megállapítjuk feladatainkat, s a közös érdekű kérdésekben összehangoljuk fellépése- inket. A demokra'táteusan előkészített és lebonyolított nemzetközi értekezletek tiszteletben (tartják, nem érintik pártjaink önállóságát. A közös tanácskozások következtetéseit összefoglaló közlemények, nyilatkozatok, felhívások és kiáltványok a pártokhoz, országokhoz és népekhez szólnak, nem az egyes pártok tagságára kötelező határozatok. Az egyes pártok központi bizottságai .maguk hozzák meg a határozatokat, amelyekben közük, hogy mit tesznek saját munkájukban a közös tanácskozásról kibocsátott felhívásokban megjelölt célok elérése érdekében. Ez már sok éve kialakult és a testvén-pártok által követett gyakorlat. Így volt ez az 1957-es és 1960-as értekezletek, a nyugat-európai palitok bécsi értekezlete, az európai pártok Karlovy-Vary-i értekezlete és más, a közelmúlt években volt több közös értekezlet eseteben. Nyílván így lesz ezután is. A testvérpártok nemzetközi értekezletén folytatott elvtársi eszmecsere, szabad, demokratikus vita keretében és csak közösen alakíthatjuk ki a helyes marxista-leninista választ korunk központi és legfontosabb kérdéseire. A nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas j megnövekedésének és kiterjedé- | sének mai körülményei között | egyetlen testvérpárt sem vállal- | ja és nem is vállalhatja magára, hogy a világhelyzetet egyedül értékelje, s egyedül állapítsa meg, mi az összes kommunista és munkáspárt feladata a nemzetközi helyzet általános kérdéseiben. Egyetlen párt sem léphet fel azzal az igénnyel, hogy saját véleményét az összes többi párt kötelezően fogadja el. Valamennyi testvérpárt elméleti felismeréseinek és forradalmi tapasztalatainak összessége adja közös elméleti tudásunkat, fejlesztheti tovább elméletünket, a marxizmus-leninizmust. A közös tanácskozáson történő eszmecsere erősíti egységünket, növeli a nemzetközi kommunista mozgalom politikai súlyát, segíti az összes haladó erő akcióegységének megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. Kedves Elvtársak! Az elmondottakkal a magam részéről a találkozó nagy jelentőségét, a megvizsgálandó kérdések nagy fontosságát kívántam hangsúlyozni. Meggyőződésem, hogy a budapesti konzultatív találkozó közelebb visz bennünket a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletéhez, és hozzájárul egységünk erősítéséhez. Ha megvan közöttünk az elvi egyetértés a célt illetően, megtaláljuk a célhoz vezető utat. a megfelelő formákat, hogy egyetértésünket a világ tudtára adjuk, s mozgósítsuk a tömegeket a harcra a jó ügy érdekében. A magyar kommunisták, egész népünk, a világ kommunistáival együtt azt kívánja, hogy egyesítse erejét valamennyi kommunista és munkáspárt. A kapitalista világ kizsákmányolt.! ai és elnyomottjai, Vietnam harcoló népe, a szocialista országok dolgozói, a világ minden haladó embere azt várja pártjainktól: fogjunk össze minden haladó erővel, és egységben mérjünk újabb csapásokat a nemzetközi imperializmusra, a haladás és a béke ellenségeire. Köszönöm figyelmüket. Sik sikert kívánok munkájukhoz! Makarloszt újraválasztották Makariosz érsekei a ciprusi görög szavazók öt évre újraválasztották köztársasági elnöknek. A vasárnapi elnökválasztásról kiadott első. még nem végleges jelentések tanúsága szerint a szavazásra jogosultak 96 százaléka adta voksát Makarioszra. Ellenjelöltjére, dr. Takisz Evdokaszra csupán 2,83 százalék. Harcok Laoszban Vientiane A KPL, a laoszi hazafias front pártjának hírügynöksége, a hazafias erőik jelen tős katonai győzelmeiről számol be. A hazafiak február 21-én megtámadtak és elfoglalták a vientianei bábhadsereg Tha Thom városában állomásozó 23. zászlóaljának főhadiszállását A sűrűn lakott Tha Thom vidékét 1961-ben a hazafias erők tartották ellenőrzésük alatt, ám a jobboldali csapatok később elfoglalták, hogy innen indíthassanak meg-megújuló támadásokat a Kőedény-síkság és Xieng Khou- ang tartomány már felszabadított területei ellen. A KPL hírügynökség azt is közli, hogy a száraz évszak első három hónapjában (november, december, január) a laoszi jobboldali csapatok három és fél ezer katonája esett fogságba, vagy állt át a hazafiak oldalára. A vientianei kormány szóvivője — mint az UPI és a Reuter jelenti — közölte, hogy a „kommunista csapatok" (értsd: a laoszi hazafias erők katonai alakulatai) vasárnap 520 kilométernyi hosz- szúságú területen ismét támadásba lendültek. Különösen az ország déli részében folynak heves ütközetek. Az UPI szerint a laoszi baloldali erők egyaránt fenyegetik Paksane, Saravane és Attopeu városokat. (MTI) Milyen a szövetkezeti tagokról való gondoskodás? A termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosításba való bevonása 1949-ben történt. Ebben az időszakban a tagók és családtagjai orvosi ellátásra, kórházi ápolásra es gyógyszerellátásra voltak jogosultak. A népgazdaság teherbíró képességének növekedésével annak megfelelően a társadalombiztosítási ellátások, szolgáltatások köre ezután bővült. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti tagok 1953 óta anyasági segélyre és családi pótlékra, 1967 óta üzemi balesetből kifolyólag ellátásra, 1958 óta nyugdíjra, I960 óta pedig öregségi és munkaképtelenségi járadékra is jogosultak, természetesen bizonyos előfeltételek megszerzése esetén. Ezek az intézkedések — melyek a termelőszövetkezeti parasztságot kedvezően érintették —, komoly anyagi kihatással járnak. Példaként említhető, hogy csupán a családi pótlékra való jogosult- | ság kiterjesztése (a korábbi há- | rom 10 éven aluü gyermek he- | lyett a jogosultság feltétele két, ! 14 éven aluli gyermek) megyénk- j ben évenként mintegy 8 millió ! Ft többlet kifizetését teszik szűk - i ségessé a termelőszövetkezeti ta- | gok körében. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1967. IV. negyedévében lefolytatott vizsgálata arra kereste a választ, hogy a társadalom- biztosítási szolgáltatások további kiterjesztésével együtt jelentkező új nyilvántartási, adminisztrációs feladatokat a termelőszövetkezeteknek hogyan sikerült megoldani. Az ügyintézés és nyilvántartás területén érvényesül-e az á szemlélet, hogy minden egyes témával kapcsolatos rendelet egy- egy láncszeme az emberről, a dolgozó parasztságról való fokozottabb gondoskodásnak. A termelőszövetkezetek többsége — helyesen — arra törekedett, hogy a segélyezés mértéke a rendeletben meghatározott 50—75 százalékos keretben, a tagok közös munkában részvételétől függően progressive növekedjen. Ez is serkenti tagjait a közös gazdaságban kifejtett munkára. Egyelőre kedvezőtlen az adatszolgáltatási rendszer megszervezése. a bizonylatolás és adminisztráció. Alig akad a vizsgált termelőszövetkezetek között olyan, ahol egvértelműén értelmezték és hajtották volna végre a bizonylatolásra vonatkozó elemi szabályokat. A megjelent új rendeletek végrehajtása — azok értelmében —, az új helyzet az erre vonatkozó adatszolgáltatási rendszer teljes átreformálását kívánta volna meg. Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezetekben alkalmazott jövedelemelosztási rendszerek, formák sokrétűsége is megnehezíti az egységes szemlélet kialakítását. Az a brigádvezető, aki a brigád tagjainak munkaigazolását felületesen készíti el, nincs tisztában azzal, hogy az éppen az. ő igazolása dönti majd el. hogy melyik tag (a ledolgozott napok számától függően) milyen segélyben, juttatásban részesül majd. Rutinból, szokásos módon hét végén, rosszabb esetben hónap végén, emlékezésből munkaigazolásokat, munkanap nyilvántartásokat felfektetni nem lehet. Éppen ezért sajnos, legtöbb helyen a munkahelyéről származó, a továbbiakban is első alapbizónylatként szereplő igazolásokkal. munkalapokkal, a munkában töltött idő megjelölésével van a legtöbb hiányosság. Az emberrel való törődés, ennek kapcsán a bajbajutottakról való gondoskodás nem lehet a többi ezer és ezer termelési feladattal egyenrangú. Ez annál többet kíván! A vizsgálat megállapításai szerint jelenleg és a jövőben még fokozottabban a nyilvántartások pontossága egyik láncszeme, alapvető feltétele az ilyen irányú célkitűzések megvalósításának. Kedvező, biztató, előremutató példa is sok van. A beteg, idős és munkaképtelen tagok segítésének számos módja, lehetősége van. Néhol a járadékosok ellátását egészítik ki vagy a temetkezési segélyt emelik fel. Van termelő- szövetkezet, ahol a kenyér- vagy takarmánygabona-juttatásban részesítik a rászorulókat, kedvezményt nyújtanak egyéb szolgáltatásoknál stb. De sok esetben az elégtelen nyilvántartás miatt a legjobb akarat mellett sem volt bizonyítható a munkában töltött idő. Az ilyen ügyintézők nem lehetnek tisztában azzal, hogy munkájuk milyen felelősségteljes ügyintézést követel, mivel évek múlva a tsz-tagok, munkatársaik öregkori életszínvonala ettől is függ-
