Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
1968. január 7. 6 Vásárnál» Haladó lokálpatrióták Ax endrődi tanácsiháza va- lótüz£in.űtlenül hosszú épülete, ahogyan elhalad mellette gépkocsink, végig ki van világítva. Biztosan takarítanak — gondoljuk az ablaksorra tekintve. Ám az egyik előtt hosszú, kissé hajlott hátú emlber járkál fel s alá Nyugtalanul vagy inkább igyekvőén. magyarázva valamit a többieknek. Mit csinálhatnak ilyenkor bent a tanácsirodában, jóval a hivatalos idő uitán? Álljunk meg egy percbe, s kukkantsunk be, mint hívatlan vendégek. S amint kinyitjuk az ajtót, egy pillanatra bökken ten állunk meg. Hiszen ez nem is Emdnőd! A járkáló hosszú ember éppenhogy Megyeri Sándor, a gyomai tanács elnöke, ök is meglepődnek egy pillanatra, s aztán, mint régi ismerősöket invitálnak az asztalhoz, „székfoglalásra”. Az asztalon vagy háromíves színes térkép fekszik, azt ülik körül az endrődi és gyomai tanács vezetői közül nehányan. — Miféle várostérkép ez? — kérdezzük félig tréfásan. — Csak nem valami áttelepítést terveznek „a lakosság háta rnegett” Megyeri elvtársék? A tanácselnök hunyorítva mosolyog. — Olyasféle dologról van szó, csakhogy nem a lakosság ellenére, hanem éppen a javukra... „A lakosság igényei egyre növekednek. Kielégítésükhöz új utak, járdák, több víz, komolyabb kommunális beruházások, kulturális lehetőségek, a villamosítás fejlesztése, a munkaerőfoglalkoztatottság hathatósabb kiterjesztése szükséges. Ehhez minden anyagi és szellemi erőt koncentrálnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a fejlődő élet törvénye könyörtelen szükségszerűséggel...’' Pártbizottsági üléseken hangzottak el ezek a szavak Gyomén is, Endrődon is már régebben. Talán nem pontosan ugyanilyen megfogalmazásban, de azonos értelemben. S a két község vezetőit valóban az élet tanította meg arra, hogy az anyagi erők szétaprózottsága nagy károkat okozhat. Endrőd’ön például félmillió forintot fordítottak, és sajnos teljesen eredménytelenül, i-vó- vízkutatásna, hogy enyhítsenek a víziben erősen szegény község ebbéli gondjain. Ugyanakkor a szomszédos községben, Gyomén, ez a kutatás eredménnyel járt, s fel is építették a törpevízmű- vet. „Társuljunk! Adjuk hozza a gyomaiak által feltárt gazdagon csordogáló forrás építése továbbfejlesztéséhez, a vezetékek szereléséhez a mi anyagiáinkat, s vezessék ide Gyoméról a vizet!” A két tanács együttműködésének talán az első, a lakosság számiára áldott gyümölcse volt ez a bölcs döntés. S ezt követték újabb és újabb közös vagy gondosan egybehangolt döntések a tanácsüléseken. Mindkét községnek szép, harcos múltja van a Viharsarok történetében, s erre mindkét helyen büszkék is az emberek. Ám az új szelek új „viharokat” kavarnak, az új eszmék új, haladó lokálpatriótákat nevelnek. Gyoménak 40 ezer hold a határa, és 11 ezer ember lakja. Endrőd 9,5 ezer lakosának döntő részben mezőgazdasági dolgozói 20 ezer holdat művelnek. Ebben az összehasonlításiban van némi különbség. De abban már nincs, hogy az endrődiek ugyanúgy kérik a TÜ- Z ÉP-központtól egy központi telep építését, ahol építőanyagokat is lehet kapni, mint a gyomaiak; bogy mindkét község szeretne gázlerakaíot, hogy egy palack gázért ne kelljen bevonatozni Békésre vagy Békéscsabára; hogy kezdik a közös gázcseretelep építését községeink határában. ígéretet tettek a közös TÜZÉP-telep egészséges ivóvíz legyen minden : építésére; az utak, főleg a 46-os házban; hogy jó útjaik, átkelési szakaszaik legyenek; hogy’ aki szakmailag tovább akarja képezni magát, esetleg szakmunkás szeretne lenni, ne kelljen a hetedik községbe menni tanulnia; hogy a házhelyigénylők, akik egyre többen vannak, ne a községek külterületein kapjanak telkeket s építési engedélyt a „hagyományos” szokások szerint ; s főleg, hogy az iskolából kikerült fiatalok helyi munkalehetőségeket találva az iparban is, helyben dolgozhassanak. A térkép fölé hajolunk, mely színesen az asztalon hever, mint valami egydimenziós makett, s rajta szinte seholsem lehet már találni „fehér foltokat”. Ez a térkép Gyoma és Endrőd egyesített térképe. A jövő perspektívája. Annak a sok fáradozásnak az eredménye, melyet ki tudja hány közös tanácsülésen, a felsőbb szervekkel való értekezésen, külön baráti beszélgetéseken, soksok töprengésen' és éjszakákba nyúló vitákon át rögzítettek, s aztán szakszerűen tervrajzzá dolgoztak a két község vezetői. Az üres térség, mely a valóságban még elválasztja Bndrődöt Gyo- mától, itt már beépített. — Mi — mondja Megyeri elvtárs i— ezen a szakaszon 48 házhelyet parcelláztunk ki, új utcát nyitunk. A villanyt már végig beépítettük, az itteni lakók kérése volt ez is. — A mi oldalunkról már mi is kivilágítottuk teljes hosszban a két községet összekötő utat, s a külső területi- házhelykimérések helyett, hason lóképpen a gyomai élvtársakhoz, ezen a területen adunk ki 118 telkeit beépítés céljából — mondja Kulik István, az endrődi tanács vb-titkára, majd így folytatja: — Kétszer jártam Szegeden, és végre is sikerrel. Az ÉM Tervező Vállalatnál elfogadták, hogy a jelenlegi helyén fejlesztésire már képtelen cipész ktsz a még beépítetlen területre költözzön át, ahol majdnem 10 006 négyszögöl telephelye lesz, új, korszerű épületekkel, s a jelenlegi 900 dolgozója helyett, néhány éven belül, 1800 munkást foglalkoztatnak majd. Egyedül, küiön-fcülön sok mindent nem tudnánk megvalósítani. Például a központi TÜ- ZÉP-telepre, a gázlerakatra az tizem telepítésekre, a kommunális beruházásokra stb. nem lennének elegendők szűkös anyagjaink — folytatja Megyeri Sándor —, mégis mindez kell. A „hogyant” nekünk kell kitalálni. Igyekszünk is. összefogással. Most már elmondhatjuk: az idén megátikelési szakaszának korszerűsítésére, az autóbusz-forgópálya, váróterem építésére ugyancsak megvan a konkrét terv és ígéret Az orosházi vállalat gyomai kályhakészítő részlegét 72 méteres csarnokkal fejlesztik tovább — mintegy 220 főt fog foglalkoztatni — s a Bács megyei KISKER vezetősége ettől a részlegtől mintegy 8 milliós évi termelési értéket hajlandó átvenni. A Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet helyben már megvásárolt egy épületet amelyben kialakítja gombkészítő üzeméi):. Tervezi, hogy a két község határában létrehoz egy újszerű halászcsárdát. Háziipari ktsz-ünk régi jó gazdálkodásának eredményeként mintegy 2 millió forintot tartalékol a bankban. Ezt az összeget — legalábbis részben — új profilok bevezetésére fekteti be, mely által az egy főre jutó kereset is, s a foglalkoztatottság mértéke is nőni fog. — A „hogyan" — mint mondtam, nem nagyon érdekli az emberek jó részét De azért hadd mondjak erről is néhány szót a már hallottakon kívül. Mi egyszerűen nem várjuk, hogy mindez magától megvalósuljon, hanem, ha úgy tetszik, elébemegyünk a dolgoknak. Megyünk, kutatunk a lehetőségek után, barátokat, támogatókat igyekszünk szerezni. Ebben egyik legfőbb segítőnk Varga Zsigmond országgyűlési képviselőnk, aki nagyon sok gondunkat segített már eddig is megoldani. A másik pedig, amit szándékosan hagytam utoljára, hogy nagyobb hyömatéka legyen, a következő: Tavaly májusiban meghívtuk a megye pártós tanácsi vezetőit, valamint a járási elvtársakat egy kis baráti beszélgetésre. Ezen előadtuk terveinket, az ezzel kapcsolatos nehézségeinket, gondjainkat, egyszóval e kpzös terv kivitelezési problémáit. Nagyon jó volt ez a beszélgetés. Az elvtársak javasolták: hogy mindezek ne maradjanak szavak, osszuk meg a munkát, s amihez segítség szükséges, ne rés telijük felhívni őket sem. Szeptemberben ismét összeültünk és elmondtuk: mit sikerült időközben elérni, és milyen segítség kell a továbbiakban. — Megyeri elvtárs egy pillanatra a térképre veti tekintetét Az élettelen papír szinte megelevenedik a lelkes szavaktól, s a most még üres területen látni véljük máris a pezsgőn lüktető életet. Nem a képzelet játéka ez, hanem a nagyon is elérhető, kö- zellévő, sőt már realizálódó valóságé. Varga Dezső Népzenei vetélkedő és rádiófelvétel Sarkadon A SZÖVOSZ és a Magyar Rádió népzenei osztálya az elmúlt év novemberében országos népzenei vetélkedőt hirdetett. A Vetélkedő műsorszámait a rádió minden megyében hangszalagra rögzíti és ebből állítja össze majd azt a műsort, amit tavasszal sugároznak. A Békés megyei meghívottak január 5-én délután és este Sarkadon, a községi művelődési otthonban mutatták be tudásukat és itt készültek el a hangfelvételek is. A szereplők között ott láttuk a dévaványai Kádár Ferenc bácsit és unokáját, a nádsíp mestereit, Sajti Mihályt, a sarkadi citerást, a Békési Földművesszövetkezet szimfonikus zenekarát, a sarkadi fúvószenekart, a nagyszénás! és a sarkadi népi zenekart, a gyulai Erkel szövetkezeti együttes zenekarát, a Kevermesi Fmsz énekkarát és sok más együttest, melyek már közismertek Békés megyében, sőt a megye határain túl is. A péntek esti sarkadi bemutató nagy közönségsikert aratott és minden bizonnyal kitűnő anyaggal szolgál majd a tavaszi rádióközvetítéshez. Kádár Feri bácsi és unokájának nádsfp-duettje. Munkában a rádiós-stáb: Borús István rendező. Litványi István technikus és Alföldi Fotó: Demény Új könyvek, könyvtári helyiségek a szeghalmi járásban A szeghalmi járásban évről évre nagyobb forgalmat bonyolítanak le a könyvtárak. Az igényekKedves vásárlóikat az áj évben új névvel a már megszokott nagy választékkal és szolid árakkal köszöntik a 5754 nek megfelelően igyekszenek új könyvekkel gyarapítani az állományt. 1967-ben például az állami könyvtárak csaknem 7 ezer kötettel gyarapodtak a járásban. A választékos készletből igen sokan válogatnak ízlésüknek megfelelően. Vésztőn például az ifjúsági könyvtárba 665-en, a felnőtt I könyvtárba pedig 632-en járnak ' j könyvekért. ' Az elmúlt években korszerűsí- , j tésre, bővítésre is nagy gondot fordítottak. Vésztőn például azelőtt két helyiség állt az olvasók rendelkezésére, ahol kiválogath<*i- ták a könyveket, most pedig három. Körösladányban szintén új helyet kapott a könyvtár, megfelelő körülmények közé került a dévaványai is. 1968-ban újabb községekben bővítik, illetve korszerűsítik a könyvtárat a szeghalmi járásban.
